Pest Megyei Hirlap, 1965. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-17 / 14. szám

IX. ÉVFOLYAM, 14. SZÁM 1965. JANUÁR 17, VASÁRNAP HALLOTTUK ÍRUNK RÓLA MUNKAVERSENY A FEL­SZABADULÁS HUSZADIK ÉVFORDULÓJÁRA A ládagyár KlSZ-szerveze- te, — hazánk felszabadulá­sának huszadik évfordulója tiszteletére — munkaver­senyt indított. A verseny el­sősorban az anyagtakarékos­ságot, a munkaidő jó ki­használását, az üzemi rend szigorú betartását és a ter­melékenység emelését tűzte ki célul. A gyár két ifjúsági brigádja versenyvállalásában szavatolja, hogy az általuk elkészített áru kifogástalan minőségű lesz. ■k Kétszázkét darabbal túltel­jesítette a Szabadság Terme­lőszövetkezet 1964. évi sertés­leadási tervét. k Hat csoportvezető száznyolc­vanegy fiatalkorú munkáját irányítja a konzervgyárban. Ezek a fiatalok a hatórás mű­szakokban dolgoznak. k Ebben az esztendőben kö­rülbelül húszezer forintot költenek az ügyvédi munka- közösség székhazának reno­válására, és a belső beren­dezések korszerűsítésére. k HAMLETNAK NINCS IGAZA A művelődési ház szín­játszói újabb előadás­sal jelentkeznek a kö­zeljövőben. Gáspár Margit: Hamletnak nincs gaza című háromfel- tonásos színművét ad­ják elő Király Béla rendezésében. L. Szol­ga Ilona, Sajó András, Becser Ernő, Cz. Teré- nyi Anikó, H. Kovács Lilla, Langer István és L. Tóth Ferenc szere­pelnek a darabban. ★ „Ki mit vállal mozgalom’' során a faárugyár kollektívá­ja vállalta, hogy a városi ta­náccsal karöltve április 4- re egy cigánycsalád számára lakást épít. ★ 139 ezer baromfit oltottak be az elmúlt év őszén a szo­kásos baromfi oltáskor vá­rosunkban. Körülbelül eny- nyire tehető baromfi állomá­nyunk, ami az utóbbi években megnövekedett. k Hétfőtől, (január 18-tól) a földművesszövetkezet meg­kezdi a vásárlási könyvek összeszedését a központi hó­déban. k ’ ELŐADÁS A PÁLYA- VÁLASZTÁSRŐL A nőtanács pedagó­giai előadássorozatának utolsó előadására ke­rül sor hétfőn délután 6 órakor a művelődési otthon klubtermében. Szabó Zoltán, a megyei tar ács előadója pálya- választásról tart elő­adást, a nyolcadik osz­tályos gyermekek szü­lőinek. * Vetik a salátamagot a Sza­badság Termelőszövetkezet­ben fólia alatt. A kis palántá­kat kora tavasszal tízezer négyzetméternyi területre ül­tetik majd ki. k MIT LATUNK MA A MOZI­BAN? Matador. Olasz film. Szé­lesvásznú Tizennégy éven alul nem ajánlott! Kísérő műsor: Nap másik fele. Matiné: Cári kegyelem. TÉLI TAN FÖL YA.3MOMÍ A jövő a zöldség- és szőlőtermesztésé Emelni kell a hústermelést és a jövedelmet Tanúi István előatlúsa a Fvst megyei Pártbiao itság meaágaatlaság- fejlesztési tervéről A Szabadság Termelőszö­vetkezet alszegi klubjában Tanai István, a városi tanács vb mezőgazdasági osztályának vezetője előadást tartott — nagy érdeklődés mellett — a termelőszövetkezetek megerő­sítésének feladatairól, a kor­szerű termelés kérdéseiről és a t^z-demokrácia érvényesí­téséről. — A lakosságnak csak mintegy 40 százaléka dolgozik ma a mezőgazdaságban — kezdte. — A statisztikai ada­tok szerint Magyarországon egy mezőgazdasági dolgozó munkájával 5 hold föld ter­melési értékét állítja élő, ami kevés, a fejlett mezőgazdasági kultúrájú országokban a dolgozók ennek 2—3, sőt 8—9-szeresét is produkál­ják, — Éppén ezért emelni kell a fejlesztési színvonalat. A fejlesztési tervben, ami már elkészült, különös súlyt he­lyeznek arra, hogy elsősorban Pest megyének kell biztosíta­ni a főváros ellátását. A me­gyei homok — benne a nagy­kőrösi homokterületek — je­lentékeny részét, a fejlesztési terv keretében szőlővel és gyümölcsfával kell betelepíté- ni, így a jelenleg legfeljebb 1500 forint évi jövedelmet nyújtó egy hold homokterület nagyobb jövedelmet is hozhat. A fejlesztési terv sikere érde­kében gondosan ügyelnek ar­ra, hogy a telepítésre kerülő ho­mokot előírásszerűén trá­gyázzák, a telepítést vég­ző dolgozókat megfelelően fizessék, a telepítéseket gondosan munkálják és öntözzék, s ha ezeket a feltételeket be­tartják, a szőlő, vagy gyü­mölcs érésekor az állam a hi­tel 50—80 százalékát elengedi. Az állami telepítési akcióba^ a Szabadság Termelőszövetke­zet eddig is szép eredménnyel kapcsolódott be, eddig mint­egy 200 hold új szőlőt telepí­tettek. — A megyei pártbizottság a mezőgazdaság fejlesztési ter­ve szerint — mondta még Ta­kilogrammonként 3,5 kilo­gramm eleséggel hizlalták meg, mely minden eddigi eredményt felülmúl, sőt az országos eredményeket is meghaladja. Végül az előadó a termelő­szövetkezeti tagok jogairól és kötelességeiről szólt. A Pest megyei Pártbizottság mező- gazdaságfejlesztési terve azt A magyar mezőgazdaság színvonala a világ mezőgaz­daságának tükrében, címmel kedden, január 19-én az ál­lami gazdaságban, a Szabad­ság, Dózsa és az Arany Já­nos termelőszövetkezetben elő­adást tartanak. Ugyanezen a napon a Hunyadi, Petőfi (két helyen) és a Rákóczi termelőszövetkezetekben — a munkaerkölcs és a szocialis­ta tulajdon védelméről lesz szó. Pénteken, január 22-én az Bessenyei Lajos (kocséri la­kos) fittyet hányva minden rendelkezésnek, már három­szor állt bíróság előtt ittas vezetésért. 1964. augusztus 4-én is meg­ivott két deci bort és négy pohár sört, majd felpattant 125-ös motorjára és elrobo­gott Kecsér irányába, Hetykeségében még azzal sem törődött, hogy be kellene kapcsolni a világítást. Sze­rencsétlenségére a körzeti megbízott rendőr és a vele szolgálatban levő önkéntes rendőr leállította. Csakhamar kiderült ittassága, s ezt a vér- alkohol vizsgálat is igazolta. Feljelentésre a városi bíró­kívánja, hogy a dolgozókat a termelés sikerében anyagilag is érdekeltté tegyék, s hogy a dolgozók előre tudják, hogy becsületes munkájukért mi­lyen ellenértéket kapnak. Az előadást hozzászólások követték, majd az Egészség- ügyi Szakiskola kultúrcsoport- ja sikeres műsort adott. (Kopa) állami gazdaságban a mező- gazdaság munkaerőgazdálko­dásának helyzetéről és fel­adatairól tartanak • előadást. A magyar mezőgazdaság szín­vonala a világ mezőgazdasá­gának tükrében címmel pe­dig a Hunyadi, Petőfi (két helyen) és a Rákóczi ter­melőszövetkezetekben. A Sza­badság, a Dózsa és az Arany János tsz-ekben a munkaer­kölcs és a szocialista tulaj­don védelméről hallanak előadást ugyancsak pénteken, a téli tanfolyam hallgatói. ság vonta felelősségre és a megrögzött ittas motoros két hónap szabadságvesztést ka­pott és a bíróság két évre el­tiltotta a gépjárművezetéstől. Az ítélet nem jogerős. „SÁRTENGER” A MEGÁL­LÓKNÁL Ha az idő felenged, a tej­üzem és a BELSPED előtti buszmegállóknál sártenger fogadja a gyanútlanul ki­szálló idusokat. Egy kis jó akarat, és salak segítségével meg lehetne szüntetni a sok bosszúságot okozó pocsolyá­kat. nai István —. a zöldségter­melést is emelni kell, elsősor­ban a korai szabadföldi zöld— ségtermelést 25—30 százalék­kal, hogy lépést tudjunk tar­tani a külföldi államokkal. — A fejlesztési terv elő kí­vánja A „félmilliós " embe A téli tanfolyamok heti programja Ittas vezetésért két hónap Világítás nélkül vezetett az ittas motoros segíteni még a fő abrak- takarmányt képező kuko­rica eredményesebb ter­melését. s ezért megfelelő trágyázás mellett, az egy holdra eső tő­számot a gyengébb földeken tizennégyezerre, a jobb földe­ken húsz-huszonkétezerre kí­vánja fokozni. A vegyszeres gyomirást csak ott javasolják, ahol kétszeri kapálást nem tudnak biztosítani. — Fejleszteni igyekszik vé­gül a megyei terv az állatte­nyésztést is, hogy a 100 hold­ra eső állatállományt a jelen­legi tízről tizenkettőre emelje, különösen a tehénállomány növelésével. Megtudtuk^ az értékes elő­adásból, hogy az állattenyész­tés terén Nagykőrösön elég kedvezően alakul a helyzet. A sertéslétszám az utóbbi évek­ben a kétszeresére emelke­dett. A baromfiak száma is nőtt, legutóbb például 129 ezer darab tyúkot oltottak be. az előző évi 90 ezerrel szem­ben. A Szabadság Termelőszö­vetkezetnél is nagy haladás tapasztalható. A tehenészetben a múlt években a napi 4 literes fejési átlag 10 liter fölé emelkedett. A múlt évben leszállított 1100 darab hízott sertést hús­Tizenhat éves korában került a konzervgyárba, segédmunkásnak Migaskó Lajos. Kitanulta a laka­tos szakmát, 1952- től 58-ig karban­tartó lakatosként dolgozott, 1958- ban üzemvezető­helyettes lett a dobozüzemben. 1960 óta a doboz­üzem vezetője. Ennyi a tizenhat év eredményeiről. De vajon csak ennyi lenne? Az örökké ta­nulni vágyó üzem­vezető tizenhat év alatt nem elége­dett meg a szak­mai ismeretek, feladatok elsajátí­tásával. Mindig valami újra, va­lami jobbra vá­gyott. Addig tör­te a fejét, míg megszületett az első újítás. A dobozüzemben kezdődött az első. A pléhtáblákból, ame­lyeknek szabványa negyvenöt üvegtetőt írt elő, 48 darabot sikerült sok; méricskélés után A vizsga: fénycsőszerelés A napokban a konzervgyár új műhelyében harminchét villanyszerelő ipari tanuló tett tanúbizonyságot Ragó János szakoktató vezetésével három évi munkájáról. A jó számtan- ismeret elenged­hetetlen a vil­lanyszerelői mun­kához. Németh Jó­zsef könnyen bir­kózott meg a rá­szabott feladattal. Az elmélet mel­lett, a gyakorlat­ban is be kellett bizonyítani ráter­mettségüket a jö­vő szakmunkásai­nak. Fénycsősze- relcs volt a vizsga feladata Sági Fe­rencnek, az Épü­let- és Lakáskar­bantartó Ktsz ta­nulójának és Ká­sa Dezsőnek, az állami gazdaság jövő mesterének. (Godány felv.) A gyümölcstelepítés prog­ramja nemcsak a termelő- szövetkezetekre terjed ki. Az állam a háztáji kiskertek hasznosítására is gondol, ami­kor az idén hitelt nyújt azoknak, akik szamócát, il­letve fekete- és piros ribizlit kívánnak kertjükben telepí­teni. A telepítések, illetve a hi­telek és a szaporító anya­letet jelentett, ami értékben 450 ezer forintot tett ki. Ha az •'első sikerült, miért ne sikerülne a második? — tette föl magának a kérdést. Sikerült is! A zárógyűrűk gyártásánál egy táblából az előírt norma 82 darab záró­gyűrű volt. A precíz mérések után 84-re javította ezt a szá­mot. Az évi harminckétmillió zárógyűrű gyártásánál ez négyezerszáz darab többletet hozott, 150 ezer forint érték­ben. A másodikat a harmadik újítás követte. A pritamin öt­kilós doboza húsz-huszonötezer forint megtakarítást eredmé­nyezett. Mi sem természetesebb, hogy ezt követte a negyedik újítás, sőt, több apró ésszerű­sítés is. Ebből a legjelentősebb az új üveggyúrű peremező- gép létrehozása, ami évi 30— 40 ezer forint munkabérmeg­takarítást eredményez. Most sem pihen. A gyűrű- gyártás, illetve az elkészült konzervdobozok próbavizsgá­latának gépesítése foglalkoz­tatja. A fiatal üzemvezető a napi munkája, újításai mel­lett a Gépipari Technikum hallgatója is. Jelenleg a ké­pesítő vizsgákra készül, hogy annak megszerzésével még to­vább növelje az üzem terme­lékenységét, újításainak szá­mát. — fehér — gok biztosítása a földműves- szövetkezet feladata lett. A tájékoztatás szerint azok, akik szamócát és ribizlit kívánnak telepíteni, maxi­málisan tízezer forint hi­telt kaphatnak. A szamó­cánál a hitel lejárása há­rom év, a fekete és pi­ros ríbizlinél pedig öt. A hitelek nyújtásánál a földművesszövetkezettel kell a szerződéseket kötni. A telepí­tések 100 négyszögölnél ki­sebbek nem lehetnek. A sza­porító anyag biztossága ér­dekében csak a földműves- szövetkezet által biztosított szaporító anyagot lehet elte­lepíteni. A szerződés szerint a szükséges szerves trágyát a földművesszövetkezet biz­tosítja azok számára, akik vállalják e jó jövedelmű gyümölcsök termesztését. A termés 80 százalékát a földművesszövetkezet útján kell értékesíteni, annak ellen­értékét — kiegészítő fede­zetül — a tartozás fennál­lásáig . a takarékszövetkezet fizeti ki. Mint megtudtuk, a szamócánál a szaporító­anyag, a trágya és a szántás, 100 négyszögöl­nyi telepítési költsége 800 forint (fekete fóliás telepítésnél a fólia költsége 500 forint). A fekete ribizli telepítési költsé­ge 1 hétszázötven, a piros ri- bizlié pedig nyolqszázötven forint. Nem kell külön kommen­tálni, hogy nemcsak szép dí­sze a kertnek a szamóca, a piros és fekete ribizli, hanem jó jövedelmi forrás is, hi­szen a szamóca átlagára 18—20 forint kilogrammon­ként. míg a ribizlié 10—11 forint. Dísz és jövedelmi forrás Állami hitelt kapnak, akik szamóca, fekete és piros ribizlit telepítenek a háztáji kertekben kihozni. A dobozüzemben évente mintegy 30—35 millió üvegtetőt gyártanak, ez az újí­tása egymillió üvegtető több-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom