Pest Megyei Hirlap, 1965. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-26 / 21. szám

1965. JANUÁR 26, KEDD ftsi MEGYE hírlap 1 Második műszak - csak vasárnap Hogyan él, dolgozik a közegészségügyi felügyelő? Talán már túl sokat is fog­lalkozunk a vidéki értelmiség sokrétű és helyenként — vall­juk be — elhanyagolt problé­maival, leginkább olyankép­pen, hogy a városból falura került diplomást mutatjuk be. A diplomást, aki „áldozatot“ hoz, vállalva a falusi élet vá­rosiak számára kétségkívül sok nehézséget jelentő kényel­metlenségeit, és mégis elége­dett, jólérzá magát, beilleszke­dik új környezetébe. Elvétve esik viszont csak szó a falusi származású értelmiségiről, or­vosról, tanárról, gyógyszerész­ről, aki az egyetem után visz- szamegy a vidékre. Mintha- csak neki nem okozna problé­mát ugyanaz, ami a másik­nak. Például a közlekedés. Ve­gyük csak dr. Bodó Agnes já­rási közegészségügyi felügye­lőt. Tatarszentgyorgyön lakik, a hivatala Dabason van a já­rási tanácsházán. Feltéve, hogy a kora reggel induló egyetlen autóbusszal utazik, fél hétkor már Dabasra ér. Az autóbusz­állomástól aztán jó vagy rossz időben másfél kilométert gyalogol a hivatalig, ahol az egész epületoen jóval a hivatalos idő kezdete előtt mindig az első. Sokszor „kiszáll”, ez már munkakörével jár, de nincs autója, tehát autóbuszra vagy vonatra ül és a községen belül gyalogol. Dolga végeztével várakozhat a legközelebbi közlekedési lehetőségre, fecsé­relheti a drága időt. így van ez már vidéken, kicsi a forga­lom, pár emberért nem járhat fel-alá jóformán üresen az autóbusz, meg villamost sem érdemes építeni a főutcán, még ha három kilométer is a hossza, ez csak természetes. Ne essünk azonban tévedésbe, a doktornő nem emel kifogást a vidéki közlekedés ellen, no­ha gimnazista meg egyetemis­ta korában persze a kényel­mesebb városihoz szokott, de gyermekkora óta ismeri, mi a helyzdt, eredetileg falusi lány, idevaló a járásba, Pvsztava- cson született. Csak megemlít­jük a hajnali autóbuszozást, gyaloglást, meg többig, nehéz­kes utazást, amit zokszó nél­kül megtesz naponta, mint a vidéki orvoskodás és általá­ban minden, akármilyen szép más munka fonákját. Ugyan­azt — legyen akár a legnehe­zebb — városban könnyebb elvégezni mint falun ma is, és még holnapután is így lesz bizonyára, többek között szö­gezzük le, a közlekedés miatt, — Öh, én két esztendőn át naponta az egyetemre is Ta- társzentgyörgyröl jártam, meg­szoktam a buszozást nagyon. Tudniillik, hivatalosan dr. Palotay Sándorné volt már a neve Bodó Ágnesnek, utolsó egyetemi évei alatt. Férje a tatárszentgyörgyi körzeti or­vos. — Két klinikára is hívták tanársegédnek, amikor vég­zett, de amint kézhez vette a d:plomát idejött, és ezzel tu­lajdonképpen nagy áldozatot hozott értem, meg a csalá­domért. özvegy anyámért, be­teg nővéremért és húgomért, aki akkor még kereskedelmi technikumba járt Pesten. Apja, dr. Bodó Dénes a pusztavacsi orvos haláláról, bármennyire is szeretem el­kerülni a szuperlati vuso kát, nem mondhatok mást, hősi halált halt