Pest Megyei Hirlap, 1965. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-09 / 7. szám

4 KMírlap 1965. JANUÄR 9, SZOMBAT „KÓCSAGOS" VELENCE A magyar dohányipar most ismét megkezdte a népsze­rűvé vált Velence filteres ci­garetta gyártását és az első szállítmányokat már átadta a dohányboltoknak. Az idén 50 millió Velence készül, s Több mint 16000 mezőgazdasági dolgozó pihent a szakszervezeti üdülőkben Együtt üdülnek a földmunkásmozgalom veteránjai többsége új csomagolásban kerül forgalomba. Mintegy 6 millió cigarettához azon­ban van még régi „kócsagos” csomagolóanyag, amelyet fel­használnak. A Velence ára, minősége természetesen nem változott, s továbbra is két­féle — rúzs és parafa színű — füstszűrővel hozzák for- i galomba. Mezőgazdasági dolgozóink körében öt-hat évvel ezelőtt még valósággal, toborozni kel­lett az üdülőket. Azóta álta­lánosan népszerű lett ez a kezdetben idegenkedve foga­dott pihenési mód, s ma már nem a beutalók elhelyezése, hanem in­kább az igények kielégíté­se okoz gondot. A Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozók Szakszervezetének HoI Verőce, hol Nógrádverőce Január elsejétől egy Pest megyei község neve megváltozott. Elmaradt a Nógrád, megmaradt a Ve­rőce. Azaz még nem egészen, pedig a névváltoztatás hivatalosan az összes illetékes hatóságok tudtával és hozzájárulásával történt, s döntésüket már jó előre nyilvánosságra is hozták. Nem meglepetés tehát a község új neve, annál is meglepőbb azonban, hogy Verőce egyelőre csak papí­ron létezik, de nem is minden papíron. Például a térképen még nem. Jó, jó, persze minduntalan nem nyomtatnak új térképet még akkor sem, ha egy-egy község más nevet kap, ez természetes. De tíz nappal az új név életbelépte után a község határában, az úton a jelző táblán még mindig Nógrádverőce olvas­ható, holott lett volna idő bőven három új tábla el­készítéséhez, akár még a múlt esztendőben. Kedves figyelem lett volna a MÁV részéről szin­tén, ha január elsejével kicserélik a verőcei állomás régi feliratait. Hát még, ha az útépítő vállalat is ki­cserélte volna Vác határán a DCM után, meg Szen­dehelyen azt a táblát, amely azt hirdeti, hogy „Tere­lőút Nógrádverőce felé”. Vagy talán ilyesmire — bármily kevésbe is ke­rülne az új felirat — nem érdemes költeni? Arra a rövid időre, amíg az út elkészül. Nono! Hiszen ami miatt a közúti forgalmat el kell terelni, annak az út­nak már 1964. július harmincegyedikéig el kellett vol­na készülni, és még mindig nem kész ... Véleményünk szerint ezt a két táblát okvetlenül ki kell cserélnie az útépítő vállalatnak, ne árulkod­janak arról, hogy az utat még Nógrádverőcére kezd­ték el építeni, hadd gondolja a jámbor vándor, hogy csak azóta építik, amióta Verőce lett a község neve . . . —y —e összesítése szerint 1964-ben már több mint 16 000 mező- gazdasági dolgozó töltötte jól megérdemelt pihenő idejét a SZOT, a MEDOSZ és az egyes mezőgazdasági üzemek saját üdülőiben. A különösen kedvelt csa­ládi üdülési beutalókból még mindig keveset, nem egészen hétszázat tudtak kiadni, ugyanakkor bő­vültek a külföldi csere- üdülési lehetőségek. Az év elejétől együttesen i mintegy ezer mezőgazdasági \ dolgozó pihent az NDK, Cseh­szlovákia, a Szovjetunió, Ausztria, Lengyelország és Bulgária legszebb vidékein. A SZOT dédesi és budapesti üdülőjében megszervezték a szocialista brigádok vezetői­nek és tagjainak csoportos üdülését. A kezdeményezés nagyon hasznosnak bizonyult. Az idén hasonló módon teszik majd lehetővé, hogy a „közö­sen dolgozni, tanulni és szóra- j kozni” elv megvalósításáért j küzdő szocialista brigádok i együtt tölthessék pihenő ide­jüket. 1964-ben szerveztek először csoportos üdülést a szakszer­vezet, illetve a földmunkás­mozgalom veteránjai számára is. A szakszervezet, mint il­letékes munkatársai elmon­dották, itt is megkülönbözte­tett szeretettel vette körül a régi harcosokat. Az üdülésük teljesen in­gyenes volt, s gazdag programmal gondoskod­tak róla, hogy valóban jól érezzék magukat. A termelőszövetkezeti ta­gok üdülését az Állami Biz­tosító keretében működő biz­tosítási és önsegélyező cso­portok szervezték. A végleges statisztika még nem készült el, de az előzetes adatok sze­rint a múlt évben mintegy 10 000—12 000 szövetkezeti gazda töltött két hetet az or­szág legszebb vidékein üdülő­ben. illetve vett részt kül- és belföldi társasutazásokon. (MTI) Svédországtól Hongkongig A földrajzi környezet is befolyásolhatja a pszichiátriai megbetegedéseket A Budapesti Orvostudomá- | ideg- és elmebetegségek for- nyi Egyetem Pszichiátriai Kli- j dúlnak elő gyakrabban, nikájának munkatársai a kö- j válaszokból kitűnt, hogy zelmúltban tájékozódó yizs- J az északi országokban a ha- gálatokat folytattak az ideg- : sgdásos elmebetegségek, a és elmebetegségek, valamint ■ szkizoíréniák aránya maga- a földrajzi környezet kapcso- \ sabb, mint az egyenlítő köze- latairól. Kanadai, norvég, ! lében. Ezzel szemben a meleg svéd, hongkongi és izraeli j égövi országokban gyakorib- pszichiátriai intézetekhez for- j bak a mániás, depressziós el- dultak azzal a kérdéssel, hogy , mebelegségek. Az is kiderült, az illető országokban, az inté- i hogy újabban az északi lakos- zetek hatókörében milyen i súg között is- növekszik a _____________________________depressziós megbetegedések a ranya. Az igények fokozott figyelembevétele Megkezdődik a cigaretta exportja „Nyugdíjba megy” a lágymányosi Dohánygyár remteni a műszaki feltétele­ket is. Az idén befejeződik a Debreceni Dohánygyár három éve tartó rekonstrukciója, korszerűsítik a pécsi és az egri gyárat. Három celofánozó automatát, egy-egy nyugat­német és NDK csomagológé­pet, egy filterrúd gyártó be­rendezést állítanak munkába. Egerben még ebben a hó­napban két filterfelrakó gé­pet helyeznek üzembe. A Lágymányosi Dohánygyár az év végén „nyugdíjba megy ’. Az üzem Kossuth és Terv ci­garettát már most sem készít, a minőségi cigaretta gyártását pedig folyamatosan adja át a vidéki dohánygyáraknak. (MTI) A pszichiátriai megbetege­dések nemzetközi adatait ta­nulmányozva azt is megálla­pították, hogy a társadalom differenciálódása, a társadal­mi együttélés bonyolultabbá válása növeli a neurózisok számát. Érdekes, hogy más­más társadalmi környezetben másképpen ítélik meg az ideg-, elmebetegségeket. így alacsony kultúrfokon ezeket a betegeket vagy szentnek tart­ják — és ennek megfelelő tiszteletben részesítik — vagy munkakerülőnek, de semmi­képp sem betegnek. Csak a fejlettebb társadalom közfel­fogása tekinti tényleg bete­geknek az ideg- és elmebete­geket. Az aktuális társadalmi té­nyezőkön kívül az elmebeteg­ségek számának alakulását, illetve megítélésük módját a hagyomány, a realista, illetve misztikus világkép és az et­nikai sajátosságok is befolyá­solják — állapították meg a kutatók. (MTI) ' A legsikeresebb rádiójáték 1965: Egymillió párral több cipő Csütörtökön központi veze­tőségi ülést tartott a Bőripari Dolgozók Szakszervezete. Túr- zó László főtitkár, a bőr­cipő- és szőrmefeldolgozó ipar tavalyi munkájának ismerteté­se után az iparág idei felada­tairól számolt be. — Ez évben a Könnyűipari Minisztériumhoz tartozó vál­lalatoknak a tavalyihoz ha­sonló mennyiségű, mintegy hu- szonnégvmillió pár cipőt kell gyártani — mondotta a főtit­kár. — A belkereskedelem az előző évinél egymillió párral többet kért. Exportra a tava­lyinál valamivel kevesebb ke­rül, de ezeknek jobbaknak kell lenniök, hogy az export értéke változatlan maradjon. Jelenleg a műszaki adottságok még nem teszik lehetővé, hogy száz százalékban kifogástalan terméket követeljünk meg, de az megtehető, hogy minden futószalagon egy százalékkal csökkenjen a hibás cipő. Hazánk felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából a Magyar Rádió megismétli tiz legsikeresebb hangjátékát. A Rádiószínház január 10-én, vasárnap este kezdi meg a rádiójáték-sorozat sugárzását. A válogatásnál az volt a cél, hogy a tartalmi és formai szempontból legérdekesebb, legnagyobb közönségsikert aratott rádiójátékok ismét közönség elé kerüljenek. E tíz rádiójáték közül a leg­több már külföldön is is­mert és több ország rádiója is bemutatta. A sorozatot január 10-én Mesterházi Lajos: Pesti em­berek című darabjával nyit­ják meg. Ennek a műnek külön érdekessége, hogy elő­ször a rádió sugározta, majd bemutatta a Vígszínház és több vidéki színház, ké­sőbb pedig külföldi társu­latok is műsoraikra tűzték. A darabot Barlay Gusztáv rendezésében rögzítették, s most hangfelvételről sugá­rozzák. A történet főbb sze­repeit Ladányi Ferenc, Ko- hut Magda, Benkő Gyula, Pándy Lajos, Bárdi György és Kálmán György alakítja. A következő adásra január 16-án, szombaton délelőtt ke­rül sor a Kossutiwádióban. Ekkor Sőtér István: Buda­pesti látomás című rádió- drámáját sugározzák. A hang­játékot Gál Péter rendezte. A főbb szerepekben Ruttkai Évát, Kemény Lászlót, Gá­ncs Jánost, Bitskey Tibort és Ungvári Lászlót hallhat­juk. A sorozat adásaiban elhang­zik majd Lendvai György: Epeiosz, az ács, Sásdi Sán­dor: Vízimalom, Hegedűs Gé­za: Szerelem a fűzfák alatt, Kolozsvári Grandpierre Emil: Tojástánc, továbbá Németh László: Sámson, Sós György: Igaz legenda, Gyárfás Mik­lós: Kényszerleszállás és Vé­szi Endre: Statisztika című hangjátéka. (MTI) Képek szalmából Pecsovszky Zoltánék Gö­döllőn a Szabadság tér 34. szám alatti házban laknak. A férj a Ganz Árammérőgyár technikusa, aki 1944-ben, a háborús időkben elvesztette egyik lábát. A Pecsovszky- házaspár 1963-ban a németor­szági Eisenbergbe utazott, ahol a férj műlábat kapott. Vendéglátóiknál ismerkedtek meg a rafiából készített ké­pekkel. Pecsovszkynénak annyira megtetszett ez az érdekes mű­vészet, hogy hobbyjává vált A rafiát azonban hosszas kí­sérletezés után szalmával pótolta. Legmegfelelőbbnek a vegyszeres eljárással „kiké­szített” búzaszalmát találta. Egymás után készítette ve­lúr anyagra ragasztott szalma­képeit, s most karácsonykor már kiállítást is rendezett be­lőlük a Ganz Árammérőgyár­ban. A kiállítás sikere után az Iparművészeti Vállalathoz fordult, s annak zsűrije mű­vészi alkotásnak ismerte el a képeket. Pecsovszky Zoltánná keze alól villámgyorsan kerülnek ki ma már nemcsak az állató* kát ábrázoló szalmaképek, ha* nem csendéletek is. Segédesz­közei: ollók, csipeszek, ra* gasztóanyagok. Üj művészeti ág született Gödöllőn, amely valószínűiéi; exportcikkünkké is válhat. Cs. J. Tanácstagok oktatása A Szobi Járási Tanács tag­jai számára oktató jellegű előadás-sorozat kezdődik feb­ruár negyedikén. A három előadáson azok is részt vesz­nek, akik azután későbbi időpontban a községi tanács­tagoknak tartanak hasonló témakörű előadást minden községben. Az első előadást dr. Sántha Anna, a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottsága mun­katársa a tanácsok gyer­mek- és ifjúságvédelmi fel­adatairól tartja. Második al­kalommal Himmer Lőrinc járási vb-titkár lesz az elő­adó, a tanácstagok község­fejlesztéssel kapcsolatos fel­adatait ismerteti. Végül a harmadik előadás a háztáji gazdaságok szerepe a nép­gazdaságban és az ezzel kap­csolatos tanácsi feladatokról szól. A járási tanács állandó bi­zottságainak tagjai szintén oktatásban részesülnek. Ré­szükre az egyes bizottságok munkakörének megfelelő két előadást tartanak még a tél folyamán. Ugyanilyen elő­adásokon oktatják lei fel­adataikról a községi taná­csok állandó bizottságain^' tagjait is. Tíz év = 202 új atlasz és térkép Most töltötte be sikeres mű­ködésének első tíz évét a Kar­tográfiai Vállalat. Tíz év alatt idegen kiadók számára csaknem 330 térképet vagy térképvázlatot készített több mint tíz és fél millió példány­ban. Saját kiadásban pedig több mint 190 új térképet és 12 új atlaszt bocsátott közre. Ez utóbbiak példáryszáma meghaladja a 6,7 milliót. Szin­te napok alatt fogyott el a vállalat eddigi két legdrá­gább — együttvéve hetven­ezer példányban megjelent — kiadványa, a Világatlasz. illetve a Politikai és gazdaság világatlasz. I jelentősen növeli a mennyisé­; get a tavalyi 1,7 milliárddal szemben az idén 2,3 mil­liárd füstszűrös, többségé­ben Fecske cigarettát ké­szítenek. El akarják érni, hogy a j Totót és a Velencét szívók j igényeit teljes mértékben ki­elégíthessék. Szivart, pipado­hányt, cigarettadohányt már a múlt évben is kevesebbel gyártottak, az idén tovább csökken ezeknek a dohány­áruknak a termelése. A dohányipar exportja 13 százalékkal lesz nagyobb, s a dohányon kívül megindult a í cigarettakivitel is. Eddig több­nyire a külföldi magyar ven- i déglők ellátására szállítottak néhány tízmillió cigarettát. Az idén 600 milliót ex­portálnak. I Szovjet megrendelésre fél- I milliárd „Ezüst Kossuthot” | és Symphoniát, csehszlovák I megrendelésre pedig 100 mil- i lió „Ezüst Kossuthot”, Har­móniát és Darut készítenek. A nagyobb feladatok meg­oldásához igyekeztek megte­Jócskán füstöltünk az el­múlt esztendőben. A magyar dohányipar az évek óta ki­alakult 15—16 milliárd he­lyett az igényeknek megfele­lően 16,9 milliárd cigarettát hozott forgalomba tavaly, s ez mind elfogyott. Az évek óta favoritnak tartott Kossuth forgalma 300 millióval csök­kent, míg a finomabb fajták — a Harmónia, a Mátra, a Mentha, a Daru, a Tulipán — iránt növekedett a kereslet. Az ipar a tervezettnél 228 millióval több filteres ci­garettát gyártott, de ez a nagy mennyiség is kevés­nek bizonyult. A dohányipar egészében azonban dicséretes munkát végzett, 13,8 százalékkal telje­sítette túl tervét, s a termelés felfutását teljes egészében a termelékenység növelésével oldotta meg. Az idén tovább növekszik a cigarettatermelés. A terv szerint 17,5 milliárd szivniva- lót gyártanak. A többlet nagy részét a jobb minőségű fajták­ból adják, elsősorban azokból, amelyek tavaly időnként hiá­nyoztak a boltokból. Harmó­nia, Symphonia. Mátra, Daru most már lesz bőven. Sokan szoktak rá a füstszűrös ciga­rettákra, bár az ugrásszerűen növekvő igényekkel az ipar még nem tud lépést tartani,

Next

/
Oldalképek
Tartalom