Pest Megyei Hirlap, 1965. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-24 / 20. szám

10 "”&£íriap 1965. JANUAR 21, VASÁRNAP llUllllllllllllllllillllllllllllllll S A RO Kj SARKI POSTA ’lül« IT“ 4 r r |1«Í4 m 30 h ■Jgjsá 37­44 45 a 50 re 57 (.5 i C? m C8 Burundi fővárosa, U i :i:^ra a Tanganyika-tó partján épült. Mindössze húszezer lako­sával Afrika, s egyben a világ legkisebb fővárosa. Képünkön Usumbura kikötője, 3 Vízszintes : ^ 1. Nincs mit ennie. 5. József At­x tila írta; „Zúgó, fehér falkában x újból ránk tört a tél.” Mi a vers J címe? 10. Szerep a tv gyer- ^ mekműsorában. 15. Felülete fo- á kozatosan ledörzsölődik. lö. x Hüdés következtében megbénult. X18. Kellemetlen érzést keltő. 19. J Üzemanyag értékesítéssel foglal- ^ kozik. 20. Alatt — latinul. 21. N. 4 T. G. .23. Lárma csendes körül- x mények között. 24. Csúnyává te- J vők. 27. „Az égből fehér pely- J bekben szállingózott a hó”. Nagy ^ magyar írótól származnak a szép ^ sorok. 29. Nevettető mondás. 31. X Belül habos?!? 32. Iskolai tanrend­iben szerepel. 34. Vár marad- ^ vány. 35. Ahol én is jelen va- ^ gyök. 36. Az érzelem magas ^ foka. költői nyelven. 38. Juh- x szállás. 40. Rátalál. 41. Egyenle- X tes zümmögő hangot ad. 43. ösz- ^ sze-vissza olt?!? 44. Különösen. ^ 46. Névelős gyümölcs. 47. Évben — g latinul. 48. Együgyü. 50. Arab x hercegi cím. 52. A téli Magyaror- Í szág című versből idézünk: „ ... ^ havas, nagy téli éjjelen alusznak ^ a tanyák”. A költő neve utóneve í kezdőbetűjével szerepel. 54. Szak- X tanács. 55. Elegendő helyet talál x magának. 56. A hangtan közismert ^ görög neve. 59. Szemlélődik. 60. ^ A Szeged vidéki népet remek ^ megfigyelésű író tollából ered a x következő sor: „Megy át az iize- X nettel a béresgyerek, nagy hava- 4 kát lépdel.” 63. Tisztítóeszköz. 64. Éttermi alkalmazott. 65. Hibáztat. 66. Elméje. 67. Az elején klasszi­kus?!? 68. Ritka férfinév. 69. Csépiési terület. 70. Katonai ala­kulat. 71. Egyforma magán­hangzók. Kétbetűs szavak: GE—ZA—RK— AN. Függőleges: i. Az elektrokardiográfia nép­szerűbb neve. 2. Tompa Mihály: „Hófelhőkkel küzd az ég, Völgy, halom bús, puszta még.” A vers címe? 3. A depot egy része?!? 4. Veszprém megyei helység. 5. Tör­vénytelen gyermek jelzője volt a régi világban. 6. Afrikai auto­nóm köztársaság, a Francia Kö­zösség tagja, fővárosa: Libreville. 7. Gyerek. 8. Indái nehezítik a vízben való mozgást. 9. Kerek — németül. 11. Gyerekes felkiál­tószó a meglepetés kifejezésére. 12. Egy angolul. 13. Téli alkony című versből idézünk: „ ... fönn a tetőn sok vén kémény pöfékel, a hósík messze selymesen ragyog” Ki írta a verset? 14. A bogáncshoz ha­sonló, tüskés gyomnövény. 16. Erősen kövér, becézve. 17. A ke­reskedelmi ügylet törlése — köz- használatú olasz szóval. 20. Pa­lástszerű falusi bunda. 22. Ázsiai eredetű ütőhangszer — fordítva. 25. Babits Mihály írta: „Esik a hó, a dal ma megered, esik a hó.” A vers címe? 26. Főzelékfajta. 27. A labdajátékok célja. 28. „Mert hó ragyog kint és pehely szöszös pe­helyre szálldos újra, fehérre hó­fehér.” A vers címe: Decemberi reggel. A költő neve? 30. Elérésé­re törekszünk. 33. Közös Egyezte­tő Bizottság. 35. Szovjet író. 37. Költeménye. 39. Ütést mér rá. 42. öntés útján készített. 43. Sok színű. 44. Különleges ünnepi vi­selet. 45. Káros növény. 48. Meg­határozza a súlyát. 49. Az egyik szülőtől származó. 51. Csónakházi berendezés. 53. A nemzetek szö­vetsége. 54. Orvosság. 55. A tete­jére valaminek. 57. Baskirföld fő­városa. 58. Bensőséges titok?!? 