Pest Megyei Hirlap, 1965. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-27 / 22. szám
Szentendre IX. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM 1965. JANUÁR 27, SZERDA PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA f Az alkalom szüli a tolvajt, vagy a közömbösség ? Sokszor és sok helyen találkoztunk már azzal a megállapítással, hogy a járás és város területe kedvelt kirándulóhely, hogy a „nagy város” körengetegéből szívesen jönnek ide turisták, kirándulók ezrei, pihenni, felüdülni az év minden szakában. Valóban így van ez, és mi erre egy kicsit büszkék íe vagyunk. A vendéglátás — a hibák ellenére — azért évről évre fejlődik és a hely, a környezet hatására, egyre nagyobb a hétvégi víkend- házak, a nyaralók száma is. Vannak azonban olyan „kirándulók” is, akiknek egyáltalán nem örülünk. Ezek az emberek a kirándulás ürügyén különböző bűncselekményeket, betöréses lopásokat követnek el, garázdálkodnak. Kedvelt vadászterületük a víkendházak övezete. Egyáltalán nem arról van szó, hogy a betöréses lopások száma annyira elharapódzott volna, hogy valamilyen vészharangot kellene megkongatni. De feltétlenül a társadalmi összefogás erejével is harcolni kell a tolvajok és garázdák ellen, akik károkat okoznak a személyi és társadalmi tulajdonban egyaránt. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a betörések elkövetőinek a jele nem a járásban, a városban y y Nyílt levél \ aMÁVAUT-hoz j í Kedves Hallhat®tlanok! | ff Nem, nem helyesírási hí- f | bárói van szó, még csak ^ nem is Francia Akadémia ff f, tagjairól, hanem a MÁ- I 4 VAUT vezetőségéről, illetve ^ 4 illetékeseiről, akiknek hi- ^ f vatása lenne rajtunk meg- ff f, könyörülni, de legalábbis 4 'f válaszra méltatni szerény f f, sirámainkat. j Most kivételesen a gyári ^ < járatokról van szó! 4 Az volt a kikötés, ha íj 4 megépül a sorompón túli ff ff forduló és a fedett váróte- j f, rém, önök meghosszabbít- 4 ff jak a járatokat. A váró 4 í meg is épült, a kocsifordu- 2 z ló is és akkor önök meg 4 4 is hosszabbították a jára- ff 4 tokát. Két napig! Igen ám, ff de nem volt benne sok kö- ff ff szönet. Mert meglepő újí- 4 ff tással szolgáltak. A két 4 'ff gyár külön-külön megálló- f 4 ját összevonták. Ezzel elér- ff 4 ték, hogy nemcsak a járat, ff 4 hanem a gyaloglás meg- ff 4, hosszabbodott. Persze, hogy’ ^ ff tiltakoztunk! j — Ha nem kell, Irat nem 4 4 kell — gondolták önök és ff 2 visszaállították a régi ren- ff 4 det. Azaz, dehogyis a ré- ff 'f git! Ha csak azt állították ff $ volna vissza! ff ff Azelőtt délutánonként ff ff dupla kocsi járt. Most 4 4 azonban csak szimpla. IgyT 4 4 igen gyakran előfordul, ff i hogy a „bölcsődéd'’ megái- ff, ff lónál a gyerekkel várako- ff ff zók lemaradnak, vagy em- ff ff berségből a már fent levő 4 ff utasok adják át a helyüket 4 ff a mamáknak, úgyhogy ők 4 4 leszállnek és gyalog men- 4 ff nek tovább. S mert ugye- ff ff bár, szép az emberség — ff ff ez is egy megoldás ... ff Önök nyilván megelég- 4 ff szenek azzal, hegy az uta- ^ 4 sok érvényes jeggyel a zse- 4 ff bükben gyalogolnak. Bizo- f 'f nyara Önök is tudják az 'f f, indokot is, hogy miért van ff ff ez így!? _ 'j 4 Nem tudhatnánk meg mi 4 í is?! \ Hallatlan tisztelettel: 4 Agárdi Péter 4 4 lakik. A védekezés, a bűn- cselekmények megelőzése rendkívül fontos, mert társadalmunkban nem az az elsődleges cél, hogy a bűnösöket a törvény szigorával sújtsuk, hanem az, hogy az arra hajlamos, gyenge jellemű, gyenge akaratú embereket óvórendszabályokkal visszatartsuk a bűnözéstől. A védekezés kettős lehet. A bűnüldöző szervek már a korábbi időszakban is sűrítették az úgynevezett portyaszolgálatot, a nyilvános szórakozóhelyek ellenőrzését, ami a védekezés, megelőzés hatékony eszközeinek bizonyult. Ez azonban még nem minden. A védekezés másik eszköze a lakosság gondossága. Több esetben bebizonyosodott a közmondás igazsága, hogy ,.az alkalom szüli a tolvajt". Sok esetben tapasztalható a lakosság körében, hogy nem vigyáznak eléggé holmijukra. Többek között az őrizetlenül hagyott kerékpárok és motorkerékpárok tanúskodnak erről. Ezek a tolvajok számára kedvező alkalmak, amit ritkán hagynak kihasználatlanul. Ugyanez a helyzet a hétvégi házaknál is, amikor a hevenyészetten zárt nyaralókban olyan értékek maradnak. melyek „eltulajdonítása” rendkívül csábító. Ugyanez a helyzet a társadalmi tulajdon esetében is. Csak itt a gondatlanság helyett inkább a közömbösség a ludas. Az elmondottakat összegezve az „alkalmi tolvajlások” ellen a leghatásosabb védekezés az éberség fokozása, a közömbösség felszámolása. (N) Tavasz a félben (Foto: Gábor) Az óvatosság nem árt, meri a főzés és a sütés sem nyújt biztos védelmet A téli hónapokban évről évre ismétlődő esemény a disznóvágás. Sokan nem is gondolnak arra, hogy ez a kellemes esemény veszélyt is rejthet magában. A beteg, vagy fertőzött állat húsának, belőle készült különféle terméknek, kolbásznak, disznósajtnak fogyasztása következeiében súlyos betegségek jelentkezhetKI A JO DIÁK? A Újdonságok a félévi bizonyítványban A szülök néhány nap múlva kézbekapják a gyermekük félévi „bizonyítványát’’ az ellen- őrzökönyvecskében. Két újdonságot találnak benne: a szorgalom jegyét és a megváltozott tartalmú magatartási osztályzatot. 1964. szeptember elseje óta a rendtartás új szempontokat tartalmaz a tanulók magatartásának és szorgalmának elbírálására. A változtatás célja a tanulóifjúság szocialista jellemvonásainak kifejlesztése. De az osztályozás módszere is új: az osztályfőnökök az osztályokkal közösen beszélik meg, hogy ki milyen magatartási jegyet érdemel. Lássuk csak, mint ír elő az új rendtartás, mi jellemzi a példás (5) magatartási osztályzattal értékelt közösségi diá-> kot? j A tanulásban segít társai-^ nak. A közvagyon megbecsü-; lésében, a rend megtartásában ; közreműködik. Js.z osztálykö-; zösségre pozitív hatást gyako- i rol. Közösségi funkcióit becsű- i lettel teljesíti. Kezdeményez,\ alkotó módon dolgozik. KISZ; nyári önkéntes munkatábo-; rokban, közérdekű társadal-; mi munkákon, énekkarban,! pályázatokon, iskolai verse-! nyékén, klubdélutánok, tanul-j , mányi kirándulások szervezé seben tevékenyen részt vesz.i Igazgatói, osztályfőnöki dicsé-! retet kap a közösségi mun- \ káért. Iskolai, iskolán kívüli; magatartása példamutató. Az a tanuló viszont, aki csak ! a saját érdekében dolgozik, s! nem a közösség érdekében, í nem kaphat példás magatartá-j si jegyet. A szorgalmi jegyek elbírá-: lásánál a munka iránti szere- i tetet kell vizsgálni. A légié-; nyegesebb tehát a tanulmányi; munkában való helytállás, kö- j telességteljesítés. Képességeihez és körülményeihez képest milyen törekvést, odaadást tanúsít? Milyen a tantárgyak feldolgozásában mutatott egyéni szorgalma, igyekezete, aktivitása? Amint látjuk, a követelmények nagyok. A régi értelemben vett „jó diák" — aki fegyelmezetten, de passzívan ül a helyén — ezek szerint valóban csak jó (4) osztályzatot kaphat magatartásból. De a követelményeket nem a rendtartás, hanem a szocialista társadalom állítja az ifjúság elé. Gondoljanak erre a szülők, amikor az ellenőrzőkönyvbe beírt jegyeket megnézik. Porpáczy István nek. Előfordulhat, hogy az állat nem latható, rejtett formában, fertőző betegségben szenved. Közismert, hogy egyes állatbetegségek következtében, bizonyos szervek, néha az állat valamennyi szerve, emberi fogyasztásra alkalmatlanná válhat. Vannak olyan kórokozók, amelyek fiiatokban úgy élnek, hogy azokat nem mindig betegítik meg, de az emberek egészségét károsíthatják. A közhiedelemmel szemben az alapos főzés vagy sütés sem nyújt minden esetben biztos védelmet a betegségek ellen. A hentesek és állatvágással foglalkozók többnyire gyakorlatukból ismerik a tüdő, a lép, a gyomor, a szív megszokott nagyságát, formáját, amelynek elváltozása bizonyos mértékben utalhat arra, hogy a vágott állat beteg volt. Ha ilyesmit tapasztalunk, feltétlenül forduljunk állatorvoshoz! De addig is az egész levágott állatot érintetlenül őrizzük meg! Mindezek figyelembevételével tanácsos, a házi vágások során a legkisebb aggály felmerülése esetén, állatorvoshoz fordulni és kérni véleményét. (W) A turistaszálló és ami körülötte lehetne FurCSi dttltljj * megszokás. Van rengeteg jó oldala, de vari rossz is. A legjobb benne az. hogy az ember az idő múlásával olyan dolgokhoz is hozzászokik, amelyekhez kezdetben semmi kedve nem volt. A rossz az, hogy idővel a környezetünkben élő legszebb dolgok is elvesztik kezdeti vonzerejüket és hovatovább közömbössé válnak. Csak akkor jut eszünkbe ismét, ha * kívülállók felhívják rá figyelmünket, vagy esetleg végleg elszakadunk tőlük, elveszítjük őket... Valahogy így vagyunk mi városunkkal, Szentendrével is. Szeretjük, nem kívánkozunk el innen, de hajlamosak vagyunk elfelejteni szépségeit és vonzerejét. Már belflörwlfiink abba hogT idegenforgalmi nevezetesség lettünk. Akarva nem akarva, de mindenképpen örömmel vehetjük tudomásul, hogy vá- rosunk az építkezés, az ápolt- ság és a közlekedés szempontjából évről évre fejlődik. Bár szállodagondunk még nem oldódott meg. két éve, pontosabban 1962. május 1-e óta turistaszállóval is büszkélkedhetünk. 1964-ben D2Ő0 vendég fordult meg a Pest megyei Idegenforgalmi Hivatal kezelésében, Szauer Pál gondnok vezetésével működő szállóban. Hogy milyen benyomással távoznak el innen a vendégek, arról tanúskodnak a vendégkönyv bejegyzései : „Szép hely. gyönyörű kilátás. nagyon jól éreztük magunkat!”, „A táj festői, az emberek figyelmesek, köszönjük, nagyon köszönjük mindazt, amit nekünk nyújtottak!’ ..Eltévedtünk és egy romantikus helyre kerültünk. Ezt a helyet annyira megkedveltük, hogy máskor is szívesen eltévedünk itt.” A Plsinany-hcgy keleti saé_ lén épült turistaszálló valóban a legkorszerűbbek egyike a maga nemében. Hatvanöt személyt fogad be kényelmesen. Príma paplanos ágyak, fürdőszobák, zuhanyozók, napi háromszori étkezés. Azért volna itt még tennivaló bőven. A parkban ez év nyarán, autóparkolót szeretnének nyitni. A dűledező egykori kuglizóból, kevés befektetéssel kis eszpresszót lehetne alakítani, hogy rossz idő esetén is legyen hol szórakozniuk a vendégeknek. Nagyot lendítene a szálló lehetőségein, ha a hozzátartozó kertet nem adnák bérbe, hanem a szálló kezelésébe kerülne. Milyen jó lett volna, ha annak idején nem „engedjük ki” a kezünkből a jelenleg a Nógrád megyei Tanács üdülőiéként működő villát! Akkor az a turistaszállóval, s a közeli campinggel együtt, városunk idegenforgalmi gócpontja lehetett volna. Az étkezési lehetőségekről hadd említsem meg a pap- szigeti bisztró ügyét. Annak idején, amikor építését tervbe vették, a campingezők étkezését kellett volna biztosítania. Most, hogy elkészült — bár korszerű, gyönyörű épület — kiderült, hogy amolyan „virsliző” lesz csak. Tágas szép teraszári pedig, sót a terasz alatti részeken, ezt meg lehetett volna oldani. Nyárig még van idő. Addig még megváltozhatnak a* elgondolások is. Reméljük, úgy is lesz . . . Horányí Sándor HÍREK A Felszabadulás filmszínházban ma a „Hol a tábornok?” című filmet vetítik. Csütörtöktől a „Ne hagyd magad, Pitkin” című filmet vetítik. át Sporthírek A járási úttörőverseny Bcsoportjában hat csapat ült a táblák mellé Dunabogdány- ban. Izgalmas és változatos küzdelmek után Dunabogdány szerezte meg az első helyek Ezzel jogot nyert a járási döntőben való részvételre. A második és harmadik helyezett holtversenyben, Leányfalu és Ezúton mondunk köszönetét azoknak az elvtársaknak, j munkatársaknak, ismerősök- i _ . . , nek, akik munkatársunk, Járó i Szentendre csapata lett. Józsefné édesanyja özv. Szé- 1 pes Miklósné elhunyta alkalmából részvétüket nyilvánították és utolsó útjára elkísérték. ★ A művelődési otthon film- műsora: pénteken a „Hosszútávfutó magányossága” című angol film. Kisérőműsorban a többször díjnyertes kisfilm, „Ének a vasról” dr. KóHányi Ágoston Kossuth-díjas alkotása szerepel. A HÉV-nél élénk sportélet folyik. A sportkör rendezésében most indtilt „Séra János” sakkemlékversenyen mintegy harminc versenyző vesz részt. A verseny vezetője Si- noros Szabó Csongor. A Atyimity Koszta, a HÉV ászt al i tenisz-szakosztá 1 y ának vezetője, minden pénteken oktatást tart, serdülőit és ifjúsági versenyzők részére. Nem ártana ezt másutt, más sportágakban is követni. Nagyon hosszúra nyúlt a második világháború. A negyvenes években családi és baráti körben gyakran beszéltünk arról, hogy milyen is lesz, ha egyszer megérjük a háború végét, nem kell többé bujkálni és szabadon beszélhetünk. Ha kimondtuk, ha nem, a nagy kérdés mindig ott lappangott: vajon megérjük-e? ^ Egyre nehezebb napok következtek. Bombázások, bujkálások és mások bújtatása. Esténként csoportosan „hallgattuk a külföldi rádiók biztató szavait. 1944 szilveszter napján elfogtak a nyilasok. Néhány napi vallatás után elengedtek. Mikor otthonomhoz közeledtem, a távolból meghallottam a Vörös Hadsereg hangos híradóját, amely magyar nyelven közölte az elfoglalt helységek, utcák nevét és Jt ulaj, tovaril 1 r felhívta a lakosságot, hogy mindenki maradjon a helyén, senkinek sem lesz bántódása. Utána egy dal következett: „Hiába menekülsz, hiába futsz!...” •k Az óvóhelyen azt találgatták, milyen lesz találkozásunk az első szovjet katonával? Sokan azt jósolták, hogy mindannyian elpusztulunk. Végre eljött a nagy nap, valaki bekiáltott az óvóhelyre: — Itt vannak! Olyan volt ez a kiáltás, mint a hajótöröttnek a megpillantott szárazföld biztatása. Egyszer csak barátságos mosollyal elindult lefelé egy harminc év körüli szőke hajú szovjet katona, vállán hanyagul lógott a géppisztoly. — Zdrasztvuj! — mondotta — Nyemecki szóidat, jeszt? Megnyugtattam, hogy nincs német katona errefelé. Így találkoztam az első szovjet katonával. Igazolva láttam korábbi hitemet: barátok jöttek felszabadítani az elnyomott népeket. Estefelé már megjelent a szomszédos üres telken egy gulyáságyú és főtt ételt osztottak a polgári lakosságnak. •k Másnap látogatóba mentem egyik ismerősömhöz, két szovjet katona volt hozzájuk elszállásolva. Egy őrmester és egy főhadnagy. Amikor ismerősöm rámmutatva azt mondta, hogy „Sztari bolseviki”, odaiil- tettek az asztalhoz, egyikük nagy darab húst tett a káposztalevesbe és így szólt: — Kusaj tovaris! Majd megtömték zsebeimet dohánnyal és két kenyeret nyomtak a kezembe. Mikor menni készültem, csak megálltunk szemközt egymással, szavak helyett megszorítottuk egymás kezét. * Többé nem találkoztam velük. A legközelebbi napon ők már mentek tovább Németország, a győzelem felé! Azóta, is sokat gondolok rájuk. Különösen ilyenkor, amikor felszabadulásunkat ünnepeljük. Gondolatban ismét megszorítom a kezüket és mindazokét, akik elhozták számunkra a szabadságot. (Kelemen)
