Pest Megyei Hirlap, 1965. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-07 / 5. szám

Érzékeny veszteség érte ismét a sülyi Virágzó Termelőszövetkezetet. Pergel Pál takarmányos költözött el az élők sorából. Hétfőn még ereje teljében itt dol­gozott közöttünk. Nehéz elhinni, hogy kedden ko­rán reggel a halál elra­gadta őt tőlünk. Pali bácsi­ban jó és becsületes em­bert vesztettünk el. Be­csültük mindig, mert él­tető eleme a munka volt. A legnehezebb feladatokat vállalta magára: esőben, sárban szórta a pétisót, ha éjszaka vagon érkezett, ő volt az első a kirakodásnál. Szelíd, nyugodt természe­tével beférkőzött mind­nyájunk szívébe. Megőriz­zük emlékét! (Krátky) Vigyázat, veszélyes! Monor, Petőfi és Schölmann utcai sarok. Roskadozó te­tő, düledező falak. Az ajtó felett büszke cégtábla: Vi­rág- és kézimunkaüzlet. Még feljebb egy kémény mered az ég felé. Mint a híres pisai torony, csak talán még fer­débb. Egyre többen és többen kérdik: miért nem bontják már le azt az épületet? Nem­csak a község képét rontja, hanem életveszélyes is! SPORT Kosárlabda házibajnokság ; indul a héten a monori gim- j náziumban. Naponta egy- egy mérkőzést bonyolítanak le, s ezzel elérik, hogy nem lesz túlzsúfoltság a műsorban. Szombatonként azonban há­rom mérkőzést rendeznek. A bajnokságba tizenkét csapat nevezett be. Minden­ki játszik mindenkivel ala­pon. 66 mérkőzésből áll a so­rozat. így előreláthatólag már­cius elején fejeződik be a baj­nokság. A versenykiírást és a sor­solást két harmadikos fiú: I Bartucz László és Göbölyös j Pál készítette el. MAI MŰSOR Mozi Űri: A vizsgálóbíró kételkedik. HONOGVniIEI a festem egye i hírlap k ü l ö nkj adása - . VII. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM 1965. JANUÄR 1, CSÜTÖRTÖK Kölcsönzőbolt nyílik Vecsésen Korszerű szeszfőzde Hlonoron Méretre vágják az üveget Az üllői fmsz terveiből Alig néhány hónap, s ránk köszönt a huszadik évforduló, hazánk felszabadulásának nagy emlékünnepe. Ennek a nagy eseménynek jegyében ál­lította össze féléves munkater­vét az Üllő és Vidéke Körzeti Fmsz igazgatósága. Nemcsak az ünnepségek sorozatán, a kulturális megmozdulásokon vesznek tevékenyen részt, ha­nem a pezsgő és eleven mun­kaversenyükkel szilárd alapot teremtenek a további előreha­ladáshoz, az üzlethálózat kor­szerűsítéséhez, az ipari üze­mek fejlesztéséhez. A 6. önkiszolgáló boltnak a fogyasztók kényelmét szolgáló átalakítása; a be­rendezések cseréje; a nagy űrtartalmú hűtőszek­rény beállítása már a nyáron megtörténik. Az 1. italbolt át­helyezése, a berendezésének korszerűsítése; a vas-műszaki bolt bővítése is sürgősen meg­valósítandó feladatok között szerepel. A vásárlóközönség igényének folyamatos vizsgá­lata alapján Vecsésen kölcsön­zőbolt nyitását határozta el az igazgatóság. Bevezetik az üveg méretre való vágását is. Monoron, egy most vásárolt házban korszerű szeszfőzde nyílik, hogy a termelőszövet­kezetek, háztáji gazdaságok, valamint a zártkertek felesle­ges gyümölcse zavartalanul feldolgozható legyen. A szik­vízellátás megjavítása érdeké­ben Vecsésen és Üllőn jó vizű, mély fúrású kutakkal el­látott új szikvízkészitő üzemek kezdik meg a ter­melést már az új év első napjaiban. Péteriben ugyancsak január közepéig befejezik a szikvíz- töltőgép átalakítását. A hűsítő­itallal való ellátás a környező hat községen túl — a Ceglédi Vendéglátóipari Vállalattal történt megállapodás értelmé­ben — kiterjed Vecsés és Gyömrő községekre is. A szövetkezet széles körű agitációba kezd a zártkerti és háztáji gazdaságokból szár­mazó zöldség- és gyümölcsfé­lék nagyobb mennyiségben történő felvásárlása céljából. Elengedhetetlen itt azonban a szükséges kémiai és táp­anyag biztosítása. Szorgalmaz­za az fmsz a termelőszövetke­zeti háztáji bizottságok előké­szítését, megalakítását is. Nőnek az igények, a meg­valósítandó feladatok, de nő a szövetkezet ereje is, amely átsegít majd a hétköznapok fárasztó nehezén és az évfor­duló nemcsak külsőségekben, hanem eredményekben is gazdag ünnep lesz! Kiss Sándor Félmilliót adott a társadalom Vecsés lakossága az elmúlt évben 545 ezer forint értékű községfejlesztési társadalmi munkát végzett. Ez több, mint a duplája a tervezett 240 ezer forintnak. Csak a vízhálózat építésénél, a csőárkok befedé­sével negyedmilliós értékű munkát végeztek el az érin­tett utcák lakói. Az iskolák­nál, óvodáknál a szülői mun­kaközösségek és úttörőcsapa­tok 30 ezer forint értékű tár­sadalmi munkát végeztek, s ugyanannyi saját anyagot használtak fel. Az MHS-tagok a lőtérépítésnél 15 ezer forint értékű munkát végeztek; a strandfürdő felújításához a sportkör 12 ezer forint érté­kű saját anyagot adott. Az utak, járdák, árkok gondozá­sával a község lakossága kö­rülbelül 41 ezer órát töltött. Ennek az értéke pénzben kö­rülbelül 246 ezer forint. RÓMAI EMLÉK — BULGÁRIAI NYÁR Elkészült a beszámolót szem­léltető film Ritz László, Ba­logh Béla és Horváth László nyári római útjáról. A filmet a hónap közepén mutatják be Gyömrön a járási művelődési házban a gépkocsi- és motor­kerékpártulajdonosok előtt. Ekkor alakítják meg az or­szágjáró túraszakosztályt. A községi MHS-szervezettel kö­zösen létrehozandó szakosztály a nyárra bulgáriai túrát szer­vez. Az alakuló megbeszélésre minden gépjárműtulajdonos meghívót kap. ÚTTÖRŐÉLET! A jubileumi emlékzászlóért! (Expedíciós külön parancs) SZÜLETÉSNAP (A „Húszéves a szabadságunk” pályázatra ér­kezett.) ■ I a már nem tudnám megmondani, hogy merre jártam. JVI Sokszor gondoltam rá, hogy egyszer újra végigme­gyek rajta. De talán most oda se találnék. Akkor az élet­ösztön vitt. Még az emlékektől is félek ... * jy- etten indultunk el. Budán még dúltak a harcok. Agyunkban lüktetett szüntelenül, álmaink fátylát is szaggatva, a kegyetlen dübörgés. De mi elindultunk a Nagykőrösi úton, Gyűl irányába. Menni kellett: nem volt mit ennünk. Madzaggal átkötött, rossz kabátban, batyuval a hátunkon. A batyuban lúgkö volt. „Szereztük”. Hja, akkoriban egy törvény volt csak: élni, életben maradni! Amerre utunk vezetett, néhány napja még a front tűzvonala volt. Kamaszos kíváncsiságom lázasan itta magába a borzalmakat: hullák, dögök, kiégett tankok, lezuhant liberátor roncsa, a pilóta kesztyűje, benne a kéz, az árokban meztelen láb mered az ég felé a jég alól. .4 borzalmak e képét felejteni nem tudom. Lövészárkok zugain át, piros telefonkábelek zűrzava­rában kábult döbbenettel botorkáltam a nagy bizonyta­lanságban reménylett célom felé. Egy meleg szobára, meg egy pohár vízre emlékszem még az erdei ösvény kis tanyáján. Jó lenne tudni, hol jártam, kinek köszön­hetem talán az életem ... Hatodik órája róttuk már az utat, amikor a lapos messzeségben, előbukkant a fehér templom tornya. Az izgalom, a bizonytalanság feszültsége feloldódott. A meg­érkezés mámoros örömében szaporáztuk a nehezült ba­kancsok ütemét. Elharangozták már a delet, mire nagyanyám nádfö- deles kis háza elé érkeztem. A bénult életben, levél he­lyett, két lábon hoztam az örömhírt: élünk! Ez akkor mindennél többet jelentett. Aztán még arra emlékszem, hogy nagyanyám meg­kérdezte: — Tudod-e gyerek, milyen nap van ma? Nem tudtam. Már régóta nem tartottuk számon a j napokat. Az ostrom alatt a nappal egybefolyt az éjsza­kával. — Ejnye, hát ma van a születésed napja! Aztán nem tudom mi volt még. csak eltöltött vala­mi nagy-nagy megnyugvás. Fűtött szoba, meleg étel, me­leg ágy, csend: ez maga volt a boldog élet! * j\fost húsz éve, 1945. január 17-én, tizenhetedik szüle- ÍVJ tésem napján érkeztem meg először Monorra. Gya­log, madzaggal átkötött, rossz kabátban, batyuval a há­tamon, a borzalmak döbbenetével, de valami belső nagy örömmel: élünk és talán egyszer minden iszonyatnál, "égé lesz ... „Jövő” jelige Kedves Pajtások! A versenyben ismét becsületesen helytálltatok. Bár téli programotokat kissé megzavarta az időjárás, mégis sok őrs töltötte el kellemesen — szórakozással, tanulással — a téli szünidőt. A feladat teljesítőinek megküldtük az „I” betűt. Egymás segítése a tanulásban továbbra is feladatotok marad. Ez a különparancs a következő feladat elvégzésére szólít benneteket: 1. . tájmargorp sevédeygen ősle jar a le ketéstizséK (be­küldeni egyet is elég). 2. Derítsétek fel, hogy az üzenetek továbbítására ma miféle lehetőségek vannak — világviszonylatban. 3. Rendezzétek meg a házi sakkbajnokságot. Közöljétek az egyéni és csapatgyőztesek nevét. Beküldési határidő: 1965. január 25. Beküldendő: Járási Úttörő Elnökség, Monor — címre. Járási Expedíciós Parancsnokság Csapataink életéből A VECSÉSI úttörőcsapa­toknak emlékezetes nap volt december 29-e. Még a tan­év elején elhatározták, hogy felszabadulási emlékkiállítást rendeznek ezen a napon és ünnepi csapatgyűlésen emlé­keznek meg a hősi halált halt Steinmetz kapitányról. A telepi iskcla úttörőcsapata már a szünet előtti utolsó tanítási napon megnyitotta a kiállítást az új csapatott­honban. Az összegyűjtött anyagról már részletes cikk jelent meg, erre most nem térünk ki. December 29-én tartották meg az ünnepi csapatgyű­lést. Bogár Ferenc igazgató ismertette a megjelentekkel a község felszabadulásának tör­ténetét és az azt követő idők eseményeit. A pajtások műsora után társasjáték és magnó szórakoztatta a csa­pat tagjait. Ezen a délelöttön ellátogat­tunk a Martinovics téri is­kolába is. A csapat tagjait nagy munkában találtuk. Felnőttek és gyermekek nagy igyekezettel munkálkodtak a délután négy órakor kez­dődő csapatgyűlés és az ak­kor nyíló kiállítás sikere ér­dekében. Az egyes szakkö­rök külön-külön gyűjtöttek anyagot a felszabadulás ese­ményeiről. Nagyon szép volt a bélyeggyűjtő szakkör mun­kája és a gyermekeknek a felszabadulással kapcsolatos rajzai. Nagy volt az izga­lom, hogy milyen lesz a dél­utáni időjárás. A pajtások elmondták, hogy azért tet­ték délutánra a csapatgyű­lést, mert fáklyás felvonu­lást is rendeznek és ezt természetesen csak este le­het csinálni. A délutáni ün­nepségre veteránokat is meg­hívtak. Beszélgetés közben egy­két bánatukat is elmond­ták a pajtások. A csapat kedvenc olvasmánya a Tá­bortűz. Két évvel ezelőtt meg is nyerték az országos terjesztési versenyt. Sajnos, nem kapnak ebből a folyó­iratból elegendőt. Már több­ször szóltak a postán, ígé­retet is kaptak, de ebből nem lett több Tábortűz. Va­jon valóban olyan kevés Tábortűz készül, hogy a ve- csési pajtásoknak nem jut elegendő? Vagy egyesek ha­nyagsága az ok? Kedves ve­BALESET ELLEN VÉDEKEZZ! A megyei rendőrfőkapitányság január 15-től 22-ig bal­esetelhárítási kiállítást rendez Monoron, a Vigadó nagyter­mében. Az ünnepélyes megnyitó 15-én. 10 órakor lesz. A ki­állítást minden nap 11—19 óráig tartják nyitva, ez idő alatt folyamatos filmvetítés is lesz. A belépés díjtalan. Tavasz a télben (Foto: Gáboi) Jó a gázellátás Gyomron és környékén Látogatást tettünk a gyöm- rői gázelosztó telepen, özvegy Nemesi Gézáné eladó tájé­koztatott bennünket a gázel­látásról. esést pajtások! Sürgősen-, ki­nyomozzuk az okot, addig is legyetek türelemmel. •k A MENDEI úttörőcsapat­nak is gazdag volt a téli programja. Decemberben sportnapokat rendeztek. A „Hét törpe” kisdobos rajnak nagy élményt jelentett a szánkó­kirándulás. (Szerencséjük volt, hogy a hóesés idejében ter­vezték!) A krónikások két al­kalommal Sípos tanár néni la­kásán jöttek össze és meg­beszélték, hogyan tegyék ér­dekesebbé, tartalmasabbá az őrsi naplókat. Nem feledkez­tek meg az őrsi nagyma­mákról sem. Örömmel érte­sítenek bennünket, hogy a Rózsa és a Gyöngyvirág őrs­nek is van már nagymamá­ja. Gutái bácsi és felesége — Mariska néni — jelenleg betegek, így nagyon örül­nek a segítségnek. ★ MONORON az Ady úti is­kola úttörőcsapatában vasár­nap tartották meg a házi tornászversenyt. Tizennyolc pajtás készült a téli szü­netben, hogy ezen a napon becsületesen helytálljanak. Folyt a gyakorlás otthon a szőnyegen is. Kiválasztotta a bíráló bizottság a kilenc leg­ügyesebb tanulót, ők rend­szeres gyakorlással készül­nek a járási versenyre. Ter­mészetesen a többiek is részt vesznek az edzéseken, hiszen ők jelentik az után­pótlást. * A GYÖMRÖ1 központi is­kola öt úttörőjét december 26-án nagy öröm érte. ök vettek részt al járás részéről Borbás Ottó csapatvezető ve­zetésével a parlamenti fenyő­ünnepen. A gazdag műsor, az óriási fenyő, a jelmez- verseny, a játékterem nyúj­totta szórakozás és maga a csodálatosan szép épület is nagy élményt nyújtott szá­mukra. Lesz miről mesélni az őrsi összejöveteleken! (Magöcsin é) KÖZLEMÉNY a monori körzeti babakar­neválon egy kisdobos elhagy­ta a kesztyűjét. Átveheti a járási úttörőelnökségen. — A téli hónapokban Gyömrő és környékének gáz­ellátása jónak mondható. Most például az Országos Gázelosztó Központ nyolcvan- négy palackot küldött — mu­tatott a rakodómunkások felé. — De van olyan nap, amikor száznegyven-százötven palac­kot is hoznak a fővárosból. — Honnan járnak ide gázért? — A környékbeliek mind ide járnak: Sülyből, Menőé­ről, Maglódról, Ecserről, sőt még Üllőről is. Azonban ezek­be a községekbe nagyrészt kocsival szállítjuk a megren­delt mennyiséget. Gyömrőn ma már több mint négyszáz gázfogyasztó van. Közben megérkezett egy ve­vő. — Almási Pálné vagyok, Mendéről — mutatkozott be. — Én három-négyhetenként járok ide a gázért. A minő­séggel meg vagyunk eléged­ve, s az ellátás is jónak mond­ható. Abban a reményben búcsúz­tunk a sokasodó vásárlóktól és az eladótól, hogy a nyári hó­napokban is kielégítő lesz Gyömrő és környékének gáz­ellátása. _________ <—é—) Ö regek napja Bényén (Tudósítónktól) A közelmúltban rendezték meg Bényén az öregek napját. Egymás után vezették be az egyenruhás úttörők a nagy­mamákat és nagyapákat, akikkel csakhamar megtelt a művelődési otthon. Kovács Imre megnyitó sza­vai után Stránszki György ta­nácselnök köszöntötte a ked­ves nagyszülőket, majd Magó- csi Jánosné, a járási nőtanács megbízott titkára, üdvözölte a megjelenteket. Ezután meg­hitt beszélgetés közben fo­gyasztották el a vendégek a finom forró virslit és a sört. — Olyan jó így együtt lenni — mondogatták az öregek —, legalább jól megnézzük egy­mást, mert lehet, hogy jövőre már messze kerülünk egy­mástól. A megjelent hetvenkét nagymama és nagyapa sze­mében csillogott a könny, amikor az ünnepély végén felállt Masa József bácsi és a megjelentek nevében köszöne­tét mondott az összes helyi szerveknek, akik lehetővé tet­ték ezt a felejthetetlen talál kozást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom