Pest Megyei Hirlap, 1965. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-20 / 16. szám
1965. JANUAR 20. SZERDA MS T HECYEI íMfinrfap 3 OKOS EMBERSÉG — Az öntödei munkát nem vállalhatom. Mit kezdek ott fél vesével? Mi lesz az iskolámmal? A festő szakképesítéshez már csak a szóbeli vizsgám hiányzik. Most menjek öntőnek? Mi lesz a három gyerekkel? Azt azonban már nem teszi hozzá Seres József, hogy előbb kellett volna minderre gondolnia. Most, úgy ahogy abbahagyta a munkát, friss festékkel ruháján, ül az ik- ladi Ipari Műszergyár TMK- irodájában. Fogja a sapkáját és gyűri, mintha az tehetne arról, hogy a TMK- ból az öntödébe helyezték. Azért nem akarták elküldeni, azért kerestek helyet benn a számára, mert régi munkása a gyárnak. Mellette Serfőző József ugyanúgy összetörve. Húszéves mindössze, nyolc általánosa van* három hónapja került ide, de itt akarna maradni. Itt, de felmondólevelet kapott. — Nőtlen vagyok, a nagy családnak azonban, kell így is a pénz. Még a nővérem négy gyerekére is gondolnom kell. Hazaadok minden fillért. Talán mióta itt van, először mondja fennhangon, hogy nem festő szakmunkás szeretett volna lenni, hanem fodrász. Akkor nem sikerült, azután elvégezte a tanfolyamot — most mihez kezdjen? — Nem ragaszkodom a festő munkához — kéri halkan, helyezzenek engem az öntödébe. Betanított munkásnak, csak hagy maradjak. Még mélyebbre hajtja a fejét, még sápadtabb, amikor hallja a választ: nem lehet. Bálik János szintén három hónapot töltött a gyárban. Tizenhét éves. Neki is felmondtak. Ha nem lenne a férfikor határán, talán nem szégyellné a könnyeit sem. így csak lángbaborult arccal, szomorúan mered előre. Amíg csak a papírokat nézi az ember, minden olyan egyszerű. De egyszerű-e gondoskodni majd a családról? Mit kezd a szakmájában tovább tanuló munkás a szakvizsgájával — itt a gyárban már semmit. Egyszerű-e egy pályáján most induló tizenhét éves fiúnak azt mondani: másutt próbálkozzon? Akkor is, ha valamennyi elismeri, hogy volt panasz a munkájukra. Az üzem vezetője többször kifogásolta: — Hogyan lehet rozsdára dukkózni? A galvánozóban sem marták le a rozsdát. Szakmunkások ne tudnák, hogy csak fémtiszta felületre lehet festeni?! És milyen hanyag munka volt, amit a beruházási osztályon végeztek! — Már múltkor is kérdeztem — emlékezteti Serföző Józsefet az üzemvezető —, hogyan törődhet bele egy önérzetes fiatalember, hogy munkája miatt büntetésül egyszerűen le kelljen venni ötven fillért az órabéréből? A három férfi csendesen, egyáltalán nem indulatosan vitázik: — A normát sem állapítják meg mindig jól és olyankor mindenki kénytelen összecsapni a munkát. — Az igaz, hogy egy vérbeli szakmunkás akkor sem trehány... — Nincs mindig elég szerszám ... És a legdöntőbb kérdés: — Miért éppen miránk esett a választás? — kérdi az egyik. Neveket mond, akik szerinte szintén gyengén dolgoznak. Lógtak azok is, — s ebben igaza van, csak épp azt nem tudja, ez semmit nem enyhít az ő fegyelmezetlenségén. Az üzemvezető őszintén válaszol: — Valóban akadnak néhá- nyan, akik ellen ugyaneny- nyi a panasz. Most három festőre nincs szükség a gyárban. Mérlegelték, kit küldjenek el. A munkát, a gyárban eltöltött időt, a szakértelmet vettük figyelembe. Serfőző József makacs: — Nem lehetne mégis az öntödébe? — Nem. — És magyarázzák. Az építőipari szakmunkásokból ugyanis hiány van. Nem szólva arról, mi pénzbe került az államnak, míg szakmunkásnak kitanították a fiatalembert. Amikorra az öntödében betanított munkás lehetne, — ismét sok ezer forintot fordítana tanulásra a gyár. Mindezt biztosíték nélkül, hiszen várható, hogy egy szakmunkást sem pénzben, sem munkában nem elégíthet ki a betanított munkások helyzete. S ha tavasszal odébb áll, — a gyár egy szót sem szólhat. így válik meg az ikladi Ipari Műszergyártól három ember. Mindegyik mögött ezernyi érv, emberi érzés — mondjuk ki —, sajnálat. Hiszen munkahelyet változtatni, a megszokottat otthagyni nem könnyű.... Akkor sem, ha számos munkalehetőség, saját szakmájuk várja a környéken őket. Akkor sem köny- nyű, ha éppen ők maguk nem gondoltak idejében a családra, a gyárra. Sokan vannak ilyenek. Az üzemgazdasági főosztályon leveleket forgatunk. Ursinyi Nándor, a főosztály vezetője mutatja. Balogh 11- lésnéhez írják Hatvanba. Közük vele, igazolatlan mulasztásai miatt törlik a gyári névsorból. Nyolc napot mulasztott. Egyet dolgozott itt Amikor felvették, közölték vele, fáradságos lesz az utazás Hatvanból. Hogyan tud három műszakot vállalni? Minden akadályra figyelmeztették. Balogh lllésné mégis kérte a felvételét. Egy napig tartott a gyár szeretete. Sem ő, sem más ki nem számította azóta, mennyibe került az államnak ez az egyetlen nap is. Hányán töltötték hiábavalóan ezzel az asszonnyal munkaidejüket, tárgyaltak vele, adminisztrálták adatait, azután felszólíKésik a Duna Az idén különcködik a Duna, nem gondoskodott téli takaróról és a megszokott időre már nem is bújhatna jégfedél alá, elkésett. A sok évtizedes vízügyi megfigyelések alapján ugyanis Budapestnél átlagosan január 11-re befagy a Duna, de már karácsony táján megkezdi a jégpáncél építését a zajlással. Most még jeget sem láthatunk a folyón, tehát már csaknem három hét a Duna késése. A Balaton még lustább volt. hiszen már december 24-én lejárt a határidő, amikor a sok évi átlagnak megfelelően be kellett volna fagynia a tónak. A Tisza is kényelmesebb, mint máskor, mert majdnem egy hónappal később kezdte meg a zaj- lást a felső szakaszon. A Balaton valószínűleg a késés ellenére sem marad adós az idén, mivel eddig úgyszólván minden évben befagyott. A Duna soha sem volt ennyire szorgalmas. Hetven év alatt mindössze 31 esetben állt be a folyó, zaj- lást viszont nem mulasztott, csak három alkalommal. Most még majdnem 1 fok meleg a Duna vizének hőmérséklete és legalább egy hétig tartó 5—10 fokos hideg kellene ahhoz, hogy 0 fokra hüljön és meginduljon a zaj- lás. A jégtáglák hizlalásához, a parti jégkaréjok kialakításához és a folyó beállásához egy-két hetes erős hidegre lenne szükség. Január végéig tehát lehet, hogy a Duna is pótolja jégtartozását, vagy legalább is az adósság egy részét. A régi megfigyelések szerint viszont, hogy ha még február első hetében sem fagy be a folyó, akkor már a télen — csaknem bizonyos — nem kap jégtakarót. tották, jöjjön munkába, most közük ne jöjjön többet — küldözgetni kell a munkakönyvét... Kinek fáj ez? — azért fizeti a hivatalnokokat az állam! Másik papír. M. A. anyaga. Alacsonyabb munkakörbe helyezték. Fegyelmi vétséget követett el. Ma is méltatlankodik miatta. Még a bírósági végzést, amit papír rögzít — azt is másként mondja az ismerősöknek, elvégre nem mindenki ragaszkodik ahhoz, hogy megnézze a bírósági iratokat. Hemberger Antalból, a TMK vezetőjéből és más felelős emberekből ömlik a panasz. Kísértetiesen hasonlítanak az irodán látott számok és a hallottak. Ursinyi Nándor főosztályvezető mutatta: a gyár dolgozóinak huszonöt százaléka novemberben száz százalék alatt teljesített. Októberben még rosszabb volt a helyzet. Szó sincs anyaghiányról, legfeljebb némi szervezési hibáról, de a veszteségidők nagy része hanyagságból van. Mit mond Hemberger Antal, s mit a többiek? — Fél nyolc után néztem be a villanyszerelőkhöz. Egy dolgozott, kettő ült, három állt. Beszélgettek. Amikor szóltam, megsértődtek: — Ebben a pillanatban jöttünk — védekeztek. Máskor arra hivatkoznak: — Már csak tíz perc van befejezésig, minek kezdjünk új munkához? — Nem ón voltam egyedül ott... Hány tíz percről, hány fél óráról van szó? S amikor már eltelt az idő, következik a kapkodás, a félelem, hátha szá- monkérik a munkát. Lehetne jobban, de aki nem akarja, azt így is ritkán szidják. Sok üzemvezető, csoportvezető is azt hiszi: embertelenség tíz, tizenöt perceket számon kérni. Hemberger Antalról azt mondják, számonkéri. Sokan .panaszkodnak is rá: miért kell neki mindent észrevenni, kapitalista ő, hogy úgy hajtja az embereket? — Ki kérje számon a feladatot, hát miért kapok ón ilyen nagy fizetést? — válaszol tréfásan. S őszintén, kertelés nélkül mondja: — Ha rámbíznák, én megfelelő pénzt adnék a gyárigazgatóknak és megkövetelném, azzal úgy sáfárkodjanak, hogy a gyár és az állam is jól járjon. Azon belül űfey gazdálkodhatna a pénzzel minden igazgató, ahogy akar. Én felemelném néhány szakmunkásnak a fizetését és a lógosokat elküldeném. Akár hiszik, akár nem, kevesebb emberrel is jobban tudnék dolgozni. De azok dolgoznának! Nekik is megérné. Számoljanak csak: a gyengébben dolgozók után ugyanúgy fizet a gyár minden juttatást, szociális beruházást: ebédlőt, óvodát, üdülést és így tovább. Ugyanolyan drága gépekkel dolgoznak, mint a kiváló munkások, holott a beruházások megtérüléséhez van aki hozzá sem járul a munkájával. Jó volna, ha nem a paragrafusok vernék béklyóba a vállalatok munkáját, a módját kellene keresni, hogyan javítsunk ezen a lazaságon. ... Három ember válik meg a napokban a gyártól. Ma még egyik sem érzi igazán, hogy maguknak tehetnek szemrehányást, hiszen, ha jól dolgoznak nem valószínű, hogy rájuk esik a választás. A munkatársak, az ismerősök között sokan sajnálkoznak majd: utcára tenni manapság embereket? Azt már nem mérlegelik, hogy millió munkahelyen várják a munkásokat. Mindenki jobban akar élni a mainál. Mennyire természetes kívánság ez! De hogyan éljünk jobban? Alszere- tetből, vagy szigorúan ellenőrzött, felelős munkából? S ki a hibás abban, ha valaki csak sóhajtozik a családért, a gyárért, de nem saját munkájára, hanem mások emberségére épít?! Emberségére, ami csak addig emberség, amíg nem megy a gyár, a gyári kollektíva rovására! Sági Ágnes A megyében 17 millió forintot költenek iskola- építésre Az idén több iskolával gaz- i dagodik Pest megye. Tavasszal I hét helyen — Szentendre—Iz- | bégen, Vensegen, Monori-Er- ! dón, Bemeoebarátin, Szigethal- I mon, Kiákunlacházán és Érd- ligeten — kezdik meg általános iskola — összesen 42 tanterem — építését. Ezenkívül két gimnáziumot létesítenek a megyében. A váci 12 tantermes középiskola építését már tavaly megkezdték. A város lakói és diákjai jelentős értékű társadalmi munkával segítették létrehozását. A ceglédi nyolctantermes gimnázium építkezése az idén kezdődik. A Pest megyei Tanács az idén csaknem 17 millió forintot költ iskolák építésére. (MTI) KÉT KIÁLLÍTÁS Január 22-én, pénteken délután fél hatkor nyílik a Csók István Galériában Szinte Gábor festőművész kiállítása. Megnyitó beszédet mond Viít Tibor szobrászművész. — Szombaton, január 23-án délben nyílik a Kulturális Kapcsolatok Intézetében a Mai dán grafika című kiállítás. Megnyitó beszédet mond dr. Maller Sándor, a magyar UNESCO bizottság főtitkára I Levél — újságügyben Tisztelt Budapest-Vidéki Postaigazgatóság! Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy nem kell illetékest keresnünk a pomáziak hónapok óta fennálló panaszainak megoldására. Jól tudják ezt a naponta hozzánk érkező levelek Írói is, akik joggal felháborodva írják meg azt az áldatlan állapotot, amelynek következtében a község jelentős területén nem kézbesítenek újságokat. Az ismétlődő panaszok nyomán nem egy esetben jártak már Pomázon az .illetékes postaigazgatósági kikül- íj döttek, akik Ígértek és utasítottak, de a panaszok meg- ^ szüntetésének kulcsát nem adták át a helyi postahivatal fi vezetőjének. A legkínosabb helyzetben ők vannak, a 'fi posta helyi alkalmazottai, mert nekik kell szembenézte niök az előfizetett, de kézbesitetlen lapok okozta követifi kezményekkel. Nem ritka az olyan válasz, hogy az előfi- 'fi zetési díjat csak abban az esetben fogadhatják el, ha az 'fi előfizető vállalja, az előfizetett lapért a postahivatalba való naponkénti bejárást. Javaslatok is érkeznek a panaszok mellett, amelyben arra kérik szerkesztőségünket, hogyha már kénytelenek elviselni a lapkézbesítés hiányát és kénytelenek megszüntetni 10—15 éves előfizetéseiket, legyünk segítségükre abban, hogy legalább példányonként vásárolhassanak a postahivatal bármelyik ablakánál, vagy az utcán, központi helyen elhelyezett pavilonban, üzletekben. Nem tagadhatjuk, mi is jártunk a pomázi panaszok nyomában, de sajnos a több száz előfizető elvesztésének megállapításán kívül, amely különböző lapoknál — jelentős részt a Népszabadságnál és Pest megyei Hírlapnál — mutatkozik, segíteni nem tudtunk. Tisztelt Postaigazgatóság! Most már mi is — a po- máziakkal együtt — a nyilvánosságot használjuk fel és ezúton hívjuk fel figyelmüket, segítsenek nekünk, segít- 'fi seriek a pomáziaknak, mert a hónapok óta tartó levelez- ’'fi 'fi getéssel sem ők, sem mi nem érhetjük be. | Sz. I. ^ Milyen állami támogatást kapnak az idén a tsz-ek? IV. A szakemberellátás áj módszere A 3004/7. számú kormány- határozat kimondja: az állam továbbra is segítséget nyűit a tsz-eknek megfelelő képzettségű mezőgazdászok, könyvelők és egyéb szakemberek alkalmazásához. A tsz- ek szakemberellátásának új rendszeréről külön kormány- határozat (1024/1964) intézkedik, amelynek végrehajtási utasítása a 16/1964. számú földművelésügyi miniszteri rendelet. Az említett határozat megszünteti a szakemberek termelőszövetkezetbe irányításának eddigi rendszerét. Ennek legfőbb oka az, hogy a legutóbbi években végrehajtott átcsoportosítások után már jóval kisebb a lehetőség másutt dolgozó szakemberek tsz-be helyezésére. Most mindenekelőtt új szakemberek kiképzésével kell gondoskodni arról. hogy elegendő és megfelelő agronómus, könyvelő legyen minden tsz-ben. Azok azonban, akik 1965. január elseje előtt kerültek tsz-be, aszerint részesülnek kedvezményekben, ahogyan annak idején a rájuk vonatkozó szabályok előírták. Ezek érvényessége az átirányításuk alkalmával megállapított határidő lejártáig tart. A tsz-ek szakemberellátásáról szóló rendelet lehetőséget ad arra, hogy társadalmi tanulmányi ösztöndíjak adományozása céljából állami támogatást kapjanak a gazdaságilag meg nem erősödött és kivételes esetben a közepesen működő tsz-ek. Az ilyen címen igénybevehető támogatás mértékét a járási tanács állapítja meg. Az állam magára vállalta azoknak a kezdő szakembereknek a fizetését, akik gyakorló idejüket az előbb említett kategóriába tartozó tsz-ekben töltik. Annak a kezdő szakembernek, aki szakmai gyakorlatának befejezése után a megyei tanács mezőgazdasági osztálya által kijelölt tsz-ben legalább ötévi működésre kötelezettséget vállal, letelepedési segélyt adnak. A segély ösz- szege 10 000 forint, ha pedig szakembernek vele együtt élő házastársa van, akkor 15 000 forint. A közgyűlés hozzájárulásával levelező oktatásban részt vevő termelőszövetkezeti tagokat ugyanazok a tanulmányi kedvezmények illetik meg, amelyek a Munka Törvénykönyve szerint a munkaviszonyban levő dolgozóknak járnak. A tanulmányi szabadság idejére a tagnak az előző naptári évben elért átlagos részesedését kell jóváírni. Az a szakember, aki a Mezőgazdasági Mérnöktovábbképző Intézet által vagy felügyelete alatt szervezett továbbképző tanfolyamon vesz részt, kiegészítő javadalmazását a tanfolyam ideje alatt is megkapja. Ha kiegészítő javadalmazásban nem részesülő szakemberről van szó, akkor kiküldetési költségtérítés illeti meg. Előírja a rendelet, hogy a leendő szakembert a termelő- szövetkezet közgyűlése elsősorban az arra alkalmas tagok közül jelöli ki, illetőleg a szakember-jelöltet annak kérésére tagként felveheti. Ha ez nem lehetséges, akkor felkérés, illetve pályázat útján munkaszerződéssel lehet szakembert alkalmazni. Ha állami, társadalmi vagy szövetkezeti szervnél munkaviszonyban áll, akkor a tsz kérheti a munkáltatótól a szakember népgazdasági érdekből történő áthelyezését. Az így áthelyezett szakembert akkor is megilletik az ilyen esetben járó kedvezmények, ha tagként kerül a tsz-be. Szakembert munkaszerződéssel csak előzetes közgyűlési határozat alapján lehet alkalmazni. Ha a tsz a szakember javadalmazására állami támogatást vesz igénybe, akkor a munkaszerződés megkötéséhez a járási tanács előzetes hozzájárulása szükséges. A rendelet javasolja, hogy a munka- viszonyba lépő szakember munkaszerződésében kölcsönösen legalább hathónapos felmondási időt állapítsanak meg. Ezt a megoldást a mező- gazdasági termelés sajátosságai indokolják. Fontos intézkedése a rendeletnek az is, hogy a tagként működő szakembernek — kérésére — ugyanolyan mértékű szabadságot kell engedélyezni, mint amennyit a Munka Törvénykönyve a hasonló beosztásban munkaszerződéssel alkalmazott dolgozóknak biztosít. A rendelet részletesen foglalkozik a termelőszövetkezeti szakemberek javadalmazásával. Megállapítja az alapjavadalmazás mértékét és kimondja, hogy az eredményességi javadalmazás egy naptári évben elérheti a szakember évi alapjavadalmazásának 40 százalékát. Ha a termelőszövetkezet anyagi helyzeténél fogva nem képes a szakembernek legalább a rendeletben javasolt munkadíjat elérő alapjavadalmazást nyújtani, akkor az alapjavadalmazást állami támogatásból kiegészíthetik. Ilyen kiegészítésre csak gazdaságilag meg nem erősödött és — kivételesen — arra rászoruló közepesen gazdálkodó termelőszövetkezetben kerülhet sor. A kiegészítő javadalmazást három évig folyósítja az állam, s utána, kivételes esetben, még két évre meghosszabbíthatják. Legfeljebb havi 800 forint erejéig terjedő kiegészítő javadalmazást lehet engedélyezni olyan szakembereknek, akik állami gazdaságban, kutatóintézetnél vagy másutt alkalmazásban vannak és ottani munkájuk mellett valamelyik, még meg nem erősödött tsz- ben vállalja a szakmai vezetést, illetve annak segítését. Azt a szakembert, akit állami, társadalmi vagy szövetkezett szervtől önkéntes jelentkezés alapján termelőszövetkezetbe áthelyeztek, állami támogatásból különféle költség- térítések, segélyek illetik meg. A rendelet pontosan meghatározza ezeknek a kedvezményeknek a feltételeit és mértékét. A termelőszövetkezetek hosszúlejáratú hitelt kaphatnak arra, hogy szakemberek részére készenléti lakást építsenek. Típusterv szerint épített, 2—3 szobás, közművesített lakás esetén 80 000 forint vissza nem térítendő állami támogatást vehet igénybe a tsz. Lehetőség van arra is, hogy a szakemberek — évenként meghatározott keretben — családi lakóház építésére kölcsönt kapjanak. Mindezek és a rendeletben még részletezett, de most nem említett intézkedések igen előnyösek a termelőszövetkezeteknek és a tsz-ekben dolgozó szakembereknek. Lényegesen hozzájárulnak ahhoz, hogy tovább javuljon a tsz-ek gazdálkodásának szakmai irányítása, ez pedig alapvető feite- tele a nagyüzemi társas gazdaságok eredményesebb működésének. ____________ (g. P.) Ő sbemutató Ma este magyarországi ősbemutatóra kerül sor az Állami Déryné Színház Kulich Gyula téri színházában. Sz. J. Aljosin: Döntő pillanatok című három felvonásos színművét mutatják be a színház művészei Földeák Róbert rendezésében.
