Pest Megyei Hirlap, 1965. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-01 / 1. szám

IX. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM i-i ,‘Jlív x, x JM'm x HALLOTTUK ÍRUNK róla TANÁCSTAGOK BESZÁ­MOLÓJA Az új évben az első tanács­tagi beszámolókat a következő helyeken tartják január 3- án, délután 3 órakor. Vad Zsigmond a Rákóczi Általános Iskolában, Biczó Ambrus és Székelyhídi József ugyancsak a Rákóczi Általános Iskolá­ban tartják tanácstagi beszá­molójukat. A Hunyadi Terme­lőszövetkezet klubjában Ma­gyar László tanácstag tartja beszámolóját. Mit hoz az új esztendő ? Tervek, vágyak — valóra válnak? P ezsgő, konfetti, csók, jó- ' kívánság — éjfél előtt pár perccel. Búcsúztatjuk az óévet, köszöntjük az újat. Egy perc jut a számvetés­re. Mit tettünk eddig, mi maradt az új évre. Egy lé­péssel előbbre léptünk, egy esztendővel öregebbek let­tünk. Az új év küszöbén talál­gatjuk, mit hoz nekünk az új esztendő? Tervek, vágyak sorakoz­nak. Valóra válnak? a lakásproblémám. Persze nem jönne rosszul egy né­gyes, vagy „esetleg” egy ötös találat sem. ■* — Mint főmérnök, mit is kívánhatnék az új eszten­dőben? Szeretném, ha a kon­zervgyár műszaki fejleszté­sének egy része már 1965- ben megtörténne. Ugye nem vagyok nagy igényű? — ne­vet Szűcs Sándor. — Per­sze a műszaki fejlesztés még Miskolcról, hozzák a korsze­rű szovjet fejőgépeket a Petőfi ! Termelőszövetkezet tehenésze­tébe. A korszerű gépek se­gítségével szeretnék a munka­erőhiányt pótolni és gyorsabbá, higiénikusabbá tenni a fejést. Rendkívüli igazgatósági ülést tartott a földművesszö­vetkezet szerdán. 1963. január 10-én a Parla- menvet látogatják meg a váro- ) si nőtanács asszonyai. — Mit mondjak? Nagyon sok színes lapot, újságot vá­rok az új esztendőben. Ne­kem, mint hírlapfelelősnek az a vágyam, — mondja Ju­hász Gyuláné a posta hírlap­osztályán —, hogy ne legyen lapszűke jövőre, de azután sem. Annyi lapot adhassunk az olvasóknak, amennyit va­lóban igényelnek. Persze tu­(Papp felv.) Hetven őrsvezető-palánta A II. Rákóczi általános is­kolában minden második hét csütörtökén hetven általános iskolai tanuló — ötödik és hatodik osztályosok — ad egymásnak találkozót. Ez a hitven kisiskolás egy eszten­dőn keresztül programszerűen - -íjátítja el az örsvezető- íudományt. A tanulók csapatot alakítot­tak, amely a Mészáros János nevet vette fel. Csapatveze­tőjük Torma Pál. A tanfolyam elvégzése után után azok, akik sikerrel vizs­gáznak, kezükbe kapják az őrsvezetésre jogosító igazol­ványt. Még 1960-ban tíz ifjúsági ! művészeti csoport működött ! városunkban százhuszonnyolc fővel, most huszonegyre emel­kedett a csoportok száma, és háromszázkilencvenöt főt számlálnak. * Külön épületben kezdték meg a Szesz-, Szikvíz- és Jég- | gyártó Vállalatnál a lakosság j részére történő bérfőzést. Téli tanfolyamok Január 12-én indulnak be városunkban a téli tanfolya­mok. A tanfolyamokat kedd és pénteki napokon a követke­ző helyeken tartják: az állami gazdaság feketei kultúrtermé­ben, a Hunyadi Termelőszö­vetkezet felszegi klubjában. A "etőfi Termelőszövetkezetben ::ét helyen: a Fábián-tanyá- ban és az alsónyársapáti is­kolában. A Rákóczi Termelő- szövetkezet központjában, a Szabadság Termelőszövetke­zet alszegi klubjában, a Dózsa- Termelőszövetkezetben, a Szá­raz-dűlői iskolában, az Arany János Termelőszövetkezetben pedig az Árbózi-iskolában. Az esedékes előadásokat folya­matosan közöljük. Tizennégy vagon sárgaba- rackpulp készítményt szállí- j tott a konzervgyár Csehszlo­vákiának. Bazsó Ferencet (Szolnoki út 129.) a szabálysértési hatóság I kétszáz forintra bírságolta, mert a vásárlókat megkárosí­totta. MOZIMŰSOR Ének Január 1-től 4-ig esőben. Matiné: Január 3-án Igazság a zugságról. ha­— Több fiatalt szeretnék a termelőszövetkezetben — mondja Bűz István, a Dózsa Termelőszövetkezet nyugdí­jasa. — Mi öregek már nem sokáig bírjuk a munkát. Ha átveszik tőlünk a posztot, nyugodtan pihenhetünk. De addig bizony így öregen is dolgozgattam, nem is rosz- szul. Nyugdijammal együtt mintegy harmincezer forint volt a jövedelmem. Szeret­ném, ha a felesegémet is nyugdíjaznák, hogy a hátra­levő éveinket békés, boldog öregségben töltsük el. — Szeretnék jól leérettsé­gizni. Utána? Természetesen vagy a pesti vagy a szegedi orvostudományi karon sze­retnék tovább tanulni — várja az új esztendőt Torma Jutka. — Régi vágyam, hogy fogorvos legyek. Úgy érzem, hogy hivatást válasz­tottam. S amiben az ember erősen hisz, azt mondják, már félig elérte .., dóm, papírhiány is van a világon. Még mit várok? Szeretném, ha az idei esz­tendőben megoldódna végre nem minden. A gyári kol- lekliva további összeforrását is ettől az évtől várjuk, leg­alább olyan ütemben, mint eddig. — Egyénileg mit szeret­nék? Aspiranturära jelent­keztem, az új esztendőben két vizsgát terveztem, és mi sem természetes, hogy azt szeretném, hogy ezek sike­rüljenek! T ervek, vágyak. Valóra válnak? Biztos. Az em­beri akarat eddig is számta­lan példával bizonyította, hogy terveink nem irreáli­sak. (Összeállította: bakonyi—pintér—végh) (Fényképezte: godány—papp) a tízesztendős használat /% ugyancsak megviselte a személyazonossági igazol­ványomat. Újévkor van ide­je, hogy kicseréljük. De még az óév végén történt, hogy vagy tízen várakoztunk a Fényszöv. műtermében. Tü­relmetlenül, bosszankodva. Irigyeltük azokat, akik sor­ra kerültek és leülhettek, a mindenható fényképező len­cse elé. A fényképész, aki külön­ben « világ legudvariasabb és legtürelmesebb teremté­se, ezúttal úgy tűnt, mintha kicserélték volna. Ingerülten kapkodott. Eszeágában sem volt fésűt, kefét adni, hogy hajunkat egy kicsit rendbe­szedjük. Erélyesen harsogott. — Mozogjunk, kérem! Mo­zogjunk! Nem akarom itt töl­teni a fiatalságomat. Semmi igazítás, semmi smink. Re­tusról szó sem lehet. A rend­őrség szigorúan ragaszkodik ahhoz, hogy mindenki olyan legyen a képen, amilyen a valóságban. Akármennyire el van fuserálva. Világosan beszélek, nemde ? Fél óra múltán nekem is azt mondta, hogy köszönöm és a viszontlátásra jövő hé­ten pénteken. vehető fülbevaló van a ké­pen. Az elvtárs nem visel fülbevalót. Legalábbis pil­lanatnyilag nem — s ezzel a kartársnő kezébe nyomta a képeket, majd az elnökhöz méltó nyugalommal kisétált az irodából. Agika nem tétovázott. Né­hány gyors mozdulattal szét­túrta az előtte halomban le­vő tasakokat. Szemrebbenés nélkül a markomba nyomta az egyiket. F igye! Ebben a forgalom­ban könnyen lehetséges a té,védés. De tetszik látni, egy pillanat és minden rend­ben van. Boldogan nyúltam a borí­ték után. Most már nyugod­tan kiléptem a műterem aj­taján. Nem is néztem meg a képeket, csak az utcán. Hát fülbevaló nem volt. Hiányzott a frufru. A kan- csalitásnak semmi nyoma. De az egész helyett akkora bajusz, hogy akármelyik urambátyám megirigyelhet­te volna. És ha jól meggondolom, a csere nem is rossz. Egy va­cak frufruért, két kancsal szemért, az ócska fülbeva­lóért kaptam egy gyönyörű Vilmos-bajuszt. Ki meri azt mondani, hogy nem érte meg? (rossi) | | • r • .. •• Újévi orom FRUFRUVAL ÉS VILMOS-BAJUSSZAL N' ■ em tudom, ki hogyan van a fényképezéssel, őszintén bevallom, lámpalá­zas vagyok, amíg meg nem kapom a képet. Pénteken reggel már nyolckor benyi­tottam a Fényszöv. irodájá­ba. Boldogan vettem át a fényképemet magához ölelő borítékot. Kíváncsiságomon nem tudtam uralkodni. Már az íróasztalnál kihúztam a parányi képeket a boríték­ból. Megmeredtem. Homloko­mon vaskos frufru. Szám szélén fanyar vigyor. Az or­rom tupisz. Az értelem tel­jes hiányával bandzsítok a nagyvilágba. Es az állam! Az végleg nem én vagyok ... Először bosszankodtam, majd hangosan felnevettem. Utóbb elvesztettem a nyugalmamat. — Kartársnő! Mit akarnak ezzel a képpel? Ez nem az enyém! — Szabad a borítékot? Mutassa a blokkot! — Harmincnyolc! — Hát akkor mit akar? Ugyanaz a szám a blokkon, a könyvben. Gyerünk to­vább, kérem. Nem érek rá. Jöhet a következő. — Bocsánat! En nem is ha­sonlítok erre a képre! — Szigorú utasítás, hogy nem retusálunk. Remélem, öt forintért nem kíván egy ötvenöt-hatvanas színes na­gyítást. — Adják ide az én képe­met. Ennyit akarok! Ne ezt az idegen vackot! a szóváltás mind élesebb rí lett. A kartársnő neve­letlen alaknak becézett. En sem voltam az az udvarias. A hátam mögött a tömeg egyre indulatosabban mor­góit. Mire a szomszéd szobá­ból kilépett a szövetkezet el­nöke. — Aíi baj van? Van vala­mi hézag? Felelet helyett az orra elé dugtam a két kis képet. Egy pillanatig rájuk bámult, majd elnevette magát. — A kép ragyogó. Nyu­godtan ki lehetne tenni a kirakatba. De ez nem az elvtárs képe. Véletlenül el­cserélődött. Ágika, legyen szíves, intézze el. Ez nem az elvtárs képe. Két tisztán ki­MIÉRT NINCS MÉRLEG? Többen feltették már a kér­dést: — Miért nincs mérleg az illatszerboltban? — Miután átalakították az üzletet, el­tűnt a mérleg, s azóta — már több mint egy éve — városunk asszonyai, lányai nem tudják hol ellenőrizni testsúlyukat. * Január 5-én varrótanfolyam kezdődik a művelődési otthon­ban. ★ Exportból válogatás után visszamaradt tizenegy vagon vöröshagymát tárolóhely hiá­nya miatt a megye különböző területein értékesítette a vá­rosi MÉK. Harmincötezer forintot köl­töttek az idén az Aranykalász Étterem renoválására, a cif­rakerti kisvendéglőre huszon­nyolcezret, a Tulipán Eszpresz- szót pedig tizenötezer forintos költséggel alakították át. ★ MÁR A TAVASZRA GONDOLNAK A Petőfi Termelőszö­vetkezet kertészei már készülnek a tavaszra. Folyamatosan szállítják a vasútállomásra befu­tott sertéstrágyát, hogy időben biztosítsák a kel­lő tápanyagot a kerté­szeti növényeknek. KÉP SZÖVEG NÉLKÜL (Igler karikatúrája) HÍREK

Next

/
Oldalképek
Tartalom