Pest Megyei Hirlap, 1965. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-15 / 12. szám

1965. JANUÁR 15. PÉNTEK PEST HEC1 írlap A kultúra ügye — közös ügy A kuItur ügye nem le_ hét huszadrangú kérdés. Mű­velt, kulturált és kipihent emberekkel a gazdasági ter­vek is könnyebben, gyor­sabban és eredményesebben valóra válthatók a gyárak­ban és a termelőszövetke­zetekben egyaránt Mégis, nem egy olyan esetről van tudomásunk, amikor gyá­rakban, termelőszövetkezetek­ben a vezetők csak huszad­rangú kérdésként kezelik a kultúra ügyét. A közelmúltban egyik leg­nagyobb gyárunk kultúrfe­lel őse mondta el az alábbi történetet. A gyártól és a várostól egy­aránt távol eső lakótelepen klubszobát rendeztek be az ott élő emberek számára. A klubban biliárdasztalt állí­tottak fel, mozigépet szerel­tek fel és a további tervek között szerepelt az is, hogy televízióval, kiskönyvtárral teszik még tartalmasabbá az ott élő munkások életét. Ám egy nap a kivitelező válla­lat minden külön értesítés nélkül kihordotta az épület­ből a székeket, asztalokat. A biliárdasztalon téglát tárol­tak, a mozi gépet vastagon belepte a por. A klub egyik napról a másikra megszűnt, anélkül, hogy erről tudo­mása lett volna a gyár kul- túrfelelősének Egy példa a sok közül. Aztán egy másik. A gyárba új könyvtáros érkezett. Jó lehetőség arra, hogy a gyár kulturális mun­kásai egy rövid időre zöld asztal mellé üljenek a gyár igazgatójával, megvitatandó: hogyan vezessék, irányítsák az elkövetkező időszakban a gyár kulturális életét S az igazgató válasza: sokkal fon­tosabb dolga van, semhogy kulturális kérdések megtár­gyalásával töltse az idejét. Sajnos, nemcsak a gyá­rakban, hanem a termelő- szövetkezetekben, hivatalok­ban és állami gazdaságok­ban is elég gyakran talál­kozhatunk hasonló vélemé­nyekkel. Gazdasági életünk felelős vezetői nem egy eset­ben még ma is felesleges időrablásnak veszik, ha a kultúra munkásai felkeresik őket, a tanácsukat, segítsé­güket vagy csupán a véle­ményüket kérik Korántsem könnyű munkájukhoz. Sőt, olyan esetek is meg­történtek már, amikor a gyá­rak, gazdaságok vezetői nem­hogy segítették volna, de egyenesen akadályozták, hogy tanulni vágyó munkásaik el­juthassanak az esti iskolába. Természetesen nem arról van szó. hogy kellő átgondolás nélkül teljesítsék a munká­sok ilyen irányú kívánságait A gyár vagy a gazdaság tervteljesítése elsőrendű fel­adat, de a terv maradék­talan teljesítése nem lehet gátja annak, hogy egy ala­posan átgondolt terv sze­rint mindenki előbbre lép­hessen, nagyobb tudás birto­kában jobban, kulturáltabban végezhesse mindennapi mun­káját. A kultúra ügyének lebecsü­lése természetesen nemcsak az előbbrelépést közvetlenül gátló esetekben nyilvánul meg. Sajnos, túlságosan gyak­ran találkozhatunk még ma is olyan példákkal, amikor a termelőszövetkezet vezetői, ha nem is gátolják a kultu­rális előrehaladást, de nem is segítik azt. Gondolunk arra, hogy inkább költenek . ban­kettekre, irodai bútorokra, mintsem könyvet vennének akár a saját, akár a községi könyvtár számára. Arra is volt már példa, hogy a ter­melőszövetkezeti akadémia előadásai azért nem kezdőd­hettek meg, mert a termelő- szövetkezet vezetősége nem volt hajlandó kifizetni az ez­zel járó költségeket. Pedig akár könyvet vásárolnak, akár a termelőszövetkezeti akadé­mia létrejöttének ügyét segí­tik, önmaguk munkáját köny- nyítenék vele: műveltebb em­berekkel könnyebb szót érte­ni, könnyebb végrehajtani a bonyolultabb, nagyobb tudást követelő feladatokat is. Az ilyen vezetők azonban csak a mát nézik, s elfelejtik a hol­napot, amelyben a ma tudása feltétlenül kevésnek bizo­nyul majd. A kultúra ügyének lebe­csülését jelenti az is — s ilyen példákkal is gyakran talál­kozhatunk — amikor a gyár, vagy a gazdaság vezetői úgy mondanak véleményt a kul­túra munkásainak tevékeny­ségéről, hogy akárcsak egy­szer is részt vettek vol­na a kulturális rendezvé­nyeken. És ennél is furcsább — ilyen esetek is előfordultak már —, amikor éppen azók a vezetők bírálják a gyárban, vagy a gazdaságban folyó kulturális munkát, akiknek többször elpanaszolták már a kultúra munkásai eredmé­nyes tevékenységük akadá­lyait. Félreértés ne essék, sen­ki nem kívánja azt, hogy egy gyár, vagy gazdaság vezetője állandó figyelemmel kísérje a kulturális élet alakulását, a kultúra munkásainak tevé­kenységét, vagy részt vegyen minden rendezvényen. De az sem megoldás, ami ma már sok helyütt gyakorlattá vált: egy évben egyszer napirendre tűzik a kultúra ügyét, s ez­zel aztán egy évre elintézett- nek vélik. Az ilyen formális segítség nem sokat ér. Nem lenne teljes a kép, ha nem szólnánk azokról a gyár­igazgatókról és termelőszö­vetkezeti elnökökről, intéz­ményvezetőkről — és ezek­nek a száma egyre több lesz megyénkben is —, akik éppen akkor haragudnának meg, ha az ő tudomásuk, vagy részvé­telük nélkül történnének a jelentősebb kulturális esemé­nyek. Ezeknek a vezetőknek a kultúra ügye legalább olyan fontos, mint a gyár, vagy a gazdaság termelése, az intéz­mény munkája, mert tudják, hogy a műveltebb, szélesebb látókörű emberek munkája egyet jelent az eredménye­sebb termeléssel, az ügyek gyorsabb és emberségesebb in­tézésével. A kulturálódás, a művelődés ügye közös ügy, a munkások és a vezetők közös ügye kell, hogy legyen. Csak így léphe­tünk előbbre, csak így telje­síthetjük maradéktalanul az előttünk álló megnövekedett feladatokat. Prukner Pál rrmruxfd 1965. január lő, péntek, Lóránt napja. A nap kél: 7.28, nyugszik: 16.20 órakor. A hold nyugszik: 5.17, kél: 13.56 órakor. Várható időjárás: nyugat felöl fokozatos felhősödés, legfeljebb néhány helyen fu­tó esővel, ónos esővel. Élén­külő déli, délnyugati szél. A nappali hőmérséklet alig változik. 20 éve 1945. január 15-én Budapesten felszabadult a Városi (most Er­kel) Színház, a Nagykörút, a Nyugati pályaudvar, s a Boráros- tér északi része. A németek e napon felrobbantották a Boráros téri Horthy (most Petőfi) hidat. — Nagykáta—Szentmár- tonkáta—Tápiószele. A Ma­gyar Kommunista Ifjúsági Szövetség központi iskolájá­nak hallgatói tegnap a nagy- kátai járással ismerkedtek. Tanulmányi kirándulásuk során meglátogatták többek közt a nagykátai járási könyvtárat, a szentlőrinc- kátai termelőszövetkezetet és a tápiószelei múzeumot. — A törvényességről tart ismeretterjesztő előadást ma délután 6 órakor a kisalagi művelődési házban Rózsa Lajos, a Váci Járási Bíró­ság elnöke. — Patronálok Nagykátán. Angyalföldi üzemek patro­nálják a nagykátai járás ter­melőszövetkezeteit. A fővá­rosi patronálok a közeljövő­ben egész napos értekezletet tartanak Nagykátán: érté­kelni a múlt esztendőt, s megbeszélni az ez évi terve­ket — Fél évszázados a Száza­dos úti művésztelep. Az év- torduló alkalmából a Ma­gyar Nemzeti Galériában tV. Kossuth Lajos tér 12.) a Magyar Nemzeti Galéria és Budapesti Történeti Múze­um közös rendezésében em­lékkiállítás nyílik, szomba­ton délben. A megnyitó be­szédet Hantos János, a Fő­városi Tanács végrehajtó bi­zottságának elnökhelyettes»' tartja. — Vasárnap kezdődik Nagykőrösön a balettiskola, két korcsoportban. — Maya Cegléden. A kecs­keméti Katona József Szín­ház társulata hétfőn a ceg­lédi művelődési házban be­mutatja a Maya című nagy­operettet. — A tápiószecsői „kis tsz­akad émia” újabb két előadá­sara kerül sor hétfőn a tá­piószecsői művelődési ház­ban. Tizennyolc órakor a korszerű nagyüzemi sertés- tenyésztésről, 19 órai kezdet­tel pedig a termelőszövetke­zetek fejlesztésének elvi kér­déseiről lesz szó. 20 EVE, 1945. január 15-én a fasizmus em­bertelensége szakította meg Ván­dor Sándor zeneszerző és mun- Uáskórusvezető életét. A Tanács­köztársaság hónapjaiban a mis­kolci diáktanács elnöke volt. A fehérterror bebörtönözte. Zene­tanulmányait nem folytathatta itthon, Lipcsében tanult tovább. Evekig a világhírű milánói Sca- lában működött zenei korrepeti­torként. A 30-as évek közepe tá­ján hazajött. 1936-ban örömmel vállalta el egy szerveződő négy­szólamú munkáskórus vezetését- Kitünően képzett dirigens és eré­lyes szervező irányítása alatt, az illegális kommunista párttal szo­ros kapcsolatot tartó kórus rövi­desen komoly művészi megbe­csülést szerzett és nagyszerű ági- ,tációs munkát fejtett ki a dal erejével. Vándor Sándor mint ze­neszerző József Attila, Ady End­re, Radnóti Miklós több versét rangjukhoz méltóan zenésítette meg. Ezek a művek azóta is gyakran hangzanak fel a kórus- hangversenyeken. VÁGYAKOZÁS Anglia legnagyobb szőnyegkereskedő cége is rendelt abonyi perzsát Előadássorozat Vácott Pest megyei fotósoknak A fotózás művészete még nem találta meg az őt megil­lető helyet a nagyközönség előtt, de sok esetben a hiva­talos berkekben sem. A Pest megyei Tanács művelődés- ügyi osztályán nincsen en­nek a műfajnak sem szakre­ferense, sem szakbizottsága. Fotoklub, fotoszakkör több városban, községben van me­gyénkben. Vezetőik igénylik a rendszeres továbbképzést, hogy lépést tarthassanak a fényképezés esztétikai, tech­nikai kérdéseivel. Ebből a célból hathónapos előadássorozatot szervezett a Dunakanyar Fotoklub. A ja­nuártól júniusig tartó tájé­koztatókon megismerkedhet­nek a hallgatók a fotóművé­szet műfajaival (portré, táj­fotó, csendélet, akt stb.). Vasárnap, január 17-én ke­rül sor az első előadásra a váci Lenin úti székház eme­leti könyvtárszobájában. Dél­előtt 10 órai kezdettel dr. Vég­vári Lajos, a neves művészet- történész, a Képzőművészeti Főiskola tanára „A fotóművé­szet műfajai” címmel tartja az első előadást. Erre a szak­körvezetőkön kívül más ér­deklődőket is szívesen látnak. Abonyban már több évtize­des hagyománya van a kézi- csomozású perzsaszőnyeg-tó- szitésnek. A község csaknem valamennyi házában megtalál­ható a szövőállvány. Az abo- nyi nők kezemunkáját hatá­rainkon túl is becsülik. A köz­ségben működő Pest megyei Vegyi- és Kézműipari Vállalat szőnyegszövő részlegének teljes termelését évente mintegy 7000 négyzetméter szőnyeget kül­földre szállítják. Az abonyi szőnyegeket eddig a Szovjet- unnióba, az NDK-ba, Ausztriá­ba, Norvégiába, Luxemburgba és Nyugat-Németországba szál­lították. Az idén, a vállalat fennállása óta először jelentke­zett Anglia legnagyobb sző­nyegkereskedő cége, a La Fon­taine is. A szigetországba több- millió forint értékű szőnyeget exportálnak. (MTI) — Ötvenezer forintos költ­séggel folyik az isaszegi ta­nácsháza hetvenéves épüle­tének belső tatarozása. Az átalakítás után a tanácshá­zán eskető és névadó termet is nyitnak. Kiss Béla rajza — Szórakozott „professzo­rok”. Egy esztendő alatt Lon­donban a közlekedési jármű­veken 358 000 tárgyat hagy­tak el, köztük 97 ezer eser­nyőt. — A „fekete művészet” első világfesztiválját Szene­gálban tartják 1965. decem­ber 17-től 1966. január 6-ig. Hogy a fesztivál méltó kere­tet kapjon, a szenegáli kor­mány új színházat, múzeu­mot és stadiont építtet. A rádió és a televízió mai műsora KOSSUTH RADIO 8.15: Édes anyanyelvűnk. 8.20: Dallal-tánccal a világ körül. 9.04: Derűs történetek. 10.10: Az óvodá­sok műsora. 10.30: Versenymüvek. 10.59: Lottóeredmények. 11.00: Is­Csípős hidegben, türelmetle­nül topcrrgunk a ceglédi vasút­állomáson: késik a vonat. A hangszóró értelmetlen moraj­ba vesző hangja már harmad­szor inti türelemre, s a vágá­nyok melletti óvatosságra az utazóközönséget. Köhögve-zi- hálva végre befut a szerelvény. Természetesen — zsúfoltan. Ülőhely sehol, állóhely is ke­vés. Csüggedten vándorlók kocsiról-kocsira, — fárasztó nap van mögöttem — végül egy lezárt ajtónál elakadok: nincs tovább. Jócskán telefüs­tölt termes kocsiban vetek hor­gonyt. Nem jártam rosszul, pil­lanatok alatt helyet szorítanak ag utasok. — Üljön le, menyecske — biztat egy borízű hang a fel­hajtott kabátgallér mögül, — hosszú volna állni Budapestig! Rámosolygok a prémgallérra és leülök. Lábam magam alá húzom, kezemet — elég szű­kösen vagyunk — összekulcsol­va ölemben nyugtatom. — Nem jó lesz így kedves, háttal a menetiránynak! Gyűj- jön, cseréljünk helyet — szívé- lyeskedik egy báránybekecses öregasszony a szemközti ülé­sen. S bárhogy szabadkozom, M EMBEREK cserélnem kell. Ismét elhelyez­kedem, — lábam a pad alá, kezem az ölemben, — s kibá­mulok az ablakon. — Engedjék az ablak mellé ezt az asszonykát — vesz párt­fogásba egy foghíjas vasutas. — Fiatalember, — szól rá az ablaknál ülő jó ötvenes férfira, — erissze csak oda a fiatal- asszonyt! Középen két felső foga hiányzik, ettől erősen pöszén beszél. A „fiatalember” némán fel­kászálódik, s az ablakhoz en­ged. Zavarban vagyok: mi ez a tüntető szívélyesség? Különle­ges világnap? ) Udvariassági verseny a vasúton? — Nem fázik, lelkem? — — kérdi aggódva a bekecses néni. s fitymálva morzsolgatja göcsörtös ujjai között angol krombi kabátomat: — meg ne fázzon ebbe’ a vékonyka über- ciherbe’! Csukják be azt az ab­lakot jó emberek, ne süvítsen itt befelé a hideg! A jó emberek ketten is ugra­nak és becsukják. Kis ideig csend lesz, csak a vonat kerekei kattogják mono­ton szinkópáikat. Fejemet a kupé falának támasztva elmé­lázok: biztosan van bennem valami megnyerő, sót szere- tetre méltó, azért ajnároznak igy az emberek ... — Csak nem akarja itt azt a büdös pipát meggyújtani?! — riadok fel egy hangra. Ezt eddig még nem hallottam. Negyven körüli, jólöltözött asz- szony az újabb patrónám. A pösze vasutas, mint tetten ért bűnös, szégyenkezve keresi a pipa helyét zubbonya felső zse­bében. Még a zsebpatnit is rá­hajtja a csutorára ijedtében. Az asszony rámpillant, cin­kos hunyorítással. Végképp nem értem az egészet, de — nem szeretek adósa maradni senkinek, — hálásan az asz- szonyra biccentek. — Sssi-hho-ho-ho, sssi-hho­— Tavaly 10 millió fo­rinttal növekedett Nagy­kőrösön a takarékbetétek ál­lománya. — Majorca sziget egyik fodrászműhelyében olvasha­tó az alábbi tájékoztató: „Beszélgetési témák: a fő­nökkel — politika, az első segéddel: időjárás és horgá­szat, a második segéddel — sport.” — Nyugati exportra az idén tablettázó gépeket gyárt a ceglédi Vasipari Ktsz. — Kétszáz Varia-nyaralót exportál idén, elsősorban Angliába, a Szentendrei Ko­csigyár. — Magnóra táncoltak a kobrák. Indiában nemrég ér­dekes kísérletet végeztek. A fuvolahangokat, amelyekkel az indiai fakírok a kígyókat bűvölik, magnetofonszalagra rögzítették. A mérgeskígyók a magnetofon hangjaira nagy buzgalommal hajtották végre megszokott táncukat. Továbbképzés Ma délelőtt továbbkéozési foglalkozásra gyűlnek össze Pilis község művelődési ott­honában a monori járás hiva­tásos és tiszteletdíjas nép­művelői. Előadást hallanak az általános alapműveltség ter­jesztésének lehetőségeiről, majd megvitatják a témát, sa­ját községük gyakorlati ta­pasztalatai alapján. A prog­ram szerinti továbbképzés cé1 • ja,_ hogy új, hatásosabb nép­művelési módszerek beveze­tésére inspirálja a népműve­lőkéi. Az egyik legnagyobb feladat ezekben a hónapok­ban a felnőttoktatás segítése a népművelés sajátos eszkö­zeivel. Komoly gondot okoz a hiányos iskolai végzettsé­gű, de tovább tanulni nem akaró felnőttek általános is­mereteinek. műveltségének növelése is. Számottevő ered­ményt elérni csak a népmű­velés valamennyi eszközé­nek igénybevételével lehet. kolarádió- 11.30: Tánczene. 12.15: Jancsi és Juliska. Részletek Hum­perdinck operájából. 12.57: A vidé­ki színházak műsora. 13.00: Ami a jövö hét zenei műsoraiból kima­rad. 14.08: Liszt: h-moll szonáta. 14.40: Az ifjúsági rádió műsora. 15.00: Lakatos Vince népi zeneka­■ ra játszik. 15.40: A magyar jakobi­' nusok. Krúdy Gyula regénye foly- ! tatásokban. 16.10: Hindemith: A ! világ harmóniája — szimfónia. ' 16.47: Ahol a rádió még sosem járt. ; 17.02: ötórai tea. 18.10: Cj zenei új- ; Ság. 18.51: Pódium 65! Budapest, I ahogvan nem ismerjük. 22.20: : Sporthírek. 22.25: Operarészletek. ' 23.05: Verbunkosok, népdalok. 23.40: Éji zene. 0.10: Könnyűzene. PETŐFI RADIO 13.50: Idegennyelvű vízjelzöszol- ; gálát. 14.00: Könnyűzene. 14.25: Vá- laszolunk hallgatóinknak. 14.40: ' Tánczene. 15.05: Erkel: Dózsa ' György — jelenet. 15.20: Az ifjúsá- ' gi rádió műsora. 16.10: Könnyűze- 5 nei híradó. 17.05: Rádióegyetem. f 17.55: „Emlékszel tavasz idején”. ' 19.00: Mi történt a nagyvilágban? 19.15: Virágénekek, régi magyar ; táncok. 19.40: Láttuk, hallottuk ... ; 20.00: Közvetítés a Zeneművészeti ! Főiskola nagyterméből. 21.45: A Pi- ; reneusok földjén. 22.00: Ami a jövö ■; hét zenei műsoraiból kimarad. ; 23.15: Műsorzárás. URH : 18.40: Ferencsik János vezényel. 19.56: A dzsessz kedvelőinek. 20.21: Rose Bampton, Libero de Luca és George London énekel. 21.06: Egy ; hangulat... Könnyűzene. 21.45: ; Kamarazene. 22.45: Műsorzárás. TELEVÍZIÓ 8.05: Iskola-tv. Fizika a középis- . kólák II. osztálya számára. A di- '■ namika alaptörvénye. 9.40: A zöld szörnyeteg. Magyarul beszélő NDK-film. m. rész. 10.50: Tele­sport. 11.05: A jövő hét műsora. 18.30: Téli falusi esték. A mezőgaz­daság helyzete és fejlődésének ■ főbb irányai. NXVXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVNXXXXVXXXXX' ho-ho — mondja egyre lassab-; ban a mozdony, s egy alatto-l mos rántással megáll. Fejem 5 hangosat koppan az ülés tóm- > Iáján, s mindannyian előrebu-< kunk. A bekecses néni fürgén i visszacsúszik a helyére, s so-' pánkodva felém fordul: — Nem ütötte meg magát, ked­ves? A fene a masinisztába! Még szerencse, hogy védte aí kasát — mutat ölemben össze-; kulcsolt kezemre, s bizalmas-' kodva hozzám hajol: — Mennyi idős...? Magasságos egek! — dereng; fel végre bennem a magyaré-; zat, — ezek a jó emberek itt; azt hiszik, hogy én... hogy j gyereket.. . Most mondjam; meg nekik, hogy tizenegyéves J elmúlt és felváltva hordja az \ ötösöket meg az intőket?!■ Fö-' löslegesen pazarolt szeretetiik- ben éreznék megcsalva magu­kat. ; Lopva megsaccolom kétség- telenül jó kondíciómat, s kínos; zavarban dadogom: — Négy . .. hónapos ... ( — Jó erős, lelkem! — lelken­dezik a néni: — biztosan ikrei lesznek! ny. é. í

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom