Pest Megyei Hirlap, 1965. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-10 / 8. szám

Jön a csúcsforgalom a bútorüzletben, ahol mór a jugoszláv rekamié sem „hiánycikk" — Tizenhárommillió 16 ezer 237 forintos forgalmat csinál­tunk tavaly — tájékoztatta tudósítónkat Aranyvári Já­nos, a bútorbolt vezetője. — Ez az összeg negyvenkilenc­ezer forinttal meghaladja a tavalyelőtti bevételünket. — Hogyan készültek tel az idei évre? — Mint minden évben, most is nagy forgalomra számí­tunk. A zárszámadások ideje következik, s ez az időszak je­lenti nálunk a csúcsforgalmat. A „nézegető” vásárlók már most elég sűrűn nyitogatják ajtónkat. Kívánságukra még a raktárban levő garnitúrá­kat is megmutatjuk. Ott egyébként nagy a választék, minden igényt kielégítő, sok­féle típusú garnitúra talál­ható. Van sok hagyományos hálószoba-garnitúra, amelyek olcsóságuknál és szép kivite­lüknél fogva az idén is gaz­dára találnak. Természetesen a modern és célszerű bútorok­ban is nagy a választék. Itt említeném meg a keresett ju­goszláv rekamiékat, amit tö­röltünk a „hiány” listáról, már több színben és típusban kaphatók. S végül: nagy az érdeklődés a konyhagarnítú- rák iránt, de bőven ki tudjuk elégíteni a vásárlókat — fe­jezte be tájékoztatóját Arany­vári János. (Cs.-né) IX. ÉVFOLYAM, 8. SZÁM 1965. JANUAR 10, VASÁRNAP HÍREK — Ma délelőtt 11 órai kez­dettel a művelődési ház föld­szinti termében Kutas Emil, albertirsai bélyeggyűjtő szak­kör elnöke Osztrák posta ha­zánkban címmel előadást tart, melyet eredeti dokumen­tumok bemutatásával illuszt­rál. — Vasárnap délután 5-től 9 óráig a művelődési ház eme­leti tánchelyiségében táncze­nei koktél lesz.- a tanácstagok szorgalmának szorgalmazása- bürokrácia mentes ügyintézés- tíz mázsa feletti búzaátlag- néhány tisztviselő szemléletének csiszolása- a megyei primátus megtartásai Beszélgetés a járási tanács elnökével SZÖVETKEZETI KISIPARUNK BERKEIBŐL JELENTJÜK: „Meghalt a ktsz — éljen a ktsz!" Egy hétre csökkenti a vállalási időt az összevont Lábbelikészítő és Javító Szövetkezet Még ez évben a központi üzletházba költöznek A Lábbelikészítő Ktsz for­galmas üzem. Javítanak és gyártanak: női, férfi- és gyer­mekcipőket. A kirakatuk fel­hívja a járókelők figyelmét a legújabb divatra. Márpedig a divat nem ismer „uborka- szezont”. Városunk asszonyai, lányai és a divatnak hódoló férfiak már a tavaszra gondolnak. Lapozgatják a cipő-divatlapot, amely mindig a legújabb új­donságokat diktálja, s nem éri csalódás őket itt. A ktsz-cipök fazonja és minő­sége vetekszik a Váci utcában látható „álom-kreációkéval”. Kukkantsunk be a kulisz- szák mögé és nézzük meg a ktsz munkáját, terveit, ismer­kedjünk meg közelebbről gondjaikkal is. Kíváncsisá­gunkat készséggel elégíti ki Kemencés András, a ktsz el­nöke. — Nálunk, valóban nincs holtszezon. A legforgalmasabb a ka­rácsony és az újév közötti időszak. Ebben az idő­ben — és sajnos mindig csak az ünnepek előtt pár nappal — talál rá a családban az apuka vagy az anyuka a lyu­kas, esetleg a szakadt cipők­re, amit az ünnepekre bi­zony meg kell javíttatni. Az ajándékozási kedv is ezekben a napokban jön meg, egy-egy pár'Cipő;' bundacsizma, vagy a szilveszterre „nélkülözhetet­len” körömcipő erejéig. Hogy ne maradjon lyukas a cipő és ne múljék el a szilveszter a „tűsarok” nélkül — ezen mun­kálkodtunk megfeszített erő­vel az elmúlt hetekben. Naponta hat-nyolc órával többet dolgoztunk a ter­vezettnél. — A nagy hajrá mellett ter­mészetesen ki kellett elégíte­nünk a Belker megrendelé­seket is. Ez negyedévenként háromezer pár cipőt jelent. A helyi megrendeléseket régeb­ben csak két hétre tudtuk vál­lalni, ez az idő azonban a mai naptól csökken. Egyesültünk a nagykőrösi, albertirsai, abonyi. jászka- rajenöi ktsz-ekkel, és így a vállalási időt hét- nyolc napra tudjuk leszűkíte­ni. A ktsz neve is megválto­zott: Délpest megyei Lábbeli­készítő és Javító Ktsz let­tünk, mintegy százötvenes lét­számmal. Legnagyobb örö­münkre bővülnek helyisé­geink is. A tervek szerint még ebben az évben beköltözünk a Rákóczi út 3. szám alatti központi üzletházba. Végül, de nem utolsósorban, öröm. hogy az elmúlt évi tervünket három százalékkal túlteljesí­tettük. Ennek gyümölcsét az év elején „szakítjuk le” mintegy háromheti fizetésnek megfelelő nyereségrészesedés formájában — fejezte be tá- jékpztatóját Kemencés And­rás. (Cs-né) Tizenegy községnek, 94 ezer holdnyi mezőgazdaságnak sok­rétű problémáit és az itt élő mintegy 60 ezer embernek ügyes-bajos dolgait intézi a járási tanács. A tanács épüle­tében nagy tábla igazítja el az érkezőt, hogy melyik osztály hol található. E figyelmessé­gen túl szembeötlő a rend és tisztaság. — Milyen tavalyi eredmé­nyekről számolhatnak be? — kérdeztük dr. Bencsik Mihály tanácselnöktől. — Éppen a napokban tar­tottunk egy nagyobbszabású értekezletet, amelyen az el­múlt év munkáját értékeltük, — mondotta az elnök. — A ta­nácsapparátus irodai tevékeny­ségét és a községekben vég­zett munkáját tekintve, az elmúlt évben haladás történt. Javult és gyorsult az ügy­intézés. A tanács munká­ja ellen kevés panasz me­rült fel. Amíg azonban a tanács-tiszt­viselőkkel elégedettek lehe­lünk, nem mondhatjuk el ezt \ tanácstagjainkról. Rendszerte- j lenül és kevesen jártak el a I tanácsülésekre. Kevesebben | mint 1963-ban, mindössze a tanácstagok huszonöt száza­léka. — Mi az oka ennek? — Elsősorban magunkban kell keresnünk-a hibát. Keveset foglalkoztunk ta­nácstagjainkkal, s nem szerveztük kellő alapos­sággal a tanácsüléseket. — S az egész járás hol tart most? — Talán emlékeznek még rá, hogy a megye első szocialista járása voltunk. Primátusunkat jó munkával, a termelés eredményességének fokozásával kívánjuk megtar­tani. Elsődleges feladatunk a termelőszövetkezet támogatá­sa. Tavaly tovább fejlődött a szövetkezeti gazdálkodás. Me­zőgazdaságunk e szektorában több mint tízezer tag van s döntő többségük kivette részét a munkából. — Eredményeink mellett hi­bák is akadnak. Elsősorban a kenyérgabona felvásárlásánál. A felelősség alól próbálnék ki­bújni, ha azt mondanám, hogy felvásárlási lemaradásunk csak az objektiv okok miatt következett be. Nem. Voltak ennek sajnos, szubjektív okai is. Ezeket több következetesség­gel igyekszünk majd felszá­molni ebben az évben. Prob­léma maradt még az is, hogy néhány termelőszövetkeze­tünkben nem fejezték be a szárvágást és a mélyszántás­ból is húzódott át a tavaszra. — Az új esztendő kiemelke­dőbb feladatai? — A tanács munkájában neveléssel és tanulással to­vábbi javulást szeretnénk el­érni. Kiterjesztjük ezt a köz­ségi tanácsok elnökeire is, akiket még ebben a hónapban összehívunk s meghatározzuk a célfeladatokat. Szeretnénk megjavítani a tanácsülések színvonalát. A munkafegye­lem mellett meg kell valósíta­nunk, hogy a panaszosok ügyeit bürokráciamentesen in­tézzük el. A termelőszövetke­zeteknél ebben az évben tíz mázsa fölé akarjuk emelni a búza holdankén- ti termésátlagát. Az eddiginél jobban segítjük a betakarítási munkákat. Biz­tosítjuk majd a gabona táro­lását, méghozzá olyan körül­mények között, amely által a megengedettnél nagyobb szá­zalékú megromlást elkerülhet­jük. Végezetül pedig feladatul tűzzük ki,, hogy egyik-másik tanácstisztviselő szemléletét megváltoztassuk. Mindent egybevetve: fegyelmezetten, ta­karékosan kívánunk ebben az évben dolgozni, hogy előre léphessünk — fejezte be a beszélgetést dr. Bencsik Mi­hály, a járási tanács elnöke. (V) ry • » • Palackzáró Siker! Horonyvésö Tablettázó GÉP! Siker!- jelenti a Vasipari Ktsz A Vasipari Ktsz hét részle­gében százhatvan ember dol­gozott. Gondokkal, megoldás­ra váró feladatokkal tele volt ugyan az elmúlt esztendő, de azért szép eredményekről is beszélhetünk. Tokaji János el­nök elismeréssel szól a ktsz tagjairól. — Mi volt a múlt év leg­szebb sikere? — Nagyon örültünk a pa­lackzárógép sikerének. Ez a konzervipari masina nagy el­ismerést aratott a mezőgazda- sági kiállításon. Készítőjét, Kiss Lászlót, d Déli úti laka­tosrészlegünk vezetőjét, mél­tán megilleti a dicséret érte. Az első gép a Szigetvári Kon­zervgyárban működik. A gyá­riak elismeréssel beszélnek róla. Erre az évre már mint­egy tíz gépre kaptunk rende­lést. A másik sikert a horony­vésőgépünk aratta. Ennek a sorozatgyártását az idén kezd­jük meg. Villanyszerelőink is szép eredményeket értek el ta­valy. Ök végezték többek kö­zött a Széchenyi úti sorházak belső szerelését, ezenkívül a nagyszabású zöldhali munkát, eddig mintegy huszonöt lakás­ban. — Ezenkívül Jászkarajenőn és Albertirsán fiókot nyitot­tunk, amelyeket az idén sze­retnénk továbbfejleszteni. Al­bertirsán külön tv- és rádió- szerelőműhelyt- állítunk fel. Jászkarajenőn jelenleg ketten vannak, számukat szeretnénk tizenkettőre növelni. Mindkét helyen készen állnak már a ■szükséges helyiségek. A ceglé­di motorkerékpár javítóban mintegy hatszázezer forintos forgalmat bonyolítottunk le tavaly. — S az idei tervek? — Korszerűsítjük az órajavi- tót. Nyugati exportra tablet- tázógépeket kezdünk gyártani, és a nemzetközi vásárra egy érdekes hengerfúró-csiszoló- gépet viszünk. Évek óta nagy gondunk, hogy műhelyeink nem megfelelő körülmények között, szétszórtan dolgoznak. Reméljük, hogy idén végre megkezdődik a Mizsei úton a hárommillió forintos központi üzemünk építése — mondotta befejezésül a ktsz elnöke. Kétszáznyolcvan kocsikilépő külföldre Tavaly alakult meg váro­sunkban a Magyar Autóklub helyi csoportja. Még ma is szinte újszülöttnek számítjuk, amely fölött kitartóan bá­báskodik Kiss András, a Ha­zafias Népfront városi titkára. A klub ez idáig főként szer­vezési kérdésekkel volt elfog­lalva. Titkárává dr. Korompay Tihamérnét választották, s nem csalódtak benne. Igaz, hogy főleg adminisztratív fel­adatot iát el, de ez igen sok munkát jelent, különösen nyáron. A klub a múlt évben kétszáznyolcvan kocsikilépöt adott ki a külföldre utazók részére. Próbálkoztak színházi túra szervezéssel is. E hónap­ban pedig vetítéssel egybekö­tött tájékoztató előadáson kí­vánnak megismerkedni az új Erzsébet-híd különleges for­galmi helyzetével. A klub tagsága között vannak értel­miségiek, ipari szakemberek és alkalmazottak, sőt termelő­szövetkezeti tagok is. J. Z. A rendőrkapitányság viszont nyomatékosan felhívja a fi­gyelmet arra, hogy akinek az igazolványa 1964-ben lejárt, az január 31-ig a szükséges ok­mányokat feltétlenül adja le, mert utána a mulasztókkal szemben pénzbírságot szab­nak ki. Az chcsiteK (rjadag Most hordják szét a fejada­gokat a termelőszövetkezetek­ben. A ceglédi Leninben is ezzel foglalkozik két fogatos: Tóth Ferenc és Milus Benő. Házról házra szállítják a bú­zát. Az egyik alkalommal egy zsák terményt a kocsin ,,felej­tettek”, aztán, hogy ne kelljen már visszamenni vele. elad­ták. Kétszázhatvan forinttal károsították meg a tulajdo­nost. Nekik viszont hatszáz, il­letve négyszáz forintjuk bán­in a .. mellékkeresetet”. DÚL A HÓCSATA! A hóhegyeket el kell takarítani az útból. Sokat segítenek ebben a gyerekek, akik per­sze kihasználják a pompás plk meg megfürdetik egymást egy kis hócsatában (Foto: Gábor) Még egyszer figyelmeztetünk: Január 31-ig még Sehet Utána már büntetés jár a ki nem cserélt SZIG-ért A héten egyszer már fi­gyelmeztettük mindazokat, akik eddig még nem cserélték ki lejárt személyi igazolvá­nyukat, hogy ebben a hónap­ban tegyék meg. mert ellenke­ző esetben súlyos pénzbírságot róhatnak rájuk. Most megis­mételjük: A rendőrségen — szombat kivételével — minden nap fel kilenctől tizenkét óráig, sorbanállás nélkül le lehet adni az igazolvány­cseréhez szükséges iratokat. A rendőrség elismervény ellené­ben veszi át az okmányokat, a két fényképpel, a tízforin­tos okmánybélyeggel együtt a kitöltött bejelentőlapot, s a személyi adatok változását igazoló papírokat. Az átvétel­kor mindenkivel közlik, hogy mikorra készül el igazol­ványa, s mikor vehető át. A motorszerelőben Kecskeméti István és Kocsis László másodéves f&nuló már úgy dolgozik, mint két „nagy”.

Next

/
Oldalképek
Tartalom