Pest Megyei Hirlap, 1965. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-31 / 26. szám

BEJÁROK FIGYELEM! TALÁLKOZÓ MA DÉLUTÁN A járási művelődési ház vezetősége, a szakmaközi bi­zottság és a községi tanács ma délután 5 órakor nagy­gyűlést rendez Nagykátán, a járási művelődési házban. A Nagykátáról és környékéről Budapestre bejáró dolgozók problémáiról lesz szó. Minden bejárót érdekel. A rendezőség várja az érdeklő­dőket. Vadászból lesz a vadőr — Hogyan értékesíti a ki- j lőtt vadakat a társaság? — Szerződésünk van a MA- ! VAD-dal. Az idén például 300 darab lőtt nyulat adtunk át nekik. A kilövési tervünk 700 darab, a fennmaradó 400 megy a konyhára. Fácánka­kasból százon felül lőttünk. — Tudom, hogy nemcsak nehézségei, gondjai, hanem vidámabb oldalai is van­nak a vadászéletnek. — Persze, akadnak humoros esetek is egy-egy vadászat alkalmá­val. amelyeket szívesen idé­zünk fel a szezon eleji, vág}7 a szezon végi társasvacsora alkalmával. Ilyenkor külön tisztségem a szakácskodás. Odakinn a konyhában vi­szont most Matula néni sza- kácskodik. Vacsorához terít; a kancsóban csillog a bor. Szabó István II. ÉVFOLYAM. 8. SZÁM 1965. JANUAR 31, VASÁRNAP Jubilál az együttes Népművészeti hét Tápiószecsön Tizenöt éves a tápióssecsői Damjanich művelődési ház népi együttese. Népművészeti hét keretében ünneplik meg ezt az évfordulót. Az ünnepi hét eseményei tegnap délután kezdődtek meg Budapesten. A tápiószecsőiek látogatást tet­tek a Néprajzi Múzeumban. Holnap este 6 órakor az ifjú­sági klubban fotókiállítás nyílik, amely bemutatja az együttes életét. Felvételeket láthatunk legsikeresebb szá­maikból is. Ma este az ünnepelt együt­tes felléptével műsoros ünne­pély lesz a művelődési ház­ban. A program szerint fellép Dóri József rádióénekes, Nyíri Erzsi énekművésznő és dr. Németh József előadóművész. A népművészeti hét egyéb eseményeiről csütörtöki szá­munkban beszámolunk. Hogy életre keljen a „halott település“ Néhány gondolat a „bejárás"-ról Furcsa község — joggal ne­vezik így Nagykátát. E fur­csaságok okainak kiderítése azonban nem olyan egyszerű dolog. Furcsa, hogy ebben a községben ilyen sokan laknak (mintegy 13 ezren) és még sincs egyetlen egy üzeme sem. Furcsa, hogy ebből a község­ből naponta most már 5 ezer­nél több ember utazik be a VII., VIII. és a X. kerület | üzemeibe és vissza. Furcsa, hogy a nagyközség, járási I székhely léte ellenére eléggé ' gyengén ellátott. J Nos, itt van ez az 5 ezer | ember. Félelmetesen nagy szám ez! Ennyi egészséges, munkaszerető ember! Ha hétköznap Nagykátán szétnézünk, gyermekeken Földrajzórán Kulcsár Andrea nyolcadikos tanuló biztosan tájékozódik a földgömbön. A kép a nagykátai I. számú általános isko­lában készült (Valkony Antal felv.) rettentő közönyt valamikép­pen tompítsuk, a bejáró dolgozóban fel­keltsük saját községe iránti érdeklődést, a község sorsa feletti fele­lősségérzetet. Ezekhez, úgy érzem, nekünk népművelőknek is közünk van. Ezért hát először is fel­kutattuk azokat az üzemeket, ahol a legtöbb nagykátai dol­gozik, ismerkedtünk a Danu- via, a Philaxia, a Keleti pá­lyaudvar, a Ganz—MÁVAG. a Gumigyár, a Sörgyár, a textil­gyárak, a BŰRTEX, a Kon­zervgyár, az Elektromos Ké­szülékek Gyára, az Athe­naeum, s ki tudja, hány üzem vezetőivel. Szocialista szerződéseket kötöttünk közös rendez­vényekre, az üzem és a falu közötti kapcsolat megjavítására, „Verekedtünk” a vonatozást idő megrövidítéséért, nem is sikertelenül. A szakmaközi bizottsággal közösen már két éve működ­tetjük a bejáró dolgozók mun­kásakadémiáját. Érdeklődünk, puhatolód- zunk, veszekedünk, magya­rázkodunk, s ha egy üzem­ben nem szívesen állnak ve­lünk szóba, addig érvelünk, amíg megváltoznak irántunk, mert meggyőződésünk, hogy a bejárással foglalkozni kell! Többet! A bejáró dolgozók helyzetén segíteni kell! Kirajzolódik a feladat: ve­rekedni könyörtelenül tovább, hogy a beutazási idő még rövidebb legyen, ne több, mint egy óra. Harcolni a kulturált környezet meg­teremtéséért, és a huliga­nizmus ellen, mely a bejárók egy részének „divathóbortja” lett. Küzdeni azért, hogy a bejárók általá­nos műveltsége emelkedjen, küzdeni a közöny ellen, hogy a bejáró többet törődjön köz­sége sorsával, életével. Nem folytatom tovább. A SZOT. a községi tanács és a művelő­dési ház által meghirdetett ma délutáni nagygyűlésen mindezekről szó lesz, bőveb­ben, részletesebben. Chmely Ödön Vélemények járásunk ifjúsági életéből 1 Gyakorta látni, naponta többször is, amint kis mo­pedjén végigpöfög a falun Matula József, a nagykátai Vörös Traktor Vadásztársa­ság vadőre. 1958-ban Balaton- fenyvesen elvégezte a vad­őri tanfolyamot, télen-nyá- ron, esőben, sárban, hideg­ben, fagyban, rendületlenül járja azt a 20 kilométer hosszú és fi kilométer szé­les, 13 500 holdon fekvő te­rületet, amit a gondjaira bíztak. Erdészek munkájával már közvetlen közelről is találkoztam, de vadőrével még közvetve sem. — Mi a munkaköre egy vadőrnek? Gondolom, szer­teágazó lehet. — Bizony, nem egyhangú munka! Lelkiismeretességet és a vadak szereidét kívánja. A rámbízott terü­letnek 116 tanyája van, s annak megannyi kutyája, macskája. Ezeket távol kell tartani a vadaktól. Aztán ott vannak vadjaink más el­lenségei is. A róka, a gö­rény, a menyét, szárnyasok közül pedig a szarka meg a varjak. Ezeket már irtani is kell,. Érdemes is, mert a szőr­mésekért 15, szárnyasokért 8 forintot fizet a társaság. — Úgy gondolom, hogy ezenkívül más irányú el­foglaltságot is ad, különö­sen ilyenkor télen a mun­kája? — Igen, s ez az állatok etetése. Már szeptemberben készülnöm kell erre, ^ i kell javítanom az etetőket, aztán szoktató etetéseket végzek. — Nagyon sok élelem kell ehhez, bizonyára? — Ezt elsősorban a patro­náló Kátai Állami Gazda­ság biztosítja, de segítenek a termelőszövetkezetek is. Például a szentmártonkátai Kossuth Tsz, ők már a mag- cséplésnél gondoltak a me­zei vadakra. — Milyen a vadállomány rétegeződése? Hányat tarta­nak egyikből-másikból szá­mon? — Apró szőrmés vadak kö­zül nyúl, szárazföldi szár­nyasokból fácán, fogoly, ví­ziekből vadréce és vadszár­csa van ezen a vidéken a legtöbb. 1954 óta őzeinket is számoljuk, ma kb. 27 darab van. — Hogyan gondoskodnak az állomány frissítéséről, pót­lásáról? — Úgy, hogy az összterü­let egyharmadát bizonyos időnként védett területnek nyilvánítjuk, hogy megnöve- kedhessék a vadak száma. — Régen, mint a társaság tagja, hány vadat lőtt ki már? — Azt nehéz lenne megmon­dani, csak hozzávetőleges számítást végezhetek, ami szerint körülbelül 500 nyu- lat és 300 szárnyast lőhet­tem. — Nem mondom, ez szép kis összeg egy summában. Na. és nem fájt a szive felcse­rélni a tagságot a vadvéde­lemmel? — Hát bizony nem ment könnyen, de a társak rábeszélésére megtettem. Azért azóta is van részem hajtásban, vadá- szásban, sőt zsákmányban is. A járási nőtanács és a földművesszövetkezetek járási központja szervezésében a hé­ten járási nőgyűlés keretében került sor a háztáji gazdasá­gok baromfiversenyének 1964. évi értékelésére. A járási ver­senybizottság értékelése alap­ján az 1. dijat és az ezzel járó 6 napos moszkvai utat Németh Mihályné tápiószelei lakos nyerte, aki 300 db libára, 20 darab kacsára, 45 kilogramm csirkére, 1000 darab tojásra kötött szerződést, s tervét 100 százalékon felül teljesítette. A 11. helyezést Gáspár Ká- rolyné pándi lakos nyerte, és ezzel elnyerte a Magyar Nők Országos Tanácsának díját, a 6 napos harkányi üdülést. A III. helyezést Kiss József- né tápiógyörgyei lakos nyerte, aki 300 Ft értékben háztartá­si cikkeket kapott. Némethné Moszkvába megy és időseken kívül bizony alig találunk valakit ott­hon. Hajnali fél 3-kor indul a sze­relvények áradata Budapest felé, s kora délutántól egy­másután érkeznek vissza a vonatok egészen késő estig. Hosszú éveken keresztül ebből a tényből alakult ki a község speciális helyzete. „Halott település lett”, mert az itteniek bejárók (szinte csak ágyrajárók) voltak eddig. Fáradtan hazajött a nagyká­tai ember jó pár órai utazás után, valamit tett-vett a ház körül: korán feküdt, korán kelt, egyéb dolgokra bizony nemigen jutott ideje. Egy-egy falu, de még nagyobb község jellemzője általában, hogy az ott lakó emberek mindany- nyian ismerik egymást. Nagy- kátán nem így van. Hetek, hónapok, sőt eset­leg még évek is eltelnek, amíg egyik ismerős a másikkal itthon össze­akad. Inkább előfordul ez Budapes­ten, a vonaton. Hat-nyolcéves népművelési tevékenység sem elegendő Nagykátán ahhoz, hogy min­denkit megismerjünk, gond­jaikban, bajaikban, örömeik­ben osztozkodjunk. Jó múlt- korában találkoztam Buda­pesten az egyik üzletben egy kiszolgálóval, akivel az áru csomagolását illetően nézetel­térésem támadt. Magyaráz­tam, hogy vidéki vagyok, az árút messzire kell vinnem, jobban csomagolják be. Megemlítettem, hogy Nagykátáról jöttem, az il­lető azért sem csomagolta be úgy az árut, ahogyan kértem. Éppen ezért. Ar­ra hivatkozott, hogy ő is nagykátai. nem ismer, még sosem látott, majd­nem azt mondta, hogy hazudom. S az élet számos más terü­letén jelentkeznek a bejárás­sal kapcsolatos furcsa gon­dok. A járási művelődési ház már évekkel ezelőtt ne­kilátott egy rendkívül bonyo­lult feladat megoldásának. Arra törekedtünk, hogy a községgel szembeni szinte el­Elítélték az apát - de az anya is felelős A napokban tárgyalta a járásbíróság Tóth István, Ko­vács László és ifj. Tóth Ist­ván tápiószelei lakosok bűn­ügyét. A vádlottak sorozato­san követtek el betöréses lo­pásokat, s főként a szőlőkbe, az itt levő kunyhókba törtek be. A tárgyaláson arra is fény- derült, hogy Tóth István évekkel ezelőtt elvált felesé­gétől és évekig marakodtak gyermekükön. A gyermeknek kedveztek mindenben s ha az egyik szülőnél valami nem tetszett neki, úgy elment a másikhoz, aki elnézett neki mindent, csakhogy vele ma­radjon. Ennek az elkényezte- tésnek s rossz nevelésnek most adta meg az árát Tóth István, aki odáig süllyedt, hogy gyermekét lopásra is ta­nította. hogy még könnyebb megélhetésük legyen. A járásbíróság bűnszövet­kezetben elkövetett betöréses lopások miatt vonta felelős­ségre Tóth Istvánt, áz apát, s ezekért, valamint ifjúság el­elleni bűntett elkövetése mi­att 1 évi és 10 hónapi sza­badságvesztésre ítélte. Aki a tárgyaláson jelen volt, érezte, hogy nemcsak az apának, hanem az anyának is a vádlottak padján lett volna a helye. Hiszed ö is közreját­szott abban, hogy fia ide ju­tott. — Ebben a bűnügyben Kovács László farmosi la­kost 1 évi és 2 hónapi sza­badságvesztésre. míg a szülei bűneiért a vádlottak padjára került ifj. Tóth Istvánt mind­össze pénzbüntetésre ítélte a bíróság. (m) A történelmi átalakulás új életformát adott a magyar ! falunak. A haladó, szocia­lista falu kialakításában, for- ; májasában felelősségteljes sze- ; rep vár a falusi fiatalság • vezetőire. ! A járási KISZ-bizottság a ! közelmúltban öthónapos le- \ velezö tanfolyamot indított i az ifjú vezetők továbbképzé- ! sére. í — Célunk — mondotta 'Árokszállási István, a KISZ ; járási titkára — az ifjúság •eszmei, politikai nevelése kép­• zett fiatalokkal. : Bihari József, a tanfolyam ; vezető-előadója a KISZ tel- | adatáról, az ifjúság helyze- ; téről, kérdéseiről beszélt. • Mint mondotta: harminc fia­• tál vezető jár az előadásokra, j és viszi szét a járás minden ! területére azt, amit tanul. : örömmel nyilatkoztak moz- | galmas, fejlődő szervezeti éle- i tűkről. Kármán Béla, nagykátai | szervező titkár: — Fiatal­jaink aktívan dolgoznak. Rendszeres programunk van. Örömmel mondhatom, hogy színjátszó csoportunk alakult közösen a művelődési házzal. Tóth Ferenc, tápiószecsői titkár: — Hetven KISZ-ta- gunk van. Jól működik a tv- klubunk és a társadalomis­mereti tanfolyamunk. Bartucz Sándor, tápiósági titkár: — Sikerült megszer­vezni az ifjúsági klubot. Színjátszóink a Sári bíró cí­mű színművet próbálják. Kovács Ilona, farmosi gaz­dasági felelős: — Hosszú ideig nem volt helyünk, és ez kihatott munkánkra. Meg­oldódott ez a nehéz problé­mánk, és ennek örömével igyekszünk építeni és új tagokkal erősíteni szerveze­tünk életét. Magyar János, tóalmási szervező titkár: — A majd­nem egészen el szunyókált KISZ-életünk kezd ébredez­ni az új választások óta. Fiataljaink kezdik megszok­ni a rendszeres munkát, tag­gyűléseket. örömmel vesz­nek részt a szórakoztató, rög­tönzött szellemi vetélkedő­kön. Unyi Lajos, tápiószelei tit­kár: — Mint a tóalmásiak, mi is most kezdünk fel­éledni. Szeretnénk növelni taglétszámunkat, és rendsze­resen dolgozni. Nehéz lesz, de biztosan sikerül, mert na­gyon akarjuk. u. 1. — A járási tanács szabály­sértési előadója 1000 forint pénzbüntetéssel sújtotta Végh Sándor nagykátai lakost kon­tárkodásért. ,W\VSXX\W\WVl\VV>.V\VWW\\\\Y Gazdasszonyuk közben a piacra ért és kipakolt. Azonnal észrevette, hogy mi maradt otthon. Szo­morúan gondolt arra, hogy annak bizony vége lesz, mert is­merte Cirmos tor­kosságát. Annál nagyobb volt csodálkozása, amikor .hazaérve látta, hogy a tejfel érintetlen. Odament Cirmoshoz, megsimogatta a fejét és igy szólt hozzá: — Becsületes cica vagy te, Cirmos, ott volt az asztalon a fi­nom falat, és te nem nyúltál hozzá. Hiába, ügy látom, mégiscsak lehet benned bízni... Cirmos lehajtotta fejét és nagyon el- szégyelite magát az érdemtelen dicséret miatt. Es ettől a nap­tól kezdve többé nem nyalakodott, ha­nem inkább egeré- szett. Bodri meg Cir­mossal egy egész életre szóló barátsá­got kötött. Fülöp Zsuzsanna GYERMEKEKNEK BODRI ÉS CIRMOS MESÉJE kellett több! Már lo­pakodott a csupor felé, de majd a föld­be gyökerezett a lá­ba, amikor meglátta, hogy Bodri már ott őrködik mellette. Így Cirmos nem mert a tejfelhez hozzányúl­ni, mert félt: a ku­tyás tényleg beváltja megdézsmálta. Ekkor történt aztán a nagy veszekedés Bodri és Cirmos között. Azt mondta neki Bodri: — Hogyha még egyszer észreveszem, hogy te, Cirmos be­lenyalsz valamibe, akkor rögtön leha­rapom a farkadat! Na, félt is ezután a cica! Egy alkalommal gazdasszonyuknak a piacra kellett men­ni. Csomagolta, ami­ket eladni vitt, de hogy történt, hogy nem, egy csupor tej­felt elfelejtett elpa­kolni. Ez ott margdt szépen az asztalón. Na, Cirmosnak sem ígéretét. Leült a csu­porhoz közel, és ar­ra gondolt, hogy Bodri hátha elmegy, s ő akkor mégis­csak megkóstolja. Bodri azonban nem tágított onnan egy lépést sem. Tudta jól, hogy Cirmos mi­ben sántikál. Így aztán a tejfel érintetlen maradt. | Bodri mindig ügyes, '/f éber kutyus volt. % ahogy valaki rátétté j a kezét a kapu ki- % tincsükre, már jelez­nie is gazdasszonyá- f nak. Minden neszre n hegyezte a fülét, fj Nem is mert egy n rossz ember sem a % házuk felé közeledni, j tartottak Bodritól na- í gyón. Barátai na- f gyón szerették, ki- % véve Cirmost, a lus- n ta cicát, old egész n nap csak feküdt a } napon, és nem ege- 'j részeit. Sokszor í mondta is neki Bod­jn: 4 — Te Cirmos. így Y. nem lehet élni, min- p denkinek el kell tvé- j geznie a kötelességét } —, de Cirmos nem- n hallgatott rá. Csak fi, lustálkodott tovább. ^ Volt aztán Cir- 4, mosnak még egy 4 nagy hibája: nagyon n torkos volt. Amihez } csak hozzáférhetett, n mindenbe beledugta n a nyelvét. Egyszer % már annyira vitte a 4 falánkságot, hogy j még Bodri ebédjét is

Next

/
Oldalképek
Tartalom