Pest Megyei Hirlap, 1965. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-30 / 25. szám

KULTURÁLIS HÍREK — Mint arról már hírt ad­tunk, szombaton Gyomron a járási művelődési házban ,,Szép csillagom” címmel éne­kes műsort láthatnak a köz­ség lakói. A műsorban az opera- és operettirodalom legszebb részleteit mutatják be. Éber Pálma, Jassó Margit, Jeszéni Klára, Komáromi Vali, Sipos Judit, Szépé ssi Mária, dr. Halmi Lajos, Hegyi Imre, Ko­vács Péter, Szabó Tibor, Hal­mi Ferenc és dr. Szentkúthy Kornél opera-, hangverseny­énekesek és zongoraművé­szek tolmácsolásában. A Budapesti Kamarakórust dr. Paulovits Géza vezényli. A színvonalasnak ígérkező rendezvényre ezúton is min­denkit szeretettel hív meg a művelődési ház igazgatósága. A műsort vasárnap Monoron is bemutatják a művelődési otthonban. ★ — A nősök bálját rendezik meg Mendén vasárnap este. A már hagyományos bálnak ez alkalommal is biztos nagy sikere lesz. ★ — Bált rendez a nőtanács Pilisen a művelődési otthon­ban, ugyancsak 31-én, vasár­nap este hét órai kezdettel. — A Magyarországon mű­ködő bolgár művelődési intéz­mény a bolgár kultúra közre­működésével a járási műve­lődési ház Bulgária életét be­mutató kiállítást rendez feb­ruár hónapban. A kiállítást be kívánják mutatni az ifjú­sági klub keretében, a szak-, maközi bizottság rendezésé­ben tartandó műsoron, a ter­melőszövetkezeti klubban. A kiállítás bemutatását egy másfél órás filmbemutató kí­séri. Hasonló bemutatót rendez­nek márciusban a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság, áprilisban Lengyelország éle­iéről. A kiállítást és film­anyagot a járás néhány köz­ségében is be kívánják mu­tatni. ★ A maglódi Petőfi Sándor művelődési otthon folyó hó 30-án, szombaton este nyolc órai kezdettel nagyszabású „ifjúsági bált” rendez. A ki­tűnő hangulatot és a kellemes szórakozást a közkedvelt bu­dapesti tánczenekar, a Bene- dictine-együttcs biztosítja. I­Valaki elment.., A kirakatban is mintha megváltozott volna valami. A piros cipők fakóbbak, jelen­téktelenebbeknek tűnnek, mint néhány nappal ezelőtt. Mintha valami szürke bevo­nat lepte volna el a vidám tű­sarkú topánkákat, kényelmes házicipőket, trottöröket — amiket még az ö keze rende­zett el ízlésesen a kirakatban. A kályhában izzik a szén, a máriaüvegen átpiroslik, akár egy kisirt szem — a parázs. A cipösdobozok némán sora­koznak, minden sarokban döbbenet. A sötétkék köpe­nyes, idős férfi — a boltve­zető nem rendez többé kira­katot. Nem ajánl szives mo­sollyal megfelelő cipőt senki­nek. Nem látjuk többé kis pi­ros kocsijával, az ülésen hű­séges kutyájával. Az a kis piros kocsi!... az alkonyati köd... az ö rövid­látó szeme . .. mert nem haj­tott gyorsan. Éppen ezért vi- gyázott mindig. Talán öt perccel a tragikus pillanat előtt — útitársa meg is je­gyezte — „Még egy kerékpá­ros is lehagy minket, Náci bá­csi — sose érünk haza." — „Ahová mi igyekszünk — oda meg is érkezünk időben . ■.” — felelte —, amint mondják. Igen — Náci bácsi megérke­zett. A kert felett — amely­nek ébredését alig várta —, hiszen úgy szerette a virágo­kat — szürke köd borong. S mintha megállt volna felette az idő. A beteg szivű asszony is úgy érzi — aki magára ma­radt. Weigand Ignácot a dol­gos, rendes, köztiszteletben álló embert és tanácstagot nem látjuk többé, de az a ge­neráció, aki ismerte, mindig szeretettel fog emlékezni rá. Ferenczy Hanna Könyvek között E l H.l R l-A-P . K Ü l O N K I ADAS A VII. ÉVFOLYAM, 25. SZÁM 1985. JANIJÁR 30, SZOMBAT Nyáregyházán kétmillió forint«»« gyarapodás Ecd'g három isi-zárszámadást hagyott jóvá a járási tanács Folyik a tsz-ek zár- számadási mérlegeinek felül­vizsgálása. Eddig három közös gazdaság (nyáregyházi Béke, bényei Népfront és tápiósü- lyi Virágzó) mérlegét hagyták jóvá. Nyáregyházán és Tápió- sülyben ma a zárszámadási közgyűlést is megtartják. A nyáregyházi Béke Tsz tag­jai bizonyára örömmel veszik tudomásul, hogy az elmúlt gazdasági évben eredménye­sen gazdálkodtak. A tsz kö- zös vagyona 1963-hoz képest csaknem kétmillió forinttal nőtt. Az egy dolgozó tagra eső évi jövedelem a tervezett 7039 forinttal szemben 7230 forint. Érdekesen alakult a Béke Tsz forgóalapja is. Éppen ennél az oknál fogva értékelhető a tsz gazdálkodása pozitívan, ami­vel a forgóalapjuk több mint 400 ezer forint növekedést mutat az előző évihez képest. Egy munkaegység értéke pe­dig a tervezett 25 forint 70 fillér helyett 31 forint 19 fil­lér lett. E sízép eredmények elérésében nagy része van a szorgalmasan dolgozó nyár­egyházi gazdáknak. Belátták, hogy érdemes jól dolgozni, mert ez az év végi számadás­Tápmérgezés a Monori Állami Gazdaságban Az állattenyésztésben fontos feladat — a nem éppen ked­vező takarmányellátottság mellett — az állatok áttelelte- tése oly módon, hogy az ez időszakra tervezett termelési szint is biztosítva legyen. Ez komoly gondot jelent, mert a monori Terményforgalmi Vál­lalat keverőüzeme a gazdaság részére szállított takarmánytá­poknál nem az igényelt tápot küldte. (így például hízó II. táp helyett baromfinevelő és tojótápot küldött.) Az is elő­fordult, hogy aflatoxinos föl­dimogyoródarát küldték úgy, hogy a zsákokra a szavatossá­gi jegy hízó II. tápról volt ki­állítva. Ez aztán a gazdaság­ban több mint hatezer hízó­sertésnél hasmenéses megbete­gedést idézett elő, amely je­lentős termelési kiesést ered­ményezett, több tízezer forin­tos kárt okozott a gazdaság­nak és a népgazdáságnak egy­aránt. A baj észlelésekor a gazdaság illetékesei kérték a keverőüzem vezetőjét, győződ­jön meg üzemük mulasztásá­ról és járuljon hozzá a közös mintavételhez, hogy a szüksé­ges laboratóriumi vizsgálato­kat elvégezhessék. Ö azonban ezt megtagadta, arra hivatko­zott, hogy erre csak a felsőbb szervei jogosultak. Ezek után az illetékesek panaszukkal fel­keresték a felsőbb szervet (a Pest megyei Malomipari és Terményforgalmi Vállalatot) is, ahol ígéretet kaptak, hogy panaszuk megvizsgálására ki­szállnak, de ez mind a mai napig nem történt meg. (r.) ban mutatkozik meg majd iga­zán. A közös gazdaság veze­tőiről is csak az elismerés hangján beszélhetünk, mivel tervezésük a múlt év elején igen reális volt. A bényei Népfront Tsz-t eb­ben az évben sokait segítette államunk. Részben ezért, de főleg a tagság szorgalmának köszönhető, hogy a tavalyi évet sikeresen zárták. A tagok összrészesedése egymillió 575 ester forint. Ily módon egy dolgozó tagra eső évi jövedelem a tervezett 7036 forint helyett 7464 forint, ami jelentős összegnek számít, főleg ha figyelembe vesszük, J hegy a tavalyi év sok termé­szeti csapást mért erre a kö­zös gazdaságunkra. A közös VEigyon több mint kétmillió­val nőtt 1963-hoz képest, még a tiszta vagyon is jelentős mértékben növekedett. Egy munkaegység értéke a terve­zett 31 forint 29 fillérrel szem­ben 32 forint három fillér. Itt is dicsérendő tehát a tsz ve­zetőinek reális tervezése. A tápiósülyi Virágzó Tsz eredménye már hetekkel ez­előtt nyilvánosságra került. Az év első közgyűlésén is­mertették a tagokkal, hogy egy munkaegység értéke 50 forint lesz, ami előrelátha­tólag a legjobb járásunk­ban. E szép eredmény a sülyi gaz­dák szorgalmának köszönhető. Gér József Ga lám bvadásza t Ma már egy ilyen fogással nem lehet becsapni a gyere­keket. Az ötödik osztályosok élővilág órán tanulnak a ke­leti pergő galambról. Egysze­rű technikai trükköknek sem ülnek fel, mert nézik a televí­ziót, politechnikai oktatáson vesznek részt és otthon fém­építővel játszanak. A ma gyermeke tehát ügyesebb, oko­sabb a tegnapénál. —is— Csak községi spartakiád Tegnapi számunkban „Pla- kátszaggatók" címmel megje­lent cikkben azt írtuk, hogy járási spartakiád lesz vasár­nap Gyomron. Most korrigál­juk a tévedést és közöljük, hogy a Gyomron megrendezés­re kerülő spartakiád csak köz­ségi jellegű lesz. Ba­dr. Ügyeletes orvos vasárnap Gyomron: dr. logh Sándor, Monoron: Péterffy Gusztáv, Vecsésen: dr. Imreh Pál. — Ügyeletes gyógyszertár Monoron a főté­ri, Vecsésen a Dózsa György úti. (Tóth Ambrus felvétele) A szíjgyártó Monoron, a Má­tyás király utcá­ban lakik Zelizy Imre szíjgyártó mester. Ezt a mesterséget ma már kevesen űzik, érthető hát, hogy érdeklődve lép­tünk a műhelybe. A falon kitünteté­sek halmaza, a műhely közepén pedig a mester dolgozóasztala. Itt javítja az akta­táskákat, lószer­számokat és még ki tudja hányféle cikket Imre bá­csi. — A járás min­den részéből hoz­nak ide javításra különböző dolgo­kat — mondja a mester. — Negy­ven éve dolgozom Monoron. Azelőtt Újvidéken éltem, de a sors úgy hozta, hogy 1924- ben Monorra ke­rültem. — Megszeret- tem^az itteni em­bereket, s örülök, hogy még ma is sokan keresnek fel. Főleg mai dolgokat (aktatás­kákat, retikülöket, stb.) hoznak ja­vításra, de nem ritka a lószerszám javítása sem. Most például a Csévha­raszti Erdőgazda­ság lószerszámait javítom. — Nagyon meg­szerettem ezt a mesterséget, s 70 éves korom elle­nére semmi pén­zért nem hagy­nám abba a mun­kát. — Szórakozása? — Esténként a rádiót szoktam hallgatni. Néha az olvasásra is jut idő, de sok­szor felkeresem a helyi KIOSZ-ban társaimat és egy kicsit „eldiskurál- gatok” velük ... (-é-) Egészséges türelmetlenség (Hozzászólás Gecsényi Lajos cikkéhez) Nagyon szép dolog egy le­endő történelemtanár vagy tudományos kutató részéről a helytörténeti kutatást szorgal­mazó cikk. Igaza van Gecsé­nyi Lajosnak abban, hogy nem törődünk eleget ezzel a fontos kérdéssel és az eddig végzett kísérletek a témán belül nem kielégítőek. Még fontosabbá teszi a kér­désit, ha arra gondolunk, hogy a helytörténet az új tan- terv szerint ha .csak néhány órában is, bevonul az iskolába, ott a történelem tantárgy kere­tében tanítani kell. Ez a tanterv bevezetésével nélkülözhetetlenné teszí az ilyen irányú munkát. A jubileumi év feladatai között szerepel ilyen jellegű feladat. A Hazafias Népfront országos mozgalmat indított ezirányban, nyilvánvalóan a kérdés fontosságából kiindul­va. A kiadott segédanyag tág lehetőséget nyújt az önálló kutatáshoz. Valamit azonban nem szabad elfelejteni. Ne hogy rövid gondoljon senki arra, ennek alapján ilyen idő alatt hiteles képét adhatjuk egy-egy község társadalmi, politikai és gazdasági fej­lődésének. Az összeállítandó anyagok az elmúlt húsz év történetének érdekes vázai lehetnek, alap­jai további munkának. Mint azt bizonyára tudják a lap olvasói, Gyomron indult kezdeményezés a községi mo­nográfia elkészítésére, mely a tervek szerint a huszonötödik évfordulóra lesz kész. Ez év­ben indul a munka, melyben szívesen látjuk a helytörténet iránt érdeklődő más község­ben lakók segítségét is. Az elkövetkező öt év alatt mód­szeres kutatómunkával, a meglevő anyagokra támasz­kodva sikerrel birkózhatunk meg ezzel a feladattal. Gyomron, a Hazafias Népfront helyi szerveze­te és a múzeum baráti kö­re fogja össze a munkát. Ez minden községiben adott lehetőség. Más téren is van előrelé­pés. A Rákóczi beszéd 260. év­fordulójára ugyancsak Gyom­ron megjelenik (ha nyomdai­lag sikerül megvalósítani) az első füzet, melyet szintén az említett szervek és a járási művelődési ház ad ki. A füzetben a helyi Rákó- czi-hagyományokat, a be­szédet, és annak történel­mi körülményeit dolgoz­zák fel. Ezt. remélhetőleg, több ha­sonló követi majd. Mindezek alapjai a hely- történeti munka sikeres éte­lének járásunkban. A megje­lenő füzetekben nemcsak gyömrői témákat dolgozha­tunk fel, kiterjedhet »a járás . területére, hiszen a megépí­tendő múzeum is járási ha­táskörű lesz. Próbáljunk elindulni ezen az úton, az eredmény biztos nem marad el. Az iskolák, va­lamint a művelődési házak hasznos és hálás feladatot tel­jesítenek ezzel. Furuglyás Géza MŰSOR Mozik Ecser: utolsó Ítélet. Gomba: Egy ember, aki nincs. Gyömrő: Kör­hinta. Maglód: Gól büntetésből. Monor: Morál 1963. (szélesvásznú) Nyáregyháza: Négy lány egy ud­varban. Pilis: Rómeó, a szomszé­dom. Tápiósáp: Magánélet. Tápió- süly: Kallódó emberek. Űri: Igen. Üllő: Nincs többé válás. Vasad: A törvény balkeze. Vecsés: Talpa­latnyi föld. Mende: Halál ösvé­nyein. — „A mai fiatalok olyan különösek. Mindent jobban akarnak tudni a felnőtteknél. Okosak, okoskodók, cinikusak. Bezzeg a mi időnkben...’’ Ilyen, vagy ehhez hasonló szavak és mondatok ezrei röpködnek manapság a fel­nőttek ajkairól. Vitaindító előadások hangzottak mái­éi rádióban, jelentek meg kü­lönféle lapok hasábjain és a válaszok meghallgatása vagy olvasása sok időt vett el, de a kérdés még mindig nem tisztázódott. Különböznek-e a mai fiatalok és gyerekek a régiektől, okosabbak, széle­sebb látókörüek-e ma, mint régen? Nem érzem magam hivatottnak a vita eldöntésé­re, de szeretnék elmondani egy esetet az én gyermekko­romból, az talán — ha nem is derít világosságot az ügyre — de mond valamit. ★ A színhely: Gyömrő, az idő: 1950 nyara. Janikát mindenki galamb­jairól ismerte. Szívesei, pört- lijei százméteres magasságban köröztek. Tudták a gyerekek azt is, hogy egy-egy hajtás vagy dobás alkalmával idegen galambok is otthont találnak nála és nemigen szokta visz- szaadni eredeti tulajdonosá­nak. A galambászok kicsit fél­tek is tőle. Kálmán a nagyzolásáról volt hires az utcában. Tekintélye nem is volt a srácok előtt. Egyszer aztán a galambok révén érte el, hogy vézna ter­metére „felnézzenek” a kör­nyéken. Négy galamb keringett a levegőben, jó magasan, alig lehetett látni őket. — Fogadjunk, hogy csúzli­val leszedem — mondta Kál­mán. Gyors kézfogás után I négy kavicsot vett elő zsebé­ből, kihúzta a ruganyos gumit és elengedte. Vártunk. Egy perc, két perc, három perc A kitörő gúnyos hahotát tor­kunkra forrasztotta a követke­ző látvány. A négy galamb | pörögve, „dugóhúzóban'• zu­hant a föld felé... Amiről a baleseti térkép beszél y ^ A napokban bezárult közle- í kedési kiállítás tapasztalatait íés tanulságait beszélték meg ? a monori járási kapitánysá- ^ gon, ahol Dávid Lajos rend- ^ őr őrmester, a kapitányság ^ közlekedési előadója számolt ^ be Fejes Józsefnek, a kapi- < tányság vezetőjének és Kovács J György főhadnagynak, a köz- £ rendvédelmi parancsnoknak, í A beszámoló nyomán meg- ^ tudtuk, hogy a kiállítást és a f filmvetítéseket mintegy nyolc- f ezren tekintették meg. Az ér- £ tékelésből kitűnt, hogy az is- £ kólák és egyes intézmények 0 csoportosan látogattak a ki- í állításra, sajnos éppen a tsz-ek Í vezetői nem gondoskodtak ró- £ la, hogy traktorosaik és gép- 'f, vezetőik megtekintsék a kiál- £ litást, pedig ők okulhattak £ volna legtöbbet a szemlél- í tető anyagokból és a levetí- ',f tett filmekből. ^ A tárgyalás során szóba ke- 'j rültek a módosított KRESZ $ nyomán életbe lépő intézkedé- sek, többek között a fogato- % sok vizsgáztatása és az ut- J cán lezáratlanul hagyott ke- / rékpárok helyszíni bírságolása. J A könnyelműség konkrét ese- í tei kerülnek szőnyegre. Egy a sok közül: A tanyáról az \ utolsó percben érkező fia- í talember a vasüzlet mellett a $ falhoz támasztja a biciklijét } és rohan a már induló autó- (buszra. Munkájából délután érkezik vissza, a biciklije ad­dig őrizetlenül van az utcán. Az ilyen és hasonló köny- nyelmü hanyagságokat, me­lyek a bűnrecsábítás me­legágyát képezik, meg kell akadályozni. Ha nem megy szép szóval, menni fog bírsá­golással ... Tekintetünk a falon levő térképre esik, melyen dátum szerint meg vannak jelölve azok a helyek, ahol a járás területén közlekedési baleset történt. Ez év első hónapjá­ban, 26-ig már kilenc be­jegyzés szerepel a térképen. Az első baleset az új év első órájában, kétségtelenül a szil­veszteri pezsgő következmé­nyeként történt. A monori Petőfi Sándor út és Vörös Hadsereg út sarkán a 19 éves Kajli Ferenc motorkerék­párjával elütötte Őrlik Anna lajosmizsei lakost. 8-án Mo­nor határában a 4-es szá­mú főúton tehergépkocsi és lovaskocsi ütközött össze. — 10-én Maglód határában Pa­taki László mérnök személy­autójával a síkos úton sebe­sen hajtott, elvesztette ural­mát a kormány felett és el­ütötte a szabályosan haladó Mahos Ferenc kerékpárost. — 14-én este halálos bal­eset történt a monori ben­zinkút előtt. Kocsis István vontatóvezető kivilágitatlanul hagyta a pótkocsiját, melybe Latorczai László budapesti lakos gépkocsijával teljes se­bességgel belerohant. Lator­czai felesége a helyszínen meghalt. — 18-án Csévha­raszt határában Somogyi Miklós vontatóvezető gondat­lansága folytán pótkocsijá­val együtt árokba fordult. Négy utasa közül Pekker György súlyos medencecsont­törést szenvedett. — 19-én éj­félkor Monori-erdőn dr. Frank György budapesti ügy­véd személygépkocsijával ne­kiütközött a Szabó Mihály vezette teherautónak. — 21-én Vecsés belterületén egy tá­volsági autóbusz szabályta­lan előzés közben beleüt­között egy személygépkocsi­ba, melyben egy gyermek megsérült. 23-én este Mo-: nor határában, ugyancsak a i 4-es főúton újabb halálos i baleset történt. Weigant lg- ; nác, vecsési lakos egy sza- j bályosan kivilágított pótko- \ csiba rohant. Ö maga a hely- j színen meghalt, felesége sú- • lyosan megsérült. — 25-én í Monor határában egy mentő- \ autó szabálytalan előzés kő- : vetkeztében összeütközött egy i vontatóval és anyagi kár : keletkezett. Tavaly januárban tizenegy í közlekedési baleset történt a : járásban, ez idén 26-ig ki- : lene baleset van a térképre : bejegyezve. Őszintén óhajta- \ nánk, hogy a hó végéig ne j kerüljön több feljegyzés a \ térképre. Dr. Huszty Károly }

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom