Pest Megyei Hirlap, 1965. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-05 / 3. szám
Az utca is neve! Már napok óta foglalkoztat a gondolat: megírjam, vagy jobb ha hallgatok, meri kár a faradságért? Tegnap isméi lejátszódott előttem a közismert jelenet, s igy elhatároztam, hogy nem hagyom szó nélkül. A városba érve — mert mi monoriak a főtér környékét így emlegetjük — két apróságot pillantottam meg, amint az egyik egy salakdarabbal, a másik egy maréknyi sárral célba vette a velük szemben jövő és szintén harci helyzetben álló kislányt. Mindhárman óvodások. Valamin összekaptak. Ez előfordul kicsiknél, nagyoknál egyaránt. De hogy az elégtétel hogyan történik, az nem lehet közömbös senkinek sem. Én még eléggé messze voltam tőlük, meggyorsítottam lépteimet, hogy megakadályozzam az ■újabb összecsapást. Örömmel láttam, hogy két felnőtt is közeledik hozzájuk. A következő pillanatban azonban máris csalódás ért. Szó nélkül elmentek a verekedő kicsik mellett. Most már szinte futottam a gyerekekhez. Elcsitultak, amint megláttak. Segítettem a kabátok letisztításában, s természetesen közben a helytelen viselkedésüket is szemükre hánytam. Néhány perc múlva barátságosan nyújtottak kezet egymásnak, s kibékülve mentek tovább. Sokáig néztem utánuk, s közben azon tűnődtem, hogy természetes dolog-e a felnőttek részéről ez a közömbösség? Nem lenne jobb, ha minden felnőtt r utcán haladó óvodásokban és iskolásol:ban eoy kicsit a saját gyermekét is látná, ha senki nem menne el az ilyen esetek mellett szó nélkül? Még egyszer felteszem a kérdést: nem lenne jobb’ A válasz nem kétséges. Mert nemcsak az iskola és a családi otthon, de az utca is nevel. (magócsiné) Monori mozipanasz A monori lakosok egyetlen szórakozóhelye a mozi, ahová a minap én is ellátogattam. Nagy bosszúságot okozott az is, hogy csak az erkélyre kaptam jegyet, ahonnan úgyszólván alig lehet látni, különösen a feliratos filmeket. Ezt az „örömömet” tetézte az, hogy az ott ülő 15—16 éves suhancok egész előadás alatt hangos megjegyzéseikkel zavarták az előadást. Sem a közönség; sem pedig a jegyszedő többszöri felszólítására a vi- háncolást nem hagyták abba. Nem lehetne-e az ilyeneket a moziból eltávolítani, akár rendőri beavatkozással is? Szerintem az ilyesmi a mozi vezetőségének gyengeségéből ered. Sz. F. Monor OHOR'VI VII. ÉVFOLYAM. 3. SZÁM 1965. JANUÁR 5. KRDO A járás legfontosabb problémái az idei bat taná A járási tanács — a december 21-én elfogadott munkaterv szerint — ebben az évben hatszor ülésezik. Minden tanácsülésen két fontos témát tárgyalnak meg fő napirendként. Továbbra is a im‘ir.«»í»í»A»íasá" ügye áll középpontban. az év során négyszer is tanácsülés elé kerül. Áprilisban külön-külön megtárgyalják az | 1964. évi zárszámadás eredményeit és tapasztalatait, va- I lamint az 1965. évi terveket. | Mindkét téma vizsgálatánál különös figyelmet szentelnek a \ még meg nem erősödött I tsz-eknek. I Júniusban azt vizsgálják fe- j lül, hogyan teljesítették tsz- eink az állattenyésztés és a ku- I koricatermesztés fejlesztésére i vonatkozó intézkedési terveket. Augusztusban felmérik az első félév eredményeit, külön figyelve itt is a gyenge tsz-ek helyzetére. A mezőgazdaság mellett a küzségfrjleszlés a legnépszerűbb téma. Mindjárt az év első járási tanácsülésén, februárban, az 1964. évi községfejlesztési tervek teljesítéséről; a jövő évi feladatokról; a „Ki mit vállal?” mozgalom eddigi eredményeiről hangzik el beszámoló. Augusztusban az első félév eredményeiről; októberben az 1966. évi tervjavaslatokról tanácskoznak. Ha egyszer is csupán az év folyamán, de alaposan, körültekintően megtárgyalnak néhány nagy horderejű kérdést. Februárban jelentést terjesztenek a tanácsülés elé a járás egészségügyi intézményeinek 1963—64. évi betegforgalmáról, MAI MŰSOR Mozik Gyömrő: 8 és y2. Maglód: A vasszűz (szélesvásznú). Monor: Ének az esőben. Pilis: Másfél millió. Tápiósüly: A hintónjáró szerelem. Üllő: Bálvány (szélesvásznú). Ve- csés: A hazudós Billy (szélesvásznú). halálos következményekkel is járhatott volna. A bíróságon a vádlottak beismerő vallomást tettek, őszinte megbánást tanúsítottak. Tekintettel azonban a cselekmény társadalmilag veszélyes voltára, Burján Sándor- né elsőrendű vádlottat nyolc hónapi szabadság- vesztésre, Molnár Jánosné másodrendű és Varga Béláné harmadrendű vádlottakat három-három hónapi szabadságvesztésre ítélték. A másod- és harmadrendű vádlottak büntetését három évi próbaidőre felfüggesztették. Az elsőrendű vádlott enyhítésért, az ügyész Burjánná büntetésének pénzbeli kiterjesztésére fellebbezett. Javult a kenyér minősége Monoron — de a pékek még nem elégedettek vele MATOL PILISEN játsszák a Más melynek egyik jelenetét fel millió című magyar filmet, mutatja be képünk. A kellemetlen hideg eső után valóságos kánikula fogadott Monoron a kenyérgyárban. A sütőüzem melege beszűrődött az irodába is, a gépek álmosítóan zúgtak. Ám ez egy cseppet sem zavarta Vajda Arnoldot, az üzem vezetőjét. Szavai frissen pattogtak. mozdulatai sem árulták el, hogy már túl van a nyugdíjhatáron. — Pedig, sajnos, így van ez — mondta —, túljutottam már a korhatáron. De a munkát nem fejeztem még be. Mindenkinek azt szoktam mondani, hogy a most érettségiző kislányomért dolgozom, de ennek csak a fele igaz. Sajnálnám itthagyni a munkámat. Több mint negyven évet töltöttem el kenyérgyárakban és a munka hozzátartozik az életemhez. — Pesten dolgoztam hosszú ideig, majd a Pest megyei Sütőipari Vállalathoz kerültem. Egy gyömrői fiatalemberrel — Polgárdi Józseffel — együtt indítottuk be a megye legmodernebb kenyérgyárát, az aszódi félvertikális üzemet. Aztán ott maradtam. Nagyon megszerettem ott. Decemberben aztán jött az „ukáz”, hogy át kell vennem a monori üzemet, amely állandóan ráfizetéssel termel. A harminc pék — tudtam meg, mielőtt idejöttem —, napi nyolcvanszáz mázsa kenyeret süt. Sajnos, havonta mintegy húszmázsa liszt szőrén-szálán eltűnt. — Kissé talán duzzogva jöttem ide. Rosszul esett otthagynom a megszokott, megszeretett üzemet. Eleinte az a gondolat adott erőt, hogy gyógyító-megelőző tevékenységéről, a betegellátás feltételeiről, az állami költségvetésben e célra biztosított összegek felhasználásáról. Októberben az ötéves művelődéspolitikai terv végrehajtásáról; az új tanügyi dokumentumok (tanterv, nevelési terv, rendtartás) megismerésének és alkalmazásának tapasztalatairól adnak jelentést. Különböző formában többször kerül napirendre a ianácwi munka értékelése, javítása. Ennek legjellegzetesebb formája az, hogy ideiglenes bizottság vizsgálja meg ez év őszén is, a több éves hagyományhoz híven: hogyan érvényesül a szocialista demokratizmus elve tanácsaink munkájában; hogyan nő tömegbefolyásuk; milyen mértékben sikerült tár- sadalmasítani az államigazgatási feladatok elvégzését. A bizottság újabb tapasztalatairól decemberben ad számot a tanácsülésnek. Júniusban a gyömröi tanács tevékenységét tűzik napirendre és vitatják meg. E témakörhöz tartozik az éves munkaterv összeállítása és megvitatása; valamint a tanácsi munka anyagi alapjait biztosító költségvetés többszöri megvitatása. Az „egyebek” között, szerényen meghúzódva, sok fontos téma szerepel, így például: a járási ügyészség tájékoztatója a iörvényességről; a Vöröskereszt előterjesztése az Önkéntes véradás megszervezéséről: a tájékoztató az iparpolitikai terv végrehajtásáról: a népi ülnökök munkájáról. Még ennél is tartalmasabb, sokoldalúbb, több témát felölelő a járási tanács végrehajtó bizottsági ülésének munkaterve, amelyet érdemes lesz behatóbban — külön cikkben — megvizsgálni. mindez csak január végéig tart, aztán mehetek vissza Aszódra. Itt sem fogadott mindenki lelkesedéssel. Gyakran kaptam el egy-egy ferde, gyűlölködő pillantást. Ennek éllenére állandóan ott álltam a pékségben és figyeltem: hova hány kiló lisztet tesznek. De megérte a sok fáradságot! A korábbi havi húszmázsás hiány decemberben háromra apadt, januárban, remélem, nem lesz már semmi. Megszerettem az itteni embereket, úgy érzem, ők sem idegenkednek már tőlem. Odáig jutottam, hogy nem tudom, szívesen megyek-e vissza Aszódra? — Pedig az élet így nem fenékig tejföl. Hetenként két estét töltök otthon. Az életem szinte teljesen itt élem le az üzemben. De még így is sok a probléma. Bár igaz, hogy a kenyér minősége az utóbbi időben javult, de érzésem szerint még mindig messze van attól, amit szeretnénk. Előfordul olykor-olykor még súlyhiány is. Sokan azt hiszik, hogy akarattal teszik ezt a pékek. Pedig ez nem igaz. Itt gépek adagolják a tésztát. Ha egy csészével véletlenül sűrűbbre sikerül a massza, a formába már kevesebb tészta jut, kisebb a kenyér súlya. Ha az a pék, akit csak egy-két percre legyűr a fáradtság, nem veszi észre, hogy állítani kell a gépen, máris megvan a baj: a megengedettnél kisebb a kenyér súlya és így akaratlanul is becsapjuk a fogyasztókat. Pedig ezt nem akarjuk. Sem én. sem a többiek ... (is) (Testvérlapjaink: a Ceglédi Hírlap, a Nagykőrösi Híradó, a Szentendre, a Tápió mente és a Váci Napló hasábjain az alábbi, nálunk is érdeklődésre számottartó tudósításokat olvashattuk): CEGLÉDI HÍRLAP FÉLMILLIÓ KARÁCSONYRA Óriási forgalmat bonyolítottak le ünnep előtt az abo- nyi boltok. Közel félmillió forintot hagytak az üzletekben az abonyiak. HANGVERSENY A vasutas énekkar a várossá válás 600. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségsorozatot fejezte be dísz- hangversenyével. Az énekkaron kívül Erkel- és Liszt-dijas művészek is szerepeltek. BIKAVADÁSZAT GÉPPISZTOLLYAL A húsüzembe szállított bikák közül egy hat és fél mázsás jószág dühöngeni kezdett, kötelét' elszakította és elszabadult. Közel két órai hajsza után a rendőrségtől kértek segítséget, akik a dühöngő állatot géppisztollyal tették ártalmatlanná. NAGYKŐRÖSI HÍRADÓ TANMŰHELYBŐL AZ ÉLETBE A konzervgyár gépüzeméből húsz fiatal lesz szakmunkásvizsgát á közeljövőben. Né- hányan közülük már a vizsga előtt is önállóan dolgoznak. Az év utolsó napján 300-an kapták meg az előzetes gázbekapcsolási engedélyt. SZENTENDRE KISFILM Látomás a valóságról címmel kisfilmet mutatnak be ebben az évben Szentendréről. ÜJ TANÁCSELNÖK- HELYETTES A városi tanács legutóbbi ülésén Pála Károlyné országgyűlési képviselőt bízták meg az elnökhelyettesi teendők ellátásával. PEDAG0GUSLAKÁSOK Átadták Csobánkán és Pi- lisszentkereszten a községfejlesztésből épített pedagó- guslalcásokat, illetve ikerlakást. A házakra 140, illetve 210 ezer forintot költöttek. TÁPIÓ MENTE TÁRSADALMI MUNKA Visszanyeri értelmét és becsületét a társádalmi munka Szentlőrinckátán. A szorgalmas lakosok még az év végén is sokat dolgoztak. Utakat töltöttek fel, sőt két munkaszüneti napon óvoda építéséhez kezdtek hozzá. VÁCI NAPLÓ SZÉKHÁZÉPÍTÉS Még ebben az évben új nagyszerű épületekkel gazdagodik a város. Felépítik a Dunamenti Víz- és Csatornamű székházát. A társadalmi szervek jelentős társadalmi munkafelajánlást tettek és már eddig is sokat dolgoztak. (r. b.) Érdekes, sőt izgalmas olvasmány Kalmár György könyve, holott híjával van minden olyan írói fogásnak, amelyekkel hajdan izgalmakat keltettek bennünk Afrika iránt: nincs benne vadászka- iand, dzsungelromantika, eg- zotikumhajhászás. Ehelyett nagyon reális kor- és társadalomrajzot kapunk belőle, s ez mindennél izgalmasabb, hiszen megkönnyíti a választ arra az egész világot izgató kérdésre: kivel és merre tartanak Fekete-Afrika felszabadult népei, nemzeti függetlenségüket elnyert fiatal államai? Megkönnyíti csupán, de nem adja meg a választ; hiszen a kérdés annyira bonyolult, hogy erre egyértelmű határozottsággal válaszolni nagyképű tudálékosság lenne, s ettől a szerző — bevallottan és rokonszenvesen — tartózkodik. Útirajz kevés van a könyvben, éppen annyi csak, amennyi feltétlenül szükséges. Pedig a szerző — néhány rövid lélegzetű, lírai tájleírása vall erről — nagyon megszerette ezt a számunkra idegen, furcsa földrészt. De még jobban megszerette a rajta élő embereket, s ami a könyv legnagyobb érdeme: velünk is megszerettette őket. Valami általános, meghatározatlan rokonszenv mindannyiunkban van Ghana, s a többi szabad afrikai ország népei iránt. Ez a könyv s _,ít abban, hogy ezek az általános érzések konkrét tartalommal telítődjenek meg: emberközelbe hozza egy sok nemzetiségű távoli ország népei — a gák, ashan- tik, fantik s mások — életét. Egész közelről — mondhatni: lakva ismerjük meg őket; megtudjuk, hogyan dolgoznak és szeretnek, minek örülnek és miért búsulnak, hogyan vélekednek élet és halál dolgairól? S mivel a szerző igazán, s nagyon szereti őket, nemcsak dicséretüket zengi: hibáikat sem hallgatja el — így válik teljessé és valóban rokonszenvessé a róluk nyert kép. A könyv a Kossuth-kiadó újdonsága, s megkapható — Monoton, Gyomron, Vecsésen, Pilisen, Maglódon — a politikai könyvhetek kiállításain és vásárain. IFJÚSÁGI HÍRADÓ Csatornaépítés, bolttatarozás, parkosítás Ezerhétszáz ISZM-jelvény Rózsák az államügyésznek Felszabadulásunk huszadik évfordulójára vállalták: a fel- ső-nyáregyházi KISZ-esek 500 óra társadalmi munkát a községié,jlesztésbcn; a felsőfar- kasdi fiatalok 500 órát az állami gazdaságon keresztül- luizódó csatorna építésénél; az úri fiatalok 470 órát a helyi fmsz-boltok tatarozásánál; a Monori Állami Gazdaság fatelepén és központjában dolgozó fiatalok 150 mázsa hulladékvas és 10 mázsa papír gyűjtését és 300 óra parkosítási munkát. * örvendetesen nő a fiatalok száma a maglódi Micsurin Tsz-ben. Jelenleg tizenegy 26 éven aluli tsz-tag és 13 mezőgazdasági tanuló, illetve alkalmazott dolgozik a szövetkezetben. k Filmszeminárium lesz csütörtökön Péteriben és pénteken Üllőn, ahol a fiatalok A kilencedik kör című filmet tekinthetne meg. Gombán és Bényén úgyszintén csütörtökön tartanak filmszemi- nariumot. Itt a Rózsák az államügyésznek című filmet vetítik le. k Ezerhétszáz fiatal teljesítette járásunkban az „Ifjúság a szocializmusért” mozgalom négy követelményét 1964-ben. k Uj KISZ-titkárt választottak a közelmúltban a bényei KISZ-szervezet tagjai. A katonai szolgálatra bevonult Sinkovich Pál helyett Visz- kok Pál lett a titkár. ★ A járási KISZ-bizottság függetlenített munkatársai szerdán, csütörtökön és pénteken tanfolyamon vesznek részt Mátraházán, ez időszak alatt a sürgős üzeneteket a járási pártbizottságnak lehet továbbítani. Tiltott magzatelhajtásért: börtönbüntetés A közelmúltban tárgyalta a Monori Járásbíróság Burján Sándorné (Káva, Hunyadi u. 1.) elsőrendű, Molnár Jánosné (Pánd) másodrendű és Varga Béláné (Pánd) harmadrendű vádlott ügyét. Burjánná 1944-ben Pilisen szerzett magának egy terhességmegszakító tűt. 1962-ben végzett vele — bevallása szerint — sikeres műtétet, amelyért 400 forintot kapott. 1963 őszén, Molnárné kérte meg az elsőrendű vádlottat terhessége megszakítására, mert hallotta, hogy Burjánná ezzel foglalkozik. Molnárné lakásán elvégezték a műtétet és ismét pénz: 300 forint ütötte Burjánné markát. Vargáné 1964 nyarán kereste fel Burjánnét, akit előzőleg nem ismert, de Pándon hallotta, hogy Káván van egy ' asszony, aki az „ügyet" pénzért elintézi. Burjánné először elutasította az idegen nőt, később mégis elvállalta és elvégezte á műtétet. Ismét keresett 300 forintot. E beavatkozás azonban nem járt eredménnyel. Néhány nap múlva ismét elment a „kávai asz- szony” Pándra és megismételte a beavatkozást. Vargáné még aznap éjjel rosszul lett. A kihívott körzeti orvos észlelte o beavatkozás következményeként előállott fertőzést és azonnal intézkedett, . hogy Vargánét mentőkkel kórházba szállítsák. Megállapították, hogy Vargáné a kellően nem tisztított és fertőtlenített eszköztől kapott fertőzést, amely a szakszerű orvosi beavatkozás hiányában VÉLEMÉNY Arany Ghana
