Pest Megyei Hirlap, 1965. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-27 / 22. szám

1965. JANUAR 27, SZERDA t JU-i • MECYEI tÄirtop Két esztendő közö — A\\\\ÄV\\\\\\\^^^ V ? A vonaton \ V V V / 4 Cammog a vonat Nagykáta^ $ felé. Már túljutottunk Tápió- 4 :4 szelén, nem sok van hátra az 2 J útból. Két asszony ül egymás-í £ sál szemben az ablaknál. Nagy- ^ 4 jából egykorúak lehetnek, csak £ y az egyik már teljesen ősz, míg '/ y. a másik szemmelláthatólag 4 / igyekszik „tartani** magát. A y J vonatban nagy a meleg, ken-J jj dőjük álluk alatt megoldva, sí £ megállás nélkül beszélnek. ^ 4 A magasabbik asszony tás- $5 z kájából nylonzacskót húzott j J elő, fehér papírt terített a tér- 4 J déré, s arra rakta ki a zacs- yt J kó tartalmát, nyolc-tíz darab J $ ingerlőszagú friss káposztás-£ i rétest. Nagyban kínálta a má- £ y sikat, de az nem fogadta el, az^ Z epéjére hivatkozott. Erre dere-í í kásán hozzálátott a réteshez, s y í egymás után tüntette el a da-í J rabokat. J $í — A sógorném pakolta ezt aj 4 kis rétesvéget az uramnak kós-jj z tolóba. Mert én tudja, amióta a 4 J fiam bevonult az ősszel — azó-jí J ta én már nem is élek. Nemi J tudok se enni, se inni, sem i J aludni. Mondja is a család, J £ hogy egyék már édesanyám, jj 4 de nekem jóformán nem isi y megy le a falat a torkomon, i y csak bánkódom. g Z Aztán lenyúlt az ülés alá, jót> húzott a kotyogó demizsonból. ÍJ í Ügy láttam szavahihető asz- J i szonyság lehetett... £ £ <k. m.) í v y Űj típusú kézi hajszárító készül Vecsésen Üjíajta kézi hajszárító min­tapéldánya készült el a Ve- csési Vegyesipari Ktsz-ben. A pisztoly alakú, elektromotor­ral működő gép beépített hő- kioldóval készül, amely azon­nal kikapcsolja a fűtést, ha a kelleténél forróbb levegőt áraszt- Előnye még, hogy ki­sebb a hibalehetősége, mert a motorja nem szénkefés rend­szerrel készült A ktsz ebben az évben tízezer ilyen hajszá­rítót készít. (MTI) HALÁL A HÍDON Vasárnap délután egy óra­kor Bánfi János 13 éves bu­dapesti segédmunkás a duna- haraszti Kis-Duna-hídon ki­esett a HÉV egyik kocsijának peronjáról. Nekivágódott a hídnak, onnan a_.kerekek alá esett amelyek a bal lábát le­vágták, és testét több helyen összezúzták. Sérüléseibe még a mentők megérkezése előtt belehalt. A balesetet a szeren­csétlen fiatalember vigyázat­lansága idézte elő: nem csuk­ta be a kocsi ajtaját, és nem is kapaszkodott a peronon. Új mozdonyok, nagyobb sebesség Kevés a személykocsi, növekszik a tehervagonpark Elektronikus menetirányítás, rádiótelefon mányok címzetthez juttatá­sa ás a MÁV dolga. Az ak­ció jól bevált, még akkor is, ha az átvevő gépkocsifuvar és a vasút között akad vi­tás téma. Ez idén 115 millió tonná­nál többet kell a vagonok­ba rakni. Tavaly 3300, idén 4150 új nagy teherbírású teherkocsi áll forgalomba. Részben a régi vontatókat felváltva, részben a vasút tel­jesítményét növelve, 70 Die­sel-, illetve villamosmozdony kerül a vasutakra: jóval több, mint tavaly. Jelentős összeget költenek több állo­más modernizálására. így Abony és Monor is részesül a rendelkezésre bocsátott összegből. A felsorolt erősítések elle­nére sem lesz könnyű a négy és fél millió tonnás árutöbb­let elszállítása. Ez pedig a szállíttató felek példás együttműködő készségé­vel valósítható meg. A vasút munkatársai sokszor kerülnek nehéz helyzetbe, azért, mert nem tudják eldön­teni, hogy a programon felüli igények közül melyiknek biz­tosítsanak elsőbbséget. (Egyes napokon 4—5 ezer kocsival többet igényelnek!) A nem ritkán tapasztalható irreális igények felbillentik a vasút üzemi egyensúlyát, rendjét és igen fontos szállítmányok maradhatnak el. Ez minden állampolgárt érintő súlyos következményekkel járhat: a nemzeti jövedelem milliárdos összegei kerülhetnek kocká­ra. Külön elismerés azoknak, akik megértették a vasút ne­héz helyzetét, s igen gyorsan ki- vagy berakták az odatola­tott vagonokat. A délegyházi kavicsbánya is ezek közé az elismerést érdemlő partne­rek közé tartozik. A MÁV minden eddiginél nagyobb mértékben számít a jő összműködésre az autó­közlekedéssel, Tavalyi sta­tisztikák szerint 12 millió ton­na árut vitt a vasút, 30 kilo­Mi a fontosabb Űrszentmiklóson ? Két évvel ezelőtt,, ha két őrszentmiklósi találkozott az utcán, nyomban arról vitá­zott, legyen-e gáz a község­ben, vagy ne legyen? Az ak­kori tanácselnöknek az az öt­lete támadt, hogy hasznosít­sák a szerencséjüket. Mi is megírtuk annak idején, hogy Budapest gáztartalékát őr- szentmiklóson tárolják a megfelelően rétegezett talaj­ban, az úgynevezett „lencsé­ben”. Azt a mennyiséget, amire a fővárosnak nincs szüksége, a „lencsékben” gyűjtik össze bonyolult be­rendezések segítségével s ha ismét fogytán a pesti gáz, in­nen pótolják a hiányt. Ebből indultak ki, amikor hosszú utánajárással megsze­rezték az Országos Energia Hatóság ideiglenes gázfel­használási engedélyét, amely elvileg utat nyitott a további eljárásnak. Közben a tanácstagok jó része is kedvet kapott az ügyhöz s amikor döntésre került a sor, a többség igennel szava­zott. Gondolatban már lát­ták is, hogyan sürögnek-fo- rognak az asszonyok a gáz­tűzhely előtt, hogyan melegí­tik szobáikat gázkandallók­kal. Az aggályoskodó kisebb­séget meg sem hallgatták, amikor azok azt mondták: rövid takaró lesz ez, akár­hogy húzódzkodnak össze ilatta. Az engedély egyelőre négy- *záz háztartásra szólt, s hosszabb-rövidebb viták, s némi „ráhatás” útján a ta­nácstestület egésze szentesí­tette a tervet. Elképzelésük az volt, hogy a vízhasznosí­tási társulat mintájára gáz­hasznosítási társulatot szer­vezniük s a költségek jó részét Terv és realitás Amire jut, amire nem Mindenki haszna OTP-hitelből fedezik. Tapasz­talatcsere céljából néhányan még a Zala megyei Söjtör községbe is elutaztak, ahol a lakosság tízkilométeres gáz­vezetéket épített, aminek összköltsége körülbelül két­millió forintot tett ki. Ezután az őrszentmiklósi bizottság kiszámította, hogy nekik viszont öt-hatmil­lióba kerülne a gázveze­ték megépítése, amelyre akkor mindössze négy- százezer forint állt ren­delkezésre. A hiányzó négy és fél milliót részben a lakosság hozzájá­rulásából, társadalmi munká­ból és a már említett OTP- kölcsönből akarták megsze­rezni. Megtartották a műszaki szemlét is, amikor az embe­rek újból gondolkozni kezd­tek: nem túl nagy fába vágják a fejszéjüket? Igaz, jó és hasznos dolog lenne megszabadulni a tűzhelytől, de vajon bírják-e a nagy költségeket. S ha meg­valósítják a tervet, a lakos­ságnak csak egy hányada ré­szesedik belőle, a többség bi­zony kimarad. Ugyanis a gáz­vezetéket főleg a nyírjesi ré­szen építették volna, ahol több volt a jelentkező. Ha a nagy kiterjedésű község min­den tájára kiépítik a vezeté­ket, az jóval többe kerülne az öt-hatmilliónál. Ugyanígy vélekedett a járá­si tanács vb is. Minek ez a méternél rövidebb távolság­ra. Ezzel megközelítőleg hat­ezer vasúti kocsit kötöttek le, ugyanakkor, amikor az autó­közlekedés — időszakonként — hasznosítatlan kapacitás­sal rendelkezett. Sajnos, még ma sem ismeretlen az úgyne­vezett keresztfuvarozás, ami­kor egyik téglagyár körzeté­ből a másik téglagyár körze­tébe visznek téglát. A török­bálinti üzem is ezek közé számit. Ugyancsak nagy te­hertétel a budapesti állomá­sok egymásközti forgalmának vasúti síneken történő lebo­nyolítása. Több mint 1100 kocsit kellett kiállítani, von­tatni és kezelni, az amúgy is túlterhelt, fővárost övező kör- vasúton. A sok emberi és adminiszt­ratív erőfeszítésen túl kísérleteket folytattak a szállítási és vonatközle­kedesi terv elektronikus összehangolására. A számítógépek használatát ez idén kísérleti stádiumból gyakorlati rangra akarja emelni a vasút. További se­gítség, például a gödöllői sza­kaszon, a Miskolc felé tartó forgalomban a villamosított vonalak felszerelése vonat­rádiókkal. így növelhetik a villamos mozdonyok hasznos teljesítményét, távirányítás­sal szabályozhatják a szerel­vények sebességét. A MÁV vezetői elismerés­sel emlékeznek meg a megyei szállítási bizottságok tevé­kenységéről. Hasznos műkö­désüket elengedhetetlennek tartják, például a „késve ke­zelt”, késedelmesen ki- és be­rakott kocsik számának csök­kentéséhez. Végül a vasút az utazási sebesség növelésé­vel is igyekszik szállítási ka­pacitását növelni. Ennek egyik akadálya a sok lassú jel és vágányzár. Kevesebb helyen, nagyobb apparátus végzi majd a pályafelújítási • munkálato­kat, s így a késleltető aka­dályok száma csökken. A vár­ható téli akadályok ellen is felkészültek: szolgálatba állt a Pest-vidéki Gépgyárral kö­zösen készített hőlégsugaras, vágánytisztító berendezés. A jeges időben már hasznát látták, de akkor tesz majd igazán jó szolgálatot, ha na­gyobb mennyiségű hó esik. Tóth György A tanya marad, a gazda változik Évek óta sokat írunk és beszélünk a tanyai telepü­lések hátrányairól, a külte­rületek mostoha körülmé­nyeiről, az ott élő lakosok kulturális, szociális ellátá­sának nehézségeiről. A megkülönböztetett figyelem oka, hogy Pest megyében közel százezer ember él külterületen, isten háta , mögötti tanyákon, s elha­nyagolt régi uradalmi ma­jorokban. Rendkívül meg­terhelést jelent ez a kiter­jedt tanyavilág a népgazda­ságnak, de maguk, a tanyai lakosok is egyre inkább felismerik, nem jó ez így, változtatni kell rajta. Éven­ként sok száz tanyai család költözik be a városba, na­gyobb községekbe, a mű- utak. a vasutak mellé. Egyre kevesebb a tanya Nagykőrös, J ászkarajenő, Cegléd, Nagykáta, Tápió- szentmárton, Vasad, s még sok-sok más község és vá­ros határában. Akik úgy döntöttek, hogy szakítanak a tanyai élettel, előbb telket vásárolnak és építkeznek: előkészítik az utat. Miután az építkezés nem gyerekjáték, s ugyan­csak sok pénzt kíván, a ré­gi tanyából kikerülő kevés­ke faanyag, ajtó, ablak, üveg, cserép, tégla is szá­mításba jön: lebontják a régi házacskát és átmentik a használható anyagot. Ez az általános gyakorlat, de több esetben találkozunk kivétellel is. Különösen Budapest közvetlen kör­nyékén, harminc-negyven kilométeres sugarú körben történik meg, hogy a régi tanyai épületei olcsón elad­ják — mert hiszen valóban keveset ér — olyanoknak, akik otthonukat, szűkebb hazájukat elhagyva, a fő­városban keresnek új mun­kát, egzisztenciát. Akik már Budapesten, s közvet­len közeli községekben nem kapnak lakást, kitele­pülnek a viszonylag olcsón megszerezhető tanyákra, s így „újratermelik" ezt az életformát. Sőt, az esetek többségében, ahogyan ezt a monori járásban felelős ve­zetők tájékoztatásából tud­juk, a korábbi egy család helyett két-három népes család is betelepszik a már emberöltővel ezelőtt is egészségtelen, földes, nyir­kos, dohos tanyai házakba, melléképületekbe. Áldatlan állapot ez, de a jelenlegi rendelkezések alapján nem lehet gátat szabni az új tanyai „hon­foglalókénak. Pedig a ter­melőszövetkezet gazdálko­dása szempontjából fontos lenne, hogy a megüresedett tanyák valóban lebontásra kerüljenek, s a tagosított táblák közepéből eltűnje­nek ezek a „folt”-ok. Intézkednie kellene ebben az ügyben a hivatalos szer­veknek. Ezeknek a tanyai épületeknek zöme olyan, hogy a mai követelmények szerint nem is lehetne lak­hatóvá nyilvánítani. Ha te­hát az őslakos elköltözik, mert valóban felismerte a tanyai életforma tarthatat­lanságát, meg kellene aka­dályozni a betelepülők oda- költözését. Súlyos gondokat termelünk újjá ugyanis, ha nem születik intézkedés, mert újabb és újabb pénze­ket és energiabefektetése­ket nyel el ez a tanya­ballaszt, amelytől évek óta megszabadulni igyekszünk. Ezt kívánja a betelepülők érdeke, ha látszólag ellent­mondásnak is tűnik korlá­tozásuk, mert olyan ember­telen viszonyok közé jut­nak pillanatnyi kényszer- helyzetükben, amelyet Bu­dapest közelsége semmi­képpen nem tud ellensú­lyozni. Tenkely Miklós Az űj Nemzeti Színház tervpályázati hirdetménye A Magyar Építőművészek Szö­vetsége, a Művelődésügyi Minisz­térium és az Építésügyi Miniszté­rium felkérésére a budapesti 1200 férőhelyes új Nemzeti Színház épí­tészeti koncepciójának kialakításá­ra nyilvános pályázatot hirdet. A tervpályázat célja olyan korszerű és gazdaságos megoldás keresése, amely alapját képezheti az új Nem­zeti Színház végleges terve kidol­gozásának. A pályázaton részt vehetnek a tervpályázati szabályzatban előír­taknak megfelelően hazánk és az európai szocialista országok épí­tészei, építészkollektívái. A részletes pályázati kiírás 1965. évi január 31-től vehető át a Ma­gyar Építőművészek Szövetsége tit­kárságán (Budapest, VIII. kerü­let Puskin utca 26 szám). A pályatervet, „Budapesti Nem­zeti Színház tervpályázata” fel­irattal, és minden lapját névalá­írással ellátva, lepecsételt cso­magban 1D65. október 31-ig kell a Magyar Építőművészek Szövetségé­hez benyújtani. A pályázat eredményét a bíráló bizottság 1965. december 31-ig hoz­za nyilvánosságra. MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZEK SZÖVETSÉGE A MEGBÁNÁS összedugták a fejü­ket a gyerekek. Úgy érezte, csak egy szót kellene szólnia, neki — aki annyiszor sza­valt már — segítek, itt vagyok! Am ő juszt se megy közé­jük, azért se mond verset. Hogy miért? Hát... mert tegnap­előtt magyar órán Mária néni azt mond­ta Évának: „Olyan szépen szavaltál kis­lányom, hogy még Marilcán is túlteszel“. Hát akkor ő? Még hogy ó mondjon ver­set? Hát nem. Még két legjobb barátnő­jéhez — Klárihoz és Sárihoz sem szólt, el­különült tőlük, gri­maszokat vágott, meg a vállát vemogatta. Néhány nap múlva egyedül indult haza az iskolából. Kezében lóbálta az iskolatás­kát és egykedvűen figyelte az út szélén sorakozó fehér hóta­karóval borított fá­kat. Nagy bánatában egy-egy könnycsep­pet is elmaszatolt az arcán. Aztán hirte­len hátrapillantott, érezte, messziről kö­vetik. Sári és Klári, a hűséges barátnők jöttek utána. Dühös lett, méginkább meg­gyorsította lépett, majdhogynem futni kezdett. Sikerült is hazaérnie, kifullad­va robbant be az aj­tón. Édesanyja vál­lára borult és keser­vesen zokogott. A mama alig tudta megvigasztalni. Közeledett az ün­nepség. Már csak né­hány nap hiányzott. S az osztályfőnöki órán a napos szomo­rúan jelentette: egy fő beteg. Sári, a kul- túros. Nosza nagy ijedelem támadt. Mi történjen? Elmarad az ünnepély? De hát hogyan? Gizi néni nyugdíjazását csak nem lehet elhalasz­tani? Marika fütyö- részve indult haza és örömében azt se tudta, mit csináljon. Az őrs pedig fühöz- fához kapkodott. Klári megírta az ün­nepi beszédet, be is tanulta, de a kórus bizony sehogyse tud­ta még a dal szöve­gét. Marika pedig? Nagy titokban el­ment Sáriékhoz. A kislány meglepetten fogadta. Marika sír­va borult barátnője nyakába. Bocsánatot kért. És súgtak-búg- tak. A megtért kis­lány nagy ákom-bá- kom betűkkel fel­jegyzett mindent. Mit intézzen, ho­gyan, miként. Aztán próbált a kórussal. Persze mindent úgy, hogy se a tanárok, se a többi lány nem tu­dott róla. És eljött az emlé­kezetes ünnepség órája. Ideges hangu­lat ült a nézőtéren. A szülök és a tanító nénik, a gyerekek, mind-mind izgatottan várták, vajon hogy is sikerülhet ez a rendezvény. Elállt a lélegzet: a függöny szétnyílt és a dobogón ott állt Marika, kezében nagy csokor virággal. Né­hány szót mondott, meghatottan és ügyetlenül. Ott min­denki előtt megbán­ta makacsságát és felköszöntötte, elbú­csúztatta Gizi nénit. S mikor a tapsorkán elhallgatott, elsza­valta az Anyám tyúk­ját. Azóta pedig a szomszéd megyék­ben is híres az Arany János őrs jó tanulá­sáról, összefogásá­ról G. J. A vasút is nehéz eszten­dőt hagyott maga mögött. Most ezeket elemezve készül idei, még erősebb program­jának lebonyolítására. Mi történt a múlt eszten­dőben? Négyszázhatmillió utast vit­tek céljához. Kerek 15 millióval töb­ben ültek vonatra, mint egy évvel ezelőtt. Százötven új személykocsi állt forgalomba, de ugyan­akkor kétszáz kisebb jár­művet egyszer s mindenkor­ra ki kellett vonni a közle­kedésből. A két adat együtt jelzi, hogy az elmúlt évben zsúfoltabb szerelvények köz­lekedtek. Az idén sem ja­vul a helyzet, az új sze­mélykocsik száma 250, s 300- at selejteznek ki. Ehhez azért hozzá kell számítani, hogy például a Dunakeszi Jármű­javítóban készített hosszú forgóalvázas Bah-kocsik be­fogadóképessége nagyobb, mint az öregebb személyva­gonoké. A személyforgalom­mal kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a MÁV ez idén kulturáltabb körülmé­nyeket igyekszik teremteni. Nagyobb befektetés nélkül is meg lehet szüntetni az utas és MÁV-alkalmazott számá­ra egyaránt kedvezőtlen ké­pet: sok a füstös, piszkos váróterem és peron, rende­zetlen az állomások előtere. Ahol az állomási és pálya- fenntartási vezetőség adott erre, ott csinos, tetszetős környezetet tudtak teremte­ni. Az ilyen törekvés ez idén ne csak kivétel, hanem az egész hálózatra érvényes sza­bályzat legyen. Hogy vizsgázott a vasút áruszállításból ? Száztízenegymillió tonnát továbbítottak! Még beszéde­sebb. ha azt mondjuk: a megelőző évi program egy’ hónapra jutó mennyiségével fuvarozott többet. Míg a nemzetközi személyforgalom­nál a mérleg negatív, mert a megengedettnél több ké­sést mutat, a nemzetközi szállítási forgalom mérlege igen jól zárult. Eseménye volt megyénknek a bevezetett „háztól—házig” mozgalom Vácott és Ceglé­den. Az ide érkező száliít­hatalmas, s egyelőre irreális beruházás Örszentmiklóson, amikor még annyi minden kell a faluban, amiből az egész lakosságnak haszna származhatik? Sokkal jobban járnak, ha befejezik végre í a már évekkel ezelőtt meg- < kezdett művelődési .ház építé- '> sét, hozzálátnak az iskola bő- j vítéséhez és pedagóguslakást J létesítenek, hogy végre meg- ( oldódjon a községben a ne-; velőhiány. Azonkívül nincs zőldkeresztes ta- í nácsadás, mert nincs he- \ lye, tehát végre el kell í dönteniök. lesz-e egész- : ségház, ahol a rendelést megtarthat-j ják és szolgálati lakást is ad- j hatnak. És ami mindennél fonto- \ sabb: Örszentmiklósnak is i tartalékolnia kell a pénzt a j nemsokára megépítendő re- ■ gionális vízműre, amely raj-! tűk kívül még négy községet | — Szádot, Vácrátólot, Erdő- \ kertest és Veresegyházit — | fogja össze és összesen tizen- : kilencmillióba kerül majd, de végre megfelelő mennyi­ségű és minőségű folyóvíz-: hez juttat sok ezer embert Gál Dezső, az új tanácsel­nök reálisabban ítéli meg a helyzetet mint elődje. Ö is szépnek tartja a gázhaszno­sítási tervet — de évek múl­va. Amikorra túl lesznek a legfontosabb feladatok meg­oldásán és amikor a község valamennyi lakosa úgy érzi, anyagilag felkészült a na­gyobb teher viselésére. Addig összecsukták a mappát, betet­ték a fiók aljára, hogy kéz­nél legyen, ha majd eljön a megvalósítás ideje. Komáromi Magda — Az Anyám tyúk­ját azért elszavalhat­nád! — kérlelte Sári Marikát, mikor az is­kolából hazafelé in­dultak. — En nem szeretek szerepelni! — De legalább se­gíts valamit! — mondta Klári. — Hagyjatok béké­ben, csináljatok, amit akartok, én nem veszek részt semmi­ben — durcáskodott a kislány. A vitatkozás egyre hevesebb lett. Köz­ben hazaértek. Mari­ka duzzogott még egy kicsit a kertka­puban, még Bodri is elcsodálkozott, va­jon miért nem simo­gatja meg a kis gaz- : di. Az Arany János : őrs pedig készülődött. i Gizi néni nyugdíjba : vonul. Ünnepséget I szerveztek. Sári lett \ a kultúrfelelős. Lel- | késén irányította az I öt tagú leánykart, \ naponta kihallgatta : Évát a Családi kör- I bői. Az ünnepi be- ; szedet Klári gondol- j ta ki. j Marika pedig csak l hallgatott. Irigyen fi- \ gyelte a titkos izgal- : mat, amely a töb- \ biek arcán ült, s szo- \ morúan nézte, aho- • gyan a szünetekben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom