Pest Megyei Hirlap, 1965. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-01 / 1. szám
1965. JANUAR 1, PÉNTEK PEST Meet El láltáik a köralakzatban elhelyezkedő kilenc páros és egy- egy magányos foraalacskát. A közös alak rejtélye Ami a tudósokat megle-pte, az egy rovar hallószőrének elektronmikroszkópos vizsgálata után következett. A kép, amit az érzékeny műszer mutatott, megegyezett a iátószer- vekben tapasztalt fonalkák ábrájával. A tudósok véleménye ma még megoszlik, hogy mit jelentenek ezek a feltűnő alaki egyezések. Akadnak, akik azt állítják: olyan morfológiai — alaki — részleteket találtak, melyek minden élőlényre jelMikor kezdődik a.% év? Szilveszter és újév — csillag ászszemmel Napjainkban könyvtárakat tesznek ki a látással foglalkozó művek, amelyek felölelik az egysejtűek fényérzésétől a legfejlettebb látószervig, az emberi szemig, a fogalomkör sok- sok problémáját. Érthető ez az érdeklődés, hiszen a látás és á fény az élet minden rezdü- letével szorosan összefügg. Vegyünk egy példát. A házi légynek több ezer részből álló szeme van. Ha emberi értelemben a légy nem is érzékeli, mi vár rá, de a felé irányuló mozgás következtében mozaikszemének egyes részei árnyékba kerülnek és így tudomására jut, hogy valami jön ... Minden esetre gyorsan útra kel és a legritkább esetben száll abba az irányba, amerre az utána kapó kéz elmozdul. A rovarok mozaik szeme, ha nem is éles képet mutat, de igy is kitűnő védelmet nyújt a fenyegető veszéllyel szemben, már csak ezért is, mert az érzékeiteket mintegy hatvanszorosára nagyítja fel. Egy kis túlzással azt mondhatnánk, hogy élesre nem állítható, hordozható mikroszkópjukkal figyelik környezetüket. A fény életszükséglet Amikor látásról beszélünk, rendszerint káplátásra gondolunk. Ez a képesség csak a faj- fejlődésnek egészen magas szintjén valósul meg. A látás történetének sok millió éves korszaka zajlott le addig, amíg a fény érzékelésétől elértünk oda, hogy a magasabb rendű élőlények nemcsak néznek, hanem látnak is, mégpedig képszerűen. Az iskolában tanult összehasonlítás szerint az emberi szem és a fényképezőgép között az a különbség, hogy a szem tökéletesebb. Ez a megállapítás sajnos nem fedi teljesen a valóságot, akadnak ugyanis a szemnek olyan optikai hibái, mint például a gömbi, a színi és a tengelyeltérés (a szférikus, a kromatikus aberráció és az asztigmia), amelyeket a modem mesterséges lencsék gyártásánál már teljesen kiküszöböltek. Páros és páratlan fonalacskák Ameddig látószervünk, szemünk — olykor előforduló hibáival — kialakult, sok-sok millió nemzedék során, a fény érzékelése hosszas fejlődésen ment keresztül. A módszeres kutatás a legapróbb állatoknál is felfedezte azokat az apró színes pontocskákat, amelyek a különböző hullámhosszúságú fény érzékelésére szolgálnak. Az érzékeléstől --a látásig azonban még hosszú az út. Az emberi szem belsejének pigmenthámja nyúlványokat, úgynevezett pálcika- és csapsejteket tartalmaz, amelyekből négyzetmilliméterenként mintegy négyszázezer található. Ezek közül általában hússzor annyi a pálcika, mint a csap. A pálcikák tartalmazzák a rodopszint, — a látóbibort — azt az érzékeny fehérjeanyagot, amely a fény hatására felbomlik. Ez a vegyi folyamat kelti végső fokon a látás érzetét. (A csapoknak, mai tudásunk szerint, az éleslátásban és a színlátásban van jelentős szerepük.) A legutóbbi időkig rejtély volt azonban, hogy mi az az összekötő kapocs, amely az egysejtű véglény fényérzékelését az emberi szem magasrendű látásával alakilag összeköti. Azt már a fénymikroszkóp is megmutatta, hogy például az Eugíéna nevű egysejtű testében látható piros pontocskák fény törő fehérjékből állnak és ezek a pontocskák a fény hatására gyakran változtatják helyzetüket. Az elektronmikroszkóp azonban újabb részleteket is feltárt. A pontocskák több ezerszeres nagyításban újszerű képet mutattak. Kör alakban kilenc páros fonalacs- ka bújt meg, s középen két, egymástól elkülönülő magányos fonalacska volt látható. Több más egysejtűnél Is hasonló alakzatokat találtak. További vizsgálatok során az emberi szemben is megtaAsztma elleti - cigaretta ? A hagyományos népi gyógyászat már réges-régen felfedezte, hogy a nadragulya, a maszlag és néhány más hasonló vadon termő növény — ma már közismert gyógyszerek alapanyagai — enyhítik, gyógyítják az asztmát és néhány szívbántalmat. Újabban egyes vidékeken a súlyos asztmások ezeknek a növényeknek a leveléből készült „cigarettával” is próbáltak könnyíteni légzési zavaraikon. A furcsa „dohányosokat” annak idején sokan megmosolyogták — pedig most a tudomány is foglalkozik valami hasonlóval. A dohánykutatók elsősorban nem gyógyszert akarnak előállítani, hanem azokon a dohányosokon kívánnak segíteni, akiknek bizonyos betegségek miatt nem szabad dohányozniok. Egy bolgár szabadalom tapasztalatainak hasznosításával a Kertészeti Kutató Intézet érdekes kísérletet kezdett: a köznyelvben csattanó maszlagnak ismert Datura stramonium nevű növényre dohánypalántát oltottak. A „csattanó maszlag” ugyanazokat az atropin- alkaloidákat tartalmazza, amelyek a „népi gyógyászatban” is hatásosnak mutatkoztak, s amelyeket a gyógyszer- ipar hasznosít. A dohány viszont — nem tartalmaz semmi nikotint. Magyarázata egyszerű: a nikotin a dohány gyökerében képződik, onnan szívódik fel a levelekbe, ennek a különös módon „összeoltott” növénynek a gyökere azonban nem a dohányé, hanem a Datura stramoniumé. Az eredmény: dohánybokor dohánylevelekkel, amelyekben nikotin helyett atropin van. Ez a lehetőség egyébként még meglehetősen távoli, mivel egyelőre csak az első oltások történtek meg. Széles körű alkalmazására valószínűleg később sem lesz lehetőség, mert ezt a „keveréknövényt” nem lehet magre! szaporítani; minden egyes palántát külön kell beoltani, _s ez igen drágává teszi előállítását. A gyógycigaretta azért mégsem csak kuriózumnak ígérkezik — egyszerre lehet élvezeti cikk és gyógyszer. Hónapjaink nevei is azt igazolják, hogy nem mindig január elseje volt. az évkezdet. A szeptember, október, november ég december nevében a hét, nyolc, a kilenc és a tíz római elnevezése szerepel. Valamikor a július neve quin- tilis, az augusztusé sextilis volt, ami az ötödik és hatodikat jelentette, s csak Julius Caesar és Augusztus császárok hiúságából kapták új nevüket. Az évkezdet a rómaiak időszámításában március volt. A pogány eredetű évkezdetet a kereszténység meg akarta változtatni s egy darabig — Jézus születésének emlékére — karácsony volt újév napja, de ez sem volt sokáig érvényben. A kultúrtörténet nagyon sokféle évkezdetet tart nyilván. Csillagászatilag indokolt lenne, ha az évkezdet valamely évszak kezdetével lenne azonos. Indokolt lenne erre például a mezőgazdasági munka kezdete. A babiloni naptárban sokáig márciusra, a tavaszi napéjegyenlőség hónapjára, esett az évkezdet. ' A zsidók viszont ősszel ünnepük az újévet, annak elleTALÁLKOZÁS nére, hogy az évezredes hagyományt megőrizve, a hónapokat tavasztól számítják. Az egyiptomiak élete szorosan függött össze a Nílus áradásával. Ezért náluk az év júliusban kezdődött. 280 fokra a tavaszponttól A természet élete és a mezőgazdasági munkák megkezdése logikusan a tavaszt jelöli ki évkezdetnek. Abban is lenne ésszerűség, ha az év december 23-án kezdődne, minthogy a leghosszabb éjszaka után ekkor kezd nőni a naptartam, ez szimbolikusan kifejezné a természet és az emberi, élet összhangját. Voltak törzsek, — mint például a perui inkák, — akik legnagyobb ünnepüket éppen a nyári napfordulón , tartották, azon a napon, amikor a pap legtovább tartózkodik a látóhatár fölött. Az időszámítás és a mindennapi élet szerves kapcsolatát vidókenkint más tényezők szabták meg. Egyes pápua törzsek élete az esős és a száraz évszakok szerint alakul, ezért náluk az újév napja hol az esős évszak, hol pedig a száraz évszak kezdete. , A történelmi események dátumának utólagos egyeztetése azért nehéz, mert sok népnél Ez idők folyamán is változott az év kezdete. Az egyiptomi fáraók sok esetben egy-egy uralkodó trónralépésétől számították az új időszakot. A francia forradalom is új időszámítást vezetett be. Ma már sok esetben nehéz is kibogozni egy-egy esemény pontos dátumát. Csak az segít, ha a krónikások egy-egy fogyatkozás dátumát is feljegyezték, mert azok alapján évezredekre visszamenőleg el tudunk igazodni. A jelenlegi újév tehát nem fűződik semmi csillagászati eseményhez. Ezért , a csillagászatban csak ügy lehetett rögzíteni a csillagászati év kezdetét, hogy ennek időpontjában egy elképzelt, egyenletes sebességgel mozgó nap, az úgynevezett középnap 280 fokra jár a tavaszponttól. Ez a pillanat nem pontosan január 1, 0 óra, de igen közel esik hozzá. B. U. É. K. A legtöbb nép megünnepelte az évkezdetet. Jelszóvá lett a B. U. É. K., -hogy a vidám kezdet az egész évi-e rányomja bélyegét. Az évkezdetet általában nagy lakomákkal egybekötött ünnepségek jellemzik. Ősi szokást őriz tehát a szilveszter, az óév lezárása, és az f új kezdete, a felszabadult szó- ^ rakozás napja. Dr. Kulin György I --------i A színészek gázsija és a lovak £ A Comedie Francaise idei ? évadját Rostand: Cyrano de í Bergeracjával nyitotta meg, Í amelyben Jean Piát nagy si- £ kerrel alakítja a főhőst. A cso- \ dálatos kiállítású darabban két í ló is szerepel. » ^ Jean Piát egy interjúban né- ^ mi keserűséggel jegyezte meg, £ hogy a két paripa nagyobb f gázsit kap a színészeknél. í Egy-egy fellépésért „lovan- i ként” 125 frankot fizetnek ki, míg a színészek — szerepük 1 hosszától függetlenül — fe- \ jenként 100 frankot kapnak í esténként. | -----------------í Egy anyakönyvvezető ötlete í 5 Az ankarai központi anya2 könyvvezetőségen bált ren- \ deztek, amelyre meghívták f azt a száz fiatal házaspárt, ; akiket az anyakönyvvezető í egy évvel ezelőtt adott össze. ! A száz pár közül azonban \ csak 75 tudott eleget tenni a ! kedves meghívásnak, mint- ; hogy 25 fiatalasszony már ! röviddel szülés előtt áll. Kii- ; Ionosén sikerült volt az az öt- \ let, hogy a fiatalasszonyok \ menyasszonyi ruhájukban ‘ vettek részt a bálon. Megtalálták az érzékelés egységét? . legzetesek, de a páros és páratlan fonalacskák jelentőségével kapcsolatban nem foglalnak állást. A másik csoport, — s számuk nem jelentéktelen, — arra az álláspontra helyezkedik, hogy a látó- és hallószervben az érzékelésnek eddig ismeretlen parányi közös egységét fedezték fel. Még sok-sok vizsgálatra lesz szükség, amíg pontosan el lehet dönteni, mi az igazság. Egy azonban már most is biztos, hogy az érzékelés-kutatásnak nagy jelentőségű felfedezését nyújtotta az elektron- mikroszkóp sok ezerszeres nagyítása. Varga Mária | Újév napja mai ídőszámí- : tásunk kezdő napja. Az év tartama csillagászatilag meghatározott időegység, amely — mint ismeretes — a nap járásával függ össze. A csillagászatban többfele évről beszélünk aszerint, hogy a nap látszólagos útját milyen | kezdőponthoz viszonyítjuk. A j mindennapi* életben használa- í tos év a tropikus év, az az I időtartam, ami alatt a nap lát- i szólagos évi útja során, a tavaszpontból kiindulva oda visszatér. Ennek az időtartamnak hossza 365,2422 nap, a jelenleg érvényben levő Gergely | naptár alapján 365,2425 nap, j amit a szekőszabály szerint I 365 illetve 366 . naposaknak számolunk. Évkezdet tavasszal és ősszel Az évszakok kezdetét csillagászati események jelölik, dátumaik rendszerint márc. 21, június 22, szept. 23 és dec. 22. A szökőévek miatt egy napos eltolódások lehetségesek. Az év kezdetét, újév napját azonban semmi különleges csillagászati esemény nem jelzi. den feküdt az őszi avaron és hagyta, hogy megkötözzék. — Biztos, már nagyon éhes — mondta valaki. — Az is lehet, hogy szomjas — így a másik. Kocsira rakták s jól körül- káromkodták közben. Okos Józsi titokban fenéken is rúgta. A kan bűntudatosan nézett rá. Haragos diadallal szállították végig a falun, be a Isz-ud- varra. Már akkorra nevet is adtak neki: Vadásznak keresztelték a nagy felhajtás emlékére. Miközben a kötelet áldozták, valaki vizet hozott s egy vödörre való szemeskukoricát. — Nem érdemli meg, a fene essék beléje — mondogatta a sok kifáradt ember. Savanyú Kis rásuhintott az ostorával. — Mozdulj, rühes állat... F adász kinyújtóztatta tagjait. Körültekintett az udvaron. Átfutott pillantása a kukoricán és a vizen, aztán az udvar másik sarkába szállt. Egy takaros koca ácsorgóit ott a kerítés szélén. Mindenki szótlanul lesett. Kettőt lépett, hármat szökkent Vadász a koca irányába, majd haladéktalanul a tárgyra tért. Az emberek arcára a derű s a megbocsátás szelíd fénye szállt. Felnevettek és Vadászt egy hosszú tenyésztési szezonra óljukba s szívükbe zárták. \ András László torista és kivonult Küllei is, a tsz-bognár. Répaegyeléskor sem volt ilyen összefogás. Sajnos, addigra a kan is meglehetősen kipihente magát. Küllei stoppolta az időt: 10 másodperc alatt futotta a százat. Délután kijött Dobai, a szövetkezeti vendéglős, kit általában Csalinak hívtak, ki tudja miért. Rezeda kísérte, a helybeli prímás: szünnap volt hétfőn a vendéglőben. De a kereskedelmi és zenei szektor beavatkozását sem koronázta siker. Kedden az adminisztráció, a pénzügyi és műszaki vezetés is hadba szállt, sőt, úgy volt, hogy meghívják a Ragyogó Jövőt patronáló Kés-villa-ollóké- szítő Kisipari Szövetkezetét is a városból. Itt az alkalom a valódi támogatásra. Már akkor nagyon mérges volt mindenki a kanra. „Nem is any- nyira az anyagi kudarc, meg, hogy kidöglöttünk — mondta Furmint, az elnök — hanem az erkölcsi szégyen. Egy évig röhög majd rajtunk a járás.” — Lehet, hogy a megye is — szólt szomorúan Nyalkái, a vezető mezőgazdász. — Megvan! — rikkantott ekkor valaki a távolban. Es csakugyan. A kan szelí— Muszáj megfogni, elvtársak — mondta Okos Józsi. — Én majd elkapom a két hátsó lábát, ti oldalról kerítsétek. Az a fő, hogy egyszerre ugorjunk. S mint a szocialista szektor igaz híve, bevetette magát a csipkebokorba. Kificamította a könyökét s össze vérezte a képét. — Most már menjünk haza — szólt, mikor feltápászkodott — nekem táppénz jár és baleseti segély. A kan egy távoli köké ny bokorból nézte őket. Délután erősítés érkezett. Jött két traktoros, akit a mélyszántás harci területéről irányítottak át, s jött a négy tehenész is, akik hajnal óta snapszliztak a szövetkezeti vendéglőben. Bár nem tartozott üzemi profiljukhoz a disznó, elfogta őket a vadászszenvedély. Nagyon várták otthon a kant. Sírtak a háztáji kocák. Este abba kellett hagyni a vadászatot. Hiábavalónak bizonyult a vasárnapi termelőszövetkezeti összefogás. ttétfőn friss erők indultak n harcba. Mozgósították a tsz összes fegyvernemét. Egymás mellett küzdött fogatos, sertéspásztor, tehenész, trakf . lógandi Ragyogó Jövő í ./i Termelőszövetkezetbe £ táviratot hozott a posta. % „A kan vasaa^nap reggel a korpaasi aallomaatra eerke- j zik. Kueldjenek kocsit eerte.” í, Kueldtek: már régen várták a kant. A háztáji sertéslakos- f. ság létszámát óhajtották nö- ^ vettetni vele. % Savanyú, Kis Gerzson fogta ^ be a két legpihentebb tsz-lo- < vat, Okos Józsi általános gya- j logmunkás és Szekerce Már- j ton, az ács ment el vele erősíti tésül. Két munkaegységet és egy pint bort ígért nekik az % elnök. $ Nem voltak anyagiasak, nem $ a munkaegységért mentek, ha- % nem a bor miatt. Meg nekik is “ij volt „eladó” sorban levő ko- j, cájuk. % Fel is rakták a kant néhány % vasúti ember segítségével. Jó- f képű sertésifjú volt, tetszett. De a kan megugrott. S el- ^ tuent a korpaasi erdeeben, f (Bocsánat, benne vagyok a £ távirati stílusban.) ft, Delet jelzett a korpási harang, f mire utolérték. Már „ő” is fá- j radt volt akkor; ott szuszogott í' egy terebélyes csipkebokor ár- f nyékában. f — Nagyon mérgesen néz — f mondta Savanyú Kis Gerzson. j — Fene aki hozzányúl — í mondta Szekerce, az ács. VADÁSZ
