Pest Megyei Hirlap, 1965. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-17 / 14. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK 1 AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A Mi GYEI TANÁCS UPJA IX. ÉVFOLYAM, 14. SZÁM Ált A «» FIM.Élt 1965. JANUAR 17, VASÄRNAP Növekedett a nemzeti jövedelem, nem csökkentek kellően a termelés költségei A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1964. évi népgazdasági terv teljesítéséről 1964-ben a népgazdaság to- '/ább fejlődött, javult a lakosság anyagi, egészségügyi és kulturális ellátása. A nemzeti jövedelem — előzetes számítások szerint — több ' mint 4 százalékkal nagyobb volt, mint 1963-ban. Az ipari termelés jelentősen, a mezőgazdaság össztermelése kismértékben meghaladta az 1963. évi szintet. Tovább nőtt a lakosság jövedelme és fogyasztása, bővültek a népgazdaság álló- és forgóalapjai. Fokozódott a külkereskedelmi tevékenység, erősödtek és tovább szélesedtek az ország nemzetközi kapcsolatai. A tervnek a termelés gazdaságosságára vonatkozó előirányzatait több területen nem teljesítették. Az 1964. évi gazdasági, egészségügyi, kulturális helyzetet részleteiben az alábbi adatok jellemzik: Ipar 1964-ben a szocialista ipar mintegy 9 százalékkal termelt többet, mint 1963-ban és ezzel kb. 3 százalékkal túlteljesítette az éves teljes termelési tervet. Az átlagosnál gyorsabban nőtt a termelés a vegyipariban, az élelmiszeriparban és az építőanyagiparban. Jelentősen — bár ez átlagosnál kisebb mértékben — nőtt a termelés a Kohó- és Gépipari Minisztérium gépipari vállalatainál. 1964-ben az ipari termelés és a termelési terv teljesítése a következőképpen alakult: 1964-ben, 3,5 százalékkal több szenet, 2,5 százalékkal több kőolajat, 28 százalékkal több földgázt és 9,4 százalékkal több villamos energiát termeltek, mint 1963-ban. Jelentősen nőtt a fűtőanyagok és a villamos energia behozatala is. A hengerelt acél — és ezzel összefüggésben az acél — termelésének kisebb mértékű csökkenése főleg a Lenin Kohászati Művek hengerművének rekonstrukciójából adódott. A gépiparon beiül 1964-ben a híradástechnikai cikkek termelése 13 százalékkal, a műszereké 8 százalékkal nőtt, a szerszámgépeik termelése az 1963. évi szinten maradt. Az év (Folytatás a 4. oldalon) íz Évi 15 ezer köbméter Egész évben tart a fakitermelés a Budavi déki Állami Erdő- és Vadgazdaságban. Mégis a fagyos tél a favágás igazi főidénye. Az évi mintegy 15 ezer köbméter fát főleg ipari célra: bányafának dolgozzák föl, de jut belőle tűzrevalónak is. ifei sí, Dől a sudár tölgy. A könnyű, ügyes megoldású motoros fűrész pár másodperc alatt metszi át a fák vastag- törzsét (Képriportunk a 3. oldalon.) Az 1964. évi termelés 1963. évi termelés Az 1964. évi terv százalékában százalékában Nehézipari Minisztérium 109,7 104.0 Bányászat 103,2 102,0 Vegyipar 112,7 105,6 Kohó- és Gépipari Min. 107,1 100,2 Kohászat 104.1 103,2 Gépipar 108,5 98,9 Építésügyi Minisztérium építőanyagipari vállalatai 113,7 99,8 Könnyűipari Minisztérium 106,9 101,2 Élelmezésügyi Minisztérium 110,1 106,6 Tanácsi ipar 108,8 104,3 Állami ipar 108,8 102,7 Szövetkezeti ipar 110,8 110,8 Szocialista ipar együtt 108,9 103,1 Erősödött a szocialista jogvédelem A Pest megyei Ügyvédi Kamara közgyűlése A Pest megyei Ügyvédi Kamara tegnap tartotta vezetőségválasztó közgyűlését. A közgyűlésen megjelentek az MSZMP megyei bizottsága, az igazságügyi szervek képviselői, a járási ügyvédi munkaközösségek vezetői, ügyvédek és ügyvédjelöltek. Dr. Berek István megnyitója után dr. Feldmajer György tartotta meg a vezetőség beszámolóját. Hangsúlyozta, az ügyvédség szocialista jellege véglegessé vált, a jogipolitikai irányelvek maradéktalan érvényesülése érdekében tett törekvéseik eredményesek voltak. Fokozottabb igényességgel léplek fel a járási munkaközösségek vezetői is: az ügyvédek szakmai és politikai képzettségének növekedése nyomán, munkájukkal fokozottabban erősítették a szocialista törvényességet és elősegítették a bíróság munkáját az objektív igazság kiderítésében. Az ügyvédség képezte Pest .megyében is a termelőszövetkezeti jogvédelem megszerve- | zésének alapjait és még ma is | tovább viszi a munka nagy ré- \ szét. A jövőben még több fel- : adat hárul az ügyvédekre: ja- Ívítani a védelem ellátását a | büntetőügyekben, a polgári ; perek vitelében pedig jó elő- : készítéssel kell törekedni a j pertartamok megrövidítésére. : Feladatként jelölte meg a ma- ! gas szintű jogi munka szüksé- [gességét, a termelőszövetkeze- : tek védelme területén. i Ezt követően az ellenőrző ■ bizottság beterjesztette jelentését, és az 1965. évi költségíve tést, majd a határozati javaslatok tárgyalására és a ka- • mara vezetőségének és elnök- í ségének megválasztására ke- í rült sor. ____________ (m) I \ MARACAIBO » j 16 hónap alatt 17 gyermek > Ines Cuervo venezuelai asz- í szony, aki 1963. szeptember Í7-én öt egészséges fiúgyer- < meknek adott életet, most ! hét hónapra ismét ikreket [szült. Ezzel különös „világicsúcsot” állított fel: 16 holnap alatt 7 gyermeknek adott í életet Helytállás fagyban, hóban A honoráriumról folyt a diskurzus a kis orvostársaságban. Nem az illegális borítékokról persze, amelyekhez titokban jutnak egyesek — ezekről nem szokás beszélni —, hanem azokról az apró-cseprő ajándékokról, amelyekben a meggyógyított betegek. őszinte hálája nyilatkozik meg. A kis társaság valamennyi tagjának volt ebben a témakörben elmondásra kínálkozó emléke. Virágbokrétákról, hálálkodó levelekről — az egyik fiatal orvosnő verses épisztolát kapott hálás betegétől —, ólomkristályokról, porcelán nippekről, rádión küldött nótákról, disznótori kóstolókról, gyümölcskVde- ményekről, rég elhalt nagyapák emlékül megőrzött öreg tajtékpipáiról, naív szöveggel dedikált fényképekről, lakodalmi és keresztelői meghívásokról szóltak a történetek. A társaság legidősebb tagja, egy nyolcvan felé járó régi vágású doktor bácsi, akinek nefelejcskék szeme aranykeretes szemA legnagyobb honorárium üvegen át mosolyog a világra, csöndesen hallgatta a kollégák emlékezéseit. Egyszer aztán, amikor már csaknem mindenki elmondta a magáét, ő vette át a szót: — Azt hiszem, a legszebb honoráriumot mégiscsak én kaptam, mégpedig tegnap délelőtt, t~- lán több, mint félszázados pályám utolsó és legnagyobb jutalmaként. Kíváncsi várakozással fordultak feléje. — Nézzétek, ez ez — vett elő kopott pénztárcájából egy selyempapírba csomagolt forintost és egy autóbuszvonaljegyet. Azután ezt fűzte hozzá: — Sokat évödtetek már velem régi passzióm miatt, amiért vasárnaponként utazgatni szeretek ebben a mi budapesti világunkban. Találomra felkapaszkodom egy- egy autóbuszra és vonaljegyet váltva elmegyek vele a végállomásig. Útközben ' kihallgatom az ismeretlen útitársak beszélgetését. Nem is hinnétek, milyen sok érdekességet tudok így meg az életről. Olykor ínagam is beleelegyedem a beszélgetésbe, elhullatok egy-két szómagot, aztán figyelem, ahogy csírázni kezd, majd kiterebélyesedik. Az ilyen céltalan kirándulásokon nagyszerűen kipihenem magamat, utána jobban ízlik a vasárnapi ebéd és a délutáni szunyóká- lás. — Most vasárnap szintén felkapaszkodtam egy autóbuszra. Meg sem néztem a számát, örültem, hogy üres ülőhelyet találtam rajta, közvetlenül a kalauztrónus mellett. Szemközt velem két helyes apróság ült igen illedelmesen. Egy takaros kislány és egy eleven szemű fiúcska. Öt-hat évesek lehettek. Nyilván testvérek. Csinos vasárnapi ruha rajtuk. Lábukon ragyogóan tiszta sárga cipő. Télikabátom külső zsebéből előkotortam az odakészített viteldíJól tartja a mondás: „a kutya nem eszi meg a telei’’. Az idén is beköszöntött. Késve jött, de nem maradt el, s most hideg napokkal és éjszakákkal, faggyal és hóval pótolja, amit elmulasztott. Minden évszaknak megvannak a maga terhei. Az eső, a sár, a szél is kemény helytállást követel. Mégis: a téli fagy teszi leginkább próbára az embert. Amikor mínusz 10 fok alá süllyed a hőmérő higanyszála, vagy térdig ér a hó, s eltorlaszol utat, bejáratot. Küzdeni kell a téllel keményen, sokszor csak hősies erőfeszítések árán lehet győzedelmeskedni felette. Van néhány foglalkozási ág, amelynek munkásai különösen nehéz próbát kénytelenek kiállni a téli hidegben. így a közlekedési dolgozók, különösen a vasutasok. Vállukon az ország élelem- és tüzelőellátásának felelőssége. A személy és a teherfogalom biztosítása fagyban, hóviharban. Ki-berakodás hajnali, farkasordító hidegben. Nincs irigylésre méltó dolguk, ők mégis mindig helytállnak becsülettel. A gépkocsivezetők csúszós, behavazott úton, néha sűrű ködben birkóznak a kilométerekkel. Vigyáznak az utas testi épségére, vagy a rakomány biztonságára, s az értékes járműre is. Legtöbbjük holt- fáradtan ér haza a néha több száz kilométeres napi út után, s hajnalban talán újra indul, újabb nehéz feladat teszi próbára figyelmét és idegeit. A bányászok helyzete sem irigylésre méltó. Télen úgy kell a szén, mint a falat kenyér. Nemcsak a kohók, a kemencék, a mozdonyok várják, hanem a hivatalok, az otthonok is. Ha nincs meleg, nem megy a munka, ha nincs szén, megáll az élet. S a bányászok hűséggel állnak posztjukon, pedig télen korábban kall munkába indulniok és késődben érnek haza. A csúszós úton lassabban halad a busz, sokszor kénytelenek lészállni is róla, hogy maguk tolják át az akadályokon. Vagy gyalog tesznek meg a bányáig hosszú kilométereket, a behavazott utakon. Sokat küszködnek télen a falusi emberek is. Amikor hó alá kerül a világ, az istállók, az ólak, a kazlak és az utak is. komoly erőfeszítéseket kell tenniük. Biztosítani a jószág zavartalan ellátását. A fagyos takarmányt gondosan, jól előkészíteni. Nem csekély gond. Sok helyen szellőseb, hidegek ’az istállók, fázik a jószág. Gyakran előfordult már, hogy — meleg ól, szalma híján — a kismalacok megfagytak a kegyetlen hidegben, jó gazda nem tűrhet ilyet. Szükség esetén váratlan helyzetben is menti a menthetőt, leleménnyel, s ha kell, áldozatvállalással. Szinte a végtelenségig sorolhatnánk azokat, akik nagyszerű helytállásról tesznek bizonyságot. A különféle építkezéseken, a javító-szerelőcsarnokokban, gépjavító állomásokon ezrek és ezrek állnak posztjukon, dacolva hóval és faggyal. A postás, a tejkihordó, az éjjeliőr, az erdei munkás. Néhol még az üzleti kiszolgálók is .. nagyon megszenvedik a lél fogát. A mi világunkban fokozott megbecsülés, együttérzés, szerető gondoskodói jár mindazoknak, akik a legnagyobb terheket viselik. Fontos tehát, hogy e nehéz napokban ne csak a hozzátartozók, hanem az egész társadalom figyélme feléjük forduljon. Érezzék a gondoskodást, a biztatást, a segítséget. Helyes, ha a helyi vezetők a pénzjutalmak elosztásánál is figyelembe veszik nagyszerű helytállásukat, de túl ezen, az erkölcsi megbecsülés, a társadalom elismerése is legyen jutalmuk. Kékesdi Gyula jst, a vonaljegy árát. Forintosom nem lévén, tíz- és húszfillé- resekből tevődött össze a forint. A pénzt két újjam közé szorítva nyújtottam föl a csinosarcú, fiatal kalauz- nőnek, aki matatott valamit kis pultján, majd letépett a tömbről egy jegyet és nyújtotta felém. Kesztyűtlen vjjaim a kis papírdarab alatt valami keménységet észle' lek. Nézem, hát egy forintos érme van alatta. — Forintos is volt az apró között? — kérdeztem csodálkozva — Tessék csak eltenni — mondta — Tévedés lehet, nekem nem volt forintosom — akadékoskodtam — Vagy talán több aprót adtam? — Tessék csak eltenni — biztatott újra, majd ' a szemközt ülő gyerekekhez intézte a szót: — Látjátok ez az a doktor bácsi, aki anyukát meggyógyította ... Az egész társaság ■t doktor bácsit figyelte, aki a kopott pénzdarabot gondosom visszacsomagolta a selyempapirba. Magyar László
