Pest Megyei Hirlap, 1965. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-04 / 2. szám

1965. JANUAR 4, HÉTFŐ t/f/rtap Téli esték — falun, városon Nőtt az akadémiák és a hallgatók száma — Új tagaratok: orvosok, ipari vezetők akadémiája — A filmvetítés térhódítása — Felnőttoktatást segítő előadások Mögöttünk az 1964-es esz­tendő, <4e még előttünk a tél I java. A falvakban a munka alaposan lecsökkent, a határ mindenütt néptelen. A tél fa­lun az erőgyűjtés, a tanulás időszaka. Az, hogy a tél valóban a ta­nulás időszaka legyen, első­sorban a népművelők jó mun­kájának a függvénye. Népmű­velőink az elmúlt télen be­csülettel helytálltak. Bizonyí­tásul csak egyetlen példát idézünk: megyénkben mintegy két­száz akadémia működött 1963—64 telén több, mint ötezer hallgatóval. Ugyanakkor jelentősen nőtt a TIT különböző előadássoroza­tainak és előadásainak száma és közönsége is. Az idei télen még biztatób­bak a kilátások. Ezekben a na­pokban kétszázhetvenhat aka­démiai tagozat működik me­gyénkben, több, mini hatezer hallgatóval. A legnagyobb si­kerük ebben az évben is a ksz- akadémiálknak — a számuk hatvanhat — és a szülők aka­démiájának — hatvankilenc kezdte meg működését — van. A sorban utánuk a nők akadé­miája, az ifjúsági és a mun­kásakadémia következik. Ezen a télen két új akadé­miai tagozat indult. Az egyik az orvosok akadémiája, amely Nagykőrösön kezdte meg mű­ködését, a másik pedig az ipa­ri vezetők akadémiája, amely Cegléden kezdte meg munká­ját. S hogy milyen sikerrel, azt bizonyítja az a javaslat is, amely az elmúlt napokban a TIT Országos Központjában hangzott el: a jövőre alakítsák át szabad egyetemmé ezt a két akadémiai tagozatot. Az akadémiák sikerének oka nemcsak az emberek egyre növekvő tanulási vágya, s az előadások egyre emelkedő színvonala, hanem az is: mind több helyen teszik érdekesebbé, tartalmasab­bá az előadásokat azáltal, hogy filmvetítésekkel kö­tik össze. A szemléltetésnek ez a mód­szere bevált, már esztendőkkel ezelőtt is sok helyütt sikerrel alkalmazták, mégis az akadé- /iniák vezetői valamilyen oknál fogva idegenkedtek az igen helyes és célravezető szemlél­tető forma bevezetésétől, al­kalmazásától. Az akadémiákon kívül vál­tozatlanul nagy az érdeklődés a TIT előadássorozatai és elő­adásai iránt. Az utóbbi három évben például a megtartott előadások száma kétezerhat- százötvenről négyezerhárom- százötvenre emelkedett. A ko­rábbi százhatvanezer főnyi hallgatósággal szemben ta­valy már kétszázhetvennyolc­ezer főnyi közönség .volt ki­váncsi az előadásokra, ame­lyek igen széles témakört ölel­tek fel, az egészségügyi elő­adásoktól kezdve a csillagásza­ton keresztül az űrkutatásig. Ami szintén új dolog ezen a télen: a felnőttok­tatást segítő előadások. Elsősorban a ráckevei és a ceglédi járásban, de más já­rásokban is egyre nagyobb te­ret hódít az a helyes és hasz­nos kezdeményezés, hogy olyan előadásdkat szerveznek — fizikai, matematikai, nyelv­tani, irodalmi —, amelyek je­lentős segítséget nyújtanak a tanuló felnőtteknek, segítik felkészülésüket. Az idei téli népművelési időszak előkészítése igen bíz­tató. De még csak a tél elején vagyunk. Népművelőink mun­kája csak akkor válhat való­ban eredményessé, ha a kez­deti lendülettel végzik to­vábbra is a munkájukat. P. P. mcd nap Nints ötös a 20 1965. január 4, hétfő. Leona napja. A nap kél: 7.32, nyugszik: 16.06 órakor. A hold kél: 8.52, nyugszik: 17.25 árakor. Várható időjárás: túlnyo­móan borult, párás idő, esők­kel, havasesőkkel, havazá­sokkal. Mérsékelt, időnként megélénkülő szél. Az első játékhétre beérke­zett 5 426 503 lottószelvény, öt találat nincs. Négy találatot 16 fogadó ért el, a nyeremény- összeg egyenként 254 367 fo­rint 50 fillér. Három találatot 2384 fogadó ért el, a nyere­ményösszeg egyenként 853 Ft 75 fillér. A kéttalálatos szel­vények száma 87 157. Ezekre a nyereményösszeg egyenként 23 forint 34 fillér. A nyerőszámok: 2, 24, 47, 75, 78. éve i/NMCPfK l/TAN. Saját házért takarékoskodó pomázi cigánycsaládok A rádió és a televízió mai műsora KOSSUTH RADIO 8.15: Tánczene. 8.55: Népművelők figyelmébe. 9.15: A hét zeneszer- ] zői: Pergolesi, Corelli, Tartini. j I 10.10: Az óvodások műsora. 10.30: j Verbunkosok, népdalok. 11.00: Is- ; kolarádió. 11.28: Az iskolarádió ! i postája. 11.40: Iászt és Schumann- ' ! dalok. 12.10: Mindenki kedvéré. [ 14.10: Népdaíesokor. 14.45: Válaszo- I lünk hallgatóinknak. 15.00: Törté­nelmi operákból. IS.10: így írunk mi. Az ifjúsági rádió irodalmi pá- 1 lyázata. 16.30: Könyvről — könyv- | re. 17.00: ötórai tea. 18.14: Szigeti József két hegedűversenyt játszik. 18.40: A megtalált mezsgye. Az if- ! júsági rádió műsora. 19.00: így lát- j tam Japánt. Szepesi György ri­portsorozata. I. rész. 19.16: Zenélő kaleidoszkóp. 22.15: Mai szemmel... 22.25: Zenekari muzsika. 23.35: Ma- ! gyár nóták. PETŐFI RADIO 14.00: A Honvédelmi Miniszté­rium Központi Fuvószenekara ját­szik, vezényel Jávor Zoltán. 14.25: Kórusok, hangszerszólók. 15.05: Könnyűdallamok. 15.40: Utolsó em­bér a zenekarban. Torborg Ned- reaas norvég író elbeszélése. 16.00: Romantikus hangverseny. 17.05: Lányok, asszonyok ... 17.35: Dél­utáni hangverseny. 18.15: Édes anyanyelvűnk. 18.20: Gazdaszem­mel hazánk mezőgazdaságáról. 18.30: Hatvani Mezei Gyula népi zenekara játszik. 19,00: Mi tör­tént a nagyvilágban? 29.15: Asco- nai zenei hetek, 1964. 20.30: A sé­táló falevél és a többiek, össze­állítás Ráth-Végh István írásaiból. 21.05: A dzsessz kedvelőinek. 21.20: A népek országútiján. 21.40: A hét zeneszerzői: Pergolesi, Corelli, Tartini. 22.25: Részletek Kerekes A boldogságfelelős és Hófehérke és a hét óriás c. operettjéből. URH 18.40: Chopin: 12 etűd. Op. 10. 19.10: Szép Heléna. Részletek Offenbach operettjéből. 19.40: Lát­tuk, hallottuk . . . 20.00: Virginia Zeani, Zara Doluhanova, Wolfgang Windgassen és Giorgio Tozzi éne­kel. 20.54: Pergolesi: Három con­certino. 21.30: Könnyűzene. — Kollányi Ágoston Kos- suth-díjas filmrendező csü­törtökön Gödöllőn előadást tart a mozilátogatók akadé­miáján. Előadásának címe: Az élő természet a filmen. — Kajli Ferenc motorke­rékpáros január elsején dél­ben Monoron elütötte a 18 esztendős lajosmizsei Őrlik Aranka gyalogost, akit a mentők a Szántó Kovács ut­cai központi baleseti ambu­lanciára szállítottak. A mo­torkerékpáros ittas volt s nem adott elsőbbséget az út­testen szabályosan áthaladó gyalogosnak. — Párizsban, a Saint Lá­záré pályaudvar közelében levő nagyáruházban 35 mé­teres lesikló pályát készítet­tek, ahol a vásárlók nyáron is síelhetnek majd. KORODA MIKLÓS: KA KA STRA G E DIA Hol is is történt7 Görbe­házán, a szabolcsi homok hátán? Görbehalmon, a sop­roni kékfrankos szülőföld­jén? A zempléni Görbesze- gen, vagy a girbe-görbe Zala egyik szegében? Avagy Gör­bemajor a ludas a kakas dolgában, a Ludas-tó mel­letti Kiskun-puszta? Leg­inkább Görbeszállásra gya­nakszom, de teljes bizo­nyossággal csak annyit mondhatok: valamelyik gör­befaluban esett. K. Görbe Mihály módfö- lött büszkélkedett a kaka­saival. Mint majd kitudó­dik: fejfáját is e réven sze­rezte, a K. betű mögött rej­tező ragadványnevet. Annyi szent, rászolgáltak a dicső­ségre a Görbe-porta dél­ceg, sarkantyús lovagjai: a fogolybarna ruhás Leghorn Gyurka, a porcelánszínű Or­pington Jancsi s főként Par­lagi Magyar Marci. Hej, Marci kakas! Nem akadt pá­rod Görbeházától Görbeszál­lásig! A nyakad pompás, lágysárga, akár a csurga­tott arany. A hátad na­rancsvörös, mintha délten­geri nap csókolgatta volna, a hasad fényes-fekete, a far­kad — merészen lengő, fe­kete farktoliad, zöldesen csil- lámlott, mintha smaragddal ötvözött acélból készült vol­na. Égő vörös tarajad ve­tekedett a római katonák sisakdíszével, cifra sarkan­tyúdat megkívánhatták vol­na az aranysarkantyús vité­zek! Büszke hajtása az in­diai erdők szabad szárnya­sának, a diszruhás bankiva- tyúknak! — Szebb a Marci, mint a páva! — pityogták, kúrál­ták hízelkedve az udvar szé­pei. Ha széttekintett a por­táján es felharsant gőgös, csábos szózata, a fehérnép hevesen köszörülte csőrét, izgatottan kotkodácsoll: ugyan kire esik választása? S ami­kor Marci, földet söprő fé­nyes szárnyát csapkodva, pec­kesen, szerelmi vágytól duz- zadtan, körüljárta a lak- ziba hívott Orpington leány­zót, vagy Leghorn menyecs­két — még a kottások is lá­zasan fészkelődtek tojásai­kon. Mihály bácsi ilyenkor maga is kihúzta derekát és kakaskodva pislogott a tor­nácon tévő-vevő Örzse né­nire. Hanem valójában Mar­ci hangját tartotta a leg­többre, zengő, érces, férfias kukorékolását becsülte fö­löttébb. S még inkább a baromfiudvar urának ama erényét, hogy pontosan je­lezte az időt. Tudta: meny­nyit mutat a toronyóra, ami­kor Marci rázendít hajnal­ban. Nyáron korábban, té­len későbben, a nap já­rása szerint. Dicsekedett is a faluban: milyen derekas ébresztőszerkezet az ő koka- sa, különb a leghíresebb svájci óránál, vagy a Stár ébresztőnél. Úgy jelzi a pon­tos időt, akár a rádió ... Múlt pénteken Nyíregyhá­zára kellett utaznia. Hajnal­ban indult a vonata. Egye­sek ilyen esetben felhúzzák az ébresztőórát, mások szól­nak a bakternek — Mihály bácsi nyugodtan hajtotta fe­jét párja párnájára, tudva- tudván: Marci felébreszti. Nagy kiállításról álmodott javában, éppen az ő okos kokasa Icapta a nagydíjat, amikor érces szózatra riadt: — Kukorikú! Kukorikú! Kukorikúúúúú! Görbe Mihály öklével dörzsölgette csipáit és gyö­nyörködve dörmögte: — Ej, be szépen szól az én kokasom! — azzal kapta gú­nyáját, jót húzott szilvóriu- mos butykosából, zsebre vág­ta a kisebbik fiaskót s útnak eredt. Kakasszó kisérte az ál­lomásra vaksötétben. Majd nekiment Kása Pistának, a helybéli vasúti szenthárom­ságnak, — lévén a kiváló fér­fiú állomásfőnök, pénztáros, bakter egyszemélyben. — Hová, hová, Mihály bá­csi? — érdeklődött Kása Pis­ta. A kakasok büszke atyja félvállról felelt az oktalan be­szédre: — Bakter-ébreszteni! Hová a fenébe mehetnék! A fél­ötöshöz jöttem. — Aztán hozott magával valami morzsolni valót? — utalt Kása Pista az öreg nagyhírű szilvapálinkájára, melyet errefelé se nem szopo­gatnak, se nem kortyolgatnak, hanem morzsolgatnak. Mihály bácsi elővette az úti butély- kát: — Mér nem ezzel kezdted? Addig elegendő lesz kettőnk­nek. — Magamnak se nagyon — méregette a lapos bütyköst a bakterfönök. — Négy és fél óra nagy idő! Mihály bácsi szemöldöke fel­szaladt: — Négy és fél óra? Legföl­jebb egy fertály idő! Az én Marcim éppen két fertály órá­val az indulás előtt ébreszt, hogy komótosan ideérjek. — Akkor tán nem a maga Marcija volt... — vélekedett Kása Pista. —: Hanem vala­miféle kísértet-ébresztö. . . Mert épen éjfelet üt a vasút hivatalos órája. — Bolond bakteri — pis­logott Mihály bácsi. — Még lóvátenne, ha engedném, ha nem ügyelne rám a kokasom! — S azzal szótlan hátat for­dított Kása Pistának, leült a kis padra és várakozott. Egy fertály órát, aztán még egyet. Csak nem virradt. — Ez már töb . kettőnél! — nyugtalanko­dott. Mégis a bakterfőnöknek lenne igaza? Beballagott az őrháznyi állomásra, megnéz­te a „hivatalos” órát. Fél egyet mutatott, éjfél után. Ka­lapját szemébe húzta és ha­zafelé indult, egyre inkább szaporázva a lépést. Me se állt a tyúkólig. Ott szunyókál­tak büszkeségei — ahogy il­lendő — a kakasülőn. — Na, Marci, ütött az órád! í — ítélkezett zordonan. A tyú- ^ kok motyogtak, biztosan Mar- ciról álmodtak, a jércék pis- lógtak, a három kakas csodál- kozva kapkodta tarajos fejét. í Mihály bácsi fojtottan szólt, í mint az ítélet: — Bolonddá tettél? Csirke- 'f, fogó! — Mire Marci kakasok- ‘j kai kukorékolhatta volna: tán ^ aki mondja ... mivelhogy a % megdühödött kakasgazda ab- % bar. a miauidban megragad- f ta a baromfiudvar nyalka le- $ gényének aranysárga nyakát, % elővette háborút látott bics- % kaját és átvágta Görbefalva 'j első kakasának torkát. — Eriggy a kísérteted után! £ Kukorékolj a másvilágon! — í búcsúztatta. — Kiben bízzék j az emberfia, ha még a tulaj- ^ dón kakasában sem? Nem elég. % hogy megbolondult az idöjá- $ rás. még te is megvesztél. . . $ Ébresztőórát csinálok belő- $ led, — tudós masinát veszek az áradból! Marcit éppen kopasztották, % mikor Derzsi Józsi átszólt a í, szomszédból a palánkon: — Hallotta, Mihály bácsi? ^ Vándorcirkusz járt a faluban % az éjszaka! Egyikük úgy ku- 'j korékolt, szakasztott olyan $ szépen, háromszorosára nyújt- <; va, mint a maga kokasa. a ^ Marci! Láttam őket, éppen ki- ^ mentem az udvarra . .. 4 ' í Azóta visen Mihály bácsi í a fejfát: Kokas Görbe Mihály. í Legalább is így száll a kakas- \ szó trágyadombról, trágya- dombra, Így pityogják, óz- $ vegykedő tyúkanyók, a kis ka- í kasoknak, imigyen adják csőr- ( ről csőrre Marci históriáját a % hegyes, bánatos kis jércék. í 1945. január 4-én Debrecenben megindult az Ideiglenes Kor­mány hivatalos lapja, a Magyar Közlöny, amelyben rendelet je­lent meg a fegyveres polgárőr­ség, a rendőrség elődjének meg­szervezéséről, valamint a köz- alkalmazottak igazoltatásáról. A BARNA — Sajnos, a férjem beadta a válópert! — Ne beszélj? Miért? Hiszen olyan jól éltetek!? — igen ... de ... tudod, a barna ... — sírta el magát Micike. A barátnő aggódva figyelte és vigasztalni kezdte. Mind­hiába. Végül Mici hüppögve magyarázta: — A karácsony az oka. Ka­rácsonykor esküdtünk. Most két éve. Sötétbarna kosztüm­ben, fehér fátyolos kalappal. Fehér cipó és tudod, ami fon­tos, fehér kesztyű. A férjem tiltakozott a barna szín miatt, de aztán . . . mégis elvett. Imá­dom a barna szint, mindenféle változatban. Tavaly karácsony­ra antilop táskát kértem a pá­romtól, persze barnát és hozzá négerbarna cipőt. Megkaptam. Húsvétra barna kiskosztümöt, zöld gombokkal. Kicsit mérge­lődött, de megvettük. Az idén Mikulásra barna kardigánt kértem. Akkor kezdődött — só­hajtott Micike. — Kiabált, ve­szekedett, aztán vett egy tera- kotta színűt. — Es most karácsonykor? — Világosbarna ruhát akar­tam, de aztán megígértem, hogy együtt vásárolunk és majd bebizonyítom, hogy tu­dok alkalmazkodni az ízlésé­hez. Uzletről-üzletre vándorol­tunk. Egy belvárosi szövet-se­lyem üzlet ajtaján léptünk be — utoljára. Ö mosolygott és szórakozottan nézelődött. Biz­tos volt a dolgában. Rám bíz­ta a választást. — Azt a legalsó véget mu­tassa, legyen szíves, azt a szép sötétbarnát — suttogtam alig hallhatóan. — Ajtócsapódásra rezzentem fel. A férjem égő vörös arccal rohant ki az üzletből és egye­nesen a válóperes ügyvédhez sietett. Hát így történt. Es most? Kibékültek, A férj sötétbarna Volkswagennel lepte meg fe­leségét. G. J. • — A váci munkásakadé­mia cementipari tagozatának következő előadására pénte­ken kerül sor a deákvári la­kótelep iskolájában. Ez al­kalommal a légzőszervekről, a légzésről és a porártalmak­ról lesz szó. — Hat év után újból Gö­döllőn sorsolják a lottót ja­nuár 8-án. Hat évvel ezelőtt a Petőfi moziban került sor a lottósorsolásra, most az Agrártudományi Egyetemen. A sorsolás előtt a mogyoró­di művészeti csoport és az egyetemi KISZ-kultúrcsoport szórakoztató műsort ad. — „Huzatos” visszapillan­tó tükör. Francia újdonság az a kékes színű áttetsző polisz- tirol huzat, amelyet este rá­húznak a visszapillantó tü­körre. - A hátulról jövő gép­kocsik fényszórója így nem vakítja el a vezetőt. — Nagykőrös italboltjai­nak belső csinosítására idén 150 ezer forintot fordít a Cegléd és Környéke Ven­déglátóipari Vallalat. — Hússzelet hőmérő — amerikai újdonság. A sütő­be helyezeti szeletbe injek­ciós tűt kell beleszúrni, ame: lyen „véres ’, „megsült” és „erősen megsült” fokozatok láthatók. Amikor a pecsenye a kívánt fokozatot eléri, piro- lámpácska gvúllad ki. — Vecsésen, a feisötelepi iskola úttörőotthonában ju­bileumi dokumentációs kiál­lítás nyílt. A kiállítás anya­gát, amely felöleli a község elmúlt két évtizedének tör­ténetét. a kisdobosok és az úttörők gyűjtötték össze ott­honaikban és ismerőseiknél. — Paul Payrau francia professzor szerint az embe­ri szaruhártyát fiatal cápá­kéval lehet pótolni. — Ifjúsági klub alakult a gödöllői Agrárpresszóban, az egyetemi KISZ-szervezet kezdeményezésére. Hét vé­gén. szombat-vasárnapon­ként az egyetemisták zenét is szolgáltatnak, sőt, terve­zik, hogy rövidesen a zene­szünetekben irodalmi mű­sort is adnak. A Pomázi Községi Tanácsnak, hosszú ideig sok gondot oko­zott az egyik ház a Beniczky utcában. Ebben a kétszobás, melléképületekkel ellátott ré­gi házban nyolc cigánycsalád lakik, összesen hetvenhatan vannak, s közülük harminc­nyolc a gyerek. Gondolhatni, hogy ennyi ember egy helyen milyen nehezen fér meg, kü­lönösen akkor, ha egész nap otthon lebzselnek. Az utóbbi években nagyol változott a helyzet. A család­fők állandó munkához jutot­tak, valamennyien tagjai a Pomázi Szegkovács Ktsz-nek. Keresetük havonta eléri a két-háromezer forintot is és ezenkívül kapják még a csa­ládi pótlékot. Igaz, a sok gye­rek ellátásához sok pénz kell, és a feleségek sem tudják még mindig jól beosztani a kapott forintokat. Mégis, nagyot lép­tek előre. A ház lakói többen vettek már új bútort, igyekez­nek lakásukat szépíteni. Van­nak, akik a házat is csinosíta­ni szeretnék, mint például Bo­tos Zoltán, aki felkereste a ta­nácstitkárt és arra kérte, te­tessenek új ablak-ajtótokot a szobájukra, mert a szép bútor­hoz sehogy sem illik már a régi, szúette, lepattogzott fes- tékű ajtó. Többen affelől érdeklődtek, miképpen juthatnának saját házhoz, mennyi pénz kell az építkezés megkezdéséhez. A tanács a vöröskeresztes aktí­vákkal összefogva — akik kü­lönösen sokat munkálkodtak már eddig is a cigánycsaládok érdekében — a helyszínen .\\\V\\\\\\\\\ \ ,\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\,\ . házépítési ankétot tartott. Is- i mertették, hogy a típustervek j szerint épített egy szoba fél- j komfortos családi ház összes j építési költsége ötvenezer fo- ! rint, amelynek tíz százalékát j kell előre fizetniük, a többit a I rendszeresen dolgozóknak az ' OTP előlegezi. Az építeni ! szándékozók ingyen telket kap- i nak, míg a kivitelezést a me- I gyei tanács építési vállalata * biztosítja. Az ankét nagy sikert ara- ! tott. Többen elmondták; a jö- I vőben szigorúan takarékos­ai kodni fognak, hogy a házépí- ! téshez szükséges indulóösszeg- ! gél mielőbb rendelkezzenek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom