Pest Megyei Hirlap, 1965. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-31 / 26. szám
BEJÁROK FIGYELEM! TALÁLKOZÓ MA DÉLUTÁN A járási művelődési ház vezetősége, a szakmaközi bizottság és a községi tanács ma délután 5 órakor nagygyűlést rendez Nagykátán, a járási művelődési házban. A Nagykátáról és környékéről Budapestre bejáró dolgozók problémáiról lesz szó. Minden bejárót érdekel. A rendezőség várja az érdeklődőket. Vadászból lesz a vadőr — Hogyan értékesíti a ki- j lőtt vadakat a társaság? — Szerződésünk van a MA- ! VAD-dal. Az idén például 300 darab lőtt nyulat adtunk át nekik. A kilövési tervünk 700 darab, a fennmaradó 400 megy a konyhára. Fácánkakasból százon felül lőttünk. — Tudom, hogy nemcsak nehézségei, gondjai, hanem vidámabb oldalai is vannak a vadászéletnek. — Persze, akadnak humoros esetek is egy-egy vadászat alkalmával. amelyeket szívesen idézünk fel a szezon eleji, vág}7 a szezon végi társasvacsora alkalmával. Ilyenkor külön tisztségem a szakácskodás. Odakinn a konyhában viszont most Matula néni sza- kácskodik. Vacsorához terít; a kancsóban csillog a bor. Szabó István II. ÉVFOLYAM. 8. SZÁM 1965. JANUAR 31, VASÁRNAP Jubilál az együttes Népművészeti hét Tápiószecsön Tizenöt éves a tápióssecsői Damjanich művelődési ház népi együttese. Népművészeti hét keretében ünneplik meg ezt az évfordulót. Az ünnepi hét eseményei tegnap délután kezdődtek meg Budapesten. A tápiószecsőiek látogatást tettek a Néprajzi Múzeumban. Holnap este 6 órakor az ifjúsági klubban fotókiállítás nyílik, amely bemutatja az együttes életét. Felvételeket láthatunk legsikeresebb számaikból is. Ma este az ünnepelt együttes felléptével műsoros ünnepély lesz a művelődési házban. A program szerint fellép Dóri József rádióénekes, Nyíri Erzsi énekművésznő és dr. Németh József előadóművész. A népművészeti hét egyéb eseményeiről csütörtöki számunkban beszámolunk. Hogy életre keljen a „halott település“ Néhány gondolat a „bejárás"-ról Furcsa község — joggal nevezik így Nagykátát. E furcsaságok okainak kiderítése azonban nem olyan egyszerű dolog. Furcsa, hogy ebben a községben ilyen sokan laknak (mintegy 13 ezren) és még sincs egyetlen egy üzeme sem. Furcsa, hogy ebből a községből naponta most már 5 ezernél több ember utazik be a VII., VIII. és a X. kerület | üzemeibe és vissza. Furcsa, hogy a nagyközség, járási I székhely léte ellenére eléggé ' gyengén ellátott. J Nos, itt van ez az 5 ezer | ember. Félelmetesen nagy szám ez! Ennyi egészséges, munkaszerető ember! Ha hétköznap Nagykátán szétnézünk, gyermekeken Földrajzórán Kulcsár Andrea nyolcadikos tanuló biztosan tájékozódik a földgömbön. A kép a nagykátai I. számú általános iskolában készült (Valkony Antal felv.) rettentő közönyt valamiképpen tompítsuk, a bejáró dolgozóban felkeltsük saját községe iránti érdeklődést, a község sorsa feletti felelősségérzetet. Ezekhez, úgy érzem, nekünk népművelőknek is közünk van. Ezért hát először is felkutattuk azokat az üzemeket, ahol a legtöbb nagykátai dolgozik, ismerkedtünk a Danu- via, a Philaxia, a Keleti pályaudvar, a Ganz—MÁVAG. a Gumigyár, a Sörgyár, a textilgyárak, a BŰRTEX, a Konzervgyár, az Elektromos Készülékek Gyára, az Athenaeum, s ki tudja, hány üzem vezetőivel. Szocialista szerződéseket kötöttünk közös rendezvényekre, az üzem és a falu közötti kapcsolat megjavítására, „Verekedtünk” a vonatozást idő megrövidítéséért, nem is sikertelenül. A szakmaközi bizottsággal közösen már két éve működtetjük a bejáró dolgozók munkásakadémiáját. Érdeklődünk, puhatolód- zunk, veszekedünk, magyarázkodunk, s ha egy üzemben nem szívesen állnak velünk szóba, addig érvelünk, amíg megváltoznak irántunk, mert meggyőződésünk, hogy a bejárással foglalkozni kell! Többet! A bejáró dolgozók helyzetén segíteni kell! Kirajzolódik a feladat: verekedni könyörtelenül tovább, hogy a beutazási idő még rövidebb legyen, ne több, mint egy óra. Harcolni a kulturált környezet megteremtéséért, és a huliganizmus ellen, mely a bejárók egy részének „divathóbortja” lett. Küzdeni azért, hogy a bejárók általános műveltsége emelkedjen, küzdeni a közöny ellen, hogy a bejáró többet törődjön községe sorsával, életével. Nem folytatom tovább. A SZOT. a községi tanács és a művelődési ház által meghirdetett ma délutáni nagygyűlésen mindezekről szó lesz, bővebben, részletesebben. Chmely Ödön Vélemények járásunk ifjúsági életéből 1 Gyakorta látni, naponta többször is, amint kis mopedjén végigpöfög a falun Matula József, a nagykátai Vörös Traktor Vadásztársaság vadőre. 1958-ban Balaton- fenyvesen elvégezte a vadőri tanfolyamot, télen-nyá- ron, esőben, sárban, hidegben, fagyban, rendületlenül járja azt a 20 kilométer hosszú és fi kilométer széles, 13 500 holdon fekvő területet, amit a gondjaira bíztak. Erdészek munkájával már közvetlen közelről is találkoztam, de vadőrével még közvetve sem. — Mi a munkaköre egy vadőrnek? Gondolom, szerteágazó lehet. — Bizony, nem egyhangú munka! Lelkiismeretességet és a vadak szereidét kívánja. A rámbízott területnek 116 tanyája van, s annak megannyi kutyája, macskája. Ezeket távol kell tartani a vadaktól. Aztán ott vannak vadjaink más ellenségei is. A róka, a görény, a menyét, szárnyasok közül pedig a szarka meg a varjak. Ezeket már irtani is kell,. Érdemes is, mert a szőrmésekért 15, szárnyasokért 8 forintot fizet a társaság. — Úgy gondolom, hogy ezenkívül más irányú elfoglaltságot is ad, különösen ilyenkor télen a munkája? — Igen, s ez az állatok etetése. Már szeptemberben készülnöm kell erre, ^ i kell javítanom az etetőket, aztán szoktató etetéseket végzek. — Nagyon sok élelem kell ehhez, bizonyára? — Ezt elsősorban a patronáló Kátai Állami Gazdaság biztosítja, de segítenek a termelőszövetkezetek is. Például a szentmártonkátai Kossuth Tsz, ők már a mag- cséplésnél gondoltak a mezei vadakra. — Milyen a vadállomány rétegeződése? Hányat tartanak egyikből-másikból számon? — Apró szőrmés vadak közül nyúl, szárazföldi szárnyasokból fácán, fogoly, víziekből vadréce és vadszárcsa van ezen a vidéken a legtöbb. 1954 óta őzeinket is számoljuk, ma kb. 27 darab van. — Hogyan gondoskodnak az állomány frissítéséről, pótlásáról? — Úgy, hogy az összterület egyharmadát bizonyos időnként védett területnek nyilvánítjuk, hogy megnöve- kedhessék a vadak száma. — Régen, mint a társaság tagja, hány vadat lőtt ki már? — Azt nehéz lenne megmondani, csak hozzávetőleges számítást végezhetek, ami szerint körülbelül 500 nyu- lat és 300 szárnyast lőhettem. — Nem mondom, ez szép kis összeg egy summában. Na. és nem fájt a szive felcserélni a tagságot a vadvédelemmel? — Hát bizony nem ment könnyen, de a társak rábeszélésére megtettem. Azért azóta is van részem hajtásban, vadá- szásban, sőt zsákmányban is. A járási nőtanács és a földművesszövetkezetek járási központja szervezésében a héten járási nőgyűlés keretében került sor a háztáji gazdaságok baromfiversenyének 1964. évi értékelésére. A járási versenybizottság értékelése alapján az 1. dijat és az ezzel járó 6 napos moszkvai utat Németh Mihályné tápiószelei lakos nyerte, aki 300 db libára, 20 darab kacsára, 45 kilogramm csirkére, 1000 darab tojásra kötött szerződést, s tervét 100 százalékon felül teljesítette. A 11. helyezést Gáspár Ká- rolyné pándi lakos nyerte, és ezzel elnyerte a Magyar Nők Országos Tanácsának díját, a 6 napos harkányi üdülést. A III. helyezést Kiss József- né tápiógyörgyei lakos nyerte, aki 300 Ft értékben háztartási cikkeket kapott. Némethné Moszkvába megy és időseken kívül bizony alig találunk valakit otthon. Hajnali fél 3-kor indul a szerelvények áradata Budapest felé, s kora délutántól egymásután érkeznek vissza a vonatok egészen késő estig. Hosszú éveken keresztül ebből a tényből alakult ki a község speciális helyzete. „Halott település lett”, mert az itteniek bejárók (szinte csak ágyrajárók) voltak eddig. Fáradtan hazajött a nagykátai ember jó pár órai utazás után, valamit tett-vett a ház körül: korán feküdt, korán kelt, egyéb dolgokra bizony nemigen jutott ideje. Egy-egy falu, de még nagyobb község jellemzője általában, hogy az ott lakó emberek mindany- nyian ismerik egymást. Nagy- kátán nem így van. Hetek, hónapok, sőt esetleg még évek is eltelnek, amíg egyik ismerős a másikkal itthon összeakad. Inkább előfordul ez Budapesten, a vonaton. Hat-nyolcéves népművelési tevékenység sem elegendő Nagykátán ahhoz, hogy mindenkit megismerjünk, gondjaikban, bajaikban, örömeikben osztozkodjunk. Jó múlt- korában találkoztam Budapesten az egyik üzletben egy kiszolgálóval, akivel az áru csomagolását illetően nézeteltérésem támadt. Magyaráztam, hogy vidéki vagyok, az árút messzire kell vinnem, jobban csomagolják be. Megemlítettem, hogy Nagykátáról jöttem, az illető azért sem csomagolta be úgy az árut, ahogyan kértem. Éppen ezért. Arra hivatkozott, hogy ő is nagykátai. nem ismer, még sosem látott, majdnem azt mondta, hogy hazudom. S az élet számos más területén jelentkeznek a bejárással kapcsolatos furcsa gondok. A járási művelődési ház már évekkel ezelőtt nekilátott egy rendkívül bonyolult feladat megoldásának. Arra törekedtünk, hogy a községgel szembeni szinte elElítélték az apát - de az anya is felelős A napokban tárgyalta a járásbíróság Tóth István, Kovács László és ifj. Tóth István tápiószelei lakosok bűnügyét. A vádlottak sorozatosan követtek el betöréses lopásokat, s főként a szőlőkbe, az itt levő kunyhókba törtek be. A tárgyaláson arra is fény- derült, hogy Tóth István évekkel ezelőtt elvált feleségétől és évekig marakodtak gyermekükön. A gyermeknek kedveztek mindenben s ha az egyik szülőnél valami nem tetszett neki, úgy elment a másikhoz, aki elnézett neki mindent, csakhogy vele maradjon. Ennek az elkényezte- tésnek s rossz nevelésnek most adta meg az árát Tóth István, aki odáig süllyedt, hogy gyermekét lopásra is tanította. hogy még könnyebb megélhetésük legyen. A járásbíróság bűnszövetkezetben elkövetett betöréses lopások miatt vonta felelősségre Tóth Istvánt, áz apát, s ezekért, valamint ifjúság elelleni bűntett elkövetése miatt 1 évi és 10 hónapi szabadságvesztésre ítélte. Aki a tárgyaláson jelen volt, érezte, hogy nemcsak az apának, hanem az anyának is a vádlottak padján lett volna a helye. Hiszed ö is közrejátszott abban, hogy fia ide jutott. — Ebben a bűnügyben Kovács László farmosi lakost 1 évi és 2 hónapi szabadságvesztésre. míg a szülei bűneiért a vádlottak padjára került ifj. Tóth Istvánt mindössze pénzbüntetésre ítélte a bíróság. (m) A történelmi átalakulás új életformát adott a magyar ! falunak. A haladó, szocialista falu kialakításában, for- ; májasában felelősségteljes sze- ; rep vár a falusi fiatalság • vezetőire. ! A járási KISZ-bizottság a ! közelmúltban öthónapos le- \ velezö tanfolyamot indított i az ifjú vezetők továbbképzé- ! sére. í — Célunk — mondotta 'Árokszállási István, a KISZ ; járási titkára — az ifjúság •eszmei, politikai nevelése kép• zett fiatalokkal. : Bihari József, a tanfolyam ; vezető-előadója a KISZ tel- | adatáról, az ifjúság helyze- ; téről, kérdéseiről beszélt. • Mint mondotta: harminc fia• tál vezető jár az előadásokra, j és viszi szét a járás minden ! területére azt, amit tanul. : örömmel nyilatkoztak moz- | galmas, fejlődő szervezeti éle- i tűkről. Kármán Béla, nagykátai | szervező titkár: — Fiataljaink aktívan dolgoznak. Rendszeres programunk van. Örömmel mondhatom, hogy színjátszó csoportunk alakult közösen a művelődési házzal. Tóth Ferenc, tápiószecsői titkár: — Hetven KISZ-ta- gunk van. Jól működik a tv- klubunk és a társadalomismereti tanfolyamunk. Bartucz Sándor, tápiósági titkár: — Sikerült megszervezni az ifjúsági klubot. Színjátszóink a Sári bíró című színművet próbálják. Kovács Ilona, farmosi gazdasági felelős: — Hosszú ideig nem volt helyünk, és ez kihatott munkánkra. Megoldódott ez a nehéz problémánk, és ennek örömével igyekszünk építeni és új tagokkal erősíteni szervezetünk életét. Magyar János, tóalmási szervező titkár: — A majdnem egészen el szunyókált KISZ-életünk kezd ébredezni az új választások óta. Fiataljaink kezdik megszokni a rendszeres munkát, taggyűléseket. örömmel vesznek részt a szórakoztató, rögtönzött szellemi vetélkedőkön. Unyi Lajos, tápiószelei titkár: — Mint a tóalmásiak, mi is most kezdünk feléledni. Szeretnénk növelni taglétszámunkat, és rendszeresen dolgozni. Nehéz lesz, de biztosan sikerül, mert nagyon akarjuk. u. 1. — A járási tanács szabálysértési előadója 1000 forint pénzbüntetéssel sújtotta Végh Sándor nagykátai lakost kontárkodásért. ,W\VSXX\W\WVl\VV>.V\VWW\\\\Y Gazdasszonyuk közben a piacra ért és kipakolt. Azonnal észrevette, hogy mi maradt otthon. Szomorúan gondolt arra, hogy annak bizony vége lesz, mert ismerte Cirmos torkosságát. Annál nagyobb volt csodálkozása, amikor .hazaérve látta, hogy a tejfel érintetlen. Odament Cirmoshoz, megsimogatta a fejét és igy szólt hozzá: — Becsületes cica vagy te, Cirmos, ott volt az asztalon a finom falat, és te nem nyúltál hozzá. Hiába, ügy látom, mégiscsak lehet benned bízni... Cirmos lehajtotta fejét és nagyon el- szégyelite magát az érdemtelen dicséret miatt. Es ettől a naptól kezdve többé nem nyalakodott, hanem inkább egeré- szett. Bodri meg Cirmossal egy egész életre szóló barátságot kötött. Fülöp Zsuzsanna GYERMEKEKNEK BODRI ÉS CIRMOS MESÉJE kellett több! Már lopakodott a csupor felé, de majd a földbe gyökerezett a lába, amikor meglátta, hogy Bodri már ott őrködik mellette. Így Cirmos nem mert a tejfelhez hozzányúlni, mert félt: a kutyás tényleg beváltja megdézsmálta. Ekkor történt aztán a nagy veszekedés Bodri és Cirmos között. Azt mondta neki Bodri: — Hogyha még egyszer észreveszem, hogy te, Cirmos belenyalsz valamibe, akkor rögtön leharapom a farkadat! Na, félt is ezután a cica! Egy alkalommal gazdasszonyuknak a piacra kellett menni. Csomagolta, amiket eladni vitt, de hogy történt, hogy nem, egy csupor tejfelt elfelejtett elpakolni. Ez ott margdt szépen az asztalón. Na, Cirmosnak sem ígéretét. Leült a csuporhoz közel, és arra gondolt, hogy Bodri hátha elmegy, s ő akkor mégiscsak megkóstolja. Bodri azonban nem tágított onnan egy lépést sem. Tudta jól, hogy Cirmos miben sántikál. Így aztán a tejfel érintetlen maradt. | Bodri mindig ügyes, '/f éber kutyus volt. % ahogy valaki rátétté j a kezét a kapu ki- % tincsükre, már jeleznie is gazdasszonyá- f nak. Minden neszre n hegyezte a fülét, fj Nem is mert egy n rossz ember sem a % házuk felé közeledni, j tartottak Bodritól na- í gyón. Barátai na- f gyón szerették, ki- % véve Cirmost, a lus- n ta cicát, old egész n nap csak feküdt a } napon, és nem ege- 'j részeit. Sokszor í mondta is neki Bodjn: 4 — Te Cirmos. így Y. nem lehet élni, min- p denkinek el kell tvé- j geznie a kötelességét } —, de Cirmos nem- n hallgatott rá. Csak fi, lustálkodott tovább. ^ Volt aztán Cir- 4, mosnak még egy 4 nagy hibája: nagyon n torkos volt. Amihez } csak hozzáférhetett, n mindenbe beledugta n a nyelvét. Egyszer % már annyira vitte a 4 falánkságot, hogy j még Bodri ebédjét is