61. Mint a függ. 48. sor. 62. Mennyei. Kétbetűs szavak: IK—UR—ÓL— ET—ÉK—AK—SA—YM—GY—AZ —ES—LÜ. A vastag betűkkel szedett sorok megfejtését kérjük 1965. február 1-ig beküldeni. A megfejtők kö­zött könyvjutalmat sorsolunk ki. Az 1965. január 10-i rejtvényünk helyes megféjtése: ,.A rossz úgyse jöjjön, ha ki tán hivatja, Ez le­gyen az új év legszebbik divatja. Jutalmazott megfejtők: Simon Gyuláné, Vác, Űrhajós u. 1. — Petrányi József, Inárcs, Vörös Hadsereg út 48. — Tamás Éva, Budapest. XH. Kalóz út 3. — Maczelka Tibor, Cegléd, Géza u. 1. — Szabó Jánosné, Vámos- mikola, Petőfi u. 32. — Urbán József, Szentmártonkáta. Karástó 13. — Kálmán Éva. Nógrádve- rőce, Ságvári Endre u. 13. — Me­zőfalvi Zsuzsa, Pilis, Költői An­na u. 1. — Kulimák Oszkár, Ma- josháza. Petőfi u. 14. — Szatmári Rozália, Dunavarsány, I., Baross u. 8. A könyveket postán küldjük el. kereskedelmi forgalom meg­bénításával fenyegette Bu­rundi kormányát, amely kez­dettől Lumumbával szimpati­zált, tavaly óta pedig a kon­gói felkelőket támogatta. Ugyanis a kis közép-afrikai ország csak így remélhette a reá is nehezedő neokolonia- lista nyomás csökkenését, le­rázását. Azzal is számol niok kellett, hogy a kongói hatá­rok lezárásával .Burundiban gyorsan növekszik a munka- nélküliek serege, s ez to­vább fokozhatja a társa­dalmi elégedetlenséget. Mégis Csombével szemben foglal­tak állást. Csőmbe ellen Burundi azzal haragította magára Csombét, valamint amerikai és belga támoga­tóit, hogy az Afrikai Egy­ségszervezetben határozottan fellépett a kongói bábkor­mány ellen, az ENSZ kon­gói vitájában leleplezte a belga—amerikai—angol inter­venciót s lehetővé tette, hogy az egyiptomi és algériai fegy­ver szállítmány ok Burundin keresztül eljussanak a kon­gói szabadsághaneosokhoz. Er­re különösen a három hó-: nappal ezelőtt lezajlott szu-j dánl forradalom előtt volt nagy szükség, mert a meg-; döntött Abbud-rendszer nem engedte meg, hogy Szudá-; non át segítséget nyújtsanak a kongói hazafiaknak. Bu­rundi szerepe éppen ezért igen jelentős a kongói szabad­ságharcosoknak nyújtott af­rikai támogatás megszervezé­sében. A kis közép-afrikai király­ság Csombe-ellenes állásfog­lalása is abból eredt, hogy Burundi vezetői tudják: kis országuk csak akkor őrizheti meg függetlenségét, ha Kon­góból sikerül kiszorítani az imperializmust. A kólón ia- lista hatalmak viszont felis­merték Burundi megnöveke­dett szerepét a kongói ese­mények menetében, s elha­tározták, hogy a kongói sza­badságharcosokra Burundi fe­löl mérnek csapást! Két lövés hátulról — a kórházkapuhan Ezek az események vezet-: tek a január 15-i merény-: lethez, amikor az usumbu- j rai nagykövetség alkalma- ; zottja hátulról kétszer Ngen- ! dandumwe miniszterelnök i tarkójába lőtt, amint felesé- i gétől és újszülött gyerme- : kétől távozni készült. A negyvenéves burundi kor­mányfő a neokolonializmus áldozata lett — alig né­hány nappal azután, hogy Csőmbe nyíltan megfenye­gette őt. A gyilkosság utáni napon Washingtonban és Léopoldville-ben „burkolt elé­gedettség” lett úrrá, s olyan nyilatkozatok hangzottak el. amelyek szerint az Egyesült Államok „mérsékeltebb kül- politiikát remél a jövőben” Burunditól. Nyilvánvaló, hogy a me­1 Egy héttel ezelőtt — amint szülőotthonban fekvő fele­ségétől és újszülöttjétől távo­zott — hátulról, két pisztoly- lövéssel megölték Pierre Ngendandumive burundi kor­mányfőt. A gyilkosnak elő­ször sikerült kereket olda­nia. azonban öt nappal ké­sőbb elfogták: Myenzi Gon- zale, az usumburai (Burundi) amerikai nagykövetség rwan- dai származású tisztviselője. A gyilkos bevallotta, hogy tettéért „idegenektől" három­millió burundi frankot ka­pott, s hogy ugyancsak „köze­lebbről meg nem. nevezett külföldiek” szállították a gyilkosság színhelyére és próbálták kiszöktetni a kö­zép-afrikai királyságból. Burundi, az 1962. júliusá­ban, tehát két esztendővel a volt Belga-Kongó után füg­getlenné vált 2 millió lako­sú közép-afrikai ország négy esztendő alatt másodszor ad hírt magáról — miniszterel­nökgyilkossággal. Merénylet a Tanganyika-etteremben Még a kis ország (területe mindössze 27 ezer négyzet- kilométer) függetlenné válá­sa előtt, néhány hónappal a nagy kongói hazafi. Patrice Lumumba meggyilkolása után revolverlövések riasztották fel a húszezer lakosú burundi főváros, Usumbura lakóit. Egy belga ügynök, a görög származású Jean Kageorgis, egymillió belga frank (!) ju­talom reményében öt golyó­vá!1 s kioltotta Louis Rwaga- zore herceg életét. A gyilkos a Tanganyika-étterem egyik függönye mögül tört Rwaga- zore életére, vacsora közben. Mi volt Burundi (akkor még belga gyámság alatt volt a szomszédos Rwandával együtt, Ruanda-U rundi né­ven) miniszterelnökének bű­ne? Az, hogy Kongó függet­lenné válása után fennhan­gon követelte a belgák tá­vozását Burundiból is, va­lamint a függetlenség mielőb­bi megadását hazájának. A belga gyarmatosítók szemé­ben Rwagazore másik bűne az volt, hogy szoros barátsá­got alakított ki Lumumbá­val. Rwagazore, Burundi más felvilágosult vezetőivel felismerte, hogy a nagyvilág­tól elszigetelt kis országuk csak akkor lehet független csak akkor őrizheti meg ön­állóságát, ha Kongó is meg­szabadul a kolonialistáktól. A Burundit megszállva tartó belgák ezért gyilkoltatták meg a herceget, de Burundit — és az akkor még vele köz­Pierre N gond andumwe. a megölt burundi miniszterelnök. mindkét ország belga gyar­mati uralom alatt szenvedett, miután az első világháborút követő időkben Ruanda- Urundi a volt Német-Kelet- Afrikától népszövetségi, majd ENSZ gyámsági területként Belgium igazgatása alá ke­rült. Katanga. Kaszai és Kon­gó más iparvidékei felszívták a munkanélküli burundiak je­lentős tömegét, a kongói Al- bertvillén keresztül érkeztek Burundiba az Európából im­portált iparcikkek, bizonyos mezőgazdasági termékeket pe­dig a kelet-kongói bányavá­rosok piacán értékesíthettek a burundiak. Ez az egymásrautaltság, bármily kényszerűség is volt a függetlenségét féltve őrző Burundi szemében, fennma­radt azután is, hogy Kongó az imperialista hatalmak ma­rakodásának színtere lett, sza­bad utat nyitva a neokolo- nialista betörésnek. Kongó függetlenné válása óta évente nyolcezer burundi család te­lepült át a katangai, kaszai bányavárosokba és ültetvé­nyekre. ÉS Csőmbe — a bel­gák tanácsára — éppen a munkanélküli burundiak át- településének megakadályozá­sával, a határ lezárásával, a igazgatási egységben levő Rwanda — függetlenségét már nem ódázhatták sokáig. Hamarosan kiderült, hogy a gyilkosság mögött a belgák álltak — ezt bevallotta letar­tóztatott merénylő is, akit ha­marosan kivégeztek. Cinko­sai Burundi függetlenné vá­lása után nyerték el bünte­tésüket. Kongó határán Burundi elmaradott agrár­ország, úgyszólván minden iparcikket külföldről vásáról, s gazdasági élete sok-sok szál­lal kapcsolódik Kongóhoz, amely nyugat felől határolja az országot. A gazdasági egy­másrautaltság részben abból ered, hogy évtizedeken át KÉT GYILKOSSÁG BURUNDIBAN rénylet kínos helyzetbe hoz­ta az usumburai amerikai nagykövetséget, mert a me­rénylőt nem sikerült megszök­tetniük az országból, s a le­tartóztatott Myenzi Gonzale bizonyosan beszélni fog, ki­től kapta a hárommillió bu­rundi frankos megbízást? Annyi azonban máris vilá­gos, hogy a merénylet ismét megmutatta az Egyesült Ál­lamok afrikai tevékenységé­nek oly gondosan álcázott igazi oldalát: minden esz­közzel gátolni az afrikai né­pek függetlenségi harcát, megőrizni az imperializmus hadállásait, ha Kell, gyilkos; merényletek árán is ... Sebes Tibor \ Kesztyűadó-bélyegilleléfe Nagy-Britanniában Kevés gyűjtő tudja ná­diunk, de még Angliában is, ^ hogy ilyen „bélyegek” valaha ^ voltak. Ez a furcsa adó a vo- ^ n atkozó parlamenti határozat | szerint a XVIII. század vé- í gén engedélyhez és adóhoz 2 kötötte a hosszú és ujjatlan ^ kesztyűk forgalomba hozata- lát. Ugyancsak — szintén a ^ XX. században sok országban ^ bevezetett forgalmi adónak ^megfelelően — olyan adó- £ kötelezettséget is megállapí- 2 tott, amelynek következté- ^ ben minden pár kesztyűnek $ jobbkezes része belsejében fel kellett tűzni vagy varrni az adó megfizetését igazoló „bélyeget". Húsz font összegű büntetés járt például egy pár kesztyű bélyeg nélkül tör­ténő forgalomba hozatala után. Egy pár kesztyű adóbélye­ge, az árától függően, 1, 2, 3 penny volt, amelynek lero­vásául a „bélyegek” szolgál­tak. Természetesen ezek nem tartoznak a postabélyegek kö­rébe. r Uj moíívumkiállítás a Bélyegmúzeumban \ Á Bélyegmúzeum a repü- : lés és a világűrkutatás tör- ! ténetének bélyegeiből érde- ! kés és tanulságos motívum- ! kiállítást rendezett. A há- í rom részre tagolt kiállítás (címe: A holdra készül a vi- l lágürt meghódító ember. \ Az első rész a kozmosz • kutatóiról emlékezik meg. az • ókori Pithagorasztól ..Dómok-. >.ritosztói és Ptolemaiosztól a 'szovjet Ciolkc.vszkijig, akik a repülés és a világűr meg­hódításának elméleti alapjait lerakták. A második rész a világűr jelenségeivel és kutatóival foglalkozik, míg a harmadik rész a repülést és az űr­kutatást „tárgyalja”, termé­szetesen bélyegeken. A kiállítás 1965. március 31-ig díjmentesen tekinthető meg a Bélyegmúzeumban. ^\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\v\\\\\\\> sok, a hajók, jégtörője, ten­geralattjárók sarki útjai al­kalmával használt bélyegzé­seket, a sarki motívumot áb­rázoló bélyegeket és ezek­nek elsönapi borítékjait. Nálunk csak néhány gyűj­tő foglalkozik ezzel az ága­zattal, mivel a terület nehéz és sok ágú, s ezért a filatéliai anyag beszerzése sok szaktu­dást, levelezést, munkát igé­nyel. Külföldön azonban elég sokan gyűjtik a sarki pos­tát, sőt két bélyeggyűjtő egyesület is van külföldön, amelyek tagjai csak ezzel a gyűjtési ággal foglalkoznak. Szaklapjaik is vannak, ame­lyek kéthavonként jelennek meg. A két egyesületnek Angliában és az USA-ban egyenként mintegy 1000— 1000 tagja van. A MAGYAR MEGSZÁLLÁSI BÉLYEGEKRŐL A Neues Österreich című osztrák lap nemrég felidézte az 1921-ben a Wiener Tages- zeitungban megjeleni cikket, amely a magyar megszállási bélyegek közül még ma is fennálló zavarokat próbálta tisztázni. Ezek a zavarok az­által keletkeztek, hogy a hi­vatalos kiadásokon kívül sok magánkiadás és utánzat is előfordul, amelyek egyrészt lehetővé teszik a bélyegáru­soknak a spekulációt, más­részt a hamisítóknak köny- nyű lehetőséget biztosítanak. Egyes értékek igen ritkák és keresettek, de nehéz belőlük igazolással ellátott példányo­kat szerezni. A lap javasolja a bélyégék tisztázásának hi­vatalos megtárgyalását. >XXXNXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVsXXXXXXXXXXXXX> £ A bélyeggyűjtésnek nagyon £ szép és érdekes területe az J Északi- és a Déli-sark pos- J tája, azaz ezeken a postákon í használt bélyegek és lebélyeg­zések. Ide számíthatók a sark- (körön belüli területek ál- l landó és ideiglenes posta- ! hivatalainak bélyegzéseivel el- ! látott levelek, levelezőlapok. ! Ez a gyűjtési terület magában í foglalja a sarki expedíciók, \ a sarkon keresztüli repülé- \ sek különleges bélyegzéseit, : n tudományos kutatóállomá­£ Lassan már a tél közepén járunk, de a hó a tél velejárója 2 csak ritkán mutatkozik. Amit a természet eddig elmulasz- 2 tott, most pótoljuk mai rejtvényünkben. Neves költők, írók í tollából varázsolunk havat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom