Pest Megyei Hirlap, 1965. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-19 / 15. szám

Egy nap — hét tanácsülés Bényén 21-én délután tart­ják meg az év első tanácsülé­sét. A községfejlesztés és az elmúlt év költségvetésének végrehajtásáról szóló jelentést tárgyalják meg. 22-én hét községünkben — Ecseren, Gombán, Káván, Maglódon, Mendén, Pilisen és Tápiósülyben — tartják meg a tanácsok januári ülésüket. A napirend gazdag, hiszen csaknem mindenütt két-há- í-om probléma megtárgyalását tűzték ki. Majdnem baleset Hétfőn reggel a síkos, jeges úton (Péteri és Monor között) egy motoros megcsúszott és elesett. A közvetlenül étána jövő autóbusz vezetője azon­nal fékezett. A nehéz kocsi szintén megcsúszott, s majd­nem az árokba borult. Sze­rencsére csak az egyik első kerék ment az árokba. így az utasoknak az ijedtségen kívül egyéb bajuk nem esett. Anya­gi kár nem keletkezett. Szabálysértési napló Vecsésről — Engedély nélküli húski­mérésért a szabálysértési ható­ság háromszáz forint pénzbír­ságot szabott ki Fábián Fe- rencné. Város út 6. szám alatti lakosra. * — Ittas állapotban — bur- gonyavásárlás helyett — az Ezüstkalász Tsz kukoricatáb­lájára tévedt Bállá Gyula Dózsa György úti lakos és on­nan egy zsák kukoricát ello­pott. Bírsága kétszázötven fo­rint. ★ — Honli Józsefné és Pro- kep Ferencné boltvezetők a vásárlók megkárosítása miatt álltak a szabálysértési hatóság előtt. Hét-, illetve tízszázalé­kos súlycsonkítást követtek el, amiért 200, illetve 100 fo­rint bírságot fizettek. ★ — Engedély nélküli ipar­űzésért 500 forintra bírságol­ták Szlávecz Ferencet. Ipar- engedély nélkül fuvarozott hosszabb ideje. M0H0B°V1D£U A P E S T MEG % E I H ÍR L A P K Ü L Ö N K I A D Á 5 A EBED VII. ÉVFOLYAM, 15. SZÁM 1965. JANUAR 19, KEDD Hogyan késiül a zárszámadás Lázas igyekezet a monori Új Élet Tsz irodájában A tsz-tagság a téli elfog­laltsága mellett most nagy figyelemmel és várakozással fordul mindenütt a tsz-irodák felé, ahol ezekben a napokban dolgozzák fel az elmúlt mun­kaév eredményeit és a tekin­télyes könyvek, kartotékok bonyolult számoszlopain ke­resztül számítják ki, hogy mennyit is ér majd egy mun­kaegység. A monori Üj Élet Tsz iro­dájában is az író- és számo­lógépek sűrű kattogása jelzi, hogy szorgalmasan gyűjtik a zárszámadási adatokat. Dr. Szabó László főkönyvelő irá­nyításával csoportonként ké­szítik elő az anyagot Spenger Istvánná, a főkönyvelő segi- | tőtársa, a főkönyvi kartonok j lezárása mellett az utolsó havi anyagszámlákat vizsgálja át, hogy ne maradjon semmi hát­ralékban és az egyenlege­ket reálisan állapíthas­sák meg. • A gondnoki teendőket ellátó Gajdos József erre az időre bevonult az irodába és Dará­zsi Eszter közreműködésével a tsz állóeszközeinek és anyagkészletének összesítésén dolgozik. Horváth Mihályné és Bimbó Teréz a munkalapok alapján a munkaegységkimu­tatást készítik. Ez egyike a legkényesebb munkáknak. Éppen ezért a tagok munka­egységeit — havonkénti ki­mutatásban előzetesen ki­függesztették gz' irodában, ahol az adatokat mindenki ellenőrizheti és észrevételeit nyomban megteheti. A pontos nyilvántartások eredménye, hogy rekla­málás nem fordult elő. ke­A járási Ki mit tud? győztesei A zsűri a vasárnapi verseny után a január 29-i ceglédi körzeti vetélkedőre a követ­kezőben felsorolt részvevőket engedte tovább. Szavalok közül: Ádám Ká­rolyt és Horváth Emőkét, a járási művelődési ház iro­dalmi színpadának szólistáit. Ádori Erzsébetet, a monori József Attila gimnázium ta­nulóját. Tánczenekarck: az Ezüst Csillag és a Bambó együttest. Táncdalénekesek: Kiss Jú­liát. Szereplőink a jövő vasár­nap Cegléden birkóznak a következő akadállyal. Szerep­lésükhöz sok sikert kívánunk. F. G. Egyszeriben két tápiósülyi tsz-tagnak is akadt panasza a helyi ktsz-re. Szűcsi Illés fogatos elmond­ta, hogy felesége még a múlt év októberében elvitte a csiz­máját megfejeltetni a ktsz-be. A csizma csakhamar elké­szült, de kicsinek bizonyult az a fránya. A lábbelik mes­terei azonban ékes szavakkal bizonygatták az asszonyká­nak, hogy most igazán szép és divatos csizmát készítet­tek neki.. „Szinte újnak lát­szik!” — mondották. — Mi kell az asszonynépnek? Hagyta rátukmálni magára a selejtes munkát. „Hogy egy kicsit szűk? — mondogatták szélesen moso­lyogva —, nem tesz semmit! Ezt csak egy napig érzi. Egykettőre kitapossa és kü­lönös örömére szolgál majd, ha sétafikái benne ide-oda a faluban." Minek részletezzük tovább? Az asszonykát csakhamar meggyőzték a csizmák jeles mesterei. A remekműért nyom­ban 320 forintot fizetett. Kissé sziszegve indult haza­felé ugyan, de azért hitt a biztató szónak. Szigorúan betartotta a mesterek taná­csait. Másnap, sőt harmad­nap is ide-oda sétifikált a faluban. A csizmának azon­ban esze-ágában sem volt kitágulni. Mivel a csizma nem tágított, újból vissza­került a mesteremberek zei közé. Azok nyomban ünnepélyes ígéretet tettek, hogy hama­rosan megjavítják a csizmát. Elmúlt a november hónap is, de a csizma nem készült el. Ekkor karácsonyra tűz­ték ki az újabb határidőt. Ámbár az újév napja is megérkezett, mégsem lett kész. Közben hullott a hó, elolvadt és pocsolya támadt a nyomában. ..Milyen jó len­ne most a csizma!" A leg­újabb érdeklődésre a kts.z emberei így felellek: ..Hét­főre biztosan kész lesz!" Csupán azt felejtették el megemlíteni, hogy melyik hétfőre készül el ez a neve­zetes csizma? A másik panaszos Tan Já­nos, a tsz népszerű pince­mestere. Esetét a következő­képpen adja elő: — Még a múlt év szep­temberében vittem el a csiz­mám javíttatni a cipész ktsz- be. Azt mondták, hogy 250 forintért beborítják. Meg­ígérték, hogy mire a hideg idő beáll, addigra elkészül. Kiderült azonban, hogy csak hitegettek, mert a. mai na­pig sem készült el. Pedig bizalommal kerestem fel a ktsz-t, mert a mestereinek a jó munkáját mindenki di­csérte. Ugv látszik azonban, hogv kénvtelen leszek maszek cipészhez fordulni . .. Krátky László Máris végérvényesen kiszá­mítják a tagság munkaegy­ség szerinti járandóságát, va­lamint az esedékes földjára­dékot. A végleges adatok közlése elől mindenki elzárkózott. — Amíg a zárszámadás nem kész — mondotta a főköny­velő — és a felsőbb hatóságok jóvá nem hagyták, addig ezek j a számadatok csak belső híva- | tali használatra szolgálnak. Annyit azonban előre is el­árulhatok, hogy a tsz-nek nincs adóssága az állammal és a tagság­gal szemben és az egyszámlán ebben a pil­lanatban kereken 650 ezer forint áll rendelkezésre. Nem állunk rosszul tehát — jegyzi meg szerény mosollyal. Bimbó Jánost, az ellenőrző bizottság elnökét is megkísé­reltük szólásra bírni, aki szin­tén figyelemmel kíséri a zár­számadást előkészítő munká­kat. De ő is elhárította a kér­dést azzal, hogy az egész évi gazdálkodásra kiterjedő vizs­gálatainak eredményét majd a. zárszámadási közgyűlésen fogja ismertetni. A tervek szerint a tsz feb­ruár 13-ári fogja a zárszám­adó közgyűlést megtartani. Dr. Huszty Károly (Tóth Ambrus felv.) A TÖVÁLL évzárásáról Automata A monori postahivatal elő­terében elhelyezett bélyeg­automatákat megszokta és már szívesen veszi igénybe a kö­zönség. A 20 filléres bélyegek­ből átlagosan naponta 30 da­rabot: a 60 filléresekből pedig 13—20 darabot vásárolnak. A járási tanács e célra lét­rehozott bizottsága megerő­sítette a TÖVALI, 1964. évi zárszámadó mérleget. Szombaton tartották a köz­gyűlést Gyomron, ahol az ala­pító termelőszövetkezetek képviselői is részt vettek és véglegesen jóváhagyták a zár­számadó mérlegét. Az eredmény: 103 ezer forint nyereség kerül felosztásra. Az összeg 25 százalékát beruházásra, 31 százalékát további fejlesz­tésre fordítják, 44 százalékát pedig az alapító termelőszö­vetkezetek között osztják fel. A TÖVÁLL múlt évi tervét 117 százalékra tel­jesítette. (Ez az eredmény sokkal jobb, mint az 1963. évi!) A túltelje­sítés annak köszönhető, hogy 1965. évről is előrehoztak munkákat. Áthúzódó munkát nem hagytak maguk mögött és az épületekről is ..csak” 15 ezer forint értékű hiánypót­lási munkájuk van. 1964-ben hatvannyolc munkahelyen dolgoztak. Ebből 38 termelőszövetkeze­li megrendelés. 20 községfej- lesztési és 10 egyéb munka volt. Mindezt átlagban 77 emberrel végezték. —BM— S_POJt T Asztaliienisz Az év első bajnoksága Ifjúsági bajnokaink nyerték el a felnőtt járási bajnoki címet is. Monoron, a sportegyesület székházában vasárnap bonyo­lította le a JTS a monori já­rás 1965. évi felnőtt és ifjú­sági asztalitenisz egyéni és páros bajnokságát. Kellemes meglepetést okoz­tak ezen a vasárnapon a fia­talok. Nagyszerű mérkőzések, Izgalmas küzdelmek után dőlt csak el egy-egy bajnoki cím sorsa. Legszebb teljesít­(A „Húszéves a szabadsá­gunk” pályázatra „Munkás- őr” jeligével beérkezett pá­lyamű. Harmadik rész.) Az; első harcok — Reggel már ismét szilárd talaj volt á talpunk alatt. Ha­ladéktalanul hozzákezdtünk a támadáshoz. Az új erőnek, a lelkes brigádnak nem lehetett sokáig ellenállni. Rövid idő alatt megadták a várost és ki­tűzhettük a piros lobogót. A hazaáruló csetnikbanda a né­metekkel együtt elfutott és Knin városában fészkelte be magát. En. mint a páncéltörő üteg parancsnoka, különböző feladatokat kaptam. Bunkerok, erődítmények, utunkat álló géppuskafészkek sikeres fel­számolásával biztosítottam a továbbvonulás lehetőségét. — A borzalmakat nehéz lenne elmesélni. A németek érezték, hogy közeleg a vég­órájuk. kíméletlenül pusztítot­ták o népet, az emberi javakat. Vad örömöt éreztünk minden falu. vagy város felszabadítá­sa után. de titkon — egymás elöl is leplezve — sírtunk is a rengeteg pusztítást látva, öre­gek, gyerekek megszenesedett holttestei, kiégett házak jelez­ték a visszavonuló fasiszta horda útját. Mi pedig űztük, vágtuk őket. Nem ismertünk veszélyt, nem ismertünk fá­radtságot. A városok egész so­ra szabadult fel. amerre jár­tunk: Knin. Udbina, Korije- nica, Gorszki] Kőtár. Rijeka. Trieszté. Egészen az osztrák határig a mi harcunk nyomán született a szabadság. — Kemény harcok voltak ezek. Sok a néphez hű ember szive szűnt meg dobogni. Az is erőt adott a további küz­Sakkparádé Monoron A postásszakszervezet me­gyei bizottságának szervezésé­ben vasárnap a monori pos­tán rendezték meg Kilián pontszerző sakkversenyüket a postásszakszervezet - megyei dolgozói. A versenyen két csoportban (kezdő és haladó) csapatbaj­nokságot bonyolítottak le. A haladók négy csapattal: Buda­pest vidéki igazgatóság (két csapat), Nagykörös és Dabas vett részt. Áz eredmények: 1. Budapest vidéki igazgat,óság I, 10.5 pont, 2. Nagykőrös I. 7,5 pont, 3. Budapest vidéki igazgatóság II. 6 pont, 4. Da­bas 0 pont. A kezdők csapatbajno’cságá- ban is négy csapat indult. Eredmények: 1. Cegléd I. 9.5 pont. 2. Nagykőrös II. 6.5 pont, 3. Monor 4.5 pont, 4. Cegléd II. 3,5 pont. A kitűnő rendezést a he­lyiek biztosították. s vala­mennyi versenyző elismeréssel szólt a vendéglátóknak min­denre kiterjedő figyelmességé­ről. A csapatbajnokságok után Jenei Ferenc mester a magyar női sakkválogatott-csapat ed­zője 30 táblás szimultánt ját­szott. Eredménye: 27 győzelem, két döntetlen, és egy vereség. A mester — aki még ma is oostás színekben játszik — já­tékával hozzásegítette a részt­vevőket a sakksport megsze­rettetéséhez. népszerűsítési­hez. KIuskő Mihály MAI MUSOP Mozik Gyömrő: Másfél millió. Maglód: Vigyázat, feltaláló! (szélesvásznú). Monor: 101 kiskutya. Pilis: Hanoi és gyémánt. Tápiósiily: Akik meg- tióciitlák az eget. üllő: A csend (szélesvásznú). Vecsés: Moszkvai séta (szélesvásznú). Hol szőrit a ktsz-csizma? Megmondanánk, de az olvasó úgyis kitalálja ményt Ábrahám Valéria nyúj­totta, aki ifjúsági bajnoksága mellé a többszörös bajnok Lengyel Jutka felett aratott biztos győzelmével megsze­rezte a monori járás 1965. évi felnőtt bajnoka címet is. Nagy küzdelmet vívott a felnőtt bajnoki címért az új­donsült ifjúsági bajnok, Tóth János is. aki a pilisi Kelemen ellen nehéz (3:2 arányú) győ­zelmével 0:2-ről erősítve nyer­te el a bajnoki címet. Eredmények: Férfiak, egyéni: 1. Tóth Já­nos (Gyömrő, 2. Kelemen End­re (Pilis), 3. Prekler Károly (Gyömrő) és Fitos István (Gomba). Páros: 1. Tóth. Preklei (Cyömrő). 2. Gyarmati, Ba­logh (Gyömrő), 3. Kovács Lengyeli (Monor). Ifjúságiak, egyéni: 1. Tóth János (Gyömrő), 2. Lengyel: László (Monor). 3. Kovács Jó­zsef és Tenke Sándor (Monor gimnázium). Páros: 1. Tóth. Balogh (Gyömrő). 2. Kovács, Lengyel: (Monor. gimnázium). 3. Tenke Kovács (Monor. gimnázium). Nők, egyéni: 1. Ábrahárr Valéria (Pilis). 2. Lengve! Jutka (Üllő), 3. Body lions (Pilis) és Kovács Irén (Monor gimnázium). Páros: 1. Ábrahám. Body (Pilis). 2. Kovács. Kovács (Mo nor. gimnázium), 3. Szabó Varaa (Monor). Ifjúságiak, egyéni: 1. Ábra­hám Valéria (Pilis. leány­otthon), 2. Body Ilona (Pilis leányotthon). 3. Kovács Irér (Monor. gimnázium) és Ko­vács Ilona (Monor, gimná­zium). Vegyespáros, felnőttek: Vi rányi. Lengyel, 2. Ábrahám Kelemen. 3. Lengyeli. Bődy. Ifjúságiak: Ábrahám. Tóth 2. Bődy. Lengyeli, 3. Kováo Irén, Balogh. rainkban. Aki az osztagom­ban volt, mind név szerint ís- mertem. Sőt, még az összekö­tőket is. Ám az idő nagyon sokuk nevét kitörölte emléke­zetemből. A fiú nevére sem emlékszem már. akiről beszél­ni szeretnék. — Mikor a legeltetésből ha­zatért. a falu helyén csak üsz- kőket. romokat talált. Elve­szett az is. akit a világon a legjobban szeretett: a bátyja kislánya. Közöttünk talált me­nedéket. Ezután egy célért élt csak: űzni. verni a fasisztákat. Ha mi politikai foglalkozást tartottunk, ő félrevonult és vad tűzzel szemében élesítet­te tőrét. Más fegyvert nem vi­selt. De ezzel is sokat ártott az ellenségnek. Mindig az el­ső sorokban küzdött, ha közel­harcra kerüli a sor. Egy épü­letbe több száz megszálló szo­rult be.. A fiú egy szál tőrrel rohant közéjük. Mikor kijött, késéről vér csepegett. Boldo­gan mutatta ... — Mikor rágondolok, a szí­vem elfaesarodik. Mit tettek vele? Szükség volt arra. hogy idejuttassák az embereket? Amikor a háború borzalmaiból egy-egy ve elémvillan. sok­szor még aludni sem tudok. (Folytatjuk) vXXVVVXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVVvVvXXXXXXXV delmekhez, hogy az ő halá­lukért is bosszút kellett állni. Azokat az ujjongó arcokat lát­ni, amelyek kísértek bennün­ket az utcákon! Az örömöt a felnőttek, gyerekek arcán ... Farkasok — A hegyvidékeken, a na­gyobb erdők környékén a far­kast ismerik a legvadabb, leg­vérengzőbb vadállatnak. Több­nyire akkor támad, ha falká­ban van és ellenfele gyegébb. Nos, ilyen farkas természetűek voltak az SS-legények is. Na­gyok voltak, hatalmasak és ke­gyetlenek. amikor egy-egy véd­telen falut kellett elfoglalni. Kegyetlenkedtek és gyilkol­tak. Elvonulásuk után min­dent felgyújtottak. Hatalmas­nak érezték magukat. — Csak mi. partizánok tud­tuk. hogy fogságban mennyi­re gyávák. ..Kamerád, kame­rád!” — sirtak-ríttak az elfo­gattak. A jiihászfiú .4 felszabadító harcosok iránti, egyre növekvő rokon- szenv. mind több és több em­bert állított a partizánok ol­dalára. Paraszt nénikék, ka­masz gyerekek is volták so-

Next

/
Oldalképek
Tartalom