Pest Megyei Hirlap, 1965. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-19 / 15. szám

ns? AILC \JCivlnp 1965. JANUAR 19. KEDD A közlekedés idei terveiről, a megyei szállítási bizottságokról, az idegen- forgalomról, a távlati fejlesztésről Beszélgetés dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszterrel KIÁLLÍTÁS ELŐTT Találó hasonlat, a közieke- i dés az ország vérkeringése. S [ mint ahogyan az élő szervezet- J nek sem közömbös, milyen a vérellátása, az ország, az egész népgazdaság szempont­jából is rendkívüli jelentősége van annak, milyen — és ho- , gyan fejlődik — köziekedé- 1 sünk. Ezzel kapcsolatos kérdé­sekkel kerestük fel dr. Csaná­di György elvtárs, közlekedés- és postaügyi minisztert. Az alábbiakban közöljük kérdé­seinkre adott válaszait. O Uj esztendő lévén, első­sorban azt szeretnénk megtudni miniszter elvtárstól: mit várhatunk a közlekedés- i töl 1965-ben? — Az elmúlt év közlekedé­si eredményei — 8,5 millió utassal és 10 millió tonna áru­val szállítottunk többet a tér- ] vezetetnél — azzal a remény- j nyel biztatnak, hogy eleget tudunk tenni idei feladataink­nak is. Ezek pedig óriásiak; hogy mást ne említsünk, a MÁV-nak 410—420 millió utas és 115 millió tonna áru szállí- j tására kell felkészülni. Ennek j objektív előfeltételeit is igye­keztünk biztosítani: a vasút 1965-ben több ezer teherko- | csit s jelentős számú Diesel- és villanymozdonyt kap. Villa­mosítjuk a Miskolc—Szerencs —Nyíregyháza vonalat és Sze­rencsig bevezetjük a villamos­vontatást. — Közismert, hogy — első­sorban a nagytömegű áruszál­lításnál — milyen előnyei vannak a hajón történő fuva­rozásnak. Ezt a lehetőséget is jobban szeretnénk kihasználni az idén, a hajózás, a vasút és az autóközlekedés együttmű­ködésének megjavításával. — A személyszállítás lebo­nyolításának zöme a vasútra és az autóbuszközlekedésre hárul. De olyan gyorsan nő­nek ^zen a területen az igé­nyek, hogy azokkal egyelőre nehezen tudunk lépést tarta­ni. így a személyszállításban a zsúfoltság fokozódása ellen elsősorban forgalomszervezési és forgalomirányítási intézke­désekkel próbálunk majd küz­deni. — A távolsági autóbuszköz­lekedés kocsiparkját felfrissít­jük: az új autóbuszok megje­lenésével a kényelmetlen bó- dés gépkocsik és elavult autó­buszok lassan eltűnnek a já­ratokról, az utazási idő meg­rövidül, utasaink hamarabb jutnak be munkahelyükre, il­letve haza. | — Útjaink korszerűsítésével kapcsolatban megemlítem, hogy úthálózatunk 41 százalé­ka már portalan burkolatú. Az idén a fő úthálózat fej­lesztése mellett folytatjuk az alsóbbrendű utak portalaní­tását. További bekötőutak épí­tésével újabb községek kap­csolódnak be az ország gaz­dasági vérkeringésébe. Meg­építünk. illetve átépítünk több nagy nyílású hidat. © Hallhatnánk valamit a telefonhálózat, a rádió és a tv idei fejlesztéséről is? — Lehetőségeinkhez mér­ten gondot fordítunk a vidé­ki városok távbeszélő köz­pontjainak fejlesztésére. A vidéki automata központok közül Szeged, Szekszárd, Hat­van és Tatabánya központját 400—400 állomással, a kézi kapcsolású központokat 500 állomással bővítjük. Csong- rád központja például 100 új állomást kap. Központi áram­ellátású távbeszélő központot kap Füzesabony; Balatonfü- red és Veszprém között kor­szerű kábelt fektetnek le az idén. s így a két város előfi­zetői közvetlen tárcsázással hívhatják majd egymást. — A múlt esztendőben he­lyezték üzembe a gépesített budapesti távgépíró közpon­tot. amely 77 hazai táviróhiva- tal között létesít automatikus távirókapcsolatot. Ebben az évben elkészül a miskolci és a debreceni főközpont, raj­tuk keresztül kapcsolódnak az automatikus hálózatba a körzetükbe tartozó távíróhi­vatalok is. Az országos elő1 fizetői távgépíró hálózat (te­lex) központjai az idén 500 új előfizető jelentkezését fog­ják kielégíteni. — A Petőfi-rádió műsorát sugárzó 8 kilowattos adó he­lyett a második negyedévben új. 20 kilowattos berendezést helyezünk üzembe. Ez Buda­pesten és környékén javítja meg a műsor vételét. A na­pokban kezdi meg rendsze­res üzemét a salgótarjáni te­levíziós átjátszó állomás. Az adó a műsort a kékesi adótól veszi át, s 20 watt energiával sugározza a városnak és köz­vetlen környékének. A tokaji nagy adó üzembe helyezését az év második felére tervez­zük. Még ebben az évben ad­juk át rendeltetésének a bu­dapesti tartalékadót is, hogy a tv-nagyadó üzemzavara ese­tén a közönség megszakítás nélkül élvezhesse a műsort. O Újabban a sajtóban is gyakran hallatnak ma­gukról a megyei szállítási bi­zottságok. Hogyan értékeli ezek tevékenységét Csanádi elvtárs? — A közelmúltban Zala­egerszegen jártam. A megyei párt- és tanácsi vezetőktől hallottam, hogy a vagonok­ból Szombathelyről érkezett téglát raktak ki, majd az így megürült vagonokba a hely­beli téglagyár tégláját he­lyezték el, s indították Szé­kesfehérvárra. Azután meg­tudtam, hogy a zalaegerszegi Sütőipari Vállalat részére Almásfüzitőről érkezik a fű­tőolaj; a helybeli olajipar az ország minden részébe szál­lít, csak éppen — helybe nem. Sajnos, folytathatnám e nega­tív példák sorolását. Ezek is azt mutatják, hogy az ilyen problémákat megoldani csak összefogással lehet. Segíthet­nek bizonyos állami intézke­dések, rendszabályok is, s ezekre feltétlenül sor is fog kerülni, de tartós eredményt csak szélesebb társadalmi erők bekapcsolásával tudunk elérni. — Ezt a társadalmi erőt testesítik meg a megyei szál­lítási bizottságok; ez tevé­kenységük, jelentőségük lé­nyege. O Az elmúlt esztendő ide­genforgalmunk fellendü­lésének éve is volt. Kaphat­nánk-e némi tájékoztatást ar­ról: hogyan igyekeznek kielé- géteni az idegenforgalomban a közlekedés igényeit? — Valamennyi közlekedési ágazatunk érdekelt az idegen- forgalomban. Tudatában va­gyunk annak az alapigazság­nak, hogy közlekedés nélkül nincs idegenforgalom. Ezért igyekszünk az idegenforga­lom közlekedési és szállítási igényeit számon tartani és minél jobb színvonalon kielé­gíteni. — Az idén átadjuk a forga­lomnak a magyarországi autó­pálya 7 kilométeres szakaszát. Ez része a Balaton felé épülő új autópályának, s az elké­szült szakasz közvetlen csatla­kozást létesít a Tatabánya— Bécs t'elé vezető 1-es úthoz is. It+ alkalmazzuk először az új­rendszerű útbaigazító táblá­kat, amelyek jelentősen növe­lik a járművek biztonságos közlekedését. Még ebben az évben befejezzük a 807-es szá­mú út Dunaalmás—Tata kö­zötti szakaszát, hogy az Auszt­riából és Csehszlovákiából Bu­dapestre tartó járművek könnyebben elérjék a fővá­rost. Folytatjuk a Sopron— Balaton közötti út korszerűsí­tését, amely a bécsi — s álta­lában a nyugati — autós tu­risták közlekedését könnyíti meg. Ugyanezt a célt — a Ba­laton könnyebb megközelíté­sét — szolgálja, az Alföld fe­lől. a 621-es számú út Simon- tornya—Igar közötti szakaszá­nak korszerűsítése. — A magyar légiközlekedés már tavaly is a külföldi jára­tok fejlesztésére fordította ereje javát. Megindította pél­dául a budapest—milánói já­ratot, s a Budapest—Pozsony, valamint a Budapest—Kassa útvonalakon az idényjárato­kat. Ebben az évben újabb já­ratokat tervez a MALÉV. Megindulnak gépeink a Bu­dapest—Athén—Nicosia—Bej­rut—Damaszkusz vonalon. Az Adriai-tenger felé irányuló turistaforgalmunk elősegítésé­re Budapest—Zágráb—Dub­rovnik és Budapest—Belgrad —Dubrovnik; a Fekete-ten­gerhez Budapest—Konstanca idényjárat indul. Más járato­kon — így a Budapest—Brüsz- szel—London, illetve a Buda­pest—Helsinki vonalon — sü­I rítik a járatokat. — Mint arról már a sajtó I is hírt adott, a nyáron közvet- ! len vasúti összeköttetést léte­sítenek az ausztriai Grazból j a Balatonhoz, s ha nyugati I szomszédunkkal a kívánt | ütemben fejlődnek a baráti | kapcsolatok, sor kerülhet a I Bécs—Hegyeshalom közötti j vasútvonal villamosítására is. © Közvéleményünket na­gyon érdekli, milyen lesz a közlekedésünk a jövőben. Hallhatnánk-e valamit a ma­gyar közlekedés távlati fejlesz­tési terveiről? — 1965 végére elkészül a közlekedés és hírközlés átfo- gó távlati fejlesztési koncep- ' ciójo. A legfontosabb célkitű- I zéseket — mintegy húszéves távlatra — a közlekedéspoli­tikai irányelvekben már meg­határoztuk; megvalósulásuk üteme a népgazdasági erőfor­rásoktól függ majd. — A vasút területén a for­galom orosz1 önrészét bonyo­lító mintegy 2500 .kilométernyi vasúti törzshálózát átbocsátó képességének növelése érde- j kében számos állomást kor­szerűsítünk, s ezeket, valamint vonalainkat modern biztosító berendezésekkel kívánjuk fel­szerelni. Egyes vonalszakaszo­kon új, második vágányokat tervezünk megépíteni. A vo­nalvillamosítást mintegy 1700 kilométernyi hálózatra kíván­juk kiterjeszteni. A vasútháló­zat további részén Diesel-von­tatásra térünk át. E korszerű­sítési program előreláthatólag 20—25 évei vesz majd igény­be: a tolatás dieselesítését azonban ennél hamarabb be­fejezzük. — A közúti közlekedésben a járműpark — óvatos becslések szerint — 20 év alatt a jelen­leginek nyolc-tízszeresére nö­vekszik. Ezzel párhuzamosan természetesen újabb forgalmi telepek létesítése, s a szerviz- hálózat gyorsütemű fejlesztése is szükséges. A közúthálózat megfelelő fejlesztése mellett gondolnunk kell arra, hogy a nagy forgalmú utak és vasutak szintbeni keresztezését fokoza­tosan kétszintű keresztezések­ké építsük át. — Ami víziközlekedésünket illeti, jelenleg csak a Duna megfelelő hajózó út. a víz­szintszabályozás hiányában azonban ennek használata is korlátozott. 20—30 éves táv­latban azonban már számolha­tunk mind a Dunán, mind pe­dig a Tiszán — a tervezett duzzasztóművek hatásaként — a hajózási lehetőségek lé­nyeges javulásával, sőt. a Du­na—Tisza-csatorna létesítése révén a két vízrendszer hazai összekapcsolásával is. — A nemzetközi légijáratok várható nagyarányú fejlődése indokolja a Ferihegyi repülő­tér további korszerűsítését, bővítését — mondotta befeje­zésül dr. Csanádi György köz­lekedés- és postaügyi minisz­ter. U. L. (Foto: Kotroczö) A MÁV egyik legszorgalma­sabban és legjobban munkál­kodó járműjavító üzeme a du­nakeszi vállalat. Ez idén is egy sorozat új járművel növe­li a forgalmat lebonyolító vo­natok szerelvényeit. A közön­ség által megkedvelt kényel­mes, praktikus és könnyen tisztántartható Bah-személyko­csikból 150 készül ez év vé­géig. A már korábban bemu­tatott és az elővárosi közleke­dést modernizálni hivatott MlX-es HÉV-motorkocsikból 20 darab hagyja el a műhelye­ket. A motorkocsik közé csa­tolható pótkocsikból 10-et ké­szítenek. Ezeket "a számokat olvasva, látható, hogy valamivel keve­sebb új jármű lát napvilágot, mint tavaly. Ezzel szemben lé­nyegesen többet áldoznak a már futó kocsik javítására. Gyors, átmenő javításra kerül 420 kocsi, míg a fővizsgákat 1350 járművön kell elvégezni. Nagy tételű munka 119 poggyász és postakocsi fővizs­gája s 39 ilyen jármű futója­vítása. A még papírra nem vetett Versenyvállalások to­vábbi, programon felüli javí­tás elvégzését akarják szorgal­mazni. A tavalyi, kitűnő év­zárás feljogosítja a járműjaví­tó munkatársait arra, hogy az idei, erősebb program teljesí­tését is biztosra vehessék. Kerékpár-„specialisták' Gombás József, 20 éves nagykáta-erdőszőlöi segéd­munkás és fiatalkorú testvé­re elhatározták, hogy a moto­rokra, illetve a kerékpárokra specializálják magukat. En­nek érdekében Tápiószeléröl ellopták a rendőr szolgálati motorkerékpárját. Ezután a nagykáta-erdőszölői iskola udvarából egy ipari tanuló kerékpárját „léptették” meg. Ha egy üzlet menni kezd, már nem lehet megállítani. A két testvér a nagykátai ital­bolt elől két kerékpárt vitt el. De szeretteii a változatos­ságot: az egyik férfi a másik női gép volt. A rendőrség rövidesen nyo­mára bukkant a két testvér­nek. A házkutatás során min­dent megtaláltak, kivéve né­hány alkatrészt, amely a mo­torról hiányzott. Sőt. két újabb férfikerékpárt is talál­tak még, az egyik fekete, szá­nta: 72 168, a másik bordó, száma: 15 626. A két gép ello­pása miatt még nem érkezett feljelentés. Ezenkívül négy dinamó és több kerékpár­kulcs is előkerült a testvérek „raktárából”. Őrizetbe vették őket. mmm \ hlmkislemm Az Akadémiai Kiadó gon­dozásában megjelent a csak­nem ezer oldal terjedelmű, mintegy másfél ezer képpel illusztrált Filmkislexikon. Népszerű formában pon­tos adatokat közöl a film­művészet fejlődéséről, jelentős j egyéniségeiről, legáltalánosabb esztétikai fogalmairól és tech­nikai problémáiról. Mintegy 3000 filmművész (színész, ren­dező, operatőr, forgatókönyv- író és filmesztéta) életrajzát közli, s áttekintést ad a főbb filmgyártó országok film- művészetéről. Ismerteti a fontosabb filmfesztiválokat, filmdíjakat. a világ film­gyártásának főbb adatait. Külön jegyzék összegezi a cik­kekben szereplő körülbelül 120 000 filmet és az egyes iro­dalmi művek filmfeldolgozá­sait. (MTI) — Japán az egyetlen or­szág, ahol a gyermekeket megtanítják jobb és bal ke­zükkel egyaránt írni. 1964-ben kétszer annyi külföldön élő magyar látogatott haza, mint a korábbi esztendőben Évről évre több külföldön élő magyar látogat haza. Ta­valy például kétszer annyi idegen országbeli honfitár­sunk fordult meg itthon, mint a korábbi esztendőben, s előreláthatólag az idén tovább nő a magyar „ide­genforgalom". A Magyarok Világszövetsége ezért több tízezer példányban Hasznos tudnivalók címmel ízléses könyvecskét jelentetett meg. A kiadvány, amelyet eljut­tatnak külföldi honfitársaink­hoz, a különböző külföldi magyar szervezetekhez, rész­letes tájékoztatást ad a haza- látogatással kapcsolatos tenni­valókról, az utazás lebonyo- * lításáról. (MTI) CSALÓKÖZ Bécsben, a Kärtnerstrasse és a Graben környékén néha német szót is hallani, de a környék leginkább a magyar turistáktól hangos. A Graben elején, a passzázs-köz­ben például három magyar üzlet is talál­ható. A vásárlás után a magyarok rend­szerint a házban levő Európa eszpresszó­ban pihenik ki az alkudozás fáradalmait. Itt találkozott három pesti. Kezükben a frissen vásárolt orkánkabát. Kitűnt, hogy az egyiknek 130, a másiknak 140, a har­madiknak 150 schilling ért adták el ugyan­azt az olasz esököpenyl. Ketten közülük felháborodtak ezen. mire a harmadik így szólt: „No. most legalább tudják, hogy miért nevezték el a passzázst ..csalóköz­nek . ..” A PORNOGRAFIKON A müncheni mozik látogatottsága ál­talában húsz százalékos, de abban a film­színházban, ahol a „Das Schweigen'’ cí­mű Ingmar Bergman filmet vetítik, ál­landóan sorbaállnak jegyért. Az ok igen egyszerű: a filmben, amely­nek rendezője világhírű művész. olyan közerkölcsiséget sértő jeleneteket látni, amilyenek eddig még sohasem kerültek vászonra, — legfeljebb lepedőre. Az egyik német lap a filmmel kapcsolatban megállapította: a látogatottság pornogra- fikonja napról napra emelkedik . .. A MAI ÉS A RÉGI MECÉNÁSOK Nyugat-Berlinben a Kurfürstendam- mon levő Kranzler kávéház előtt a kép­zőművészeti főiskola növendékei színes krétákkal világhírű festmények mását, festik az aszfaltra. Az egyik fiatal festő a Mona Lisát festette le. — kitűnően. Gioconda előtt az aszfalton kis doboz áll, rajta a felírás: „Adományok részére”. A dobozba sűrűn potyognak a tizpfennigesek. Egy járókelő, aki ugyancsak tízpfenniges- sel áldozott a művészet oltárának, nagy­képűen megszólította a fiatal festőt: „Ked­ves barátom, azért ■ az igazi Mona Lisa mosolya mégiscsak más!” Mire a festő: „Igaza van, de higgye el. hogy Leonardo da Vinci mecénásai is jobban fizettek . ..” (li. I.) Új kocsik a HÉV-nek, a MÁV-nak

Next

/
Oldalképek
Tartalom