Pest Megyei Hirlap, 1965. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-20 / 16. szám
- Szerdai szivárvány Január 16-án délelőtt Fel- j sőfarkesdon a Monori Álla- ' mi, Gazdasághoz tartozó volt 1 kakoricaföldről Lánczi István szárashegyi lakos, erőgépé-, j tél kukoricás-árát szálli- j tok. Amikor erőgépével egy | vízmosásra fordult, a pótkocsi megcsúszott-, felfordította as erőgépet és maga alá te- ' métte á gép vezetőjét, aki a j helyszínen meghall. — A tél ellenére sem szünetel a mezei munka a a pilisi Űj Élet Termelőszövetkezetben. A tsz erőgépei és a fogatok szerves trágyát hordanak ki a földekre. Eddig 120 vagon istállótrágyát hordtak ki, vagyis a kihordásra szánt Mennyiség 85 százalékát. MOHOMIdlI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKl AD ÁS A,, VII. ÉVFOLYAM, 16. SZÁM 1965. JANUAR "9. '»A AMI MÉG A MŰVELŐDÉSI OTTHONOKRA HÁRUL Pilisen rendezték meg a népművelésiek soron következő szakmai továbbképző értekezletét Továbbjutottak — Lakat Károly, az olimpiai labdarúgócsapat edzője, szombaton élménybeszámolót tartott Üllőn. Az érdekes tokiói út epizódjait nagy számú érdeklődő hallgatta végig. — Tizenötezer forintot szavazott meg a községi könyvtárak fejlesztésére a Pilisi Pfiisz vezetősége. Csévha- raszt kétezer forintot, Bé- nye kétezer forintot. Pilis négyezer forintot, Nyáregyháza pedig ugyancsak négy- ézer forintot fordíthatott könyvtárának a fejlesztésére. — Ma délután 3 órai kezdettel tartja meg soron levő gyűlését a Monori Járási Épiilélkarbantartó cs Javító Kisipari Termelőszövetkezet. A gyömrői telep kultúrtermében sorra kerülő közgyűlésen a ktsz nevét kívánják megváltoztatni és az 1965. éves terv részleteit ismertetni. MAI MŰSOR Mozik Gomba: Huszárkisasszony. Cvőmiő: Misié! millió. Maglód: Vigyáz:!, feltaláló! (szélesvásznú). Monor: 101 kiskutya. Nyáregyházi: Üresjárat. Pilis: Hamu és gyémánt. 'l'ápiösüly: Akik meghódítjuk: az eget. Úri: Kelten a túlvilágról. tiltó: csend (szélesvásznú). Vasad: Sikoly. Vecsés: Moszkvai séta (szélesvásznú). Mende: Kitér- tétkastély Spéssaitban. A monori járás községeiben 1 függetlenített művelődésiott- • hon-igazgatók és tiszteletdíjas I népművelési ügyvezetők szak- ! mai továbbképző értekezletét a í minap rendezték meg a pilisi ! művelődési házban. I „Ar általános alapműveltség ; terjesztésének lehetőségei" j címmel Tenkely Miklós, a ! Pest megyei Hírlap munkatársa adott rendkívül figyelemre méltó tájékoztatást. A többi közt a Budapestre bejáró mintegy 170 ezer megyénk fia művelődéséről, a nagyon is „szorító terminusú” tennivalókról szólott. Követendő példaként említette Bagó Józsefet. Bag i község művelődési otthonának igazgatóját, aki teljes napját szánta rá arra, hogy a vasútállomáson egy blokkos -rendszer segítségével megtudja, ki. mikor és hová jár be községéből, illetve mikor érkezik haza. Az így nyert adatokból világossá vált előtte, hogy a művelődési otthon rendezvényeire a bejárók közül mikor milyen létszámra számíthat. Tenkely Miklós a továbbiakban a mezőgazdasági szakműveltség problémájával foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy a gyakorlat szerint a tsz-akadé- miák nem váltották be a hozzájuk fűzőit reményeket. A túlnyomó többségben megdöbbentően alacsony színvonalú előadásokat a hallgatóság csak immel-ámmal, amolyan „periodikus rendszertelenséggel” látogatta. A szakmunkásképzési akciók viszont örvendetes eredményt hoztak. A népművelés egyik döntő fontosságú részfeladata tehát szervesen bekapcsolódni a szakmunkásképzés szervezésébe. De szerepeljen kötelező munkaprogramként — s éppen ebből adódóan — a felnőttoktatás segítése is. A művelődési klubok kapcsán egyebek között ezt mondotta: — Általános klubokat ma már nem szabad szervezni! A társasművelődés ezen formája felszínessé, darabossá, olcsó időtöltéssé, csaknem unalmassá válhat végső soron. A tagok aktivitása csak a réteg- klubokban bontakozhat ki. A programtervet pedig körültekintően kell kidolgozni, mégpedig a kívánságok, igények és érdeklődések legmesszebbmenő figyelembevételével. A Pest megyei Hírlap munkatársa befejezésül még egy hasznos javaslattal szolgált. A jelenlevő népművelők közeljövőben! egyik fontos feladatául jelölte meg a honismereti mozgalom kibontakoztatását. GYEREKEK A KÖNYVTÁRBAN A maglódi községi könyvtár egyik hétköznapi pillanata (Tóth Ambrus felvétele) Hiszen a történelmi emlékekben és régészeti leletekben olyannyira gazdag Pest megye még ez idő szerint ugyancsak kiaknázatlan e téren. Az eziránt érdeklődő emberek közötti ügyes szervezéssel meg lehet oldani az „aktívahálú- zaf kérdését. de „honismereti szakkör” Mint már jelentettük, vasárnap tartották meg a járási Ki mit tud vetélkedőt. Képünk a díjnyertes Ezüst Csillag együttest ábrázolja (Foto: Péterffy) Kisdiák, nagydiák egyre gondol Mire vágynak a pályaválasztás elöti álló fiatalok ? keretében is együvé lehet fogni az érdeklődő embereket, kiknek összegyűjtött anyagait a felszabadulásunk 20. évfordulója alkalmából rendezendő jubileumi kiállításon már be is lehet mutatni a nagyközönségneli. A javaslat nyomán egy óhajtó mondat tör fel belőlem: „Milyen szép is lenne az, ha minden község művelődési otthona egy kis „helytörténeti múzeum, is lenne!.. Mint a bevezetőben is említettem, az előadásból csak a legfontosabb gondolatokat ragadtam ki. Mégis úgy érzem, hogy járásunk jelen nem volt népművelői ebből is kielemezhetik az elkövetkező idők feladatait. Velkei Árpád ... tényként állapította meg a 1 Mongri Községi Tanács legutóbbi ülésének egyik felszo- j Tatája, hogy a fiatalkorúak bűnözése még ma sem emlék. Sajnos, fiatal monon bűnözőkről, is szó van. Az ülésen kialakult, as ifjúság jövőjét féltő gondterhelt hangulat minket is gondolkodásra késztet. Minden embernél: éreznie kell, hogy az erkölcsvédelem terén közre kell működnie. Segítenie kell a hatóság és a pedagógus munkáját egyaránt. Tóth László, a járási tanacs gyámügyi előadója közvetlen hangú előadásban mutatott rá a teendőkre. A veszély sokszor Irnár a kisgyermekeknél jelentkezik. Mint a betegségeknél, itt is a megelőzés a legcélravezetőbb eszköz. A szomszédok, ismerősök elsőként szerezhetnek tudomást arról, ha rossz útra tér eg-y- egy gyermek. Nem személyes beavatkozásról van szó, hanem a felfedezett veszély bejelentéséről, Ilyen esetben önmaga, a társadalom, az ifjúság ellen vét az az ember, aki a „nem rám tartozik” elvet vallja. Sok munka vár mindnyáKözeledik a félévi bizonyítványosztás. A jövő héten a tanulók kezükbe kapják az ellenőrzőt, ami számot ad az elmúlt félév munkájáról. A félévi osztályzat még fontosabb azoknak a tanulóknak, akik pályaválasztás elolt j állnak. Megkérdeztünk néhá- | nyat közülük: hogyan vá- | lassítottak? * Borhás Jancsi, a gyömrői falusi iskola nyolcadik ösztá- | lyos tanulója csak hosszú | várakozás után szánja rá ma- [ gát a „nyilatkozatra”. — Az Autóközlekedési Tech- í alkumba szeretnék menni az j év befejezése után. Tanul- I mányi átlagom körülbelül 4,7 i lesz, ami remélhetőleg elég lesz a felvételin. A fontos | tárgyak: a fizika, számtan í és rajz jól mennek. így re- í ménykedem... És ha mégjunkra e téren. Elsősorban a társadalmi szervek feladata az ifjúságvédelem. A mő-vovi gyermek- cs ifjúságvédelmi bizottság, a nőtanács és a mű- - Delődésügyi állandó bizottság tagjai most egyesítik ,erőfeszítéseiket, Úgy véljük, hogy nemes törekvésük a járás egész lakosságának az cüctív támogatására talál. (Dr. Huszly) — Párizsban az Opera Comique 1970-ig megmaradhat a nagyopera kamara- színházának. Ekkorra épül fel ugyanis az ország új nagy zenés színháza. Párizs legközponíibb helyén. ANVAKÖNVVI HÍREK Monor Született: Rakusz Sándor és Kovács Julianna leánya: Julicnna, Nagy Antal és Kis Éva Rózsi leánya: Éva Anna, Bakos Sándor László és Csizmáddá Edit fia: László, Bodor Lajos és Búzás Mária fia: Lajos. Házasságot kötött: Lendvay Endre László és Bajári Judit, Radios Lajos és Sárközi Ibolya Hilda. Elhunyt.: Domokos Lászlóné Szir- kovics Emilia. sem sikerül? Akkor szak- középiskolába megyek — hangzik a határozott válasz. Váczi Gyula magas növésű fiú. Amint hallottuk, csak hosszú hetek alatt tudta eldönteni, hogy mi lesz belőle. Végül döntött. De hallgassuk csak meg őt. . — ügy határoztam, hogy az általános iskola elvégzése után vájáriskolába iratkozom be. Döntésemet azzal indokolom, hogy. már kiskoromban is azon voltam, hogy bányász leszek. Előreláthatólag Komlóra kerülök, de az iskola elvégzése után szeretnék közelebbi helyre kerülni. Oldal István még csak a napokban szánta rá magát a döntésre. — Szobafestő és mázoló leszek — hangzik a határozott válasz. — Ezt a szakmát ma már egyre többen választjuk, ami arra váll, hogy érdemes ezt kitanulni, mert hát a festők nem éppen a legrosszabbul keresnek — jegyzi meg huncut- kás mosoly kíséretében. Érthető is a fiú realizmusa. hiszen még három nála kisebb gyermek van a családban. Bokros Mária, a monori gimnázium negyedik osztályos tanulója a földrajz tudományok kedvelője. Tavaly az országos középiskolai pályázaton az első tíz között végzett, így felvétele az egyetemre biztos volt, — Igen — mondja mosolyogva —. de Moszkvába tartok. Nyelvész szeretnék lenni, s ha nem sikerül, akkor földraj zszakra megyek. Homoki Nagy 1st: án már régebben eljegyezte magát az erdészettel. — Már kiskoromban elhatároztam, hogy erdész leszek. Ez nem is csoda, hiszen a család minden tagja szereti a tevméczetet. Sopronba, az erdészeti főiskolára iratkozom majd be. ★ A tervek, vágyak megvalósulásához nyitott út vezet. Sok sikert kívánunk valamennyi pályaválasztás előtt álló fiatalnak. Gér József (A „Húszéves a szabadságunk'’ pályázatra „Munkásőr” jeligével beérkezett pályamű. Negyedik, befejező rész.) Harc a hegyekben — Sziklás vad vidékben bő- velkedik az a táj. Az emberek itt szeretik a szabadságot. Harcolni is tudnak érte. Vannak olyan helyek, amelyet annak idején a törökök sem tudtak elfoglalni és az itteni emberekből kerültek ki a legfőbb partizánok is. Kemények voltak, de igazságosak. — Egy alkalommal a csetnikek bekapcsolódtak a mi telefonvonalunkba. Szerencsére elárulták magukat egy óvatlan mondattal és megtudtuk, hogy támadás készül ellenünk. Kora reggel vettük észre, hogy felénk lopakodnak. A tavaszias időben mezítláb jöttek, nehogy lépteik zaja elárulja őket. De mi méltó fogadtatásban részesítettük a ránktöröket! — Egy hosszabb tűzharc után egy hatalmas szikla- tömb megkerülésével akartam megközelíteni a csetnikeket. Amint kibújtam a szikla egy oldalán, szinte beleütköztem egy szakállas csetnikbe. Itt már csak a nálam levő villámgéppuska mentett meg. Amint a lökés erejétől hanyattestem, véletlenül megfordultam és megláttam a társát is. Villámgyorsan kellett cselekednem. Tovább akartam menni, nem vettem észre, hogy csapdába kerültem, Elfogtak. — Te kommunista vagy? — kérdezte a szakállasok vezetője. Igenlő válaszomra közölte, hogy a nyakam a tarkóm körül vágja el, hogy lassabban haljak meg. Am a harci szerencse forgandó. A partizánosztag nem hagyott cserben. Kiszabadítottak. Talán a sors iróniája, hogy a gyilkos szándékú ember az én kezeim közé került. Nem végeztettem ki. Megmutattam neki, hogy milyen érzésiíek a kommunisták, hogy bennünket nem az a vágy fűt. hogy minél több embert megöljünk. — Egy alkalommal tífusz ütött ki. A betegeket a még fel nem szabadított területeken keresztül lehetett csak a kórházba vinni. De ők is be csületcsen helytálltak. Sokszor negyven, negyvenegy fokos lázban égő betegek a hordágyon ülve tisztították az •utat fegyverrel maguk előtt.. Befejezés A szenzációkra váró olvasóknak talán mindez kevés. Az idősebbek közül sokan el felejtették már a háború borzalmait. a mai húszévesek pedig azt sem tudják, mi volt az. Azt kívánjuk, hogy ne is tudják meg soha. A partizánok és a felszabadító katonák drága árat fizettek a szabadságért. Nekünk az a dolgunk, hogy megtanuljuk megbecsülni azt. Megbecsülni és tisztelettel emlékezni az elesett hősökre, megbecsülni az életben maradottakat. Aki még hősünk személyét nem ismerte fel, azok kedvéért (bár kérte, hogy ne tegyük), eláruljuk a nevét: Tomanovics Rádé. A közlekedési kiállításon Már a megnyitás napján több százan tekintették meg Mo- noron a közlekedési kiállítást (Foto: Péterffy) SZOMORÚ...
