Pest Megyei Hirlap, 1965. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-16 / 13. szám

1965. JANUAR 16, SZOMBAT MST MEGYEI k/fírlap 3 Üj műszer az állatgyógyászatban ZSÁKUTCA IDŐBEN FELMERTEK AZ IGÉNYEKET Az előző esztendők hibájá­ból okulva idejében meg­tette az előkészületeket a la­kosság zöldségellátására az Üllő és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet. Ta­valy november elején a ta­nács és a Kossuth Terme­lőszövetkezet bevonásával fel­mérték a község 1965. évi szükségletét A termelőszövet­kezet ugyancsak reális szá­mítások alapján megjelölte azt a mennyiséget, amit bur­gonyában, fejeskáposztában, paradicsomban és vegyes zöldségfélékben biztosítani tud. 1964-ben ugyanis csak­nem valamennyi cikk eseté­ben az előirányzott mennyi­ségnél jóval kevesebbet adott át a földművesszövetkezetnek. Milyen állami támogatást kapnak az idén a tsz-ek ? I. Talajjavítás, talajvédelem Ezekben a hetekben tartják zárszámadó közgyűléseiket a termelőszövetkezetek. Elemzik, értékelik a múlt év gazdálko­dási eredményeit, s megvi­tatják azt is, hogy az új esztendőben miképpen lehet többet, olcsóbban termelni. Igaz ugyan, az idei terveket jóváhagyó közgyűlésekre csak későbben kerül sor, de az előrelátó szövetkezeti veze­tők és tagok már most szám- baveszik lehetőségeiket, ten­nivalóikat, s erre egyik jó al­kalom a zárszámadás idő­szaka. Megkönnyíti a tervezést, hogy nem csupán a régebbi és a tavalyi tapasztalatokra, tanulságokra támaszkodhat­nak, hanem tanulmányozhat­ják annak a messzemenő tá­mogatásnak a módozatait is, amelyben az állam részesíti a termelőszövetkezeteket. Meg­állapíthatják, hogy saját adottságaik figyelembevételé­vel hogyan tudják az or­szág és a maguk javára leg­hasznosabban gyümölcsöztet- ni a különféle kedvezmé­nyeket. A Magyar Közlöny­ben és a Mezőgazdasági Ér­tesítőben közzétették azokat a rendeleteket, amelyek a tsz-ek 1965. évi állami tá­mogatásának rendszeréről, il­letve a termelőszövetkezetek szakemberellátásáról szóló kormányhatározatok részletes végrehajtását szabályozzák. Köztudomású, a mezőgaz­dasági termelés és áruterme­lés fokozásának milyen ki­emelkedő szerepe van nép­gazdaságunk további erősö­dése, az egész nép életszín­vonalának emelkedése szem­pontjából. Ezért fordít nagy gondot kormányzatunk arra, hogy a tsz-ek állami támogatá­sának rendszere a legfon­tosabbat. a termelés fej­lesztését szolgálja. A sokféle ilyen irányú tá­mogatás és kedvezmény kö­zül egyike a legjelentőseb­beknek az, amivel a talaj- javítást, a talajvédelmet és az üzemen belüli vízrende­zést segíti elő az állam. Vannak hazánknak olyan vidékei, ahol kedvezőtlenek a természeti, gazdasági és üzemi viszonyok. Az ilyen körülmények között gazdál­kodó termelőszövetkezetek az átlagosnál nagyobb költsé­gekkel is kisebb hozamokat érnek el, mint a többiek. A szóban forgó vidékeken a föld­területek megjavításához több irányú feladat elvégzése szük­séges. Minthogy a népgaz­daság nem mondhat le ezek­nek a területeknek a termé­séről sem, a talajjavítás, a vízrendezés, a fásítás és a többi munka pedig jóval meghaladja az ottani üzemek teherbíró képességét —, to­vábbra is jelentős támoga­tásra van szükség, a ter­mészeti viszonyok megjavítá­sához. Államunk a népgaz­dasági tervben maghatáro­zott ilyen körzetekben vég­zett talajjavítás, talajvéde­lem, vízrendezés, rét- és le- gelőjavftás összes költségeire vissza nem térítendő áMami támogatást ad az érintett tsz- eknek. A költségek, amelyekre ez a támogatás vonatkozik, magukban foglalják a ter­vezés, a beruházás bonyo­lítási és a műszaki ellen­őrzés költségeit is. Ugyancsak fontos tudnivaló, hogy a talajjavításhoz szük­séges szerves, mű- és zöldtrá­gya, valamint a lignitpor ta­lajjavító anyagnak számít. Ha a tsz saját előállítású talajja­vító, talajvédelmi, vagy víz- rendezési anyagot használ fel, úgy, hogy a helyszínre is szál­lítja, akkor szintén áilami támogatást vehet igénybe. Támogatja az állam azokat a termelőszövetkezeteket is, amelyek nem kiemelt kör­zetben működnek. Kiterjed ez az intézkedés a talajjavítá­si, mésztrágyázási, valamint az üzemen belüli lecsapolási és egyéb vízrendezési mun­kák elvégzéséhez szükséges anyagok vételárára és a ren­deltetési vasútállomásra tör­ténő szállítás költségeire. A szervesti ágya és a zöldtrágya vetőmagja ellenértékének ki­vételével vonatkozik a ked­vezmény azoknak a talajjaví­tó anyagoknak az ellenértéké­re is, amelyeket a tsz maga állított elő. A talajjavítás­sal kapcsolatos gépi munkák költségeinek ötven százaléka erejéig szintén támogatást ad az állam. A gazdaságilag meg nem erősödött termelő- szövetkezetek első csoport­jába tartozó tsz-ek esetében ez a támogatás a költségek 80 százalékát jelentheti. Ha a gépi munkákat a tsz saját gépeivel végzi el, az állami támogatás akkor is jár neki. Ebben ez esetben üzemviteli célokra is felhasználható a támogatás összege. Az üzemen belüli vízrende­zésnél a földmunka minden köbmétere után tíz forint állami támogatás illeti meg a tsz-t, ha a földmunkát sa­ját, vagy bérelt gépekkel, a szövetkezet munkaerejével végzi el. A tsz az így kapott összeget is felhasználhatja üzemviteli célokra. A talaj­javítási, talajvédelmi és az üzemen belüli vízrendezési munkákhoz szükséges ter­vek és szakvélemények költ­ségeit az állam megtéríti a termelőszövetkezeteknek. Üj intézkedés, hogy a ta­lajjavítás és a talajvédelem hatékonyságának fokozása ér­dekében szerződésben kell meghatározni azokat a felada­tokat, amelyek egyfelől az érdekelt vállalatra, másfelől a tsz-re hárulnak. A kedvez­mények igénybevételének fel­tétele, hogy a termelőszövet­kezet hiánytalanul teljesítse szerződéses kötelezettségeit. A termelőszövetkezetek ál­lami támogatásáról szóló kor­mányhatározat és a végre­hajtást szabályozó miniszteri rendeletek természetesen részletesebben foglalkoznak mind a talajjavítás, mind a szőlő- és gyümölcstelepités kedvezményeivel. Jól teszik a tsz-ek vezetői, ha nem elégszenek meg azzal, hogy ők megismerik ezeket a jog­szabályokat, előírásokat. Be­széljenek ezekről a tagokkal is, mutassanak rá a talajja­vítás, a telepítések előnyeire és arra, hogy milyen nagy segítséget jelent ehhez az a támogatás, amelyet az ál­lam nyújt a termelőszövetke­zeteknek. (g. P ) mint egy hónapig — mondja Szévics Istvánná, amikor fel­kerestem, hogy megvizsgál­jam özv. Beösze Jenőné 88 éves szentendrei asszony pa­naszát. Az asszony szerző­dést kötött Szévicsékkel, amely szerint háza és telke fejében haláláig eltartják 45 éves rokant, idegbeteg fiá­val együtt. — Nekem a régi háziuram azt mondta, hogy az öreg­asszony halála után azt a gügyét be lehet adni egy in­tézetbe — mondja a férj, akit kintjártamkor nem találtam meg, de másnap papírokkal felszerelve bejött a szerkesz­tőségbe. E két idézett mondat per­sze csak véletlenül csúszott ki a szájukon- Többnyire ar­ról beszéltek, hogy milyen borzalmas az életük Beöszéék- kel. A kis ház elhanyagolt kert közepén áll. Két szoba, kony­ha, kamra, veranda. A 400 négyszögöles telken tavaly még termő gyümölcsfák vol­tak, ezeket azonban rendcsi­nálás ürügyén Szévicsék ki- pusztították. A tinta tulajdonképpen még meg sem száradt a szerződé­sien, máris kezdődtek a viszályok. Valóban nem lehet könnyű egy 88 éves asszonyról és egy idegbeteg emberről gon­doskodni. Dehát ez a szerző­dés megkötése előtt is vilá­gos volt. Szévicsék mégis megkötötték a szerződést. Megkötötték és egy hónapja nyílt háborúra szánták el magukat. Egy falatot nem adnak enni eltartottjaiknak, nem adnak tüzelőt, lezárják a pincét és a konyhát. Beö- szééknek csak egy kis vil- lanyrezsójuk van, legfeljebb ezen főzhetnek maguknak. Szévics azt mondja: — Bontsuk fel a szerződést. Én hajlandó vagyok elmenni! De én nem adok nekik se en­ni, se tüzelőt. Nem engedem be őket a konyhába. Nekem mondhat akárki akármit. Beösze néni azt mondja: — Szívesen felbontanánk a szerződést, de Szévics csere­lakást követel, meg az ed­digi eltartásunk és a házon végzett javítások, a szobájuk kifestésériek, valamint az át­íratás költségeit. Azt mond­ja, hogy ez harmincezer fo­rint ... Szévics jól okoskodik. Az átíratás 11000 forintba ke­rült, nem tudom, a bíróság mennyit állapít meg tartási költség címén, de bármeny­nyi legyen ez az összeg, ezt Beöszéék nem tudják kifizet­ni. A cserelakás pedig el­képzelhetetlen ... Beöszéék így jutottak zsák­utcába. Szévics pedig birtokon be­lül már korlátlan hatalmat teremtett. Volt eset, hogy a ki járati ajtót rájuk zárta, máskor a bezárt ajtójukat fel­törte. Azon háborog, hogy az öregasszony saját fiókjait be­zárja és neki nincs tudomása arról, hogy mit tartalmaznak a lezárt fiókok. Szévics iszákos, garázda em­ber — öthónapi javító-ne­velő munkára ítélték nem­régen ezért —, eszközeiben nem válogat. Beöszéék hiába kérik a tanács védelmét. A tanács ez esetben már való­ban semmit sem tehet. Itt már csak a bíróság dönthet, de Beöszéék helyzetén ez sem sokat segít... Nem tudom, mi lesz az ügy vége. Bízom benne, a jog szakemberei megtalálják a módját, hogy egy 88 éves asz- szony utolsó esztendei ne ilyen körülmények között tel­jenek el. S védelmet kap egy idegbeteg, zaklatott-lelku. ember is. De amiért ez az ügy — amely sajnos egyáltalán nem egyedi — megérdemli a papírt és a nyilvánosságot, az a ta­nulsága: sokkal szigorúbban kellene megnézni, hogy kik azok, akik ilyen eltartási kö­telezettséget vállalnak. Olyan emberek-e, akik nem csupán nyerészkedési vágyból köt­nek szerződést? Olyan em­berek-e, akikről feltételezhető, hogy betartják, amit vállal­tak? Iszákos, büntetett, rossz hírű embereknek nem szabad­na engedélyezni ilyen szerző­dések megkötését. Pontosabban meghatáro­zott egyezségeket kell kötni. Beöszéék megállapodásában az áll, hogy az eltartók szük­ség szerint ruhájukról is gondoskodnak. Igenám! De ki állapítja meg, hogy mi szükséges? Szévicsék szerint eddig még semmi nem volt szükséges, hiszen van ruhá­juk ... Ingatlan esetén feltétlenül ki kell kötni az eltartottak haszonélvezeti jogát, külön- j ben bárkit elérhet Beöszéék j sorsa, hogy lezárják előlük | a konyhát és még azt a jo­gukat is elvitatják, hogy sze­mélyi tulajdonokat egy fi­ókba bezárhassák. Egy öregasszonynál megje­lent egy ember. Szere tétre méltónak mutatkozott, nyájas volt és Ígéretekben gazdag. Mennyországot ígért és ma már rájuk zúdította a poklot. A hatóság pedig tehetetlen^ mert ez esetben is rájuk há­rul a feladat, hogy egy fele­lőtlen, megfelelő körültekin­tés nélkül megkötött hamis egyezséget helyrehozzanak. A törvény pedig csak parag­rafusokat ismer, nem ítélkez­het érzelmek, indulatok és ellenőrizhetetlen vádaskodá­sok felett. Ezért kell megszigorítani az effajta szerződések meg­kötésének lehetőségét. Így sok egyéni tragédiának és sok bonyolult véget nem érő pereskedésnek lehet elejét venni. Ősz Ferenc Új politikai művek a Kossuth Kiadónál Két új politikai kiadvány készült el a Kossuth Kiadó­nál. Az egyik Marx—Engels művei 16. kötete, amely az 1864 szeptemberétől 1870 jú­liusáig — a nemzetközi mun­kásszövetség megalapításától a porosz—francia háború ki­töréséig — született írásokat tartalmazza. Az MSZMP Köz­ponti Bizottsága politikai akadémiájának füzetei során pedig közreadták Gáspár Sán­dor „A párt vezető szerepe növekedésének és munkastí­lusának egyes kérdései” cí­mű előadás anyagát (MTI) Új „köntöst“ kapott a Madison zsebrádió Az új esztendőben új kül­sővel jelenik meg a székesfe­hérvári Villamossági- Televí­zió- és Rádiókészülékek Gyá­rának közkedvelt terméke, a Madison zsebrádió. A népsze­rű kis készülékeket az eddigi­nél modernebb vonalvezetésű, színes műanyag tokban hozzák forgalomba. (MTI) v j Tudom, hogy teljesen sza- í, balyos jogügylet és elter- ^ jedt gyakorlat, amikor öreg- J emberek ingatlanuk vagy la- £ kásuk fejében a kényszer­1 tői vezetve eltartási szerző­je dést kötnek valakivel. Mégis, £ ha ilyet hallok — talán a £ sok szomorú példa miatt is — egy kicsit viszolygok. Akár- hogyan is fogalmazódik a É szerződés, a lényege mégis \ csak ennyi: „amíg élsz, adok \ neked enni, amint meghalsz, 2 enyém mindened”. Ennek ér- £ telmében közös háztartásra £ lépnek emberek, akik az- '/f előtt nem ismerték egymást, {akiket semmi nem fűz ösz- ísze, csak egy ingatlan, amely- í nek tulajdonjoga azonban \ csak az eltartott halálával ; realizálódik. Az eltartottak £ rendszerint creg emberek, í sokszor magatehetetlenek. \ Gondoskodásra, szeretette vágynak, {néha talán egy kicsit rigo- $ lyásabbak, mint amit egy £ fiatalabb ember idegrendsze- í re elbír. Érzékenyebbek, mert í zaklatja őket az a tudat, hogy a másik talán a halálukra vár. Ezért gyanakvóbbak, \ sértődékenyebbek is. Ez ko- \ rukból és az ilyen alapon * létrejött — nem éppen kor­szerű — kapcsolatból szinte önként adódik. Példák százai intenek: öre­gek, vigyázni! Sokan van­nak, akik nyerészkedési vágy­ból,' vagy egy lakásért min­dent elkövetnek. Szeretetet mímelve behálóznak, aztán már csak arra törekednek, hogy minél előbb valódi tu­lajdonosokká váljanak. — Amikor a szerződést meg­kötöttük, úgy látszott, hogy az öregasszony nem él tovább ÚJÍTÁSI KIÁLLÍTÁS Az Építő-. Fa- és Építő- anyagipari Dolgozók Szak- szervezete 1965. január 19- én tartja az építő-, és építő­anyagipari újítók és feltalá­lók V. országos iparági kon­ferenciáját. A konferencia előadója dr. Szabó János építésügyi miniszterhelyettes. A konferencia napjával egyidőben, délelőtt 9 órakor nyílik meg az V. országos iparági újító és feltalálói ki­állítás is. Az Állatórvostudományi Egyetem belgyógyászati tanszé­kén új magyar műszert próbáltak ki dr. Horváth Zoltán egye­temi tanár vezetésével. A műszer rendkívül hasznos szolgála­tokat tesz akkor, amikor — a gyors és pontos állatorvosi be­avatkozás érdekében — meg kell állapítani a szarvasmarha szervezetébe került fémtárgy helyét és nagyságát. A Csanda —Zalavári—Molnár—Petrikovics-féle elektronikus fémkutató segítségével mindez gyorsan elvégezhető. A tranzisztoros ké­szüléket — amely száz órára elegendő 4,5 voltos teleppel mű­ködik —, kis méret és nagy mérési pontosság jellemzi. Képün­kön: dr. Horváth Zoltán egyetemi tanár vizsgál egy szöget nyelt szarvasmarhát. (MTI Foto — Szebellédy Géza felvétele) '«VVVVVV«VV\.VWVV\.WWVWWVVXV\VWVVV\W\W.WV\VWVXVW\WVVWVWVV\WVV\WVVXW\VVXVNVX A kocsériak hű barátja A Nagykörös felé haladó autóbuszon fiatal lány olvas vaskos, apró betűs könyvet. Autóbuszbérletével együtt szórako­zottan könyvtári olvasójegyét is nyújtja a kalauznak. Mikor az mosolyogva visszaadta az olvasójegyet, láttam, hogy a könyv jelenlegi gazdája kocséri, a községi könyvtár olvasója. Kocséron, a megye egyik legtávolabbi falujában szeretnek ol­vasni. Nemsokára új bútorok között, megváltozott körülmé­nyek között kaphatják kézhez a tanulni, művelődni vágyó emberek a könyveket. Talán még több ember és több köny­vet, mint eddig. Juhász Erzsébet Nemsokára a könyvtárossal, Pecze Szilveszter földrajz-tör­ténelem szakos tanárral beszél­getünk a könyvtárról, amely­nek 1957 óta vezetője. — Hogyan alakult meg Ko­cséron a könyvtár? — Eleinte letéti könyvtár volt, a járásihoz tartozott. A községnek 150—200 könyve volt csak, ennek nagy része 1906-ban elveszett, mert nem volt könyvtáros, aki kezelje. A fejlesztés 1957-ben kezdődött. — Mióta működik önállóan? — 1961-től. Az elheverő könyveket visszaszereztük, a meglevőket rendbehoztuk, s a könyvtár gazdája a község lett. — Hol kapott otthont? — A művelődési ház kister­mében helyeztük el a könyve­ket 1963 őszéig. A kultúrház felújítása után a pártszervezet helyiségébe költöztünk ven­dégként, majd visszakerültünk a kultúrház klubjába, ahol külön helyiséget kaptunk. — Milyen a könyvtár be­rendezése? — összesen hét szekrény, ahol a könyveket tartjuk, de ezek között sajnos, több az ideiglenes, eredetileg más cél­ra szolgáló szekrény, három kölcsön íróasztal, az iskolától, a tanácstól, a pártszervezet­től, egy kölcsönzésre átmeneti­leg alkalmas asztal, és egyet­len szék. Elég rideg a helyi­ség, nem otthonos, sötét, rossz a padló. — Mekkora a könyvállo­mány? — Majdnem három és fél­ezer kötet, többnyire szépiro­dalmi, ifjúsági könyvek, 800 kötet ismeretterjesztő művet tartunk még számon. — Hozzá tudnak-e jutni a legújabb irodalomhoz? — Az újabban megjelent művekről tájékoztatót küld a könyvtárellátó vállalat, meg­rendelőjegyzékkel együtt, ami megkönnyíti a megvásárlást. — Mekkora összeg áll ren­delkezésükre a könyvtár fej­lesztésére? — Évente 12—13 ezer fo­rint. Községfejlesztési alapból, ' és különféle szervek hozzájá­rulásából. A földművesszövet­kezet és a termelőszövetkezet segít évente többször, 2—3 ezer forinttal, és póthitelt is ka­punk. — Jó lenne, ha a rideg könyvtárhelyiség is felújításra kerülne. — Most, 1965-ben, közel 60 ezer forintos beruházással új­jávarázsoljuk a könyvtárat, felújítjuk a berendezést, bú­torokat veszünk. — Az olvasók? — Múlt évben 344 aktív köl­csönzőt tartottunk számon a falubeli központi könyvtárban. — Ezenkívül még „fiókold' is működnek? — A Petőfi Tsz-ben Molnár Imre nevelőkollégám vezeté­sével. az Árpád vezér iskolá­ban Rapi Ferenc kollégám ve­zetésével működnek fiókok, és még a Kossuth utcai iskolában is van egy fiók. így összesen 522 olvasó tartozik a könyv­tárhoz. — Ebben a szép számú ol­vasótáborban milyen témájú könyvek a legkelendőbbek? — A szépirodalom, és a ka­landos tárgyúak. de a mező- gazdasági szakkönyvek, a tör­ténelmi, a politikai és föld­rajzi témájúak iránt is nagy az érdeklődés. — Hogyan oszlanak meg az olvasók kor szerint? — Minden korosztály szíve­sen olvas, különösen a diákok. — Hány kötet könyv cserél gazdát egy-egy kölcsönzési na­pon? — Átlagban 120—140 kötet Olvasó 60—80 fordul meg ná­lam egy alkalommal.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom