Pest Megyei Hirlap, 1965. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-30 / 25. szám
rear UtCYi s^Civlap 1965. JANUAR 30, SZOMBAT A gyógyvizek városa lyok, a télen is működő pezsgőfürdő, a fedett úszócsarnok. Itt a baleseti vagy mozgás- szervi betegségek utókezeléseként megfelelő mozgásgyakorlatokat is végezhetnek a betegek. Nyáron hullámstrand, termálvizes meleg medence, napozóteraszok és pá- zsitos park várja a pihenni, szórakozni vágyókat. A budai Dunaparton felfelé gyógymedencéket, az uszodákat, langyos fürdőket táplálja, sót, gépeket is hajt. Ez a hely már a XVI. század elején csodálatos keleti paradicsoma volt Musztáfa basának. Malmokat hajtó tavának maradványai még ma is láthatók a kőfal mögött. A szemközti Margitsziget festői környezetben elhelyezkedő Palatinus-strandja 80 TUDÓSÍTÁS A KACSALÁBON FORGÓ TORONYBÓL Különféle betegségek megelőzésére és gyógyítására kiváló hatásúak a Rudas-fürdő gyógyforrásai. Máris nagy a forgalom az Erzsébet-híd budai hídfeljárójánál megnyílt új. korszerű ivócsarnokban. (MTI Foto — Fényes Tamás felvétele) Munkatársunk bekopogtatott Giccs Agenórhoz, aki éppen nem tudjuk hányadik születésnapját ünnepelte ka- csalábonforgó villájának toronyszobájában. A villa kertjében hercig kis törpék leko- , nyúló bajuszáról csepegett a : hóié, a toronyszobában pedig | hatalmas kandalló ontotta a meleget. Az ünnepelt a kandallót már napok óta azokkal a levelekkel fűti, amelyeket hó- ! dolói küldtek neki, hiszen a hozzáértő kritikát leszámítva osztatlan sikert aratott a Lázadó nárcisz című regénye. Minek köszönheti sikereit? Mivel magyarázza alig halványuló népszerűségét? Hogyan tart lépést a változó követelményekkel? — tette fel neki munkatársunk a kérdéseket, miközben szemét végigjáratta a mester több ezer kötetes könyvtárán, amelyben kizárólag saját művei — és azok különböző kiadásai kaptak helyet. Giccs Agenór leereszkedően válaszolt. Mindig különbséget tudtam tenni az irodalmi érték és a legkezdetlegesebb közönség igénye között. Habozás nélkül az utóbbit részesítettem előnyben, s számításaimban nem is csalatkoztam. Én becsülöm a közönséget, az olvasók becsülnek engem. Soha semmit nem írtam, ami másnak is eszébe ne juthatott volna, így mindenki azt érezhette: a szívéből beszélek. Nekem csak az volt a feladatom, hogy megtudjam: mire kíváncsi a közönség, mit akar olvasni. — És? — Ez eddig mindig sikerült. Amikor a gépírólány a vezérigazgatóról álmodott, akkor összeboronáltam őket. Ma már megelégszik a Wartbur- gos osztályvezetővel, s ezt nekem is észre kellett vennem. Viszont, ami egy szemernyit sem változott: most is sok bonyodalom kell abba a regénybe, hadd remegjen az olvasó, amikor éppen nem olvadozik. Mert a mesére szükség van, ha mese nincs, akkor Andersen is meghal, én pedig éhen veszek. Korszerű mese kell, korszerű sztori! — Amikor azt vettem észre, hogy nagy az igény a zászlólengető történetecskékre, akkor magam is odaállítottam a svejfolt overállba bújt férfit az esztergagép mellé, s úgy el- csavartattam a fejét egy még öntudatosabb kifutólánnyal, hogy attól koldult az egrsz realizmus. — Még valamit a korszerűségről ! — Emlékszik a Felfújta a szél-re? Na látja, abban olyan reakciós voltam, hogy a leg- négerfalóbb fajgyűlölők is megnyalták utánam az ujjúkat és nézze meg a kémregényeimet, ahol öntudatos határőrök vigyáznak arra, amire vigyázni kell, szabadnapjukon pedig könnyedén .dobogtatják a társadalmimunkás gimnazisták szívét. Sok bel- és külföldi vendéget vonz állandóan a Gellértpezsgüíürdö medencéje. (MTI Foto — Balassa Ferenc felvétele) i ezer négyzetméter területé- i vei j o legnagyobb fővárosi strandfürdők , közé sorolható. Vízellátását ; a szigeti hévforrások és hideg- j vízkutak biztosítják. Hatal- : más úszómedencéje, hullám- ; medencéje, termálvizes me- , leg gyógymedencéje, gyepes I és teraszos napozóval, sé- j lányaival. játszóhelyeivel | nyáron kedvelt pihenőhelye : a főváros lakosságának, i A pesti Duna-parton. az i Árpád-híd tövében terül el i a Dagály utcai Szabadság- ! strand, amelynek meszes ás- j ványvize izületi betegségeket j gyógyít. A budapesti dolgozóknak e kedvelt strand- , ját egy-egy szép nyári va- i sárnap 25—30 ezer ember is i felkeresi. Meleg medencéinek ; egy részében télen is , fü- I rodhetnek. A modern reneszánsz stílusú Széchenyi-fürdő Pesten, ! a Városligetben 1913-ban ! épült, strandja pedig 1927- • ben. Gőz-, kád-, és iszaposz- i tályai a Gellért-fürdőhöz hasonlóak. Két gyógyvizes meleg medencéje közül az egyik a felnőtteké, másik a gyermekeké. Sétánkon csupán » leg- i nagyobb budapesti gyógyfürdőket, strandokat látogattuk meg, hiszen a teljes kép megismeréséhez több napra lenne szükségünk. Kísérőnk, Matusek Géza, a Fővárosi Fürdőigazgatóság osztályvezetője a sok érdekes ismertetőn kívül nem marad adósunk egy kis statisztikával sem, amely bizonyítja gyógyfürdőink látogatottságának állandó növekedését. Eszerint, míg 1938-ban nem egészen kétmillió vendéget számláltak meleg vizű fürdőink, 1964-ben már csaknem ötmillióra emelkedett a látogatók száma. A fejlődést az állandó karbantartás, és nem utolsósorban a jobb, korszerűbb egészségügyi ellátás is elősegíti, amelyben a gyógyulni, felüdülni vágyók, a betegek és egészségesek részesülnek fővárosunk gyógyfürdőiben. Varga Aranka Munkatársit nUnah nyilatkozott Giccs Agenór — Röviden: véleménye szerint minek köszönheti a tö- rétién népszerűséget? — Annak, hogy mindig megadtam a közönségnek, ami a közönségé, a kiadónak, ami a kiadónak megjár. Egyiknek a könnyű szórakozást, a másiknak a nehéz pénzt. Ez a titka annak, hogy —■ mint a mai kritikusok, oly gyakran írják rólam —, a múltból jöttem, de most is jól érzem magam. Munkatársunk utolsó kérdésére válaszolva, a mester terveiről beszélt: — Tele vagyok tervekkel. Tudja, ma már ismét szabad naivnak és appolitikusnak lenni, s megint elő lehet venni a Cilikét, aki tázenvaiabány éves, és teitkiarcsú és nappal is mesebeli hercegről ábrándozik, s közben folyvást elszökik mellőle a kiskutyája. De ez még mindig nem az igazi, ezért odavezénylek Ciliké nyaralóhelyére egy patagón iái fezőrt, és egy üvegtestű foka vad ászt, akik fogával felfelé állított boronán vívnak meg egymással — Ciliké mosolyáért. A jutalom nem is marad el, mert Ciliké a vesztessel megy el moziba megnézni az Aranyfejet, csak azért, hogy kimutassa áldott jó szívét, pedig a fezőr sokkal jobban tetszett neki. vele még mást is csinálna, de arra csak a következő kötetben kerül sor, mikor a fókavadász meghal skorbutban ... Kra jczár Imre { Kinek a területe ? Gödöllő kertvárosban hónapokkal ezelőtt az ott lakók nagy megelégedésére földművesszövetkezeti gyümölcs- és zöldségkereskedést nyitottak. Majd háromezer embernek jelentett ez könnyebbséget, akik addig csak egy kis maszekboltba mehettek vásárolni, vagy begyalogoltak a lakótelepre. Éppen ezért külön örömmel fogadták a hírt, hogy a. zöldségesbolt mellett a földművesszövetkezet kenyér- és tejboltot létesít, mivel üzlethelyiségük és megfelelő pénzügyi keretük van erre a célra. A tervből mégsem lett semmi, mert az egyébként jól bevált területi elhatárolás értelmében Gödöllő az állami kereskedelemé, így idényjellegű cikkek árusításán kívül csak ők gondosodhatnak a bolthálózat fenntartásáról. Emiatt az üzlet megnyitása elmaradt. A lakosság panasszal fordult a községi tanácshoz és intézkedést kért. Amint mondották, nekik tökéletesen mindegy, állami vagy földművesszövetkezeti boltba lépnek-e be, csak az a fontos, hogy végre legyen. Bár ez teljesen érthető és jogos kérés, teljesítése mégsem ment könnyen, mert. az állami kereskedelem nem szívesen mondott le saját területéről. Végül a megyei pártbizottság avatkozott a vitába és a helyszíni szemle után megszületett a döntés: ha a földművesszövetkezetnek nem engedik, találjon az állami kereskedelem módot arra, hogy a szükséges tejboltot megnyissa. Reméljük, hogy ezek után már valóban nem sokáig kell a kertvárosiaknak új boltjukra várni. (k. m.) Sződliget is belép az üdülőhelyek sorába Camping épül a Duna-parton Új gépek a mezőgazdaságnak A tavaszi munkák idejének beköszöntéig sok új gépet kapnak a közös gazdaságok Mosonmagyaróvárról. Százával sorakoznak már a zöldre festett Fe—240 jelű függesztett ekék a mezőgazdasági gépgyár udvarán. Elkészül még az év első negyedében 300 nagyobb teljesítményű Fe—340 jelű, háromvasú eke, ami a 65 lóerős traktorok munkagépe. A legújabb 90 lóerős D4K— B traktorhoz háromvasú váltva forgató ekét gyártanak. Végeredményben az idén az év végéig 3100 traktorekét és 2200 vetőgépet gyárt a hazai nagyüzemi gazdaságoknak a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár. (MTI) A sződligetiek egymás között már évek óta mondogatják: bűn kihasználatlanul hagyni gyönyörű Duna-part- juk adottságait. Nemcsak a szélesen hömpölygő víz, de a partmenti évszázados fák alkotta őspark is üdülőhelynek teremtette ezt a helyet. Sződ- liget azonban kis község, saját erejéből semmiképpen sem tudna nagyszabású vállalkozásba kezdeni. Szerencsére a Dunakanyar Intéző Bizottság felismerte a hely adottságait s már az idén építenek ide egy elsőosztályú campinget. A főleg külföldiek számára létesítendő tábornak a nyáron napi ezer, de jövőre már kétezer lakosa lehet. A campinget állandó kerítéssel veszik körül, beton lapos belső útjai lesznek, folyóvízzel és villanyvilágítással látják el, valamint a megfelelő egészségügyi berendezésekkel. Külön gondnoki lakást is emelnek, hogy a táborozóknak legyen kihez fordulniuk ügyesbajos dolgaikkal. A camping a kettes számú műútról aszfaltozott letérőutat kap, hogy gépkocsival kényelmesen megközelíthessék. A dunai partszakaszt úgy építik ki, hogy a vízijárművek kiköthessenek. A táborban önki- szolgáló élelmiszerboltot nyitnak. A létesítendő camping nagy jelentősége, hogy a Csehszlovákia és Lengyelország felől érkező turisták, Budapesttől fél óra távolságra nagyszerű táborozóhelyet találhatnak. Azonkívül, hogy a camping biztosítja a szerényebb anyagi eszközökkel rendelkezőknek is a komfortos, civilizált üdülést, csúcsidényben köny- nyítenek a budapesti szállodahiányon. A múltból jöttem, de most is jól érzem magam — A történelmi regények... 1 — Most már azok is mások. Eddig ide-oda feküdtek a hősök, s egyáltalán nem törődtek azzal, hogy a haladó történetszemlélet és az utókor szájíze szerint kellene cselekedniük. Ma már egészen más a helyzet, néhány brosúrából mindenki megtudhatja, hogy az osztályviszonyok is befolyásolják a nemi életet. — Erre legjobb példát talán az életrajzi regényekben szolgáltattam, ahol lehetőleg kimutattam: az igazán nagy ember ilyen szempontból is mindig túllépett osztálykor lábain. Különösen jellemző ez a művészekre, akik életük alkonyáig megőrzik elmélyült kapcsolataikat a legszélesebb néprótegek leányaival. Szokásaik ezt tükrözik: hiszen minden mozgató erejük, életele- rnük az ital. Mert regényeinkből megtudhatja: a nagy em- j bérekét csak a nő és az ital érdekelte. És amikor kipihenték ezt a ] kettőt, akkor éppen nagy em- j berek voltak. Festettek, szob- : rókát csináltak, meghódították ' a félvilágot, feltalálták a penicillint, meg a ricinust, kinek mire volt gusztusa. En ezzel nem is törődtem túl sokat — az olvasót se nagyon Izgatja az ilyesmi. De a kiadóra is gondolni kell — a szőrös szívű lektorokat csak így lehet falhoz állítani. i Fürdővárosnak nevezik Budapestet, de joggal megilletné » fürdővilágváros elnevezés is, hiszen gyógyvizekben talán a leggazdagabb város a földkerekségen. Langyos és meleg víz forrásai naponta 14 helyen 70 millió liter vizet adnak a fürdőknek, uszodáknak és ivókutaknak. A több mint 100 hévforrásból és 400 keserűvízforrásból fakadó nagy mennyiségű vízhozam gyógyító hatása világhírűvé tette fővárosunkat. Budapest fürdőkultúrája — a feljegyzések szerint — már a rómaiak korában kezdődött, amikor a hódító császári csapatok a kedvező dunai átkelés, és az itt alapított Aquincum város védelmére védőtábort létesítettek. A fennmaradt romok tanúsítják, hogy a fürdőzést kedvelő rómaiak katonai és polgári fürdőket építettek a kellemes és gyógyhatású források tövében. Több mint kétezer éves fürdőkultúránkat a rómaiak után letelepedő honfoglaló őseink, majd: a legelső magyar királyok fejlesztették tovább. A fürdőélet azonban a török hódoltság idején érte el virágkorát. A több évszázada épült törökkupolás műemlékeket ma is féltve őrzik az idő pusztításától. Ezek a gyógyfürdők és 'a későbbiek a leglátogatottabbak, de az utánuk épült újabb, korszerű medencéket is rendszeresen keresik fel a gyógyulni. felfrissülni vágyó budapestiek, vidékiek, valamint külföldi országokból minden évszakban érkező vendégek. Lágymányostól Pünkösdfürdőig terjed tíz kilométer hosszúságban, két nagyobb csoportban a gyógyfürdőövezet. A gellérthegyi csoport: a rádiumos Gellért-. Rudas-, Imre-fürdő, a rózsadomb—józsef-hegyi csoport: az artézi kutas Lukács, Császár, margitszigeti, Szabadság, és a kénhidrogén-tartal- mú termálvizes városligeti Széchenyi. Első állomásunk a Szabad- ság-híd budai hídfőjénél épült Gellért-fürdő, amelynek vize és iszapja évszázadok óta gyógyítja a mozgásszervi betegségeket. Középkori feljegyzések szerint Sárosfürdőnek nevezték a forrást, amelynek vizével és iszapjával a Gel- lért-hegyi sziklabarlangban élt remete gyógyította a betegek fájó tagjait. A mai modern fürdő és szálloda 1918-ban j nyílt meg. A háborús károk- j tói sokat szenvedett szállórész már teljesen újjáépült. A I hatalmas márvány, mozaikos ! fürdőcsarnokból nyílnak a j női és férfigőzfürdő-osztá-1 folytatva utunkat az újjáépült Erzsébet-híd lábához érünk. A XVI. században épült Rudas-fürdő az egyik legrégibb — török korabeli — fürdőnk. Kupoláját nyolc oszlop tartja. 18 rádium tartalmú forrás táplálja . a fürdő medencéjét, a Juventus kádfürdőket Vizük a korai elöregedési előzi meg, a testi-szellemi kifáradást szünteti, de mozgásszervi be- ' tegségek, vérkeringés» z?varok gyógyítására is kiválóan alkalmas. A termálvizes hócsarnok gyógyvizét is hason- I ló panaszok ellen fogyasztják. A Margit-híd melleit a vi- I lághírű Lukács-fürdő, koz- j vet len szomszédságában pedig a Császár-fürdő helyezKedik el. A nyáron lombos park most kihait, de a Lukács-fürdő belül változatlanul forgalmas. A részben török korabeli épület biedermeier hangulatot áraszt, de berendezése korszerű. Termálgőz- és kádfürdői mellett különlegessége a fürdőnek saját forrású természetes iszaptava, amelyben a mozgásszervi betegségekre találnak gyógyulást az orvosi ellenőrzés mellett beutaltak. A Csiszár-fürdő ásványi kincsekben gazdag forrása a
