Pest Megyei Hirlap, 1965. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-21 / 17. szám
4 y%#w*fap 1965. JANUÁR 2JU CSÜTÖRTÖK „Közvélemény* kutatás“ A bécsi belvárosban a napokban nagy feltűnést keltett két fiatalember, aki „Segélyakció Franz Novak számára” feliratú plakátok alatt persely- lyel kesében gyűjtött Eich- mann nemrégiben nyolcévi börtönre ítélt munkatársának. A járókelők túlnyomó többsége felháborodottan tiltakozott, hogy náci tömeggyilkos részére gyűjtenek, akadtak azonban, akik kisebb-na- gyobb összeget — valaki éppenséggel 10 schillinget — csúsztattak a perselybe. A tanulságos utcai jelenet a közeljövőben az osztrák televízió képernyőjére kerül: ..A gyűjtést” ugyanis a tv riporterei rendezték, akik rejtett kamerával és mikrofonokkal örökítették meg a „közvéleménykutatást”. — Dino de Laurcntiis 300 munkással 12 hét alatt 300 ezer dollárért megépítette Noé bárkáját. A nagyszabású biblia film forgatása során így megkezdődhettek az özönvíz-jelenetek felvételei. A partnerek: Kuba és Indonézia Exportál a város, exportál a ktsz - Túljelentkezés a nagykőrösi gépjavítóknál \ Négy nagy sikerű film Négy nagy sikerű film kerül a közeljövőben a magyar közönség elé. A nagykőrösi üzemek híresek. A konzervgyár Keletre és Nyugatra egyaránt szállít árut, sőt, betört az arab országok piacaira, és az igényes, mondhatni finnyás Angliába is. Ha pedig azt nézzük, hogy Amerikán, Hollandián, Svédországon, Finnországon, Görögországon és Jugoszlávián kívül még a pipázás klasz- szikus honában, Angliában is megtalálhatók a körösi pipagyár termékei, meg kell állapítanunk: kevés vidéki városunk rendelkezik ilyen kiterjedt üzleti kapcsolatokkal. A hatezer ember közül, aki Nagykőrösön az iparból él, négyszázat az öt kisipari termelőszövetkezet alkalmaz. Igaz, az öt ktsz közül már csak kettő önálló, mert a szakosodás keretében a fodrászok, a szabók s legutóbb, január elején a lábbelikészíAZ INÁRCSI ESET Felsorolni is sok, menynyi minden a gondja a községi tanácsnak, ha semmi mást, csak a mindennapi dolgait, feladatait vesszük számba. Akad aztán elég sokszor valami váratlan, a megszokottnál nehezebb probléma. Az inárcsi tanács például tegnap, hogy ott jártunk, azon töprenghetett, miképpen szerezzen fedelet egy család feje fölé, mielőtt megvenné őket a január hidege. Áll egy kis ház a faluban, csoda még, hogy áll, mert a tavasszal a feltörő belvizek alaposan alámosták, azóta is életveszélyt jelent a bennetartózkodás. Tulajdonosát, Papp Ferencet ki is lakoltatta annak idején a hatóság, azóta is másutt lakik. Az üres épület ajtaján pedig lakat. Azaz csak volt, amíg a minap Lakatos László le nem verte és be nem költözött. Asszonyostól, gyerekestől. Hol lakott eddig? Hónapok óta egy agyagdombba vájt üregben. Abban töltik az éjt a vályogvetők, amikor tavasztól őszig vályogot készítenek. Azt megelőzőleg meg az újlengyeli vagy hernádi cigánysoron a testvére kunyhójában lakott, de összevesztek, el kellett költöznie onnan, s azért Inárcsra, mivel a takarék irodáját söprögeti ott. Ez a kis hivatal a kereső foglalkozása, nagy kenyeret bizony nem ad neki, házat éppenséggel nem építhet a keresményéből. Legidősebb gyereke máris állami gondozásban, a kisebbik — majd csak oda kerül az is. És útban van már a harmadik gyerek. Két-három napig meghúzódott a rozoga házban, de tegnap megtudta a tulajdonos, hogy önkényes beköltözők foglalták el. Kikergette Lakatosékat és ezzel nem tett tulajdonképpen semmi rosszat, csak megelőzte a tanácsot, amely amúgy sem tűrhetné egy pillanatig, hogy emberek éljenek a bármely percben összeomlással fenyegető épületben. Amint tudomására jut, kénytelen lett volna hatósági hatalmával élve nem is önkényeskedésük, de életük biztonsága érdekében hasonlóképpen eljári velük szemben. Viszont a tanács azt sem tűrheti, hogy földbe vájt odúban emberek éljenek, töltsék a hideg nappalt, a fagyos éjszakát. Tenni kell valamit. De mit tegyen? A mostani társadalmi berendezkedésben azt hinné az ember, már elő se fordulhat ilyesmi, aminthogy valóban nem, hacsak itt-ott, hogy a községi tanács gondját szaporítsa, nagynéha fel nem bukkan egy-egy ilyen Lakatos László. , Semmi kétség, valahogyan majd megoldódik a Lakatos-probléma akkor is, ha a község járáshoz, megyéhez fordul tanácsért, segítségért, intézkedésért. De munkaképes felnőtt ember hogyan is kerülhet ilyen helyzetbe? A szemünknek is alig hinnénk, láttuk azonban és éppen mert ma már rendkívül, sőt szokatlan eset, beszélünk róla. A társadalom előzőén is segített Lakatos Lászlón, talán nemcsak azzal, hogy egyik gyermekét gondozásba vette, most is kétségkívül segít. Csakhogy neki is segíteni kellene magamagán, különben kárbavész minden társadalmi segítség. Van-e még hasonló sorsú ember? Reméljük, alig akad már. Mégis, ha egy sincs több, akkor is felmerül a kérdés, mi a megoldás? A végleges megoldás? Nehéz a válasz. Eréig vagy türelem, vagy mind a kettő megfelelően adagolva. Sok a gondja a tanácsnak és valamennjnünknek is, mégsem haladhatunk el vállrándítva az inárcsi eset mellett. Mit kell tenni? Sokat. Egy emberért, akár érdemtelenért is, nagyon sokat. Ám akit a társadalom befogad és megsegít, attól joggal elvárhatja, az szintén tartsa be a törvényt. Valamennyi törvényt. —y —e MEGLEPETÉS Ózlesöhcjjy, FarkashFanyilas Ősrégi elnevezések a Csepel-szigeten Determinációs típusok — Bocsánat, szabad egy kis tüzet?! (Kiss Béla rajza) Országos napilapjaink egyikében beszélgetés jeleni meg a filozófiai tudományok doktorával. „Eredményes filozófiai kutatások a szocialista világnézet kialakulásának folyamatáról” címmel. A kiváló tudós nagy felkészültséggel válaszolt az újságíró kérdéseire és válaszaival nyilvánvalóan nemcsak az újságíró kíváncsiságát kívánta kielégíteni, hanem a laikus nagyközönséget is tájékoztatni óhajtotta a szocialista világnézet kialakulását feltáró érdekes és mindenképpen nagy jelentőségű tudományos kutatásról. A nagyközönség mohó érdeklődéssel vágott neki a betűrengetegnek — fölhúzva átlagos műveltségének vitorláit —, de már a harmadik bekezdésnél beleütközött ebbe a mondat-szkillá- ba ........fontos kérd és az objektív valóság determinációs típusainak vizsgálata...”. Nagy erőfeszítéssel valahogy keresztül vergődött ugyan rajta, de akkor „a dialektikus logika pozitív kidolgozásá”- nak karibdisén végleg hajótörést szenvedett. A legszélesebb körű nagyközönség képviseletében egy igen öreg orvos barátunk, kiejtve kezéből a A Shakespeare drámája nyomán készült kétrészes Hamlet cimíi szovjet filmalkotás címszerepét Innokentyij Szmok- tunovszkij alakítja A Gyávák bandája című olasz—francia film női főszereplője Pascalé Petit. A férfi főszerepet Roger Moore játssza, a népszerű Angyal Az Anna Frank naplóját ezúttal láthatjuk + amerikai változatban Egy tragikus szerelem történetét eleveníti meg a Szívfájdalmam, Hirosima című japán film * lapot, elmúlt idők- \ re emlékezvén, í elmesélte, hogy í kolozsvári me- í dikus korában az \ egyetem egyik ki- \ váló fiatal ad- i junktusa, akiből! később országos; nevű orvostudós j lett, előadást tar- j tott a kari ülésen \ valamilyen tudó- \ mányos kérdésről. í Előadás után dr. \ Jancsó Miklós! professzor — már \ akkor is országos j nevű belgyógyász J — melegen gratu- j Iáit a fiatal tu- j dósnak. — Nagyszerű \ volt az előadása, ; kedves kollégám \ — mondta neki'{ kedvesen — de \ kérem szívesen. \ mondja el most í magyarul is, hogy \ mi is értsünk va- j lamit belőle... ! (m. 1.) i helytörténeti és néprajzi em- r, lékek is rejtőznek, de nyelvig szempontból is igen értékesek. ^ Mutatóba néhány: í Szigetszentmiklós határá- $ ban egy kis emelkedés régi ^ neve „Cfzlesöhegy” volt. ^ Makódon „Farkashát'1 nevű J rt'szTT'ismertek, Laehátin vett ^ a „Nekeresdi dűlő” és a „Ne- j keresdi csárda”, valamikor % ingoványos, nádas terület í volt itt, jó rejtekhelye a pan- ^ dórok elöl menekülő bat.yá- í roknak. Ráckeve határában í egy területrészt ma is „Fa- $ nj/ilas”-nak neveznek az őre- ^ gek, valószínű, hogy itt vala- \ mikor nyílvetéssel osztották ^ szét a földet. A céhek világa- £ nak emlékét sok községben ^ útelnevezés őrzi, csaknem mindenütt van „Malom út”, % amelyen valamikor a dunai ^ vízimalmokhoz szekerezték azj őröltetésre szánt búzát. Régi \ pogány emléket őrizhet. Rá- - í keve közelében a „Bálvi- ^ nyos” nevezetű terület. A gyűjtő diákok lelkesedése ^ átragadt másokra is. A gim-g názium honismereti szakköré-£ nek ma már számos pártoló} tagja is van, akik dr. Kovács { József tanár irányításával a \ diákokkal versenyezve vesz- í nek részt a szép munkában. ^ M. L. 2 í 1 A tagosítások következtében lassanként feledésbe merülnek a régi elnevezések, dűlő- és helynevek, amelyek gyakran történelmi és néprajzi szempontból is értékes emlékek őrzői, jytint, az sok más részén, a Csepelrszt- geten is megkezdődött az .ént*, lékmentési munka. A ráckevei gimnáziumban már évekkel ezelőtt megalakult a diakok honismereti szakköre, amelynek tagjai nagy buzgalommal gyűjtik a még föllé1.- hető anyagot, hogy feldolgozva megőrizzék az utókor számára. A szakkör a gimnázium önképzőkörének keretei között működik, amely Acs Károly nevét viseli. Acs Károly Petőfi kortársa és lelkes híve volt, költő, író és nye'- vész, buzgó néprajzi kutató. Részt vett a szabadságharcban. Ráckevén volt háza, kis birtoka. Vagyonát Ráckevémk adományozta, hogy telkén iskolát tartsanak fenn. Ráckeve szép új gimnáziuma egykori telkén áll. A gyűjtés eredménye már addig is hatalmas adattömeg, amely a sziget különböző részeiből és községeiből származik. Igen sok olyan régi dűlőnevet és helynevet jegyeztek föl a diákok, amelyek mögött nyilvánvalóan tők is beolvadtak az illetékes ceglédi szövetkezetbe. De a részlegek is jól eltartják az embereket, akárcsak a két önálló. nagy ktsz. Sőt, az egyik önálló szövetkezet, a Gépjavító és Faipari Ktsz~inég a városi iparral is. felveszi a versenyt. Persze, nem méretekben, a nagyüzem adta gazdaságosságban, hanem a világhírnévben — és ebben alaposan. Másfél évtizedes fennállása alatt sok-sok árut exportált már. A 145 termelő taggal dolgozó szövetkezet legutóbb Egyiptomba szállított, egy állványos malmot, idén pedig főleg Kubába küld árut. Szabó Pál műszaki vezetőtől megtudtuk, Kubába az egyik nagy traktorjavító üzemhez a körösiek szállítják a teljes üzemi berendezést. Faipari részlegük abbahagyta az íróasztalgyártást. S most majdnem teljes kapacitással a traktorjavító berendezésének fa-alkatrészeit készítik. Kubába egy üvegipari kombináthoz is szállítanak üvegprést és üvegtörmelék-kiemelőt, sőt, ugyanezt elküldik Indonéziába is. De van egyéb munkájuk is. Az ÁRTEX megrendelésére ex port-fatál cákat készítenek, s a faipari részleg, hazai használatra hűtőipari fagyasztó tálcákat gyárt. I A ktsz néhány éve neves szakemberek bevonásával hozzákezdett a konzervipari j gépek gyártásához is. A kon- í zervipari gépek legnagyobb j „fogyasztója” Nagykőrös, de 1 a gépből jut az ország többi tartósító üzemébe is. Jelenleg éppen a Nagyatádi Konzervgyárnak készül egy iúgoshámozó. Az egyéb termékek felsorolása helyett említsük a szövetkezet egyik közkedvelt részlegét, az autójavítót. Népszerű szervizükben minden Magyarországon használt kocsit meg tudnak javítani, sőt, körzetükben ők végzik az autók garanciális javítását is. Sok munkája van a szövet- ! kezetnek, még többet el tud- ' na végezni, hiszen jó a híre ! és egymás után kapja a meg- 1 rendeléseket. A jó hírnévben az is közrejátszik, hogy a lehetőségekhez képest tökéletesen szervezett a munka, s a tagok jó fizetést és részesedést kapnak. Ennek tudható be, hogy olyan sok ipari tanuló jelentkezik hozzájuk, s habár sokat foglalkoztatnak, mégsem tudnak mindenkit felvenni. Tavaly 10 tanulót szerződtettek, a 18 jelentkezővel szemben. Idén már 14 ipari tanulót vesznek fel — még nem tudják, hogv hány jelentkezőből... (m. i.)
