Pest Megyei Hirlap, 1965. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-20 / 16. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! na AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LÁPJA IX. ÉVFOLYAM, 16. SZÁM ARA 50 FILLER 1965. JANUÁR 20, SZERDA Hárommillióval gyarapodott a közös vagyon (Munkatársunk telefonjelentése.) Évről évre eredményesebben gazdálkodik már az úri Bélte Termelőszövetkezet. 1961-ben még 20 forint alatt volt itt a munkaegység értéke, rá egy. évre már 30 forintra emelkedett, 1963-ban pedig elérte a 34 forintot. Az elmúlt esztendőt — a jelek szerint — az úriak a tervezett 35 forinttal szemben 38 forinttal zárják. Ez annál is inkább figyelemre méltó, mivel a növény- termesztést jelentékeny kár érte. A csapadékszegény tavasz, meg a száraz nyár eleje miatt megszorult a szem, s megcsappant a gabonahozam. Egymillió 200 ezer forinttal csökkentette ez az árbevételt. Ugyanakkor viszont több növényféleségből — a tagok odaadó munkája eredményeként és a szakszerű vezetés következtében — tetemes többletbevételre tettek szert. • Növekedett a tagok jövedelme • 38 forint egy munkaegység • Sikeres évet zárt az úri Béke Tsz Kukoricából például több mint 300 ezer forint, burgonyából 350 ezer forint többletjövedelem származott. Az állattenyésztés szintén tisztes jövedelemmel gyarapította a bevételt. Úri községben hagyományai vannak a szarvasmarha-tenyésztésnek. A Béke Termelőszövetkezet egyik fő célkitűzése, hogy ezt a hagyományos állattenyésztési ágat minél inkább felvirágoztassa. Jelenleg 410 szarvasmarhája van a közös- nékv ebből 120 a tehén — s itt a tehenészet is gazdaságosain termel. Az állattenyészNagy erkölcsi ösztönzés: az üzemi demokrácia A napokban sorra kerülő termelési tanácskozásokat legtöbb üzemünkben már a módosított MT—SZOT határozat szellemében szervezik. A rendelkezés megjelenése utáni napon több helyről érkezett hír, hogy az eddigi szervezést sürgősen kiegészítik, biztosítani akarják, hogy a termelési tanácskozások rendszerét valóban differenciáltabban alakítsák ki. Mit jelent a differenciáltság — amit oly erőteljesen hangsúlyozott a határozatmódosítás bevezetője? Ügy lehetne röviden meghatározni: annak biztosítását, hogy az adott időszak legfontosabb termelési feladatait minél több dolgozó megismerje és a jobb végrehajtás érdekében a munka egészéről, vagy egyes részleteiről elmondják véleményüket, javaslataikat, tanácsaikat. A munkásjavaslatokat is jobban figyelembe kell venni, mint eddig — ezt szolgálja a műhelyenkénti naplózás és a válaszadási kötelezettség — sőt biztosítani kell, hogy szükséges esetben érvényesülhessen a termelési tanácskozás véleményező, vagy döntő jogköre is. A határozat módosítása a differenciáltság növelésével tovább bővíti kereteit a legnagyobb erkölcsi ösztönzőnek, a vállalati demokráciának. Keretekről írok, mert a belső tartalmat a határozat végrehajtása közben az üzemekben, a vállalatokban kell megadni. Ezért kell előre gondosan elemezni a tanácskozás szervezését és keresni a megfelelő módszereket. A vállalatok nagysága, a teiv melési profil, a munkásállomány összetétele stb. miatt természetesen számolnunk kell sajátosságokkal, de akad jónéhóny minden üzemre érvényes, szinte kötelező feltétel Is. Ilyen például az, hogy a termelési tanácskozásokat minden üzemben, minden vállalatnál kis egységekben. műhelyenként kell tartani (Ez eddig javaslat, de nem kötelező előírás volt.) A beszámoló érintse a vállalat egészének helyzetét és termelési gondjait, de elsősorban a műhely, vagy a műhelyrész feladataival foglalkozzon. Ezzel biztosíthatják csak, hogy a dolgozók mind nagyobb számban részt vegyenek a tanácskozásokon és érdemben hallassák szavukat. A tartalmas termelési tanácskozás másik feltétele — ezt munkásoktól már hónapokkal előbb hallottam —, hogy a beszámoló egyszerű, őszinte, pontos és nyílt legyen. A vállalati demokrácia szabadabb kibontakozása követeli meg a nyíltságot, a közérthetőséget, az őszinte hangot. A bizalom alapvető feltétele ez, csak így várhatjuk, hogy a munkások szakmai tapasztalataikkal, ismereteikkel, javaslataikkal segítenek megoldani a termelés gondjait. A beszámolóval kapcsolatos a jó termelési tanácskozás harmadik feltétele is. Akkor cselekszik helyesen a művezető, ha nem akar mindent elmondani, hanem a legidőszerűbb, az elsősorban megoldásra váró kérdésekre irányítja a figyelmet. Más az aktualitás ilyenkor év elején, más nyáron, a nagy szabadságolási csúcsidőben és természetesen más ősszel, amikor többet ismerünk már a tervek teljesítéséből. Érthető, ha a most sorra kerülő termelési tanácskozásokon az 1965. évi terveket kell ismertetni, és a dolgozóktól a felszabadulási verseny megindításával is ezek sikeres végrehajtására kell segítséget kérni. Sokszor beszélünk a munkásoknak arról; övék a gyár, saját érdekükben dolgoznak és a szebb élet alapja a gazdaságosabb, az egyre javuló termelés. Hányszor előfordult azonban, hogy nagyszerű munkásjavaslatok vesztek a semmibe, s gyakran azok nem érezték szavuk hatását, akiktől valóban az ország sorsa függ. Ha most az MT—SZOT határozat szelleme szerint igyekszünk tartalommal megtölteni a termelési tanácskozásokat, újabb példával győzhetjük meg a munkást, hogy van hatása véleményének, termelési és élettapasztalatának és ha ezt elmondja, akkor a napi termelőmunkájánál többel jé.rulhat a népgazdasági fejlesztéshez. A munkás, a dolgozó ember számára ez a legnagyobb erkölcsi ösztönzés. Kovács András tés egyébként a tervezett árbevétellel szemben néhány százezer forinttal teljesítette túl az előirányzatot Jól jövedelmezett az elmúlt évben a juhászat is. összességében az úri Bäte Termelőszövetkezet egymillió 800 ezer forint többletbevételre tett szert az elmúlt esztendőben. Ma már közös vagyona meghaladja a 16 millió forintot Érdemes szemügyre venni, hogyan gyarapszik itt esztendőről esztendőre a közös. Az elmúlt években általában két-két és fél millió forint volt a növekedés. A múlt évben hárommillió forinttal növekedett ez az összeg. Mindamellett valamennyi kötelezettségének időben eleget tett a termelőszövetkezet. Törlesztették az esedékes hiteleket, s most a többletjövedelem egy részét, 300 ezer forintot, biztonsági tartalékként teszik félre az idei esztendőre. Megkezdődött a varsói szerződés tagállaminak értekezlete A honvédelmi miniszterek találkozója Spychaíski marsaiktól Tavaly ismét jelentős ösz- szegű beruházást hajtottak végre Úriban. Egymillió forint értékű épülettel, istállóval, magtárral, gépszínnel gazdagodott a közös, s ugyancsak egymillió forint összegben vásároltak új gépeket. Gyarapodott a közös erőgéppark, s több új munkagép könnyítette meg a nehéz fizikai munkát. Amellett, hogy az előző éveknél nagyobb ütemben növekedett a közös vagyon, nagyobb összeget ruháztak be, nem csökkent, sőt, növekedett a tagok jövedelme. Tavaly az egy tagra jutó jövedelem 12 700 forinttal megelőzte a járás valamennyi közös gazdaságát. Kosztolányi Kálmán főkönyvelő szerint most az várható, hogy ennél az összegnél is nagyobb lesz az átlagjövedelem. A munkában rendszeresen részt vevők évi keresete sokkal jobb, mint például a üzembe járó munkásoké. Például Majzik József fogatos, aki egész éven át rendszeresen részt vállalt a közös munkákból 25 ezer forint jövedelmet ért el. Sillinger József évi keresete megközelítette a 30 ezer forintot, s ebből 15 ezer forint készpénzt most kap majd kézhez a zárszámadási közgyűlésen, Solti Imre gyalogmunkás 19 ezer forintot keresett. Laczkó Antal növénytermesztő 20 ezer forintos jövedelemre tett szert. Év közben a szövetkezet tíz forint rendszeres havi előleget osztott munkaegységenként. Érthető hát a tagok jó kedve, mert Úriban igen jó a hangulat, bizakodással várják az ünnepnek számító zárszámadást. A tagok most sem pihennek. A fogatosak hordják a trágyát, a szerelők pedig a téli gépjavítást, gépkarbantartást végzik. A szövetkezet már a tavaszra készül. Az idei esztendő pedig még több sikert igér, mint a most lezá- i rásra kerülő. 1 (s. p.) A Varsóba érkezett Kádár János vezette magyar küldöttséget Wladyslaw Gomulka fogadta BESZÁMOLD A 2. OLDALON Napirenden: az új év szállítási gondjai Hétmillió tonna kerekeken — Megyei autóközlekedési vállalat — Megoldják a tejszállítási Vácon tartotta tegnap ülését a megyei szállítási bizottság: téma az 1965-ös év. Vezető helyen a város lakosságának és üzemeinek közlekedési-fuvarozási gondjai álltak. A Váci Városi Párt- bizottság titkára, Búzás Fe- rencné elnökölt a megbeszélésen. Az üzemi, vállalati megbízottak előtt Németh József, az Állami Fuvarozási és Kordélyozási Vállalat igazgatóhelyettese számolt be az idei programról. Hétmillió tonna elszállítani való vár rájuk Pest megyében. Emlékeztetett arra, hogy míg a vasútnál három nap, a gépkocsifuvarozásnál három óra a kocsiforduló ideje. Minden perc számít. S mivel idén változatlan anyagi eszközök birtokában kell lebonyolítani a forgalmat, a szállíttatok egyenletesebb rendeléseire van szükség. Általában nagyobb megértésre, közreműködő és segítőkészségre. A szállító fél segítsége két-há- rom forgó, rakodógép és a hozzávaló dömperek kivezénylése Vácra a napokban. A jobb ki-berakodást szolgálja az egyes cikkekre megállapított bérek revíziója, s azok előnyben részesítése, amelyek a szállítás szempontjából a legfontosabbak. Felszólalt a városi tejüzem megbízottja. Figyelmeztetett arra, hogy a tej, tejtermék nem kezelhető együtt a tégla-, vagy zöldségszállítmánnyal. Itt két óra késés az áru tönkretételével lehet egyértelmű. Jön a nyár, nem látják biztosítottnak a napi 40 000 liter tej szállítását. A Budapest környéki TÜZÉP képviselője felhívta a figyelmet arra, hogy a szállítás rendkívül összetett, ezer tényezőtől függő tevékenység. Az 1. számú AKÖV képviselője arról beszélt, hogy a legnagyobb jóindulattal igyekeznek eleget tenni a sokféle kérésnek, de több mint négyezer jármű kormányzása rendkívüli feladat Nagyobb fejtörést okoz azonban, hogy állandó alkatrészhiánnyal küszködnek. Már tavaly is csak az igényelt anyagok egy részét kapták kézhez. A Csepel Autógyár még ezt a redukált mennyiséget, sem , tudja szállítani az idén. További zavart okozott, hogy két hónapig nem gyártottak áutó- gumi-külsőket, ezért sok járművet félre kellett állítani — tartalék hiányában. A tejiparnak ígéretet tett: a leg- üzembiztosabb kocsikat vezénylik oda, nehogy a bekövetkezhető motorhiba miatt a gyorsan romló szállítmány tönkremenjen. Kifogásolta, hogy a MÁV a korábbi gyakorlattal ellentétben nem tolatja ki az iparvágányra az üzemeknek címzett szállítmányt, s így azt kétszer kell átrakni és autóval helyhez vinni. A megyei tanács osztályvezetője, Ujfalussy Ferenc emlékeztetett rá, hogy Vác fejlett iparú város, s országos érdek, hogy módot találjanak az idei szállítási feladatok megoldására. A megyei pártbizottság képviseletében felszólalt Bakó Ferenc. Hangsúlyozta, hogy az előző évekhez hasonlóan, az idén is el kell juttatni az árut rendeltetési helyére, ehhez azonban példás összefogásra van szükség. Bejelentette, hogy április elsején megyei teherfuvarozási vállalat alakul. Ez bizonyára eny- - hiti gondjainkat. A zárszót a városi pártbizottság titkára. Búzás Ferencije mondotta. Mindenekelőtt arra hívta fel a, figyelmet, hogy mint az élei minden ágában, úgy a szállításoknál is fellelhetők a rejtett tartalékok. A programok megfelelő és lelkiismeretes ! egyeztetésével a legnehezebb körülmények között is célhoz lehet érni. Befejező szavaiban , kifogásolta, hogy máig is megoldatlan a váci lakosság tüzelőjének házhoz szállítása. A mostani gyakorlat szerint a szenet, és fát a rendelő háza elé rakják le, s annak kell azt hóban, sárban a maga pincéjébe, raktárába behordani. Végezetül arra kérte a jelenlevőket, hogy együttesen segítsenek megoldani Vác város és az egész népgazdaság idei szállítási gondjait. (t- gy.)
