Pest Megyei Hirlap, 1965. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-04 / 2. szám

jJ65. JANUAR 4, HÉTFŐ A mérleghiány után: Jól gazdálkodott a ráckevei Árpád Tsz Dupláját éri a munkargv«ég — ,\öl t a közös alap Jobban kihasználják a lrlirlöségeket Tavaly év elején a zárszám­adási közgyűlésen kedvetle­nül hallgatták a gazdasági beszámolót a tagok a rácke­vei Árpád Termelőszövetke­zetben. Az volt a kedvet­lenség oka, hogy a tsz 1 133 000 forint mérleghiány­nyal zárta az 1963-as gaz­dasági évet. Azt jelentette, ez, hogy kevés volt a tagok évi részesedése is. A mérleghiánynak elsősor­ban az volt az oka, hogy a régi vezetőség nem rendelkezett megfelelő közgazdasági szemlélettel és tovább nyújtózkodott, mint ameddig a tsz ta­karója ért. Túlméretezett beruházásokba kezdtek, nem szervezték meg jól a mezei munkát, rosszak voltak az eredmények az ál­lattenyésztésben is. Ezek­láttán csak fél kedvvel dol­gozott a tagság, ami szin­tén alapvető oka volt a vesz­teségnek. Az új tsz-vezetőségnek te­hát nehéz dolga volt. Ilyen előzmények után a talpára kellett állnia annak a veze­tőnek, aki azt akarta, hogy a közös munka meghozza an- sikert. Ez az igyekezet an­nál is inkább nehéz volt, mert a tagságnak rengeteg egyéni sérelme akadt. Ilye­nek voltak a rendezetlen munkaegység-részesedések, a föld járadék kifizetetlensége és így tovább. Az új vezetői hármas — Bárdi Lajos elnök, Gyön­gyösi Gábor főmezőgazdász és Bórant Gábor főkönyvelő — azonban jól látta, hogy mit kell tenni a siránko­zás helyett. Szívós, következetes fel- világosító munkával kezd­ték és az irányító, szer­vező munka állandó ja­vításával folytatták. Segített nekik az állam is. Elengedte a tartozás csak­nem felét és az élőmun­kára is adott hitelt. Ezen az alapon megindulhatott az eredményes munka. A tagság egész évben rend­szeres pénz jövedelemhez ju­tott, szilárdnak látta a gaz­dálkodást, ezért szívesen dol­gozott. A jó kedvvel vég­zett munka pedig gyümöl­csöző, amint ezt az év végi eredmények bizonyítják. A nö­vénytermesztésben 1964-ben sikerült teljesíteni először a terveket, az állattenyésztés­ben pedig félmillió forinttal túl is teljesítették. A jó munkának megfele­lően alakult a tagság része­sedése is. Egy munkanapra átlagosan ötven forint jutott, ami harmincöt forintos mun­kaegységnek felel meg. Több, mint százszázalé­kos növekedés ez az 1963-as 14,20 forintos munkaegységértékkel szem­ben! Emellett nyolcvanegyezer fo­rint összegű prémiumot is kiosztottak a tsz-ben, főként az állattenyésztési dolgozók között. A pénzügyi gazdálkodás szi­lárdságára jellemző az is, hogy december 15-ig kifizet­ték összes rövid lejáratú hiteleiket és közép-, illetve hosszú lejáratú hiteleik esedé­kes részét. Ezek együttvéve mintegy kétmillió forintra rúgtak a bankkamatokkal együtt. Ha ehhez hozzá számít­juk a 148 ezer forintos öreg­ségi járadék hozzájárulást, valamint a 104 ezer forint jö­vedelemadót, akkor láthatjuk, mit jelentett rendbe hozni a szénát Sikerült megfelelőképpen növelniök a közös alapokat is. Míg az előző évben csu­pán 880 ezer forintos takar­mányalappal rendelkeztek, addig az idén másfél millió forint értékű takarmányuk van. Nem érdektelen a takar­mány összetétele sem. Most 24 vagon lucernaszé­nája, 26 vagon abrakja és 4.5 vagon egyéb széná­ja van a ráckevei Árpád Termelőszövetkezetnek. A tavalyi eredményeke azonban csak biztató kez­detnek tekintik a tsz tagjai és vezetői. Náluk még csak most alakulnak ki a főbb üzemágak körvonalai, azaz csak később lesz igazán jöve­delmező a gazdálkodás. Az egyik főüzemág a szőlő- és gyümölcstermesztés lesz, ahol csak két év múlva kezdődik meg a teljes termelés. Kétszáz hold gyümölcsöse és kétszáz hold szőlője lesz az Árpád Tsz-nek, amelynek nagy ré­szét már el is telepítették. A javuló üzemszervezésre vall, hogy az idén már sok­kal jobban kihasználják a le­hetőségeiket. Még el sem kezdődött az új év. amikor a tsz már új terméket, azaz salátát szál­lított a piacra. Általában nagy erőfeszítése­ket tesznek a kertészeti pri­mőrtermelés kiterjesztésére, amihez megfelelő alapokkal rendelkeznek. Van egy nyolc­száz négyzetméter alapterületű hajtatóházuk és hatvan hol­landiágyuk. Tavaly közel félmilliós volt a kertészeti primőrtermelés, amelyet az idén jelentősen túl kívánnak szárnyalni. Néhány hét múlva zárszám­adási közgyűlésre ülnek ösz- sze a ráckevei Árpád Termelő- szövetkezet tagjai. Hosszú évek után ez lesz az első zárszámadási köz­gyűlés, amelyről elégedet­ten távozhatnak haza, a jól végzett és eredményes munka tudatában. Ha az a kevés jó, amellyel ta­valy év elején kezdtek dolgoz­ni, biztatóan hatott, akkor a mostani eredmény még na­gyobb biztatás. Biztatás a tagságnak arra, hogy érdemes becsületesen, szorgalmasan dolgozni, a vezetőségnek pe­dig arra, hogy a munkájában támogatja a tagság. Nagymiklós István Újévkor ritkán fordul elő Még hullámzik a Balestem Evek óta nem volt példa ar­ra, hogy a Balatonon ebben az időszakban hullámzott volna a víz. Csak új év első napjá­nak reggelére fagyott be a partmenti szakasz: mintegy két kilométer szélességben 3— 4 centiméter vastagságú jég­páncél borítja a tavat. Ez ke­resztülhúzta a siófoki Halásza­ti Vállalat dolgozóinak tervét, hogy az új év első munkanap­ján is halásszanak. A halász- flottilla „téli pihenőre” tért. A vállalat dolgozói ugyanakkor megkezdték a nádvágást és a jégvermek előkészítését. A jégvágók akkor látnak mun­kához, amint a jégpáncél 8— 10 centiméterre hízik. A ver­meket mintegy háromezer va­gon jéggel töltik fel. Választások A Román Népköztársaság Államtanácsa bejelentette, hogy 1965. március 7-én nem­zetgyűlési és tanácsválasztáso- kát tartanak Romániában. A MÁV FELHÍVÁSA Szünetel egres személv vonalok forgalma A MÁV vezérigazgatósága ismételten felhívja az uta­zóközönség figyelmét, hogy a téli időszakban egyes sze­mélyszállító vonatok forgal­mát a hivatalos menetrend­könyvben feltüntetett ada­tok szerint 1965. január 4-től március 28-ig szünetelteti. Ezért kéri az utazóközönsé­get, hogy elutazása előtt a vonatok menetrendjéről a pá­lyaudvarokon érdeklődjék. Két jutalomsorsolás, kétezer nyeremény februárban A lottó újévi meglepetése A Sportfogadási és Lottó Igaz­gatóság új évi meglepetése, hogy a januári lottószelvények két jutalomsorsoláson is részt vesznek. A szokásos havi, ja­nuári tárgynyereményhúzást február 1-én, a rendkívüli ju­talomsorsolást pedig február 8-án rendezik, s a kettőn ösz- szesen 2000 nyeremény jut a szerencsés lottózóknak. A rendes havi jutalomsor­SZILVESZTER BUDAPESTEN Budapest lakos­sága a Körúton, a lakásokban kö­szöntötte az új esztendőt. A ha­zánkban tartózko­dó mintegy há­romezer külföldi pedig a nemzet­közi bálokon. Egészen reggelig zsúfolt volt a Körút, hangos volt a főváros. 1965. év hajnalán önfeledt öröm­mel, jókedvvel kö­szöntötte Buda­pest az újeszten­dőt. ! Egész éjjel talpom volt a ven­déglátóipar több mint hetvenezer­főnyi személyze­te, nem pihentek a taxisok, a bu­szok, villamosok vezetői. Egész éj­jel munkában volt a helyközi távbe­szélő igazgatóság tizenhárom nem­zetközi telefonke­zelője is, akik — miután éjfélkor maguk is minden jót kívántak kül­földi kollégáik­nak — reggelig mintegy ezer be­szélgetést kapcsol­tak moszkvai, bé­csi, nyugatnémet, svájci, londoni kanadai, amerikai hívásra, vagy kér­ték a budapestiek ott élő ismerőseit, rokonait a tele­fonhoz. solás ezer nyereménye közül a „hagyományos” öröklakások és személygépkocsik jelentik a főnyereményeket. A rendkívüli jutalomsorso­láson egész főnyereményeső hull majd a szerencsésekre. A „fő-főnyeremény” a hetedik lottóház egyik kétszobás, tel­jesen berendezett öröklakása. Főnyeremény az az öt gárdo­nyi telek, amelyekhez egyen­ként 60 000 forintos építési utalvány is jár. Ugyancsak fő­nyereménynek számit 4 Moszkvics, 3 Wartburg és 3 Trabant-személygépkocsi. A rendkívüli sorsolás újdonsága, hogy 60 tízezer forintos és 900 kétezer forintos vásárlási utal­ványt sorozathúzással sorsol­nak ki. (MTI) ÚJ TÍPUSÚ HŐKANCSÓK A Budapesti Hőpalack- és Ampulla Gyárban új típusú hö- kancsók készülnek. A díszes műanyag fonatú kancsókból egyelőre 1000 darabot gyártanak svéd megrendelésre. Soro­zatgyártásának megkezdése után az idén már kapható lesz nálunk is a boltokban. p.'SSSt . SB-- ' - : v * ■ ■ v. ' á ■<* >>-. r... "ú ,, \ . T -. v»:£j Az új típusú hőkancsók útra készen (MTI Foto: Bereth Ferenc felv.) VÁLTOZÁS EGYES CIKKEK ÁRÁBAN ÉS A TELEFONDÍJSZABÁSBAN Az Országos Árhivatal köz­li: Kivonják a forgalomból a 85-ös oktánszámú szuperben­zint, amelynek ára literen­ként 3,70 forint volt, s helyet­te jobb minőségű, 92-es ok­tánszámú szuperbenzint áru­sítanak literenként 4,70 fo­rintos áron. 6 millió mázsa tűzifa Az ország harminc állami er­dőgazdasága jelenleg körül­belül 48 ezres munkáslét­számmal dolgozik. Az állami erdőgazdaságok a naptári év szerint tűzifa előirányzatukat december végére teljesítették. Kereken hatmillió mázsa tű­zifát adtak át a kereskedelem­nek. Csaknem minden erdő- gazdaságban áttértek már a komplex termelési rendszerre, s a gépesítési arány a kiter­melésnél a múlt évben elérte a 80 százalékot. Az égetett szeszes italok, va­lamint a likőrök árát átlago­san 12 százalékkal emelik. Megváltoztak a távbeszélő- díjtételek. Budapesten a kü- lönvonalú állomások alap­díja 40,— Ft, az ikerállomá­soké pedig 30,— Ft lesz, de ezek a beszélgetések díját nem foglalják magukban. Arányos mértékben módo­sulnak a vidéki távbeszélő- alapdíjak is. A beszélgetések díja mind az előfizetéses, mind a nyilvános telefonál­lomásokon az eddigi 60 fillér helyett 1 forint. Az interur- bán beszélgetések díja is meg­változik és az eddigi 5 he­lyett 3 övezeti díjtételt vezet­nek. Az árváltozások január 3-án léptek életbe. (MTI) CSAPDA Mert Tóka Jancsi — bár szomszédok voltak — nem volt bejáratos Jézusékhoz, valljuk meg — Benfe Mária nagy bánatára. Meg kell hagyni, hogy harag azért nem volt köztük. Nem. Az öreg Bene azonban — még a le­génykor határán — valami­ért kiparancsolta Jancsit az udvarukból s az akkori buta sérelem úgy megkeményedett a legényben, mint a padláson a csizmaszár. Nem haragu­dott, de nem ment. Egyébként elbeszélgettek, pinceszeren szép, férfias elbúsulásokban egymást támogatták és Jan­csi hallgatott is az öreg Be­nőre, mert okos ember volt. Furfangos. Néha ellenkezett vele, néha nem. Ezen az estén azonban el­lenkezik. Benéék pincéjében ülnek többen és János ven­déglátó szeretetében a mér­tékletességet mereven mellő­zi. De azért okosan elmond­ja az általa feltalált külön­böző csapdák szerkezetét, sőt — titokzatosan — bejelenti, hogy most egy olyan ember­csapdát talált fel, hogy őtőle lopni teljesen lehetetlen. — Nonol? — mondja Jan­csi. A faluban ugyanis tolva j- lás történt. Főleg az istállók­ból tűnik el, hol egy pokróc, hol egy lószerszám, hol az al­végen, hol a felvégen. Az istál­lókat tehát őrizni kell. — De én nem őrzöm! — üt a mellére Bene. — Aki éntü- lem lop, elviheti — még egy kishordó bort is kap. Jancsi ezen elgondolkodik. Felhajt még egy nagy kupa bort, mozog benne a virtus — meg a szesz — s alkalmas pil­lanatban kilép a pincéből. Kint sötét van, csak a csil­lagok világítanak a törköly- szagú hideg éjszakában. Az út ismerős és mintha egyre melegebb lenne és Jancsi úgy érzi, alapjában véve — danol- ni is lehetne. Egyedül danol- ni azonban mégse akart, mert egészen más, ha azt mond­ják: — Danoltak a legények, és megint más az, ha azt mondják: — Egyedül fújta ez a Tóka Jancsi... A felfokozott érzelmekről azonban nem tud senki és arról se, amikor átlép a kerí­tésen. vidáman, hogy a híres csapdát leleplezze. Amikor át­lépett, kicsit megtántorodott és a csillagok is igen mozgal­masan viselkedtek az égen, Jancsit azonban ezek a kö­rülmények nem befolyásolták, sőt az egész világot nagyon kellemes intézménynek tar­totta. — Hát lássuk! — mondta Nem IS vesződöm vele, \ hogy a fenti szerszámnak fel­• soroljam ezerféle „válfaját” a ; légycsapdától az elefántcsap- \ dáig. Sokan ismerik gyer- : mekkorukból a fákon virító ; tökcsapdákat, melyekben ár- : tatlan cinegék estek foglyul I és patkánycsapdákat is, me- I lyekkel nagyszerűen lehetett ! varjút fogni, mert a patká- | nyok úgy ismerték már, hogy ; éppen csak fel nem állították ; újra, amikor a macskát is ; megfogta. Patkányt azonban ; nem fogott. i Voltak azután embercsap- ■ dák is — vermelt, kutak, ügye- \ sen letakart árkok — melyek­ig ben mindenféle nyársak me- : redeztek, amelyek óvatosan : felszúrták az illető hasát, „ne- i hogy a nyakát kitörje”. Ezek : azonban tágas helyet és nagy i előkészületeket igényeltek, i nemkülönben várurakat és '• egyéb felelőtlen nagyságokat, \ akik maguk csinálták, vagy \ csináltatták a törvényeket, i Bene János azonban nem : volt várúr és ilyen cselekede- ! tét már csak azért sem lehe- l tett róla feltételezni, mert a • passióban mint „Jézus” szere- < pelt. Mivel pedig a faluban ! több Bene is volt, senkinek ! sem tűnt fel, ha például Tóka í Jani azt mondta: \t — Nem vagyok bejáratos í Jézusékhoz ... magában és odanyúlt az is­tálló fakilincséhez és ekkor ... ekkor úgy érezte, hogy össze- dült a világ. A csillagok szét­freccsentek, a föld megin­dult, csak éppen az ítéletnapi harsona hiányzott, ámbár mintha egy kis harangszó azért hallatszott volna ... Jancsi pedig eldült a fal mellett, mert egyebet nem tehetett. Az ajtóban kifeszített csapda szívós lapátja ugyanis úgy képen vágta, hogy majd le­sodorta a fejét a helyéről. Aztán csak ült és józanodás címén éktelen dühre gerjedt. Ha most az öreg Bene megje­lenik, nem lehet tudni, mi történik, de erre nem szá­míthatott, mert állhatatos és kitartó ember volt minden pincekörüli tevékenységben. Arra azonban igenis gondol­hatott volna, hogy a sötétben megbotlik valami odakészített tuskóban ... s akkor a csapda ismét működésbe léphet. Jancsi tehát feltápászko- dott, kitapogatta az átkozott szerszám mütyürkéit és hosz- szas próbálgatás után ismét kifeszítette. Aztán lesben ült. Jócskán futott az idő — az orrát megtapogatta néha, mert szokatlanul nagynak érezte — már a kutyák se ugattak, amikor messze a faluvégen hallatszott a közeledők lár­mája, ugyanakkor azonban a kert felől is jött valaki. — Aha! — gömbölyödött ki Jancsiban a bosszú — Aha! János bátyám a kert felől jön, hogy az asszony ne tudja. mikor jött haza. De megbot­lik-e a „tuskóban”?... A sötét alak azonban nem botlott meg, és Jancsi érzel­mei egyszerre átváltottak egy más izgalomba. A bosszú nemtelen éhsége nemes ha­raggá „eszményesült”, s a vár­ható szégyenből esetleg di­csőség lehet. Lett is. A csapda az egyik bolygo vendéget szintén leterítette, akit mellesleg még a hideglelés is elfogott, amikor az óriás méretű pofon után Jancsi karjaiba dűlt. Nem is ellen­kezett. Ilyen földöntúli pofon után ellenkezésnek helye nincs. Ekkor érkeztek a társaság többi tagjai a kapu elé. A folytatást már nem is lenne érdemes leírni, de ha már csapdáról van szó, merít­sük ki ezt a témát lelkiism retesen. Amikor Bene a vendége­ket hajnal felé kikísérte — becsületére legyen mondva, mindenki emelkxSrett hangu­latban volt — es visszafelé menet benézett az előszoba ablakán, apai megelégedéssel látta, hogy Mari leheletgyen •.gédséggel mosogatja Jancsi körleformára dagadt orrát. A jobb kezével. Bal kezével azonban a legény kezét fog ta, szelíden és melegen és — visszavonhatatlanul. Bene megállt egy pillanat ra és bólintott... — Ehen — mosolygott hát csapdának ez se utols FEKETE ISTVÁN:

Next

/
Oldalképek
Tartalom