hivatása teljesíté­se közben ötvennyolc éves ko­rában. Egy éjszaka megver­ték az ablakát, távoli tanyá­ról szekér jött érte, vajúdó anyához hívták. Mialatt öltö­zött, görc' szorította össze a szívét, lerogyott sápadtan egy székre, de hamar erőt vett magán, elindult, megérkezett a szülés kínjaiban fekvő asz- szonyhoz, s talán ugyanabban a pillanatban, amikor a gyer­meket világra segítette, esett össze holtan az orvos. Olvastam ezt a történetet egy novellában is, csak nem tudom már ki írta és azt se, hogy a szomorú eset előtt vagy után. Vajon a pusztava­csi orvos vége ihlette-e meg az írót, vagy a' novellája a halált? Mert meglehet, ma­napság olvas már nálunk a vén kaszás is, ha nagynehe- zen időt szakít rá, belelapoz, merít a szakmáját érintő ol­vasmányokból. — Közvet'en az érettségim előtt történt — sóhajtja az or­vosnő és a tíz év előtti döb­benet kiül szemébe. Egyetem, diákszerelem és a szerelemből házasság. A me­dikát elvette a falusi tanító fiából lett egészen fiatal or­vos. Vagyis mind a ketten csak visszamentek a vidékre. Elégedettek-e az életükkel, ez kiderül a kérdésre adott vá­laszából : — Oh, két éve már fürdő­szobánk is van. Fürdőszoba nélküli orvos­lakás, hány orvost riaszt visz- sza ez is a vidékre költözés­től? Talán mert ebbe is bele­nyugodott, kapott mindjárt, ahogy kikerült az egyetem padjaiból, minden kórházi gyakorlat nélkül Palotay dok­tor állást. Akkor különben a kétéves gyakorlat még nem volt körzeti orvosoknál köte­lező. Az asszonykának viszont nem hiányzik a szakképesí­tése, hatvanban kapta meg a diplomát, utána két évig a Bács megyei KÖJÁL-nál gya- komokoskodott Kecskeméten — megint csak kora reggel autóbusz oda, késő este visz- sza — aztán vizsgát tett, így lett közegészségügyi felügyelő Dabason. Orvos, aid nem gyó­gyít. Különös és hálátlan mester­ség az övé. A gyóigyító orvos nap mint nap látja munkája eredményét, köszönő szót is kap gyakran a felépült beteg­től, meg az aggódó rokonok­tól. Szeretik. Ezt a kislánynak látszó nagyon bájos, de na­gyon komoly fiatalasszonyt el­lenben sok helyen nem Látják szívesen. Az élelmiszerboltok­ban, vendéglőkben például a kiszrolgálónők, szakácsnők, ha kifogásolja, hogy nem kötik le a hajukat, vagy tisztátalan­nak találja a helyiséget, ami bizony faluhelyen meg-meg- esdk. Vagy a boltvezetők, akik az alkalmazottak kötelező or­vosi vizsgálatára nem ügyel­nek. Emberek, akiknek codi- bacilussal telített vizű kútját lezáratja, akiket megró pisz­kos udvaruk, a kút mellé ra­kott szemétdomb, trágya, meg pöcegödör miatt fis milyen kevesen gondolnak arra, hogy munkájával a betegséget a járványt akarja megelőzni. Anród ugyan nem készül sta­Húszezer forintot sikkasztott Lakatos Imre, a Pest me­gyei Tanács IV. sz. Sütőipari Vállalata gyáli kirendeltségé­nek vezetője, korábbi hiá­nyainak leplezése érdekében meghamisította a szállítóje­gyek eredeti példányait. A kétszeresen büntetett előéle­tű férfi azonban nem elé­gedett meg azzal, hogy hiá­nyait ezáltal meg nem tör­téntté tette, külön „keresetet” is akart. Ennek érdekében kapcsolatba lépett Bertalan Ferencnével és 15 mázsa ke­nyeret adott el neki aprán­ként A kiskereskedő Ber­talannénak jól jött ez az üz­let, hiszen boltjában mindig lehetett kenyeret kapni — és még olcsóbban is, öt fo­rintért kapta a kétkilós vek­niket. Természetesen Lakatos nem számolt el a feketén áru­sított kenyérrel, a pénzt sa­ját céljaira fordította. (Izei­méivel az Ócsa és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet gyáli üzleteinek, valamint a Sütőipari Vállalatnak 20 ezer forint kárt okozott. A rendőrség bűnvádi eljá­rást indított ellene és előze­tes letartóztatásba helyezte. tisztika, hány emberéletet men t meg. Az íróasztalán rubrikás pa­pír, most készíti a fertőző be­tegségek tavalyi statisztikáját. Mutatja. A fertőző májgyulla­dás csökkent. — De még így is borzalma­san, sok, nyolcvankilenc eset. És nézze csak a vérhast, 244, valóságos járvány. A legyek, a mosattam gyümölcs ... Egészen elkeseredett. Rábö­kök a hastífuszra, vigasztalni próbálom, hogy ime, lássa, 1963-ban tíz, hatvannégyben csak öt megbetegedés fordult elő. — Egynek se szabadnia! Bs a tízből nyolc, az ötből négy az Örkényi cigánytelepen! Mártika másfél éves. Ami­kor anyuka reggel elmegy, még alszik. — Többnyire csak délután öttől hétig vagyok vele, akkor lefektetem. Vasárnap viszont egész nap a családomé va­gyok. * Napközben bejár a doktorok­hoz egy néni, az vigyáz a kis­lányra, megfőz és takarít köz­ben. — Tehát nincs második mű­szak? — Már hogyne lenne. Más­kor nem futja az időből, de vasár- és ünnepnap mindig én főzök, mégpedig jól — erre nagyon büszke. — Persze falusi lány, ott­hon a mamától tanulta. — Dehogy. Szakácskönyvből. Ebből is látszik, tünedezik a különbség a város és falu között, már a vidéki lányok se tudnak főzni. Viszont annál inkább tanulni. A doktornő is arra vágják, nem volt elég az egyetem, a szakvizsga, öklét az asztallaphoz szorítja: — Nem bánom, ha negyven­éves fővel kezdek bele a tanu­lásba, akkor is KÖ.JAI.-labo­ratóriumban akarok dolgozni. Makacsság? Ha az, ezt a makacsságot kétségkívül hivatástudat táplálja. Ábrándos arccal beszél a mikrobiológiáról, a baciluste- nyészetről, reagensekről. Köz­egészségügyi járványügyi állo­más viszont csak megyeszék­helyen, városban van, tehát a falusi származású vidéki or­vosházaspár el akarná hagjmi Tatárszentgyörgyöt ? — Szó sincs róla. Legfeljebb félórával tovább ülnék autó­buszon. A férjem se hagyná itt a falut. Szeretik a községben, becsülik a járásban. Járási ta­nácstag, az egészségügyi ál­landó bizottság elnöke, mind a ketten a falu egészségügyéért dolgozunk. Igaz, KÖJÁL-lafoonaitó­riumban is csak ezért dolgoz­na és biztosan előbb-utóbb beteljesül a vágya. Mostani, vagy ottani munkakörében azonban egyformán ideális orvosházastárs, asszony, aki azért dolgozik, hogy a férjé­nek legyen kevesebb munká­ja. Szokoly Endre mai nap 1965. január 26, kedd, Vanda napja. A nap kél: 7.19, nyugszik: 16.36 órakor. A hold kél: 2.07, nyugszik: 11.46 órakor. Várható időjárás: erősen felhős idő, néhány helyen havazással. Mérsékelt észak- nyugati, északi szél. A nap­pali felmelegedés kissé csök­ken. eve 1915. január 26-án alakult meg Budapesten a Nemzeti Főtanács. — Nyerges vontatónak ro­hant — szörnyethalt. Szom­bat este Monor lakatlan te­rületén, a ceglédi országúton, f a CA 43—95-ös rendszámú személygépkocsi belerohant az út szélén álló, kivilágított nyerges vontatóba. A gépko­csi vezetője, Weigant Ignác 57 esztendős vecsési lakos a helyszínen meghalt. Utasai közül özv. Ribárszky Dániel- né 67 éves asszony súlyos sé­rüléseket szenvedett, s a mentők a Költői Anna Kór­házba szállították. Az anyagi kár tízezer forint. A halálos baleset okozója az áldozat volt, a megengedettnél gyor­sabban hajtott. — Könyvhónap nyitány — könyvkiállítással. Vasárnap nyitják meg Nagykőrösön, ünnepélyes külsőségek közt a mezőgazdasági könyvhóna­pot, A nyitányt a Dózsa Ter­melőszövetkezet klubjában mezőgazdasági könyvkiállí- tás kíséri. — Budapesten „rajtol” a tápiószecsői népművelési hét január 30-án. Az ifjúsági mű­vészeti akadémia hallgatói e napon tanulmányi kirándu­láson vesznek nészt, s megte­kintik a fővárosban a Nép­rajzi Múzeumot. — Utazás a föld körül... Az amerikai haditengerészet három atomhajtású hajója megállás nélkül körülhajóz­ta a földet. Az út 56 na­pig tartott, s a hajók 57 000 kilométert tettek meg. A ha­jóknak célba érkezés után még 35 napra való üzem­anyagkészletük maradt. — Svájc „elveszítette” nemzeti himnuszát. 1961-ig az „Oh ti független magas hegyek” kezdetű himnuszt használták hivatalosan Svájcban, melynek dallama azonos volt az angol himnu­széval. Emiatt gyakorta „zűr­zavar” keletkezett. Három­évi próbaidőre új himnuszt fogadtak el, de a kantonális kormányzatok, az egyházak és a zenei társaságok ezalatt nem tudták eldönteni, végle­gesítsék-e az új himnuszt; így jelenleg, január elsejétől, a svájciaknak nincs hivata­los himnuszuk. A rádió és a televízió mai műsora KOSSUTH RÁDIÓ 8.15: A bajadér. Részletek Kál­mán—Kulinyi Ernő operettjéből. 8.54: Elloptak egy Nobel-dijat. 10.10: Zenekari muzsika. 11.00: Is­kolarádió. 11.30: Lakatos Sándor népi zenekara játszik. 12.15: Tánc­zenei koktél. 13.00: Gazdaszemmel a nagyvilág mezőgazdaságáról. 13.15: Renata Rebaldi és Ferruccio Tagliavini énekel. 13.47: Kemény Simon verseiből. 14.10: Falusi dél­után. 14.26: Muzsikáló képeslapok. 14.50: Levél a pusztában. 15.10: Vavrinecz Béla: Dobozi csárdás. 15.15: Falusi lányok, asszonyok ... 15.40: Szüreti népdalcsokor. 15.50: Petőfi Sándor verseiből. 15.55: Las­sú magyar és friss. 16.10: A Rad­nóti Miklós gimnázium kórusa énekel. 16.20: A gyermekrádió mű­sora. 16.35: Ifjúsági magazin. 17.00: Oralia Dominguez és Kim Borg énekel. 17.23: Rádióiskola. 18.15: Zenés posta. 18.50: Két országgyű­lés között. 19.05: Németh Marika és üosfalvy Róbert énekel. 19.25: A Szabó család. 20.25: A rádió le­mezalbuma. 22.15: Sporthírek. 22.20: Katonadalok, csárdások. 22.50: Mai szemmel. 23.00: Wagner: Lohengrin — III. felvonás. PETŐFI RADIO 14.00: Donáth Jenő féld.: Old Harlem. 14.25: Versenyművek. 15.05: Schubert: A házi háború. 16.10: Henry Hudson az Észak-nyu­gati átjáró hőse. 16.25: Magyar nóták, csárdások. 17.05: Költők sza­va szól. 17.20: Könnyűzene Moszk­vából. 17.55 v*z Állami Népi Együt­tes énekkarának hangversenye a stúdióban. 18.15: Rádióegyetem. 18.45: Verbunkosok. 19.00: Mi tör­tént a nagyvilágban? 19.15: Köny- nyű fuvósmuzsika. 19.23: Fesztivá­lok évkönyvei. 20.23: Tánczene. 20.05: A Pendragon-legenda. 22.01: Kamarazene. URH 18.40: Beethoven összes vonósné­gyesei. 19.55: Régi magyar dalok és táncok. 20.20: Helen Träubel éne­kel. 21.05: Mesél a magnetofon­szalag. 22.04: Tánczene. t TELEVÍZIÓ 8.05: Iskola-tv. Orosz nyelv az ált. iskolák 6. oszt. számára. 9.00: Iskola-tv. Környezetismeret az ált. iskolák 4. oszt. számára. 10.05: Iskola-tv. Élővilág — az ált. isko­lák 7. oszt. számára. 11.00: Iskola- tv. Angol nyelv. 14.00: Iskola-tv. Orosz nyelv. 14.55: Iskola-tv. Kör­nyezetismeret. 15.50: Iskola-tv. Élő­világ. 16.55: Iskola-tv. — Angol nyelv. 17.10 r Iskola-tv postája. 17.25: H{fek. 17.30: Tapasztalatok, tanulságok. 17.45: Kisdobosok mű­sora. 18.05: Alapkőtől — kapukul­csig. 18.35: Napló. 18.40: Miért ván­dormadár a vándormadár? 19.00: Alberto. 19.20: Esti mese. 19.30: Tv- híradó. 19.50: Napi jegyzetünk. 19.55: Az igazak álma. Magyarul beszélő nyugatnémet film. 21.40: Érmek és érmesek. 22.00: Tv-hír- adó. — Megkezdődtek vasárnap a nagykátai járás termelő­szövetkezeteiben a téli tan­folyamok. — Tegnap este a Magyar Néphadsereg Művészegyütte­se Gyömrőn bemutatta Örsi Ferenc: A kapitány című színművét. — A ceglédi KIOSZ ének­kar, Péntek Lajos vezetésé­vel ellátogatott a ceglédi szo­ciális otthonba, ahol az öre­gek szórakoztatására hang­versenyt adott. — Jövő szerdán, február 3-án, az Állami Bábszínház együttese Nagykőrösön ven­dégszerepei. Bemutatjuk dél­előtt és kora délután a „Misi mókus vándorúton” című kétrészes bábjátékot. — Bejárók ankétja. Va­sárnap a nagykátai járási művelődési házban ankétrá ülnek össze a Nagykátáról és környékéről Budapestre be­járó dolgozók. Az ankéton részt vesznek az „illetékes” fővárosi üzemek vezetői is. — Március elsejéig „új ruhába öltöztetik” Nagykőrö­sön a város négy főútvona­lán levő üzletek portáljait. — Negyven higanygőz lám­pát állítanak fel Tápiószelén, a vasútállomástól a tanács- házáig vezető úton. — Helikopteres karmester. Chicago városi helikoptert bocsátott a városi zenekar élén álló Jean Martinon rendelkezésére. Martinon hetenként egyszer hangver­seny után beül helikopteré­be, hogy még elérje a pári­zsi repülőgépet. Egy napot tölt Franciaországban, majd azonnal visszatér munkahe­lyére. — Hazánk húszéves fejlő­dését dokumentáló bélyeg­kiállítást rendeznek már­ciusban a nagykőrösi bé­lyeggyűjtők. , — Jobb későn, mint so­ha! Jordániában eddig nem anyakönyvezték az újszü­lötteket. Most Abdullah AI Qualquili sejk, Jordánia muftija egy „fetvát” (val­lási törvényt) bocsátott ki, amely megengedi az újszü­löttek nyilvántartását. A fetva a Korán számos ver­sén, Mohamed próféta mon­dásain és izlám teológusok határozatain alapszik. Mivel a fetvát a kormány is ma­gáévá tette, most már kö­telező erejű minden Jordá­niái állampolgárra nézve. 1000 ÉVE, 965-ben Basra városában született Alhazen, a középkor legeredmé­nyesebb arab természettudósai­nak egyike. Több mint száz ma­tematikai, geometriai, fizikai, or­vosi, filozófiai munkát írt. Na­gyon sok megállapítása úttörő jelentőségű. A fényről írt művét Kepler koráig, latin nyelven, op­tikai tankönyvként használták. Éhben írta le a sötétkamrát, a szemlencse működését. Végleg szakított azzal az elmélettel, hogy a látósugár a szemből ered és hirdette, hogy a látás a tár­gyakról visszavert fény. Kereste a tükröződés és a fénytörés tör­vényeit, magyarázta a látószög fogalmát. Az alkonypír jelensé­geit vizsgálva megkísérelte a lég­réteg magasságának becsléséi és felismerte a sík-domború üveg- lencsék nagyítóképességét. A mérlegekről szóló könyvében bá­mulatosan pontos fajsúlymegha- tározásokat végzett. Először írt arról, hogy a levegőnek súlya van, megállapította: a víz fajsú­lya függ a hőmérsékletétől: a test súlya arányos a mennyiségé­vel; különböző magasságokban más és más a testek súlya: vala­mint, hogy a sebességet az út és viszonyával kell mérni. — Január 31-én üzembe helyezik Törteién az új, 144 000 forintos transzformá­torállomást. — Gyorsulás elleni pirula. A Szovjetunióban sikerült olyan gyógyszert előállíta­ni, melynek segítségével a szervezet elviseli a gyor­sulás következményeit. A szer sikeresen csökkentette a kísérleti kutyák, nyulak és egerek vérkeringési za­varait. Irodalmi vetélkedő Budakeszin Földön járó csillagok cím­mel irodalmi vetélkedőt hir­detett az Országos Könyv­barát Bizottság és a Magyar Televízió. A három téma a görög, római és olasz iro­dalmi tárgyú fejtörő Pest megyei döntőjét vasárnap a budakeszi művelődési házban rendezték meg. A csaknem négyórás versengésből Nagy Dezső honvéd került ki győz­tesen, s jutott tovább az or­szágos elődöntőbe. (MTI) TANULSÁG — Látod! Minek kezdel ki nálad kisebbel? (Komódi István karikatúrája) Melyik 1964 legjobban szinkronizált filmje ? A Magyar Filmművészek Szövetsége az idén is kijelöl­te azt a nyolc filmet, amelyet 1964 legsikeresebb szinkron­alkotásának tart. Ezek közül választja majd ki a zsűri a múlt év legjobban szinkroni­zált filmjét, a dramaturg, a szinkronrendező, a hangmér­nök és a színészek munkáját jutalmazza majd. A zsűri tag­jai között helyet foglal Lohr Ferenc hangmérnök, Szöllősy Klára, az írószövetség műfor­dító szakosztályának tagja, Kemenes Frigyes szinkron- hangmérnök és Bán Róbert filmrendező is. A zsűri elnö­ke Herskó János filmrendező lesz. A szinkronszakosztály tag­jainak javaslatai alapján a következő nyolc film vesz részt a versenyben: Elcsábítva és elhagyatva, Altona foglyai, Kallódó emberek, Morál 1963, Don Carlos, Mi olaszok és a nők, Egy ember ára és a Szörnyetegek című alkotás. A II. szinkronfilmszemlét február 1-től 4-ig rendezik meg a Magyar Filmművészek Szövetségében. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom