Pest Megyei Hirlap, 1965. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-13 / 10. szám

PEST tier. kJCívlan 1965. JANUÄR 13, SZERDA Négyes ikrek Az amerikai Wisconsin ál­lambeli Kenosha városban hétfőn négyes ikrek szület­tek. A kórházi jelentés sze­rint az anya és a négy gyer­mek — két fiú, két leány — jó egészségnek örvendenek. A 23 éves asszonynak a négyes ikreken kívül van már há­rom gyermeke, egy hároméves kisfiú és egy egyéves ikerpár. A ceglédi piros alma és társai Új növényfajták kerülnek a nagyüzemi termelésbe A Mezőgazdasági Minősítő Tanács határozott az Orszá­gos Mezőgazdasági Fajta- és Terméstechnikai Intézet által előterjesztett új nö­vényfajták elismeréséről. Nyolc nemesített növény­fajtát „államilag elismert­nek”, hetet „előzetesen elis­mertnek” nyilvánított, to­A korszerűség propagandistái Az első magyar kísérleti atomreaktor — Mi van a kosárban ? — Az élet lényege — Új oktatófilmek A budapesti Műszaki Egye­temen ezekben a napokban érdekes szemléltető filmek­kel egészítik ki a tananya­got. A vegyészeknek vetítik le „Az első magyar kísérleti atomreaktor” című, az egye­temen készült filmet, amely az atomkorszak kezdő lépé­seiről számol be és bemutatja a reaktorteremben és a labo­ratóriumban végzett kutató munka egyes fázisait. Képek­ben szemlélteti a neutronok lassításának műveletét és azt, hogy miképpen megy végbe a láncreakció. A PVC ipari felhasználá­sa című műszaki film a leg­fontosabb és ma már nálunk is igen elterjedt műanyag, a polivinilclorid felhasználásá­nak sokféle módját mutatja be. Az „Automatizálás a vegy­iparban” című műszaki film érdekes kísérleteket ábrázol az automatizálás legújabb eszközeinek korszerű felhasz­nálásáról. Az élelmiszertanszék hall­gatóinak és a meghívott szak­embereknek vetítik le ugyan­csak januárban a növényi konzervek gyártásáról ké­szült filmet. Ez a zöldborsó konzerválásának folyamatá­val ismerteti a tartósítási el­járást. A „Mi van a kosárban?” cí­mű színes oktatófilm a kor­szerű csomagolástechnikával foglalkozik, amely megőrzi az élelmiszerek tartósságát a szín- és aromaanyagokat. Is­merteti az úgynevezett léleg­zőcsomagolást. A társadalomtudománnyal foglalkozó filmek közül „Az élet lényege” és az „Élet ere­dete” című filmeket vetítik le a marxista tanszék hallga­tóinak. (MTI) PETŐFI ES CSALADJA DÖMSÖDÖN Mezősi Károly dr. új tanulmánya Petőfi Sándorról — kis példányszáma elle­nére is — eljut könyvtá­raink, népművelési és okta­tási intézményeink segítsé­gével megyénk lakossága és főként az ifjúság kezébe. Ladányi István vábbi tizennégy fajtát pe­dig forgalomba hozatalra en­gedélyezett. Az államilag elismert faj­ták már korábban — éppen a nagyüzemi tapasztalatok alapján — részesültek ebben a legmagasabb elismerésben. Közöttük is első helyen a Pc 17 és a Pc 20 csiperkegomba- fajtákat említjük, minthogy eddig nálunk még nem volt elismert gombafajta. A sárgadinnyék közül a „magyarkincs” és a mus­kotály fajtákat említhet- ' jük ebben a csoportban. Az előbbi zöld belű dinnye, bírja a szállítást, elsősorban a szomszédos államokba ex­portáljuk. A muskotály sár­gadinnye világos-zöldes belű, igen kellemes íze van. Az államilag elismert faj­ták között van a „G” réti cenkesz, a Szombathelyi I. fejessaláta, az F fOl málna és a Délibáb egynyári mályva­rózsa. Ez utóbbi feltörő nö­vekedésével és csipkézett, ral- langos virágaival eltér az ed­digi egynyári mályvarózsa-faj- táktól. A bécsi nemzetközi kertészeti kiállításon arany­érmet nyert. Előzetesen elismertek. Eb­ben a csoportban elismert fajták most lépnek be az „életbe”, a nagyüzemi terme­lésbe. A nemesítési kísérle­tek alkalmasnak találták az elterjesztésüket. A lista élén a Kákái 203 rizs szerepel. A szarvasi ku­tató intézetben született az Uzroiz 17 szovjet és a Precor.e Allorio olasz fajták kereszte­ződéséből. Biztató remények­kel kezdhetik a termelését, mert igen ellenállónak mu­tatkozik — a rizs veszedel­mes ellenségeivel — a gomba­betegségekkel szemben. Nagy várakozás előzi meg a Martonvásári 602 belter­jes hibrid kukoricát is, hímstcril tulajdonsága mi­att ugyanis a vetőmag előállításkor ezt a fajtát nem kell címerezni. A paradicsomok közül a kecskeméti konzervparadi­csőm és a determinált San Marzano paradicsom kapta meg az előzetes elismerést. Mindkettő bőtermő, edzett fajta. Az első alig, az utóbbi egyáltalán nem zöldtalpas. A Hybar Mv 301 hibrid szudáni- fű nagy termőképességével tűnt ki a kísérletek során. A kecskeméti heterózis (Fi) görögdinnye kisebb és jó ízű gyümölcsével kiváló export­cikk lesz, ha majd elterjedhet nagyüzemeinkben. A ceglédi piros alma régi tájfa.itákbod, illetve azok sze­lektálásából született a Duna —Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetben. Bőtermő, tetszetős, piros színű és nagy gyümölcsű alma. Jelentősége abban rejlik, hogy július kö­zepétől augusztus közepéig előreláthatóan ez lesz a leg­jobb almafajta a piacokon. Hazai igényeket elégít majd ki, mert hosszabb szállításra nem alkalmas. Szabad fajták. A Mezőgaz­dasági Minősítő Tanács ti­zennégy növényfajtát engedé­lyezett forgalomba hozatalra. „Listavezető” a Sugar Baby görögdinnye. Amerikából származott hozzánk. Az eddi­gi hazai fajtáknál korábbi érésű, kisebb gyümölcsű, rö­vid indájű, s ezért kétszer olyan sűrűn kell ültetni, mint a többi fajtát. Négy uborka­fajta forgalomba hozatalát is engedélyezték. A Model és a Producer fajták fürtösek. Elő­nyük, hogy nem sárgára, ha­nem fehérre érnek. Az Ashley és a Marketer fajták sötét­zöld héjúak, exportra kiváló­an alkalmasak. A nagyüzemi ribiszke ter­mesztésére négy fajta bizo­nyult alkalmasnak: a London Market, a Vierländer, a Heros és a kaukázusi piros ribiszke. Valamennyi meghonosított külföldi fajta. Bővebb termé- sűek, mint a régi hazaiak. Különböző előnyös tulajdon­ságaik miatt engedélyezte a tanács a Dickkopf fejes salá­ta, a Luo korandrum és a termesztésben nagyon elter­jedt nagymarosi málna for­galomba hozatalát. (f. I.) Sikerrel végződött kísérletek Új tagok a műanyag-hadseregben Ütésálló PVC — Ragasztott zakó Több gyártási kísérletet zárt le eredményesen a múlt év végén a Műanyagipari Kutató Intézet. Sikeresen befejezte például polipropilén műanyagszál elő­állítására vonatkozó kísérle­teit. A polipropilén az összes szintetikus szálak közül a legkönnyebb, szakítószilárdsá­ga egyike a legnagyobbaknak, hötartó tulajdonsága egyen­lő a gyapjúéval vagy a leg­jobb bélésanyagokéval. A nyergesújfalui Magyar Visco- sa Gyárban előállított szál­típusokat már átadták próba­feldolgozásra a textiliparnak. A feldolgozási próbák is si­kerültek. Gyapjúval, pamuttal és danulon műszállal kevert, vagy keveretlen polipropi­lénből ruhaszövetet, me­leg takarót, harisnyát, és szőnyeget készítettek. Bélésanyagként is kipróbál­ták. A szövés nélküli eljárás­sal gyártott polipropilén ugyanolyan melegtartó, mint a vatelin, de annál sokkal könnyebb. A tavalyi sikeres próbaév után Nyergesújfalun az idén is rátérnek a kisüzemi előállításra. Erre a célra évi 300 tonna kapacitású üzem épül. A magyar polipropilén nyersanyagát egyelőre külföl­dön vásárolják, de a harma­dik ötéves terv idején, amikor kifejlesztik nálunk a petroké- miai ipart, már itthon készül az alapanyag is. Az intézet újdonsága, a po- liamid alapanyagú danfix ragasztópor, szintén jól vizs­gázott. A Vörös Október Férfi­ruhagyár 25 000 olyan zakót készített, amelyeknek mell ré­szében nem varrták össze a bélésvásznat, a szitát és a szö­vetet, amint az szokásos, ha­nem danfix porral, prése­léssel összeragasztották. Az idén már öt tonna danfixet gyártanak és keresik a nagy­üzemi gyártás lehetőségeit. A Borsodi Vegyikombinát­ban berendezett fióklabora- tórjumában ütésálló PVC-t ál­lított elő az intézet. Az új fajta PVC kemény, mégis ru­galmas, tehát az erős ütődé- seket is kiállja, ezért kiválóan alkalmas öntöző­csőnek, burkolólapnak, edénynek. Egyelőre kisebb mennyiséget állítottak elő por alakban. Ebben az évben már többet bocsátanak a feldolgozóipar rendelkezésére, kipróbálás végett, s a külkereskedelem­nek is adnak belőle, mert az ütésálló PVC külföldön is ke­resett cikk. Műanyagokból eddig is csináltak már vízcsapalkat­részt, az intézet azonban ez­úttal teljesen műanyagból készített vízcsapot, polietilén és poliamid kombinálásával. A műanyag vízcsapnak nincs tömszelencéje, tehát nem kell hozzá gumi, vagy bőrtömítés. A műanyagcsaptestbe illesz­kedő erős, rugalmas elzáró szerkezet önmagát tömiti, haj­szálpontosan illeszkedik, tö­kéletesen zár és 50—60 ezer nyitást-zárást kibír. A kísér­leti példányokat átadták ki­próbálásra az Építésügyi Mi-' nisztériumnak. (MTI) (Kiss Bcla rajza) nem én! — bújt ki. — Igaz, de nem akarom magamra ha- ragítni — válaszoltam. Addig nógattak a többiek is, míg végül félénken megszólaltam: — Tera néném, nincs még kilenc óra?! . — No, hát tik még mán itt vagytok?! — szólt vissza Tera néném és elkacagta magát. — Na jól van, gyertek akkor be­fele! Majd elgázoltuk egymást, úgy törtettünk befele a kapun, s egyre kérdezgettük: nem kell-e valamit segíteni? Tera néném mosolyogva mondta: — nem kell semmit, az ördög bújjon belétek, üljetek csak le! Egy alacsony asztal ott állt már az udvar közepén. Tera néném meg mindegyikünknek cgy-egy kis széket adott a ke­zébe. Sebtiben körülültük az asz­talt, Tera néném megolvasott bennünket; hányán vagyunk, aztán eltűnt a pitarban. Mink. nagy izgalomban vártuk, va­jon mivel traktál meg Tera néném?! Néhány perc múlva meg­jelent egy nagy sárga, kékvirá­gos cseréptállal a kezében. Takaroson az asztal közepé­re helyezte, majd körülnézett rajtunk: — Éhesek vagytok? — Ügy ám! — válaszoltuk egyszerre. Ezzel el is tűnt újra, ne­künk meg valamennyiünk­nek a pitarajtóra szegeződött a tekintetünk; de meg is örültünk, mikor megláttuk kéziben a nagy fazekat; hát még mikor a tartalmát bele- öntötte a tálba. Felragyogott a szemünk és már bele is akartunk nyúlni a kanalak­kal. — Na-na, várjatok egy cseppet — intett le Tera né­ném, előbb megkereszteljük a bornyút. Egy • kicsit elszontyolod­tunk, mert olyan jó illata volt a zsemlicének, hogy csak úgy csiklandozta az orrunkat, de mivel Tera néném megálljt parancsolt, nem meríti nk hozzányúlni, nehogy meggon­dolja a dolgot és azt mondja: — Kifelé a kapun, gyerekek! ö meg leakasztott egy lite­res köcsögöt a léckerítésről, vizet öntött bele a kantából, aztán így szólt: Na, utánam, legények! Nem tehettünk mást, így li­basorban mentünk utána is­tállóba. A kis tarka bornyú ott állt az anyja mellett és csu- dálkozva bámult ránk. Tera néném egy csepp vizet öntött a markába, majd megsimagat- ta vele a kisbornyú fejét és nagy áhítattal mondta: — Adja isten, hogy bősé­gesebben add a tejet majd, mint az anyád! Mai naptól Böske a neved! Mink meg kórusban kiál­tottuk: — Úgy legyen! — No, most mán leülhettek az asztalhoz! — fordult hoz­zánk Tera néném. Erre aztán lett nagy tolon­gás, majd felborogattuk egy­mást, úgy igyekeztünk az asz­talhoz, s már lefetyeltük is a zsemlicét. Közben egyre kia­báltunk egymásra, különösen Parti Sanyira, mert ő volt a legszodébb; két kanállal is be­kapott, míg a másik csak egy- gyel. Tera néném az eresz alól nevette nagy buzgóságunkat és egyre engem biztatott: Y — Gyerünk Gabri, sebeseb­ben hányd befele! — Látja Tera néném, hogy Boda Ferkó mindig lökdöSi csak azir, hogy én kevesebbet tudjak enni! — panaszoltam. Nagyban kiabáltunk, lár­máztunk egymással, mikor Gulyás Anti úgy meg találta lökni Csordás Pistát, hogy az asztal felborult: a tál tartal­ma Kecse Zsigára ömlött, a tál maga pedig darabokra tört. Kémült csend lett; senki nem szólt egy szót sem, csak néztünk egymásra, aztán Tera nénémre, hogy: no, most mi lesz?! Engem legjobban a zsemlice bántott, mert még felinél is több volt a tálban és most ott í-ílf-*eít Kecse Zsigán meg a földön, pedig én még nem so­kat ettem belőle ... Hogy a fene vigyen el benneteket, ezt a keresztelőt osztán jól megtartottátok! — mondta dorgálólag Tera né­ném, mink meg behúzott nyakkal lesütött fővel lapul­tunk. Hát most mit csináljak veletek? — lépett hozzánk Te­ra néném. — Összetörtétek a szép nagy cseréptálamat! Szóljatok már, betyárok! — Nem akartuk! — szól­tam félénken. Bűnbánóan áll­tunk ott. r Kis idő múlva Tera néném újra bement a pitarba. Mi­kor visszatért, kötőjéből ki­vett, s mindünknek két-két pogácsát nyomott a markába. Mink meg tódultunk a kapu felé, azt se mondtuk: befelleg­zett, nehogy még meggondol­ja és visszaszedje tőlünk a pogácsákat... Látod-e, te nyavalyás — tá­madtunk Gulyás Antira, mi­kor már künn voltunk a ka­pun — miattad nem laktunk jól zsemlicével! — Ne félj, máskor nem is híjlak meg ilyen ünnepségre! — fenyegettem meg nyoma­tékosan, s miközben hazafelé ballagtam, szörnyen szeren­csétlennek éreztem magam, hogy lám, egyszer lakhattam volna istenigazában jól fi­nom zsemlicével, és akkor is a föld itta meg helyettem ... Kamjén István Uj kiadványsorozat első könyvét üdvözölhetjük, me­lyet Pest megyei Múzeumi Füzetek címen adnak a me­gye művelődési intézményei, múzeumai, népművelői kezé­be ezekben a napokban. A ta­nulmány szerzője Dömsödre hívja az olvasót, ahol a sza- öadságharc költője — Petőfid — szüleivel együtt élt és \ több versének a születése eh- í hez a Pest megyei község- í ,íez kapcsolódik. Mezősi dr. nagy szaktudás- í tál beletekint és alaposan} kiaknázza azokat, a számunk- 'j ra ez ideig még ismeretlen £ dokumentumokat, amelyek í nélkül Petőfiről alkotott ké- ^ bünk, a magyar szabadság- í harc előtti irodalom isme- f rete hiányos lenne. Rutinnal ^ építi fel az „életrajzi” döm- $ södi hónapokat, amelynek ^ minden mozzanata irodalom- ^ történeti valóság. A négy és fél íves tanul- í mány a Petőfi-kutatások« egyik legizgalmasabb termé- f ke. Mezősi Károly tanulmá- ^ nya nem a szokványos iro- 'j dadomtörténeti monográfia ^ műfajába tartozik. Inkább ^ korrajz, melyben a költő és i ekkor már nagyon válságos J helyzetbe került szülein ke- f resztül kirajzolódik a kora- í beli magyar falu képe is. A komoly mondanivalót a szer- £ ző könnyedén és izgalmas ^ riportszerüséggel tárja fel s £ így még szórakoztató ol- ^ vasmánynak is elsőrangú. A J színes szöveget vizuálisan is < aláfesti a nagy költő döm- södi életével kapcsolatban összegyűjtött képanyag. E \ mellett a tanulmány végén \ mintegy félívnyi jegyzet a ^ kutató érdeklődésnek ad to- J vábbi lendületet. £ Örömmel üdvözöljük a ta- j aulmányt úgy is, mint a; Pest megyei Múzeumi Füze- \ tek első számát a sorozat-; ból. Arra törekszünk — ol- í vassuk a bevezetőben —,! hogy tanulmányaink a tudó- í mányos nevelés igényének; megfeleljenek. Ezért, míg; egyrészről a tudományos; problémák elmélyülő vizsgá-; latára is vállalkozunk, más-! részről a feldolgozás és elő- i adás könnyedebb formájá-! val füzeteinket az olvasók: számára érdekessé és vonzó- \ vá kívánjuk tenni. Ezért, is köszöntjük annyi ; szeretettel az első számú \ tanulmányt, mely reméljük \ Miskát! Elegen is leszünk: ha­tan! Azzal már futottam is sor­ba, először bekiáltottam Ke- cséékhez: — Eszter néném, itthon van Zsiga? — A fene tudja, hun csel­leng a te komád! — Azt se tudja, merre ment? — Tudja a jó fene — felelte mérgesen, miközben morzsolta a kukoricát. Én meg lódultam tovább, hogy mihamarabb vigyem a jó hírt. Már elmúlt dél is, mire mindet megtaláltam, és közöl­tem velük a nagy örömet. Otthon kukoricakását fő­zött nagyanyám, de bizony nem sokat ettem annak re­ményében, hogy holnap reg­gel majd jól teleeszem ma­gam. Éjszaka is csak hányko­lódtam, sehogyse akart álom jönni a szememre, nagysokára tudtam csak elaludni. Amint megvirradt, felkel­tem, rendbeszedtem magam. Hamarosan megjelentek a cimborák is: nemsokára ott gyöszmélkeltünk már Tera né­ném portája előtt. Be-beku- kucskáltunk a hasadékon, hogy vajon készülődik-e már az ünnepségre. Figyelemmel kísértük minden lépését, ahogy ki- s bejárt a konyhá­ban, aztán az eresz alá lera­kott követ festette pirosra. Csordás Miska egyre lök- dösött: — Na, szólj mán, be- mehetünk-e? — Szóljál te! — biztattam. —1 Hogyisne, hát te hordod nékik a vizet, Mikor letettem a két kan­na vizet, s Tera néném mar­komba nyomta a hat fillért érte — megsimogatta borzas fejemet: — No, Gabri fiam, holnap keresztelő lesz nálunk, s mivel te hordod nekem a vi­zet, összeszedhetel öt-hat ko­mát oszt eljöhettek a keresz­telőre. Én tágranyílt szemmel néz­tem Tera nénémre, szólni se tudtam a megilletődöttségtől. — No, eredj, lódulj, holnap reggel kilenc felé itt lehettek — tuszkolt a kapu felé. Ügy szaladtam mint a nyúl, majd hirtelen megálltam: — azon tanakodtam, hogy ha már engem bízott meg Tera néném, kiket is hívjak meg erre az ünnepségre. Gondolat­ban magam elé idéztem a gye­rekeket. — Kovács Palkót nem hívom meg, mert irigy, Zoltán Zsigát se, a meg nem adott nekem a múltkor lekvároskiflit, pedig egész kemencével sütött az anyja. Meg hát mért is hínám meg, azőknak is van tehetünk! Erdős Jancsit se, mert annak meg suszter az apja, jól keres. Szekeres L ajkót meg azért nem, mert a múltkor betörte a fejem ... Hanem a Kecse Zsigát, azt igen! Azok is olyan szegények, mint én.., Hát még kit is híj jak? — így töp­rengtem magamban. — Ahá, megvan! Parti Sanyit, no meg \ Boda Fcrkót! Azok se valami ; gazdagok, mosni jár az any- | jiuk. No de még kit?! Hű, : megvan! Gulyás Antit is el- \ hívom, no meg még Csordás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom