Pest Megyei Hirlap, 1965. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-26 / 21. szám

IX. ÉVFOLYAM, 21. SZÁM 1965. JANUÁR 26, KEDD Tavasz a télben HALLOTTUK ÍRUNK RÓLA KI LESZ AZ ELSŐ? Csütörtökön délelőtt 10 óra­kor kerül sor a pártbizottsá­gon a Magyar Nők Országos Tanácsa, a Földművelésügyi Minisztérium, a SZÖVOSZ és a Termelőszövetkezeti Tanács leihívása alapján indított ba­romfi—tojás szerződési ver­seny értékelésére. ★ Száznégy százalékra teljesí­tette tavalyi tervét a DÁV üzletigazgatósága, ■ és hat szá­zalékkal javítottak termelé­kenységüket az 1963. évivel szemben. Egyetlen gondjak, hogy az elmúlt évben is ma­gas volt a balesetszázalék. Ti­zenkilenc baleset miatt hat­száz munkanap esett ki a ter­melésből. ★ Február 9-én hagyjak jóvá a zárszámadást a Petőfi Ter­melőszövetkezetben, majd nyolc napra rá tartják a zár- számadó közgyűlést. ★ FRISS VAGY NEM FRISS? Többször szóvá tettük, hogy a kenyérpultnál egy-egy eladó szívesen óvja a gyermekek egész­ségét ' másfél-kétnapos kenyérrel, amit azonban frissnek ad el. A szülők otthon észreveszik a „tévedést” és utána jön a reklamálás. Legutóbb a 31. számú boltnál volt ilyen panasz. Nem lenne egyszerűbb — mint ezt már sok üzletben meg­teszik — a kenyér véte­lénél, eladásánál figyel­meztetni a vásárlót: ké­rem, a kenyér nem f riss, így a vitákat eleve el lehetne kerülni! * A városi tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén el­ismerését fejezte ki a jó mun­káért a város óvodájának. ★ Holnap este a Központi Ét­teremben Kis Károly ntagyar- nótaénekes éneltel. ■k Mirelit hűtőpultot ka­pott nemrég a 34. szá­mú Népbolt. Már árusít­ják is a különféle mély­hűtött árukat * SZÉN, SZÉN — MINDENÜTT Az idei tél érdekessége, hogy a iTÜZÉP-telepein renge­teg a szén — a vásárló pedig kevés. Ügy látszik, az elmúlt évek kemény telei arra ösztö­kélték a város lakóit, hogy még a napsugaras • nyárban megvásárolják a téli tüzelőt. * MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN? Az éjszaka. Antonioni vi­lághírű olasz filmje. Fősze­repben: Jeanne Morean, Mar­cello Mastroianni. Csak tizen­nyolc éven felülieknek. Szé­lesvásznú. Kísérőműsor: Magyar hír­adó. Számok tények számok tények számok tények számok tények 312 hektó rövidital, 845 hektó bor, 4875 hektó sör, 12 sertés, 105 mázsa hús, 12 mázsa hal — 12829000 forint bevétel! Mérlegen a földművesszövetkezetek vendéglátóipara A mérleget készítik a föld­művesszövetkezetnél most az év elején, a többi vállalatok­hoz hasonlóan, hogy majd az elkövetkező taggyűléseken, közgyűlésen pontosan számol­hassanak be. A mérlegből les­tünk el néhány érdekes ada­tot, amelyeket Harczi István, a vendéglátóipari üzemágve- zető közölt. — Hogyan teljesítette ven­déglátóiparunk a tervet? — kérdeztük. — Egy vendéglő-éttermünk, hét italboltunk, négy büfénk, négy eszpresszónk, cukrásza­tunk és szállodánk tavalyi áruforgalmi terve 12 millió 150 ezer forint volt. Mi 12 millió 839 ezer forin­tos forgalmat mutatha­tunk fel. Az áruforgalom Kocséron és Nagykőrösön tavalyelőtt 11 millió 221 ezer forint volt. Ez tavaly 14,4 százalékkal, az­az 1 millió 618 ezer forinttal nőtt. — A tavalyi áruellátásra nem lehet panaszunk, Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy háromszáztizenkét hektó röviditalt, hatszáznegy- venkilenc hektoliter hordós és százkilencvenhat hektoliter palackos bort hoztunk forga­lomba. Hordós sörből három- ezerötszázhetvenöt hektoli­tert, palackosból ezerkétszáz- harminc, importsörből pedig hetven hektolitert árultunk. Éttermeink részére tizenkét sertést hizlaltunk, hogy minél finomabb fa­latokat szolgájunk fel a vendégeknek, de amellett elfogyott százöt mázsa tőkehús és tizenkét mázsa hal. — Ami az édességeket ille­ti, a nyáron nálunk százötven­három mázsa fagylaltot nya­logattak el a vendégek. A törteti és a jászkarajenői föld­művesszövetkezeti presszókat is a mi cukrászatunk látja el. Negyvenöt esetben rendez­tünk különféle összejövetele­ket. Ezek közé tartoztak a magyarnóta-, táncdal-, ope­rettestek, különféle bemuta­tók. Egyébként voltak áruellátási nehéz­ségek is, de nem a szövet­kezet, hanem a nagyke­reskedelem hibájából. — A korszerűsítéssel hogy állnak? — A Kőrisfa Cukrászdát már „hagyományosan” min­dig csinosítjuk, felszerelését felújítjuk. Tavaly százhu- szonháromezer forintot köl­töttünk rá. Ezenkívül ven­déglőnkben korszerűsítettük a konyhát, ez huszonhatezer forintba került. — És az 1965-ös tervek? — Elsősorban az üdítő, hű­sítő italok, valamint az éte­lek forgalmának növelése. Szeretnénk elérni azt, hogy egységeink bensőséges, csa­ládias szórakozóhellyé válja­nak. Ügy véljük, ezzel szolgál­juk legjobban a helybeli kö­zönséget. (bakonyi) Ráfér a tatarozás... a Kórház utcai szociális otthon régi épületére. A munkát már elkezdték, talán az utolsó percben. (Papp felv.) HÍREK MA: TÉLI TANFOLYAM A mezőgazdasági áruterme­lés és felvásárlásról, a terme­lőszövetkezetek jövedelemel­osztási problémáiról és a me­zőgazdaság íuunkaerőgazdál- kodásának helyzetéről hang­zanak el ma délután öt órakor a téli tanfolyamok soron kö­vetkező előadásai. Az állami gazdaságban, a Hunyadi, Pe­tőfi (két helyen), Rákóczi. Sza­badság, Dózsa és az Arany János termelőszövetkezetek­ben. * TRAKTOROS TANFOLYAM Holnap reggel nyolc órakor újból megkezdődik a trakto­ros tanfolyam a gépállomáson. * Péntek este Áradj ezerarcú muzsika címmel tartott elő­adást Bálint Ferenc a művelő­dési ház klubtermében. •k Kiss Ambrus borbélysegéd (Földvári utca 5.) sorozatosan több pénzt kért a hajvágásért. Száz forintot fizetett a sza­bálysértési hatóságnak. (Foto: Gábor) Jugoszláv méhészek jártak városunkban Húszmillió méhecskénk várja a tavaszt Nálunk ősidőit óta virágzik a méhészkedés. A nagyobb méhészek méhészegyesületbe tömörültek, amely a földmű­vesszövetkezettel karöltve működik. Az egyesületnek Kántás Dániel az elnöke, s je­lenleg harmincöt tagja van, ! akik ; 750 méhcsaláddal dolgoz­nak. j A múlt évben 148 mázsa mé­zet termeltek, amelyet 17 fo­rintos kilogrammonkénti áron adlak el. Főleg a külterületeken so­kan vannak olyan kisebb mé­hészkedők is, akik nem tagjai az egyesületnek. Velük együtt a nagykőrösi méhészkedők száma megközelíti a százat, a méhcsaládok száma pedig az ANYAKÖNYVI HÍREK Születelt: Farkas Sándor és Ko­vács Ilona leánya: Zsuzsanna, Fe­hér Sándor és Pintér Kozália fia: István, Farkas István és Cseri Mária leánya: Márta, Csáki Géza és Győri Éva fia: Zoltán, Perlaki Béla és Török Mária fia: Zoltán, Tóth Balázs és Árvái Katalin leá­nya: Mária, Surányi László és He­gedűs Lídia leánya: Erika. Házasságot kötött: Szuhanyik Ambrus és Farkas Mária, Hadák Dénes és Brana Katalin. Elhunyt: Tóth Ferenc, Sárosl Fe- rencné Mezei Mária, Pozsgai Ist­vánná Gyöngyösi Margit, Szántó Antalné Segesdi Erzsébet, Szigethy Mihály, Katona Lajosné Szabó Eszter. Heim Jánosné Fehér Etel­ka, Sfrber Jánosné Bereez Julián­ná, Kor.rád Mihályné Hermecz Ilona, Fodor Pál, Tekes Ferenc, Agg András. ezer körül jár. Ezek szerint a mindig lecsökkenő téli létszá­mot tekintve Nagykőrösön húszmilliónyi, méhecske vár­ja a virágos tavaszt. A helyi méhészkedésnek jó híre van. amit bizonyít az is, hogy nemrégiben jugoszláv méhészek jár­tak városunkban, akik méhcsaládokat és méh­viaszt akarnak vásárolni a nagykőrösi méhészektől. A kitűnő magyar mézből komoly kivitele van az or­szágnak. éppen ezért — mint értesültünk, az illetékes fó­rumok az idén 19 forintra emelik az átvételi árat, s mér­séklik a méhcsaládok vidéki méhlegelőkre való szállításá­nak költségeit is. Az asszony helyett a férfi — Magát keresem Pesti bá­csi! — Nofene! Aztán miért? Így mutatkoztunk be egy­másnak a hetvenkét eszten­dős Pesti Lászlóval. Az or­szágúti beszélgetés nem a legkellemesebb, a szél is fúj, no meg az állás sem nyújt ké­nyelmet, hogy jegyezhessek. Csak arra jó, hogy vázlatai­ban megismerjem a földmű­vesszövetkezet egyik legszor­galmasabb baromfinevelőjét. Nincs itt tévedés? Férfi és baromfinevelő? Igen, a het­venkét esztendős Pesti László vette át beteg élettársától a baromfinevelés gcndját. Száznegyven kiló csirkét, negyven kilogramm kacsát tojást adott be szer- a földművesszövetke- Nevetve mondja: már a szokásos évi és ezer ződésre zetnek. — Ez átlag. Az idén is ezt szeretné tel­jesíteni. Mindketten a Rákóczi Ter­melőszövetkezet nyugdíjasai, a háztáji mellett jó jövede­lemkiegészítés a baromfine­velés. Nem panaszkodik. Csak az időjárással nincs kibékülve. — Lesz-e még hideg és hó a télen? — kérdem tőle, a sokat megélt embertől. — Még egyik sem volt, tehát mindkettő lesz még. Igaza volt. Reggelre fehér lett a határ. ai esi Ideális gyalogos Táncversenyt rendeznek KISZ-alapszervezetek bál­klubestjeiken. Ezeket a verse- ^ nyékét február 25-ig bonyolít- ^ já'k le, hogy a táncversenyek \ első három helyezettje febru- /, ár 28-án a városi táncbajnok- ^ ságon részt vehessen majd. á — — Bo.. .bo. 1 .bocsánatért esedezem; 11 PETRÉNY1 TATA betöltöt­te a hatvanadikat és azzal húzta be maga mögött a gyár­kaput, hogy most aztán ked­vére kipiheni magát. Ahogy a feleségével számolták, a nyugdíj kettőjüknek futja. Ugyan mi lehet két öregnek gondja? Azt a tíz-tizenöt esz­tendőt, ami még hátra van, szép csendesen leéldegélik. Az első napot ünneplő ru­hában lézengte végig Petrá­nyi bácsi, úgy, ahogyan a gyárból hazajött, ahol ünne­pélyesen köszöntötték mun­katársai. Még egy demizson borral, egy üveg likőrrel meg egy porcelán hamutartóval is megajándékozták. Otthon nem találta a helyét. Az ünneplő ruha oly szokatlan, feszes volt rajta. Bement a városba. Sétálgatott. Félórát elüldögélt a parkban. Arra még nem szánta el magát, hogy letelepedjen a többi nyugdíjas mellé. Az ebéd nagyon jólesett. Az is tetszett, hogy ebéd után ledőlhetett. A derekát ropogtatta, amikor úgy négy óra felé feltápászkodott. Másnap reggel öt órakor Megérdemelt pihenés már az utcát söprögette. Vi­zet hordott, fát aprított. Dél­előtt pedig azzal állt az asz- szony elé, hogy ő kimegy a sógorhoz. Szépen, barátságo­san visszaveszi tőle azt a nyolcszáz négyszögöles ház­tájit, amit feléből kiadtak neki. Mert ő munka nélkül meg nem él. A SÓGOR nem kötözkö- dött. Könnyű volt vele meg­egyezni. Majd a nyitásért, meg a metszésért szüretkor megkapja a másfél hektó mustot. Petrányi diadalmasan né­zett körül a háztájin. Eldön­tötte, hogy köztesként mit vessen. Zöldborsót, babot, zöldséget, néhány bokor új­krumplit. A kunyhó zárában keservesen csikorgóit a kulcs. A szerszámokat is ott találta még a sarokban. Csil­logott a kapa meg a horoló éle. Élvezet lesz ilyen szer­számmal dolgozni. Reggel ötkor már kinn volt a háztájiban és szorgal­masan vetett. Dereka egy kicsit megérezte, de vala­hányszor végighaladt egy úton, mindig az volt az érzé­se, hogy hasznos munkát végzett. Délben kolbászt, szalonnát aprított és amikor jóllakott, átment a sógor kunyhójába egy kis beszél­getésre. Minden este nyolc óra tájt vetődött haza. Fáradtan, de jókedvűen ette a vacsorát és egészségesen aludt, ahogy mondani szokták, mint a bunda. Jött a kötözés, a kapálás, a permetezés. Ahogy hullott az alma, meg a körte, össze­szedte és vitte kerékpáron a városba. A hét eperfa alól alig győzte összeszedni az eir­ret. Már tíz hektó cefre ért a kunyhó sarkában. így ment ez egész nyáron. Októberben megtartották a szüretet. A tizenkét hektó mustot hazaszállították. A sógor is megkapta a másfél hektót. MÁR PEREGTEK a fákról a levelek, a dér színesítette a parcellát, amikor Petrányi bácsi befejezte a fedést. Gon­dosan, szépen betámasztotta a kapát a kunyhó sarkába és átballagott a szomszédba. — Hát sógor, visszaadom a háztájit. Nekem elég volt. A sógor bólintott. Úgy vet­te■ tudomásul, mint a világ legtermészetesebb dolgát. — Jól van, sógor! Tedd oda a kunyhó kulcsát az ablak­ba. Azon az estén Petrányi bácsi valamivel hamarább ért haza. Azzal állt az asz- szony elé, hogy reggelre ké­szítse ki az ünneplő ruháját. Felesége tudomásul vette. A tekintete azonban azt kér­dezte, hogy minek az, ked­ves párom? AZ ÖREG MEGÉRTETTE a fel nem tett kérdést, és így válaszolt: — Reggel bemegyek a gyárba Felmondom a nyug­díjat. , Tovább dolgozok az esztergapad mellett Hallod-e, nagyon rám fér már egy kis pihenés. (—si)

Next

/
Oldalképek
Tartalom