Pest Megyei Hirlap, 1965. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-23 / 19. szám

res T HEG tét kJCívlan 1965. JANUÁR 23, SZOMBAT TÚL A FELÉN HAT KÖTET VILÁGTÖRTÉNET Korszerűsíti gyártmányait az építőanyagipar i A sorozat tíz kötetből áll. j Most jutottunk túl a felén, az [ ízléses kiállítású, nagyszerűen i illusztrált munka hatodik vas- | kos kötete jelent meg, a tör- í ténelem kezdetétől eljutva I ezzel már egészen 1871-ig. A i még kiadásra váró négy kötet már „korunk krónikája”: a századforduló és a huszadik század története. Az emberi­ség ezt megelőző történelmét már összehangolta a hat kötet, s így nem elhamarkodott do­log felmérni a nagyszabású vállalkozás jelentőségét. GD A magyar történetírás nem­igen büszkélkedhet összefog­laló s egyben rangos munkák­kal. Próbálkozás többféle is volt, de ilyen vagy olyan okok miatt egyetlen munka sem ér­te el a tudományos történet- írás állította mércét. Ezért is indokolt volt a Kossuth Könyvkiadó vállalkozása: le- fordíttatni és kinyomtattatni a szovjet szerzői munkakö­zösség művét, a Világtörténe-^ tét. Ez — a fordítást és a nyom­dai munkát tekintve — nem volt átlagos feladat. Az eddig megjelent hat kötet azt bizo­nyítja, hogy mindkettőt siker­rel megoldották, s úgy hisz- szük, jogos a feltételezés, Azért kell ezt hangsúlyoz­ni, mert korábban — s a pol­gári világban még ma is — a történettudomány nem tar­tott igényt széles olvasókö­zönségre, a felületes, ugyan­akkor tendenciózus munká­kon kívül megjelent törté­netírások csak a „szakmá­nak” szóltak, s, csakis ott keltettek — ha keltettek — visszhangot. E tekintetben a Világtörténet jó példa arra — s szerencsére, nem egyedül­álló példa —, hogy kell és lehet is túllépni a szűk kö­rön, s valóban közkinccsé, tenni az emberiség múltját, s úgy tenni közkinccsé. | hogy az egyben a jelent is minden oldalról magyarázza. E A Kossuth Könyvkiadó a Világtörténet magyar nyelvű kiadásához jeléntős tudomá­nyos erők segítségét vette igénybe. Ennek köszönhető, hogy a mű rangjához méltó nemcsak a fordítók munká­ja — Auer Kálmán, Sik­lósi Mihály,. dr. Bor­zsák István, dr. Hahn Ist­ván, dr. Perényi József, CáU Éva, akik a munka zömét vé­gezték — hanem az ide­gen nevek átírásában köve­tett egységes gyakorlat, a jegyzetek és a különböző mutatók összeállítása is. A kiadó a fordítás szakmai helyességének ellenőrzésére olyan egyetemi tanárokat kért fel, akik hazánkban az érin­tett történelmi korszakok legjobb ismerői. Mindez jól bizonyítja, hogy az alapos­ság, a részletekbe menő igé­nyesség nem hátráltatója, ha­nem éppen elősegitője egy- egy munka megjelentetésének. A kiadói igényhez igazo­dik a nyomdai munka: nem- | csak a rendkívül mutatós s ! mégis egyszerű kötés, ha- | nern a szöveg tipográfiája. Illetve az ábrák — képek, raj- j zok, térképek — .kiállítása I is'- Egyedül a színes képek minősége egyenetlen. A mintegy harmincezer példányban megjelenő soro­zat kétségtelenül nagy fel- I adat elé állította — mór csak papír szempontból is — könyvkiadásunkat, nyomda­iparunkat. Ennek ellenére ör­vendetes, hogy nem „akado­zott” a sorozat köteteinek ki­bocsátása —, mert más ese- I tekben ezt jó néhányszor ta- | pasztalhattuk — s remélhető­leg a visszalevő négy kötet esetében is így lesz. Hi­szen ez az a négy kötet, amely legközelebbről érinti a ma emberét, mert azt a kort rajzolja fel, amelyben él, s amelynek bonyolultsága és ellentmondásossága a Világ­történet kötetei segítségével — remélhetőleg — érthetőbb és világosabb lesz az olvasó- közönség széles tábora előtt is. 1 Mészáros Ottó (Kiss Béla rajza) írók hangja mognetofonszalagon, érdekes történetek nagyjainkról Irodalmi emlékezések gyűjtését kezdte meg a Petőfi Irodalmi Múzeum „Irodalmi emlékezések” rendszeres gyűjtését kezdték meg a Petőfi Irodalmi Mú­zeumban, ahol Vezér Erzsé­bet és Szekeres László tudo­mányos munkatársak „raktá­rozzák” é® dolgozzák fel a be­érkezett anyagokat. Az „Iro­dalmi emlékezések” gyűjtőnév alatt szerepel minden eddig folyóiratban megjelent és egyéb formában publikált, va­lamint az emberek emlékeze­tében élő, az irodalom kivá­lóságaira vonatkozó visszaem­lékezés. A jövőben itt őrzik neves íróinknak magnetofon­szalagokon megörökített hang­ját. A múzeum két munka­társa hangszalagra vesz, illet­ve feljegyzéseket készít az élőszóval közölhető, irodalmi vonatkozású érdekes vissza­emlékezésekről, s ily módon őrzik meg az utókor számára a nagyjainkra vonatkozó tör­téneteket és tudnivalókat. (MTI) TV-ELŐZETES Január vége, február ele­je több érdekes programot ígér a televízióban. Február 3-án kerül sor Levitt: Parancsra tettem című kétfelvonásos drámájának közvetítésére a Thália Színházból. Egy héttel később, február 10-én három egyíelvonásost láthatunk az Erkel Színházból. Bemutatás­ra kerül Orff: Az okos lány, Menotti: A telefon és a Ma­rio és a varázsló című balett. A filmműsorban január 26- án Az igazak álma című nyu­gatnémet film nyitja meg a sort.. Ezt követi a január 28- án induló amerikai filmsoro­zat első része, a 24 óra. A fő­szereplő D. Kildare, rendkí­vül megnyerő külsejű és min­den bizonnyal népszerűsége vetekszik majd az Angyal fil­mek hősével. Új nyugatnémet kisfilmsorozat indul január 31-én Curd Jürgens főszerep­lésével. Az első rész címe: Spagetti. Február 2-án a Nincs többé válás című lengyel filmvígjáték bemutatójára ke­rül sor. Február 4-én a Klasz­hogy továbbra is így lesz. Ez azonban inkább formai rész. A tartalmi az, hogy végre olyan mű áll az olvasóközön­ség rendelkezésére, amely a marxizmus kritikai módsze­rével vizsgálja, az emberiség történelmének mozgató rugóit, tárja fel ok és okozat össze­függéseit, azaz az egyetlen tu­dományos világnézet segítsé­gével az olvasót rávezeti az emberiség történelmének ob­jektív és reális megítélésére. Ez az a plusz, ami a korábbi, illetve a burzsoá történetírás jelenlegi műveitől a Világ- történetet megkülönbözteti. Ez a plusz tehát alapvető különb­séget jelent. a A Világtörténet szerzői kö­zött a szovjet történettudo­mány legjelesebbjei foglalnak helyet, egy-egy történeti kor­szak legjobb szakértői. A kü­lönböző munkaközösségeket nemcsak azért illeti elismerés, mert a lehetőségek végső ha­táráig igyekezték felhasználni a legfrissebb kutatási eredmé­nyeket, hanem azért is, mert helyt adtak ma még nem tel­jesen bizonyított elméletek­nek, utalva arra, hogy a fel- tételezések megismertetése is az olvasó jobb, tehát sokolda­lúbb tájékoztatását segíti elő. Ugyancsak ezt szolgálja a könyv megírási módszere is: kinyilatkoztatások helyett tudományos érvekkel alátá­masztott megállapításokat ol­vashatunk, azaz nem kioktat­nak, hanem meggyőznek ben­nünket. Ez a történetírásban eddig elég ritkán követett módszer nagyban növeli a mű hitelességét, azaz elfogadható­ságát. Elfogadhatóság? Ügy hisz- szük, joggal használjuk az első hallásra furcsának tűnő kife­jezést: a polgári történetírás alapvető jellemzője volt, hogy sajátos osztálykorlátai miatt az általános objektivitás szem­pontjából elfogadhatatlanná vált mindaz, . amit. megállapí­tott. Részigazságokat kimon­dott, de a történelem általá­nos törvényeinek megállapítá­sára csakis a történelmi ma­terializmus talaján álló törté­netírás képes. Ezt legjobban a feudális társadalmak kiala­kulását feldolgozó fejezeteik­ben tapasztalhatjuk, illetve az- írott történelem előtti időszak — s ezen belül elsősorban Egyiptom és Mezopotámia tör­ténete — feldolgozásakor. Az Építésügyi Minisztérium épitőanyagipari üzemei az idén mintegy 440 millió forint értékű termékkel több anya­got szállítanak az építőknek, mint tavaly. Cementből 120 000 tonnával, téglából 23 millió­val, égetett mészből 4000 ton­nával és húzott. síküvegből 500 000 négyzetméterrel na­gyobbra szabták az 1965. évi feladatokat. A lakosság, illet­ve a sajátház-építők ellátásá­ra két és félmilliárd forint ér­tékű anyagot adnak át a ke­reskedelemnek. Egyes kere­sett cikkekből ugyan nem bír­nak elegendőt gyártani, de a legfontosabb építőanyagokból nem lesz hiány. Az építőanyagipari gyárak fontos feladata az idén a ter­mékek minőségének javítása. Ezért az Építésügyi Miniszté­rium intézkedésére most felül­vizsgálják az ipar több száz gyártmányát, hogyan felelnek meg az építőipar és a lakos­ság igényeinek. Az elavult ter­mékeket korszerű, új gyárt­mányokkal váltják fel. Ezért többek között az üveg- és por­celániparban pénzjutalmat tűztek ki a legszebb terméke­ket .tervező iparművészeknek. A minőség javítását segítik azzal az új földgáztüzelésű ak­namedencével is, amelyet a nyáron helyeznek üzembe Hejöcsabán. Ezzel már sikerül megoldani a vegytiszta ége­tett mész gyártását. A földgáz ugyanis nem szennyezi annyi­ra a meszet, mint az eddigi tüzelőanyagok, s így az enge­délyezett 0,2 százaléknál is ke­vesebb kén marad a mészben. A kifogástalan, vegytiszta mész pedig a műtrágyagyárak és más vegyipari üzemek ter­mékeinek minőségét is jelen­tősen javítja. Az építőanyag­ipar üzemeinek vezetői feb­ruárig tervismertető értekez­leteken beszélik meg a dolgo­zókkal az idei feladatokat, s a munkások javaslatai alapján részletes intézkedési tervvel készítik elő az előirányzat va­lamennyi mutatójának sikeres teljesítését. (MTI) RENDELET A PÁLINKAFŐZÉSRŐL A pénzügyminiszter és az élelmezésügyi miniszter együttes rendeletét adott ki a termelői pálinkafőzés sza­bályozásáról. A rendelet elő­írásai szerint szőlőtörkölyből és vadon termő gyümölcsből — eper, som, bodza, boróka, stb. — bárki termeszt — kerti gyümölcsből és borseprőből pedig csak a szőlő- és gyü­mölcstermelők főzethetnek pálinkát. A rendelet végrehajtása szempontjából szőlő- és gyű' mölcstermelőnek kell tekin­teni a mezőgazdasági termelő- szövetkezeteket, a mezőgazda- sági termelőszövetkezetek tag­jait. ha háztáji szőlőjük és gyümölcsük van, vagy a me­zőgazdasági termelőszövetke­zettől szőlőt és gyümölcsöt vettek át művelésre, a terme­lőszövetkezeti csoportokat és azok tagjait, ha szőlőjük és gyümölcsösük van, a szőlő- és gyümölcstermelésre alakult termelői szakcsoportokat, s végül a szőlővel és gyümölcs­csel rendelkező egyéni gaz­dálkodókat. Aki e meghatáro­zások szerint nem minősül termelőnek, csak akkor fő­zethet pálinkát, ha az élelme­zésügyi minisztertől arra en­gedélyt kapott. Az engedély J iránti kérelmet a Magyar Li­kőripari Vállalathoz kell be­nyújtani. A pálinkafőzés csakis az élelmezésügyi miniszter enge­délyével működő szeszfőzdé­ben történhet. Ha a főzető a pálinka egészét meg akar­ja tartani, akkor hektoliter­fokonként 70 forint szesz­forgalmi adót 22 forint főzési díjat kell lerónia készpénzben. Lehetőség van a részes főzés­re is. A minőséggel, illetve a pá­linka szesztartalmával kap­csolatban a rendelet kimond­ja, hogy részes főzés esetén 50 százalékosnál alacsonyabb szesztartalmú pálinkát nem lehet főzni, egyébként a fő­zető kívánsága az irányadó. Pálinkát, ha a főzető saját háztartásában nem fo­gyasztja el, illetve ha a ter­melőszövetkezet nem osztja ki a tagjainak munkaegység­részesedésként, csak a föld­művesszövetkezeteknek, vagy a szesz forgalombahozatalá- val foglalkozó állami válla­latoknak szabad eladni. Az eladó ilyenkor köteles a pá­linka jogszerű i „származását” igazolni. Az ehhez szükséges igazolást a szeszfőzdék veze­tői adják ki. (MTI) Csavargók kongresszusa Az Egyesült Államok egyik iovvai városkájában tartot­ták meg a csavargók kong­resszusát, amelyre az Egyesült Államok minden részéből 15 ezer küldött sereglett össze. A csavargók főnökükké a már 30 éves „gyakorlattal” ren­delkező 43 esztendős „Beef­steak Charliet” választották meg... ___________ A z emancipáció harcosa A Berlingske Tidene cí­mű koppenhágai lapban egy férfi a következő hirdetést tette közzé: „A női egyenjo­gúság fanatikus híve fel­ajánlja kezét és szívét olyan hölgynek, akinek jól fize­tett, nyugdíjas állása van, s aki nyugodt életkörülmé­nyeket teremtene számára”. »\\\\\\\\\\\\\\\\v GYERMEKKÓRUS szikusok a képernyőn című sorozatban a Julius Caesart vetítik. Február 7-én ismét az Angyal jelentkezik. A film cí­me: A kék liba. Február 9-én a Lövés a ködben című szov­jet, február 11-én pedig a Bu­dapesti tavasz című magyar filmet láthatjuk. Február 6-án kerül sor első ízben a kor osztály-játék adá­sára Csák a szépre emléke­zem címmel. Ebben az adás­ban csak az ötvenöt éven fe­lüliek vehetnek részt, hiszen a kor, amire emlékezni kell, a századforduló utáni évek, 1920-ig bezárólag. A sportkedvelők bizonyára örömmel fogadják majd a moszkvai műkorcsolya Európa- bajnokság közvetítéseit. Feb­ruár 10-én keiül sor az- EB megnyitójának közvetítésére, február 12-én a jégtánc, feb­ruár 13-án a páros műkorcso­lyázás, február 14-én a « női szabad korcsolyázás, 15-én a férfi szabad korcsolyázás küz­delmeit sugározzák. Február 16-án kerül sor a gálaest köz­vetítésére. 0 A kötetek külön-külön Is egységes egészek: egy-egy tör­ténelmi korszak összefoglalá­sai. Az első kötet az őskor és a korai ókor, a második pedig az ókor története, azaz —- szemben a polgári történet- írással — nem szabdalja ön­kényesen összefüggéstelen ré­szekre az emberiség történel­mét, hanem éppen összefüg­géseiben mutatja be. A polgári i történetírás úgy fogja fel a világtörténetet, mint világbi- v rodalmak vagy világcivilizá- £ ciók történetét. („A fehér era- ^ bér elvitte a civilizációt a va- í dák közé.”) A Világtörténet í írói, azaz a marxista történé- ? szék felfogása szerint a világ- ^ történet egységes folyamat, £ amely ugyan korszakokra ősz- ^ lik, de ezek a korszakok össze- ^ függő láncolatot képeznek, s ^ csakis a társadalmi-gazdasági ^ rend különbözteti meg őket ? egymástól. Éppen ezért a Vi- ^ lágtörténet nem egy-egy ^ mammutbirodalom — vagy ff, nagy civilizációs kör — törté- ^ netére épül, hanem mindeze- ij két a világtörténet folyamaté- ^ ba ágyazottan mutatja be, ^ azaz úgy, ahogyan az a törté- ^ nelmi valóságban volt! ^ A szemléleti s módszerbeli ^ különbség egyben a mű logi- ^ kai felépítésének világosságát ^ is biztosítja, azaz a nem szak- ember olvasó is könnyen és $ gyorsan eligazodik a kötetek j; anyagán belül, illetve a köte- ^ tek között is. Ez azt jelenti, ^ hogy sikerült tudományos igé- j, nyű, de mégis népszerű, azaz f mindenkihez szóló világtörté- % netet írni, amely mentes min- 'j den ködösítéstől, bonyolult- ^ ságtól, olyan egyszerű és vi- ^ lágos, mint az igazság — a £ történelmi igazság — amit ^ képvisel. ^ (Foto: Gábor) i Hatszáz vagon csirke fóliazacskóban Az elmúlt évben a Barom­fiipari Országos Vállalat a tervezettnél csaknem 1200 vagonnal több baromfit, s majdnem 200 millióval több tojást adott bel- és külföldre. Ebben az évben a tavalyi évhez képest nem emelkedik lényegesen az ipar termelési feladata. Fokozottabban elé­gítik ki a belkereskedelem igé­nyeit húsosabb, teltebb, szebb baromfit kapnak a háziasszo­nyok. A vállalat termékei kö­zül leginkább a műanyagfólia- zacskóba csomagolt csirkét szeretik a vásárlók, ezért eb­ből az idén többet, összesen mintegy 600 vagonnyit hoz­nak forgalomba. Az idén mintegy 80—90 millió forintot fordítanak az üzletek korszerűsítésére, foly­tatják a kecskeméti baromfi- feldolgozó rekonstrukcióját, folytatódik a kaposvári, befe­jeződik a szentesi és meg­kezdődik a sárvári baromfi- feldolgozó korszerűsítése. A vállalat törökszentmiklósi és budafoki telepe összesen 50 vagon hűtőtérrel bővül az idén. A tojás minőségének megóvása érdekében a ba­romfiipar megfelelő tároló­teret kapott a Tóth Kálmán utcai hűtöházban, s így idén elegendő, jó minőségű tojás kerül forgalomba. Az idén 15—20 dekás ada­gokban, müanyagpoharakban forgalomba hoznak libazsírt és tyúkzsírt is. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom