Pest Megyei Hirlap, 1965. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-05 / 3. szám

4 "k/Círlap 1965. JANUÁR 5, KEDD Jogi viták a tsz-ekben: Földcsere, kártérítés, kölcsönzési díj, hizlalási szerződés A Legfelsőbb Bíróság irányelvül szolgáló törvényességi határozatai TARLATON telés teljesítése iránti írásbeli felszólítás az elévülést meg­szakítja. A felvásárló vállalat tavaly szeptemberben írásban felszólította a tsz-t, hogy tar­tozását fizesse meg. A ki­egyenlítés nem történt meg, ezért ez év januárjában meg­indította a pert. Tekintettel arra, hogy a szeptemberi felszólítás az elévülési határidőt fél­beszakította és szeptem­bertől januárig, vagyis a kereset benyújtásáig egy év nem telt el, a vállalat a követelését kellő időben érvényesítette. j Ezért a Legfelsőbb Bíróság ; mindkét ítéletet hatályon kí- | vül helyezte és a járásbírósá­got ítélethozatalra utasította. Egy tsz-tag a megyei Allat- I forgalmi Vállalattal kötött szerződésben kötelezettséget ! vállalt, hogy meghatározott ' időre tíz hizlalt sertést ad át. i Ugyanakkor négyezer forint előleget és tizenöt mázsa ab- I raktakarmány vásárlására jo­gosító utalványt kapott. A tel- I jesítési határidő lejárta előtt a tsz-tagnál megjelentek a ! vállalat ellenőrei, s megdöb­benve állapították meg. hogy egyetlen disznója sincs. Ezért a vállalat az előleg, a takarmány áéa és nyolcezer forint meg­hiúsulási kötbér fizetéséért pert indított ellene. A városi bíróság előtt meg­tartott tárgyaláson a tsz-tag azzal védekezett, hogy a ser­tések elhullottak. Bizonyítékul csatolta a községi gyepmestei ! igazolását. A városi bíróság e i keresetnek azzal a módosítás­sal adott helyt, hogy az előle­gen és a takarmányáron kívül négyezer forint kötbér fizeté- j sére kötelezte, mert úgy talál­ta, csak részben felelős azért I hogy nem teljesített. I Törvényességi óvásra a Leg- < felsőbb Bíróság a karcagi vá- rosi bíróság ítéletét hatályon ^ I kívül helyezte. 2 j — Ha igaz, hogy a sertések £ : elhullottak, ez alkalmas a fe- í lelősség alóli kimentéshez — J hangzik a határozat. — -j I Ugyanis ebben az esetben nem ^ j róható a tsz-tag terhére, hogy ^ i nem teljesített. Viszont a tsz- \ tag maga vallotta: amikor ész- ^ ! revette, hogy állatai hullanak <; I — költségkímélésből — nem ^ hivatott állatorvost, tehát tét-^ | lenül nézte, hogy sertései el- pusztulnak. Ez a közömbösség a szerző­déses állattartótól elvár­ható magatartással, de az általános élettapasztalattal is teljesen ellentétes, és I kétséget támaszt, vajon az ! állatok valóban clhullot- tak-e. A városi bíróságnak tehát ki kell hallgatnia a gyepmestert, a szomszédokat és az elhullás körülményeit tisztáznia. Csak ezután hozhat ítéletet. Hajdú Endre (Kotroczó felvétele) I ;A\\\\\\\\\\\V\\\\\\\\\\\V^\\\\\\\\V\\\\V\Vk\\\\\\\^^^ Gombatermesztés nagy üzemben Csiperkeerdö as állványokon — Négyszeres termés A mezőgazdasági termelő- szövetkezetekben felmerülő jogi problémákkal kapcsolat­ban az utóbbi időben a Leg­felsőbb Bíróságon több irány­elvül szolgáló törvényességi határozat hangzott el. Ezekből ismertetünk néhányat. Három egyénileg dolgozó paraszt és egy tsz között földcserével kapcsolatban vita támadt. A községi tanács ,az ügyet elbírálásra a járásbíró­sághoz tette át. A bíróság a szövetkezetei megfelelő érté­kű föld kiadására kötelezte. Törvényességi óvásra a Leg­felsőbb Bíróság a járásbíró­ság ítéletét hatályon kívül he­lyezte. A határozat indokolása sze­rint a tsz-ek és az egyénileg dolgozó parasztok a nagyüze­mi gazdálkodásra alkalmas táblák kialakítása érdekében önkéntes földcserét hajthat­nak végre. A cseréhez azon­ban a járási tanács mezőgaz­dasági osztályának jóváhagyá­sa szükséges. A földcserével összefüggő minden intézkedés állam- igazgatási, vagyis járási tanácsi hatáskörbe tarto­zik, tehát a bíróság nem illetékes az ügy elbírálá­sára. Egy tsz tagja ládák kezelé­sével volt megbízva. Amikor elszámoltatták, kiderült, hogy ötezer “ forint értékű láda hiányzik. A vezetőség méltá­nyosságból ezer forint kárté­rítésre kötelezte. Ezt a dön­tést később a közgyűlés meg­erősítette. A határozatot .a tag sérelmesnek találta, s mint jogban járatlan ember, pana­szával előbb a szövetkezet ve­zetőségéhez, majd a járási ta­nácshoz fordult. Itt kioktat­ták, hogy a bíróságtól kérje a határozat hatályon kívül he­lyezését. A járásbíróság a ke­resetet, mint elkésettet eluta­sította, mert a határozat meg­hozatalától számított harminc napon belül kellett volna a pert megindítani. A legfőbb ügyész törvé­nyességi óvására a Legfelsőbb Bíróság a járásbíróság ítéletét megsemmisítette és a bírósá­got új eljárásra, valamint új határozat hozatalára utasítot­ta. A Legfelsőbb Bíróság a következőket szögezte le: — Ha a tsz-tag által egy éven belül okozott kár a há­romszáz forintot meghaladja, a kártérítés kérdésében a köz­gyűlés dönt. Ennek határozata ellen a járásbírósághoz lehet fordulni. Ebben az esetben azonban, bár a kár ötezer forintot tett ki, jogtalanul a veze­tőség hozott határozatot és csak azután terjesztették az ügyet a közgyűlés elé. Ezeket a hibákat a járási me­zőgazdasági osztály észrevette és részben orvosolta, ameny- nyiben a határozatot meg­semmisítette és felszólította a tagot, hogy harminc napon belül indítson pert, amit az illető meg is tett. Ilyen körül­mények között keresete nem késett el, tehát érdemben kell elbírálni. Egy másik hasonló perben a Legfelsőbb Bíróság kimond­ta, hogy a leltárhiány miatt a tsz-nek három hónapon belül kellett volna döntenie a kár­térítés felöl, de ezt elmulasz­totta és így anyagi igényét többé nem érvényesítheti. Egy gabonavásárló és fel­dolgozó vállalatnak az egyik szövetkezettel zsákkölcsönzési dij miatt elszámolási diffe­renciája támadt és a tsz ellen pert indított. A járásbíróság, majd a megyei bíróság a ke­resetet, mint egy évnél na­gyobb késedelemmel benyúj­tottat, elutasította. Törvényes­ségi óvásra a Legfelsőbb Bí­róság ellenkező álláspontra helyezkedett. A határozat indokolása sze­rint a mezőgazdasági tsz-ekkel kötött szerződéseknél a köve­Háromszázhuszonnyolc ol­dalon új kiadvány látott nap­világot. A közelmúltban meg­tartott I. Pest megyei orvosi napok előadásait foglalja magába a könyv. A Köz­ponti Kórház igazgató főor­vosa, dr. Németh Béla ezt mondja: — Száznyolcvan esztendős múlt a Semmelweis Kórház. Falai között az utóbbi két év­tizedben nem végeztek rend­szeres tudományos munkát. A Pest megyei orvosi napok tudományos előadásainak megjelentetésével ennek fel­lendítését szeretnénk előse­gíteni. A nyomtatásban megjelent előadások elmélet és gya­korlat szempontjából egy­aránt érdekesek és jelentő­sek. Rendkívül fontos többek között Czeyda-P ommersheim Ferenc dr. előadása, amely a hasi betegségekkel, illetve ezek tüneteivel és gyógyítá­sával foglalkozik. Hetvenöt témáról olvasha­tunk a vaskos gyűjtemény­ben. Örvendetes, hogy bár a legtöbb előadást a Semmel­weis Kórház munkatársai tar­tották, de aktív résztvevők voltak a vidéki kórházak, ren­delőintézetek orvosai, sőt el­hangzott egy körzeti orvosi előadás is. A nyomtatásban megjelent orvosnapi anyagok­ból világosan megállapítható, hogy az orvostudomány is a specializálódás korszakát éli. A tudomány több nagy képvi­selője megpróbálkozott en­nek a folyamatnak megaka­dályozásával, vagy lassításá­val. Attól féltek, hogy a klasz- szikus szakmák szerteágazó- dása csökkenti az orvos látó­körét és az általános művelt­ség elsekélyesedéséhez vezet. Ma már azonban megállít­hatatlan a specializálódási folyamat s egyre kevesebb a polihisztor orvos. Mint az élet sok más terü­letén, itt is a reszortok műve­lésére, a speciális utak kivá­lasztására van szükség s meg­ismerése önálló munkát fel­tételez. Ez kétségkívül ma­gában rejti azt a veszélyt is, hogy az orvos egyre inkább csak a saját szakterületével összefüggő szgrv betegségét kíséri figyelemmel. Éppen a Pest megyei orvosi napok fi­gyelmeztettek erre, s nyújtot­tak kiváló alkalmat, hogy a résztvevők a legszélesebb ská­lában is jól tájékozódhassa­nak. Az orvosok látóköre bő­vült, egy sor szakág kutatá­saival, betegség felderítésé­vel és gyógyítási eljárásaival ismerkedhettek meg. A közelmúltban lezajlott első orvosi napok jelezték, hogy szükséges a találkozó megismétlése. Kőbánya. Budafok, Nagyté­tény és Budatétény alatti pincerendszer mintegy har­minc kilométernyi hosszú folyosóin termeszti az ízletes csiperke gombát a Gomba'.er- melési Vállalat. Egykori sváb kőfejtő dinasztiák alakítot­ták ki ezt a labirintust, hat­nyolc méternyire a mai utcák és., házak alatt. Buda házainak egy része az innen kifejtett mésztufából épült. A kiter­melt üres vágatokban a szá­zad elején kezdődött a gom­batermesztés. Hatvanöt vagon csiperke A Gombatermelési Vállalat. 1952-ben létesült. Akkor még mindössze három-négyszázezer kilót termeltek egy év alatt. Idén — a kedvezőtlen időjá­rás ellenére is — csaknem a dupláját, kerek számban hat­vanöt vagon csiperkét értéke­sítenek.. Ebből a mennyiségből har­mincöt vagonnyit exportra szállítanak. Becsben, Prágá­ban, Nyugat-Németországban és más külföldi piacokon Igen kedvelt csemege a magyar csiperke, frissen és feldolgo­zott állapotban egyaránt. S nem elhanyagolható bevétel­re nyújt lehetőséget a gomba­csíra sem. A micélium tenge­ren túli országokban is kere­sett cikk. Molnár Gábor: Ahol az ösvény véget ér Az őszi falusi könyvhetek során Molnár Gábor új kö­tete egyike volt a legkereset­tebb könyveknek. Ezek az iz­galmas vadászkalandok, nép­szerű tudományos ismeretter­jesztéssel ötvözve, nemcsak kitűnően szórakoztatnak, ha­nem oktatnak is bennünket. Molnár Gábor könyveit olvas­va közvetlen ismerősünkké válnak a brazíliai őserdők la­kói, a favágók, gumicsapolók, halászok, vadászok, a kemény öklű, de barátságos, meleg szívű emberek. Ezeknek egyi­ke Abelardó. A fjatal Molnár Gábor Abe- lardóval járja a rengeteget, s minden nap élvezetes, de rendkívül veszélyes vadász­kalandot hoz. Este pedig, amikor elcsendesedik az ős­erdő, s szikrázó csillagoktól ékes bársonyfekete brazíliai ég borul a dzsungel fölé, a bennszülött vadász hazájáról mesél. S Abelardó elbeszélései révén bepillantást kapunk a brazíliai társadalmi viszo­nyokba. Emlékei felidézik a folyami vándorkereskedők kiskirályoskodását, rablását, kis és nagy tolvajok élősködé- sét az egyszerű népen. S még valamit megtudunk ebből a könyvből. Nevezete­sen azt, hogy az amerikai nagytőke hogyan tör be még ide, az isten háta mögötti vi­dékre is, hogyan sajátítja ki nemcsak a földet, a kincseket rejtő őserdőt, hanem a nép munkaerejét is. Mindezeken a szórakoztató és okító tulajdonságokon túl még egy jelentős értékkel rendelkezik Molnár Gábor minden írása. És ez a törté­neteiből sugárzó rendkívüli természetimádás. Ez ragadja meg leginkább nemcsak az ifjú, hanem a felnőtt olvasó­kat is. Ma Molnár Gábor olyan népszerű író az ifjúság körében, mint a mi kamasz- korunkban May Károly volt. S ennek nagyon örülünk, mert a hamis indiánromantika he­lyett nemes irodalmat kapnak a fiatalok. (Szépirodalmi Könyvkiadó.) (tm) A vállalat belföldi piacát kizárólag a főváros jelenti. A vidéki lakosság alig jut hoz­zá ehhez a csemegéhez. Majd csak akkor, ha a most folyó kísérlet tapasztalatai alapján a termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban is meg­honosítják a csiperke termesz­tését. A kísérlet Az elgondolás nem új. A nyugati államokban — ahol nem állanak rendelkezésre a mieinkhez hasonló pincék — föld feletti építményekben ter­mesztik, igen eredményesen. Az épületek jobb kihaszná­lása érdekében nem a földön, hanem többszintes állvány- rendszeren. A többszintes csiperketer­mesztés hazai kísérleteit a Gombatermelési Vállalat kő­bányai üzemegységében vég­zik pincékben. öt pincerész mindegyikében két-két sor. egyenként négyszintes áll­ványrendszert helyeztek el. Egy-egy állványzat hossza har­minc méter, szélessége másfél méter. A pincék fűtését szén­tüzeléssel oldják meg, köz­ponti kazánházból csővezeté­kek útián. A termelés külön­böző fázisaiban szükséges el­térő hőmérsékletet megfe­lelően szabályozzák. Elektro­mos távhőmérövel ellenőrzik a levegő és a termő lótrá- gvatalai hőmérsékletét a hőke­zelés idején. Annak ellenére, hogy a ren­delkezésre álló pincék mére­te sok nehézséget gördít a nagyüzemi módszerek — a trágyaszállitás, forgatás, gépe­sítése — elé, a több szintes gombatermesztés előnyei máris nvilvánvalóak, amint ezt a Závodi István igazgató és Barber János üzemegységve­zető által irányított kísérletek eddigi eredményei is bizonyít­ják. Az előnyök A kísérlet helyéül szolgáló egy-egy pincerészben a hagyo­mányos — talajon végzett — termesztéssel kilencven-száz négyzetméter termőfelületet lehetne hasznosítani. A több szintes, állványos rendszerrel megnégyszerezték a termőte­rületet. Másik nagy előnye az új el­járásnak a jobb időkihaszná­lás. A hagyományos módsze­rekkel évente csak kétszeri te­lepítésre van lehetőség. A másfél éve folyó kísérleti ter­mesztés alatt évente négyszer telepítenek. De nemcsak a hely és idő- jobb kihasználása következtében sokszorozódik meg a termelés, a jobb vege­tációs feltételek, az átlagter­mést is növelték. Hagyomá­nyos eljárással száz kiló trá­gyára hét kiló gombatermés jut, az új módszerrel máris elérték a nyolckilós átlagot. A termelés korszerű gépesíté­sével ezek az eredmények még tovább növelhetők. To'ábln feladatok A kőbányai kísérletet alap­kísérletnek tekinthetjük. Ered­ményei bebizonyították az új eljárás előnyét a hagyomá­nyossal szemben. Néhány technológiai probléma még ugyan megoldásra vár, de az már idő és szakértelem kér­dése. Ez itt biztosítva is van. Nincs azonban lehetősége en­nek a pincében folyó kísér­letnek arra, hogy megoldja a föld felszínén épített gomba­termelő üzemek teljes tech­nológiáját. Helyes lenne mi­nél előbb néhány arra alkal­mas termelőszövetkezetben és állami gazdaságban megépí­teni egy-egy kísérleti üzemet, hogy azoknak tapasztalatai alapján nálunk is általánosan megvalósuljon a gombaterme­lés a termeléshez szükséges nyersanyagok közelségében Mind a hazai, mind a külföl­di piaci igények jelzik, hogy érdemes vele foglalkozni. Ferencz Lajos Műbőrcipők Az amerikai Dupont-cég nemrégiben közölte, hogj megkezdte a cipőfelsőrészr< alkalmas műbőr gyártását. / teljesen bőrszerű és a bőrre egyenértékű műanyagok elő állításával és felhasználásává más országokban, köztük ha zánkban is foglalkoznak ; szakemberek, s a Ruházat Mintatervező Vállalat cipőmo dellező, mintagyártó részlegé ben december közepén elké szült azoknak a bundacipők nek az első nagyobb sorozata amelyeknek sem a felső, sen a talprészéhez egyáltalán nert használtak fel valódi bőrt. A Corvin (Áruházban for galomba hozott néhány szá pár női meleg cipőt szinte el kapkodták a vásárlók. A kísérleti sorozathoz mé| külföldi műbőrt használt fel ; mintagyártó üzem, de szám nak azzal, hogy a későbbié ben hazai anyagot is feldo' gozhatnak majd. A próbag; tást más lábbelikkel rövidesi nagyüzemi mértékben folyta ja a martfűi Tisza Cipőgyár, ha a tapasztalatok kedvezői lesznek, az idén több kiscsi: ma és bundacipő kerülhet fi galomba a nők és a gyem kék számára is. KÖNYVESPOLC Egy új könyv mérlege: A gyógyításban is specialistákra van szükség Megjelent a Pest megyei orvosi napok előadásainak gyűjteménye

Next

/
Oldalképek
Tartalom