Pest Megyei Hirlap, 1965. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-31 / 26. szám

Mäl megyei ^Mírlap 1965. JANTJÁK 31, VASÄRNAP Évzáró — jó eredménnyel következményekkel járó fejlő­dését meg lehet akadályozni. Éppen a iegj0bban gazdál­kodó termelőszövetkezetekben alakult ki évek alatt az a rend, hogy vezetők és tagok nemcsak közgyűlésen, hanem egyénileg és kisebb csoportok­ban is megbeszélik a szövet­kezeti élet kérdéseit. Egyes he­lyeken például évente többször a vezetőség tagjainak részvé­telével brigád vagy munka­csapatértekezleteket tartanak, ahol fesztelenül, töviről-hegyi- re megvitatják a közös gondo­kat. Más szövetkezetekben meg az a gyakorlat honosodott meg, hogy a zárszámadások és tervkészítések idején a ve­zetőség tagjai minden ember­rel külön-külön beszélgetnek. Ilyenkor a szokásosnál ked­vezőbb az alkalom, hogy min­den gazda elmondja észrevéte­leit a szövetkezet vezetéséről, a gazdálkodásról, az egész szö­vetkezeti életről; és a veze­tőknek is módjuk van személy szerint mindenki munkáját, magatartását mérlegre tenni. Ezekben a termelőszövetkeze­tekben azt mondják: az ilyen­fajta beszélgetéseket nem pó­tolja semmi; még a nagyon jól sikerült közgyűlés sem. Hi­szen sok esetben ezeken a be­szélgetéseken derül ki, hogy egyik vagy másik szövetkezeti gazda tudását, erejét más munkaterületen jobban hasz­nosíthatnák. És máris meg van a megoldás, ha a szándé­kok találkoznak. A vezetők­nek is könnyebb a dolguk, ha a beszélgetések során szóba- került sokféle hasznos javas­latot megfontolják és az élet­revalókat megvalósítják. A termelőszövetkezetek gaz­dasági megerősödése, a nagy­üzemi gazdálkodás fejlődése elsősorban attól függ, hogy a földeken és a jószágok körül mennyire hozzáértő, hivatásu­kat szerető, örömmel dolgo­zó emberek tevékenykednek. Értékes létszámuk ott nem csökken egészségtelen mérték­ben, ahol a róluk való gondos­kodás, munkájuk megbecsülé­se a vezetőség és az egész kö­zösség szívügyévé válik. Horváth László Hány helyen kínos, de leg­alábbis izgalmas ez az ese­mény: nagyító alá veszik a felsőbbség emberei sok mun­katárs jó-rossz lépését. Hi­vatalosan mérleg-felülvizsgá­latnak mondják s egy elmúlt év tevékenysége kerül terí­tékre. A komornak éppen nem látszó, mégis szigorú fel­adatot betöltő igazgatósági­minisztériumi képviselők a Törökbálinti Állami Gazdasá­got veszik szemügyre. Bólo­gatnak, ümmögetnek, kérdez­nek, vitatnak is — mikor, 'mi kívánkozik a számok és pél­dásan áttekinthető rubrikák kíséretéül. Ám ami a meste­reknek könnyű olvasmány, nehezen betűzhető a kívül­állónak. Tolmácsunk a fő­könyvelő, Vallis Miklós dok­tor. — Tavaly úgy tetszett, még az ág is húz. Egyik elemi csa­pás a másikat érte. Vámot szedett a téli fagy, vert a jég s mondhatnék még egyet- mást. Most mégis azt mutat­ja a mérleg: ötmillióval győz­tünk. • Sur Priss mindent megelás • A zöldségnek asztalon a helye • Őszibarackok fedél alatt — Miféle stratégiával? — Nem volt mind haditett, ezt nem tagadom. A biztosító elég szépen térítette a kárt. Azért ez csak az egyik fele. Nem e mögül a fedezék mö­gül hadakoztunk. — Vegyük a fegyverneme­ket. — A Sur Priss de Halle mindent megelőz a maga faj­tájában. Ez a francia szamóca ki­tűnő bőséggel terem, meg­hozza a negyven mázsát holdanként — öntözéssel természetesen. Négy vagonnal indítottunk külföldre, húszforintos egy­ségáron! Ugyanebből a fajtá­ból ötmillió palántát adtunk el nagyobb gazdaságoknak, de idén magánosok is vásá­rolhatnak! Ilyen eddig nem volt. I — Hová soroljuk a jószá- $ gokat? f — Az is első eset, hogy az í állattartás kifizette költsé- í geit. Egy év alatt nyolc- f százezer forinttal javult a ^helyzet! Most végre százeze- $ rés nyereséget könyvelhe- ^ tünk el. i — Újabb rovat? % — A tavaly felállított érdi í zöldségcsomagoló. Nyolcszáz- í ezer forint hasznot hajtott ? a külhonba irányított áruk- í kai. y ‘ Az idegen piac szigorú követelményeit nem lehe­tett volna teljesíteni, ha őstermelői módon fogunk , a csomagoláshoz. ^ Amit lehetett, gépesítettünk, ^ s asztalra emeltük a zöld- ^ séget, mert tiszta árut, szép ? csomagolást csak így bizto- ífuthattunk. Befektetésünk hat­ig százezer volt. Az idei nyolc­vanvagonos szállítmányból legalább ötvenet csatoltunk idegen szerelvényhez. Hasz­not hajtott negyvenvagonos almatermésünk is ... — Mit rögzít hát az Idei könyvelés? — Idén kikerekedik Eu­rópa egyik legnagyobb őszi- barackosa: ezernyolcszáz hold­ra ugrik a telepítés. Négy év kell hozzá, hogy az egész termőre forduljon. Most száz­negyven vagon gyümölcsre számítunk — ha le nem gyűr az időjárás. Ennek is jó fele valutát ér. — Mi hír a sokat emlege­tett kombinátról? — Én szeretném a legjob­ban azt mondani, hogy kész. Igaz, a csomagolóépületek már tető alá kerültek. De hogy a többi, automatikus szortírozó, fertőtlenítő, cso­magoló berendezés épülete mikorra készül el, s hogy a berendezéseket mikor kap­juk, meg, az bizony még a jövő titka. Tény, hogy az idő sürget, mert néhány év múlva, 1800 hold termését csak gépesítéssel kezelhet­jük, s indíthatjuk útnak. — Technikai újdonság? — Inkább a magam szak­májáról: könyvelési újdon­ságról beszélhetek. Olyan pillanatok alatt áttekinthe­tő, nagy alakú könyvtáblá­zatot szerkesztettünk, amely azonnal jelzi, ha valahol nem elég gazdaságos, vagy programszerű a munkánk. — Az ötmilliós eredmény mennyi pénzhez juttatja az embereket? — Egymilliókétszázezernél többet osztunk. Ez huszon­két napi átlagfizetés! Ez az év se sikerüljön rosz- szabbul! (t. gy.) A gépkocsi: a vízbe csúszott... ítélet a pócsmegyeri révszerencsétlenség ügyében A Petőfi Vadásztársaság Budapest határában rendezte meg nagy hajtóvadászatát. A fegyverek azonban ezúttal legfeljebb riasztásra szólták. A megzavart nyuszikat háló­val fogták Össze. 300 nyulat adnak át a MAVAD-nak . Tegnap ítélkezett a Pestvi- g déki Járásbíróság a pócsme- gyeri kompszerencsétlenség gügyében. Múlt év június 21-én Adamek Ferenc öccsével és an- ^ nak feleségével pomázi laká- f, sukról kora hajnalban géptko- fj csival a Duna-partra hajtottak, 4 hogy a menetrend szerint köz- ! lekedő révjárattal Pócsmegyer- í re átkeljenek. A kocsit nem a í komp közepére helyezték, így | nem volt egyenletes a súly- i elosztás. Ezenkívül a motor is i üres járatban működött és íegyik utasa, Adamek Istvánná, i sem szállt ki belőle. ! Apfel János kompkezelő az [utasokat nem figyelmeztette, ! hogy a gépkocsit mindenki kö­teles elhagyni. Elmulasztotta a gépjármű biztonságos szállítá­sával kapcsolatos egyéb felada- I tokát is ellátni, és ezt Varga József hajóparancsnok sem el­lenőrizte. A leányfalui oldalról induló kompot motoros kishajóval a vezető először hátramenetben vontatta, majd a parttól kb. 100 méterre eltávolodott és ár ellen fordult Ekkor a komp megbillent és a biztosítás nél­kül álló gépkocsi lassan elin­dult utasával a víz felé. A sze­mélyzet és az utasok figyelmét ergy horgászó férfi kötötte le és csak akkor figyeltek fel, ami­kor már a gépkocsit nem tud­ták megállítani. A kocsi utasá­val együtt a Dunában elmerült és Adamek Istvánná megful­ladt. A Pestvidéki Járásbíróság a vádlottak bűnösségét foglalko­zás 'körében elkövetett halált okozó gondatlan veszélyezte­tésben állapította meg. Ezért Apfel János 44 éves, büntetlen előéletű kisoroszi lakost 1 év és 4 hónapi szabadságvesztésre, az 50 éves büntetlen Varga Jó­zsef pócsmegyeri lakost 10 hó­napi szabadságvesztésre ítélte. Varga büntetését három évi próbaidőre felfüggesztette. A bíróság megállapította azt is, hogy Adamek Ferenc gép­kocsi tulajdonost is súlyos fe­lelősség terheli a balesetért, Az élő nyúlak Nyugatra utaznak, ahol fontos szerepet kapnak az ottani nyúlállomány felfrissítésében. Azóta már át is lépték a határt és talán fncg is kezdték fontos hiva­taluk gyakorlását... (Foto: Gábor Viktor) mert a kocsi kézifékje, önindí­tója rossz volt, mégsem állítot­ta le a motort. Ezért a bíróság úgy rendel­kezett, hogy az eljárás jogerős befejezése után az iratokat visszaküldi a Pest megyei Fő­ügyészségnek az Adamek Fe­renc elleni eljárás lefolytatása végett. Az ítélet ellen Apfel János fellebbezett enyhítésért, az ügyész esetleges fellebbezésé­nek bejelentésére három napot tartott fenn. <m) 1'j kenipint>ek ti BaSatonon A Balaton-parton ebben az évben mintegy 120 millió fo­rintos beruházással 38 000 fé­rőhellyel bővítik az első osz­tályú kempingek befogadó ké­pességét. A meglevő táborok bővítésén kívül szerte a tópar­ton új kempingek sora épüL Felmentés - kinevezés A Minisztertanács dr. Vil- mon Gyula egészségügyi mi­niszterhelyettest — több évti­zedes eredményes munkássá­gának elismerése mellett — nyugalomba vonulására te­kintettel. tisztségéből felmen­tette, s dr. Tóth Bélát, az Egészségügyi Minisztérium fő­osztályvezetőjét egészségügyi miniszterhelyettessé kinevez­te. Az Elnöki Tanács dr. Vil­mán Gyulának — az egész­ségügy szervezése terén kifej­tett kiváló munkássága elis­meréséül nyugállományba vo­nulása alkalmából — a Munka Érdemrend arany fokozata ki­tüntetést adományozta. A kitüntetést Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke nyúj­totta át. (MTI) Emberek és számok Mit mutat a munkaképes tsz-tagok statisztikája? érdemes felfigyelni arra a jelenségre, hogy a munkaké­pes korú tsz-tagok aránya az összes tagsághoz hasonlít­va csökkenést mutat. íme a statisztika: 1960-ban 66,9, 1961-ben 63,8 és 1962-ben 62,1 százalék volt ez az arány. Elsősorban a fiatalok, de 6zámos termelőszövetkezetből az idősebbek közül is el­mennek és az iparban, vagy a gazdasági élet más területén keresnek maguknak megél­hetést. Persze tévednek, akik úgy általánosítanak, hogy ez minden termelőszövetkezetre jellemző; vagy pedig azt hir­detik, hogy a mezőgazdaság­ban aggasztóan csökken a munkaerő. 1930-tól 1949-ig lényegében hazánk lakosságának fele me­zőgazdasági foglalkozású volt. Ez az arány 1960-ra kereken egyharmadára csökkent és számottevően azóta nem vál­tozott. Ha országos átlagban nézzük az évenkénti csök­kenést, akkor semmiféle ag­godalomra nincs ok. Hiszen a mezőgazdasági népesség arányának csökkenése világ- j jelenség s a nagyüzemek ki- \ alakulásával, • a munka tér- ; melékenvségének növelésével ; ez törvényszerű folyamatnak j tekinthető. Elég arra utalni,! hogy az említett időszak alatt! a foglalkoztatottak számának í csökkenése ellenére a mező- \ gazdasági termelés 10 szá- zalékkal növekedett. Az vi-; szont már elgondolkoztató — * ha még oly természetesnek; is látszik —, hogy az embe- í rek többnyire nem az erős, í gazdaságilag jól megalapozott í termelőszövetkezetekből men- í nek el, hanem éppen a gyen- pékből. Ezek a gyenge ter- J melőszövetkezetek azután év- * ről évre — egyéb bajaik $ mellett — még azzal is küsz- $ ködnek, hogy különösen a í tavaszi, nyár eleji és őszi J munkacsúcsok idején kevés í a munkaerejük. Ha alaposan szemügyre ; vesszük az emberek elmene- J telének okát az ilyen tér- £ melőszövetkezetekből, akkor í kitűnik: legtöbben éppen; amiatt távoznak el, mert a ; közös gazdaság csak az év:$ néhány hónapjában tud szá-* mukra munkát biztosítani. A'* megoldás tehát kézenfekvő: í különösen ezekben a tér- $ melőszövetkezetekben érdé- i mes és kell nagy erőfeszi- J téseket termi arra, hogy} munkaképes tagjaiknak azj év minden szakában folya- } matos munkát nyújtsanak, 4 : A közös gazdaságok né- < hány éves fejlődése elegen- \ dó példával szolgál erre. Az í egyik helyen lehetőség van | zöldségkertészkedésre, a má- j sík helyen gyümölcsöt vágyj szőlőt érdemes telepíteni,) egy harmadik helyen olyan ; gazdasági kultúrát teremt-; hetnek, amely alkalmat ad í háziipari elfoglaltságra — és! így tovább. A termelőszövet- j kezetek vezetői kutassák fel J és használják ki ezeket a le- í hetőségeket; s az egész tag- ; ság jól felfogott érdeke, hogy ; ' minden munkaalkalmat meg-; ragadjon. Az ország számos vidékén ^ arra is találhatunk már pél- j dát. hogy a közös szövetke-; zetközi vállalkozások meg- \ valósításával bővítik a mun- ; kalehetőségek körét. Több; helyen működik már közös í sertéstenyésztő-telep és hiz-! lalda; közösen oldották meg g az öntözéses gazdálkodást;; vagv több szövetkezet össze-) fogásával feldolgozási tévé-; kenységbe kezdtek. Mindezek $ a megoldások egyaránt szol-; gálják a szövetkezetekbe tö-; mörült emberek rendszeres í foglalkoztatását és a közös í gazdaságok erősödését, gyara- í podását. De még könnyebben lehet \ orvosolni az olyan jellegű ba-; jókat, amelyeknek alapja nemj gazdasági természetű, hanem! egyszerűen szervezési vagv; magatartásbeli. Tapasztalható, í hogy személyi ellentétek, sé- í relmek gyakran mennyire el-; fajulnak egyik-másik termelő- ; szövetkezetben. Több helyen; ez is oka lehet annak, hogy > egyes emberek elhagyják a: szövetkezetei. A dolgok ilyen: NYÚLÁSZOK-.».o .: ::: -V-- IflW)VHOfK • >:•>* ■r.xye.rr'O'.'

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom