Pest Megyei Hirlap, 1965. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-23 / 19. szám

.4 félévi „bizonyítvány“ előtt: Szülőknek a szorgalomról Most félévkor az ellenőrző könyvben gyermekeink bizo­nyítványába új jegy kerül: a szorgalom. Mi pedagógusok azt szeret­nénk, ha a szülők már most megismerkednének az új osz­tályzat jelentőségével és jó- maguk is részt vállalnának gyermekük szorgalmi osz­tályzatának kialakításában. A szorgalom, az igyekvés szép emberi tulajdonság. Kialakulását több minden segítheti, vagy akadályoz­hatja. A környezet, a szülök példája döntő hatású lehet. A gyermek szorgalma korán kialakul és a körülményektől függően fokozódik, vagy lan­kad. A szorgalom istápolása tehát a szülők és a pedagógu­sok feladata. Ettől függ a gyermek tanulása, fejlődé­se. A szorgalom nemcsak a körülményekhez, hanem a képességekhez mért erőfeszí­tés is. Az esetek többségé­ben az a helyzet, hogy a szorgalmas tanulók valamennyi tantárgyban egy­formán szorgalmasak, ami persze nem jelenti azt, hogy egyforma jó eredményeket is érnek el. Szorgalmasnak azt a tanulót tekintjük, aki nem válogat, hanem igyekszik va­lamennyi tárgyban a képes­ségeihez és a körülményei- j hez mérten jól helytállni. Találkozunk azonban olyan gyermekkel is, aki né- 1 ha szorgalmas, néha hanyag, 1 nemtörődöm. Egy-egy tárgy- . ból (amelyet szeret) jó ered- I ményt tud felmutatni. Vi­szont, ha a kedvenc tárgyak­ban megfelelő szorgalmat ta­núsít és azokból megfelelő eredményeket ér el, ez annak a jele, hogy ugyanezt való­színűleg más tárgyban is meg tudná tenni. Itt a hiba a kö­telességtudót körül van. Akadnak olyan tanulók is, akik ól ólában szorgalmasak, kötelességteljesítők és tudá­suk egy-két tárgynál mégis csődöt mond. Azt mondják: ők nem szeretik ezeket a tár­gyakat. Áz igazság: nincs ben­nük elég akarat, s ez bizony —1 akárcsak az imént, a hi­ányzó kötelességtudat esetén — a szorgalom rovására megy. A szorgalom érdemjegy mindenképpen a tanulónak a tanulás iránti kedvét, akara­tát, kötelességtudatát, szívós­ságát, kitartását mint általá­nosan jellemző tulajdonsá­gait összegezi. Segítsék önök a pedagógus munkáját, ösztönözzék szorga­lomra gyermeküket, s akkor a szorgalom rovatba nem ke­rül rossz érdemjegy. (—Kova—) IX. ÉVFOLYAM, 19. SZÁM 1965. JANUAR 23, SZOMBAT A történelmi vetélkedő után budapesti kirándulás Dankovszki Sándorné igaz­gató néni vezetésével történel­mi vetélkedőt rendezett isko­lánk két nyolcadik osztályos i^ja, A zsűriben helyet fog­lalt Buresch Vencel igazgató- helyettes bácsi és Báli’ tanár bácsi, a csapatvezetőnk. Ti­zennyolc pajtás indult a vetél­kedőn. A vetélkedő- témája: Forradalmak 1905-től 1917-ig. A pajtások kérdéseket húztak a témából. Az első fordulóból tizennyolcán jutottak tovább, majd négyen kerültek a dön­tőbe. Nagy küzdelem után dőlt el a vetélkedő a nyolca­dik „A” osztályosok javára. Az elsőséget Víg Magdolna szerezte meg, Sztanyik Ilona, Öcsai Magdolna és Bán Kata­lin előtt. Az első helyezett jutalma egy budapesti kirán­dulás. A többiek helyezési sorrendjüknek megfelelően a kirándulás költségeinek csak egy részét kapták jutalmul. A helyezetteken kívül a többiek is szépen szerepeltek, dicséret illeti őket jó felkészültségü­kért. A vetélkedő után az igazga­tó néni vendégül látta a ver­senyzőket az iskola napközi­jében, ahol a komoly ver­seny után vidám szórakozás­sal töltötték az időt. Rehák Irén Sakk- és asztalitenisi- bajnokság Az úttörők sakk-bajnokságát február 21-én,»az asztalitenisz- bajnokságot pedig február 28-án rendezi meg a városi úttörőelnökség. Mindkét szám­ban csapatversenyek lesznek. A sakk-bajnokságban hatos csapatok indulhatnak. A lá­nyok részére külön versenyt írunk ki, a csapatoknak lány- tagjai is lehetnek. Az asztali­tenisz-bajnokságon mind a lányok, mind a fiúk hármas csapattal vehetnek részt. A nevezéseket január 31-ig kell beküldeni a városi elnök­ségre. Takarékos kisdobos Verseny oroszból Folynak az orosz tanulmá­nyi versenyek az általános is­kolákban. A Táncsics Mihály iskolában Pintér Katalin és Veiket Imre szerezte meg az első helyet. A Széchenyi úti iskolában Ócsai Magdolna és Tyukodi Erzsébet került az első helyre. Pályaválasztás előtt A nyolcadik osztályban a legtöbb beszédtéma most már a pályaválasztás. — Mi akarok lenni? — merül fel mindenki­ben a kérdés. A válasz nem könnyű. Tudjuk, hogy dönté­sünk egész életünkre szól. Szüléink és nevelőink sok ta­nácsot adnak a pályaválasztás­hoz. Tudjuk, hogy a tehetsé­gen és a képességeken túl, nagyon fontos a munka szere- tete, megbecsülése és a hiva­tástudat. Többen közülünk már évek óta elhatározták, hogy milyen pályára készülnek. Néhányon még csak most kezdenek gon­dolkodni. Hogy a választás jól sikerüljön, igyekszünk sok mindent megtudni azokról a szakmákról, amelyekre ké­szülünk. Sokat segít a döntés­ben osztályfőnökünk, Bálint Miklósné tanár néni. Remél­jük, mindannyiunk választása jól sikerül és megtaláljuk azt a munkát, amelyen egész éle­tünkben dolgozhatunk majd. Reggel Csilla Jó mulafásf! A Kossuth Művelődési Ház emeleti tánctermében szotnba- ton este 8 órakor táncestély lesz. Ugyanott vasárnap dél­után 3 órakor kezdődik a Dél­pest megyei „Ki mit tud?” ve­télkedő. Vasárnap délután 5 órakor tánczenei koktél lesz a mű­velődési ház emeleti táncter­mében, viszont vasárnap dél­után filmvetítés nem lesz. Az esti előadás a „Ki mit tud?” vetélkedő miatt este 8 órakor kezdődik. A KGV kultúrtermében szombaton este 8 órakor tánc- eslély. Éjfélkor tombola! Be­lépődíj 6 forint. Játszik: a Klub-együttes. Üzemeinkben komplex tervek születnek: A múltunk akarják a veszteségek több ezer óráját- Irodai létszám helyett termelékenység- Friss kenyér is hamarább lesz a boltokban Házi építkezés — olcsóbb energia MOZIMŰSOR CEGLÉDEN — a Szabadság Filmszín­házban szombait-vasárnap a Na hagyd magad, Pitkin! cí­mű angol filmet, — a Dózsa Filmszínházban szombat-vasárnap a Férjhez menni tilos! című magyar fil­met, — a Kossuth Filmszínház­ban szombat-vasárnap az Űri muri című magyar filmet ve­títik. ALBERT1RSÁN — szombat-vasárnap A vas- szűz című angol filmvígjáté­kot, JÄSZKARAJENÖN — szombat-vasárnap a Kü­szöböd előtt című szovjet fil­met, TÖRTELEN — szombat-vasárnap a 2x2 néha 5 című magyar filmet játsszák. Amint az elmúlt évről ké­szülő mérlegek előzetes ada­tai már mutatják, üzemeink eleget tettek mennyiségileg tervteljesítési feladatuknak. Az előzetes adatok is fel­hívják azonban a figyelmet arra, hogy a termelékenység nem növekedett és az ön­költség sem csökkent olyan mértékben, mint ahogy azt az egészséges fejlődés, a gaz­daságosság megkövetelné. Cegléd hat kiemelt vállalata 1961-hez viszonyítva több mint száznegyvenhétmillió fo­rinttal növelte termelésének növelését. Közben viszont csaknem ezer fővel növelték létszámukat. 1961-hez, az öt­éves terv első évéhez, vi­szonyítva tehát a városban egyáltalán nem teljesítették azt a célkitűzést, hogy a terme­lés felfuttatása legalább kétharmad részben a ter­melékenység növelésével történjék. Különösen komoly figyel­meztetés az, hogy vállala­tainknál nem annyira a munkáslétszám nőtt, mint inkább az adminisztrá­torait száma.------- ■■ M esedélután (Foto: Gulicska) Az utóbbi négy év alatt mindössze a Közlekedésépí­tési Gépjavító Vállalat, az Egyesült Villamosgépgyár, a húsipari vállalat és részben az építőipari vállalat javí­totta érdemlegesen , termelé­kenységét. Ezzel szemben romlott a termelékenység a cipőipari vállalatnál, a ruhaipari vállalatnál, a szeszipari vállalatnál. A ceglédi ipari és keres­kedelmi vállalatokra is áll ez a megállapítás, hogy ter­melésükben nem igazodnak megfelelően a szükséglethez és különböző okokból jelen­leg közel tízmillió forint ér­tékű fekszik a raktárukban — hiába. Egyes üzemek évről évre jelentős nyereségrészesedést fizetnek ki, ugyanakkor egy sor másik üzem évről évre lemarad ettől a lehetőségtől. A fények és az árnyak össze­vetése mellett érdemes te­hát nagy figyelmet szentel­nünk annak a mélyreható elemző munkának, amely most üzemeink politikai, tár­sadalmi, gazdasági vezetőit foglalkoztatja. Készülnek már azok a komplex tervek, amelyek hi­vatva lesznek biztosítani a tervek mennyiségi teljesítése mellett a termelékenység nö­vekedését. A nagy lehetősé­geket kínáló belső tartalé­kok feltárásával keresik azt a módot, amely a műszaki fejlesztés célirányos biztosí­tásával és a technológiai és munkafegyelem megjavításá­val lehetőségei ad majd ar­ra, hogy az év végére alapvetően megjavuljon a termelés gazdaságossága. Az első tapasztalatok azt mutatják, hogy a komplex tervek készítői megértették a központi útmutatást. A szeszipari vállalat új terme­lési lehetőséget teremt már ebben az évben. Tízmillióval akarja túlszárnyalni a ta­valyi exportját. Ugyancsak ők 1963-ban még szénnel fű­tötték a kazánokat, 1964-ben pedig már bevezették a sok­kal olcsóbb pakurát 1965-ben Disznótorból a presszóba — Én nem is tudom, hogy mit csinálok addig. Ilyen hideg időben kinn ücsörög­ni? Meg, tudja a derekam is fáj már, érzi az öregsé­get. ondom a néninek, hogy van itt egy szép eszp­resszó, ahol a fáradalmakat is kipihenheti, jó meleg is van, no, meg jólesik a disz­nótoros után egy kis édes­ség. — Jaj, hogy gondolja ked­ves? Hogy mehetnék én be oda az esz..,, mibe, még a nevét se tudom kimondani! Nem értem én rá flancolni az életemben, mindig dolgoz­tam! — De aranyos néni. nem flancolni járnak oda az em­berek. Hisz azok is dolgoz­nak épp eleget. így próbá­lom meggyőzni a nénit. Nem nagyon megy. — Dehát nem merek én oda bemenni, azt se tudom az olcsóbb energiához új gépeket állítanak be és a kevesebb kiadás révén legalább hétmillióval akarják javítani az önköltséget. A Sütőipari Vállalat közel hét százalékkal szeretné a termelékenységet növelni. Fe­lülvizsgálják a kenyér és sü­temény szállítási rendszerét. Biztosítani akarják, hogy a kora reggeli szállítással egy­részt a lakosság időben juthas­son hozzá a friss kenyér­hez, másrészt ilyen módon nö­vekedjék mennyiségi terme­lésük. A lakosság ugyanis és most már egyre jobban a fa­lusi lakosság is keresi a tojá­sos, omlós, leveles süteménye­ket. önként adódik tehát a feladat: ezekből a termékek-_ bői is juttassanak ki minél' többet, minél korábban az üzletekbe. A Közlekedésépítési Gépja­vító Vállalat belső átszerve­zéssel a szalagszerű javítás bevezetésével törekszik a gazdaságos termelés előmoz­dítására. Csökkentik az improduk­tív létszámot és az így felszabaduló mun­kaerőt a tényleges termelés­ben hasznosítják. Az Építőipari Vállalat komplex terve már majd­nem teljesen elkészült. Egyedül a termelékenység ja­vításával négyszázezer fo­rint többletet akarnak elér­ni. Alapvető célkitűzések, hogy csökkentik a munkahe­lyek számát. Koncentrálják erőiket, s ezzel egyrészt lé­nyegesen lerövidítik az épít­kezések határidejét, más­részt megteremtik a lehető­séget a társadalmi tulajdon hatékonyabb védelmére. A munkaidő perceinek kihasz­nálására átszervezik szállítási rendszerüket. Minden munkahelyre időben kijuttatják az anyagot és így a múltnak akarják át­adni a várakozási idők több ezer óráját. Az első tapasztalatok azt mutatják, hogy az 1965-ös év eredményeiben hasznosabb lesz minden korábbi gazdasági évnél. A tervek azonban csak annyit érnek, ameny- nyit azokból megvalósítanak. A legszebb és legtartalma­sabb komplex terv készítői­nek sem szabad tehát meg­feledkezniük arról, hogy a tervek reálisak, a célkitűzé­sek mérhetők legyenek. Ha komplex tervek elkészíté­sében szerepet juttatnak a munkásság, a műszakiak és az adminisztrátorok javasla­tainak, akkor megszületik az a biztosíték, amely az üzemen belül a cselekvési egység le­hetőségét adja. (dézsa) A ceglédi iparitanuló iskola KISZ-esei a tavalyi oktatási évben kimagasló eredménye­ket értek el a Szakma kiváló tanulója cím elnyerésében. He­lyi és megyei döntők után 17 ceglédi ipari tanuló jutott el az országos versenyre. Az or­szágos vetélkedőn elért helye­zésük alapján azonnal meg­kapták a szakmunkás bizo­nyítványt. A múlt évi tapasz­talatok alapján ez évben is meghirdették a Szakma ki­váló tanulója címért folyó mozgalmat. Egyéni és csopor­tos vállalásaik között jelentős helyet foglalnak el az április 4-re tett felajánlásaik. Többek között április 4-én gyakorlati munkájukból kiállítást ren­deznek a helyőrségi klubban. A . kiállítás megtekintésére meghívják majd az általános iskolák felső tagozatú tanulóit ÍSt í TVjaponta utazom Nagyko- lx rösre és vissza. Ilyen- ^ kor mindig találkozom ér- ^ dekes emberekkel, sok érde- ^ kés esetnek lehetek szem-, £ illetve fültanúja. ^ Az alábbi történet a napok- í ban történt. Egy idős néni ^ szállt fel a buszra Nagykő- ^ rösön. Félszeg mozgásán lát- szott, hogy ritkán fordul ^ meg emberek között. ^ Velem szemben volt egy '/, üres hely, leült. ^ — Aranyoskám, ez a busz £ megy Ceglédre? — kérdez- ? te és választ sem várva el- ^ mesélte, hogy a lányánál ^ volt, disznót öltek, és hát ^ jól jött a mama segítsége. ^ — Most megyek vissza az ^öregemhez, mert tudja ked- ^ vés, az én öregem olyan, ^ hogy inkább éhenhal, de az ^ ugyan nem főz magának. ^ Tudja már, milyen ez a fér- ^finépség! Közben az is ki­esül, hogy a néni Tápiószől- í lősre igyekszik, és bizony ? elég sokat kellett várni a ' buszindulásig. mit kell ott csinálni — sza-; badkozik már gyengébben. — Tetszik tudni mit, majd ; elkísérem, jó? — Megtenné? Jaj de ara-: nyos lenne! A vége az lett, hogy a néni: a cukrászdában cukrászsüte-: ményt kért. Komótosan megette, közben • beszélgettünk. Megtudtam azt,; hogy nyugdíjasok a tsz-ben \ és hogy elég unalmasan tel-! nek napjaik. — Nahát kedves, ha ezt el- : mondom a páromnak, hogy: hol jártam, el sem hiszi. Majd i elmesélem neki, hogy ez a; sütemény még annál is jobb \ volt, amit én sütök, pedig < az már nagy szó, „higgye”! meg nekem. K özben eltelt az idő és a; néninek menni kellett. \ — Tudja, milyen jót tett; velem? A fájós derekamnak; nagyon jólesett a jó meleg, 5 nekem meg az a finom, jó í krémes. ; — percze —

Next

/
Oldalképek
Tartalom