Pest Megyei Hirlap, 1965. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-13 / 10. szám

PHENJAN TILTAKOZIK... Hétfőn este a phenjani la­kosság nagygyűlésen tiltako­zott az ellen, hogy a dél-koreai kormány kétezer katonát küld Dél-Vietnamba. A nagygyűlés szónokai felszólalásaikban megbélyegezték a saigoni re­zsim segítségére siető dél-ko­reai hatóságok újabb kaland­ját. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ- MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGY.ÉÍT Mai vandálok A történelem számon- tartja a vandálokat, mint az értelmetlen pusztítás koraközépkori „lovagjait”. A szó azóta a hétköznapi nyelvhasználatban is pol­gárjogot nyert, s vandaliz­musról szólni annyi, mint eleve elítélni gyakorlóit. Milyenek a mai vandálok? Például havonta több ezer égőt lopnak el a vasúti ko­csikból, holott maguk is tudják, a sajátos foglalatú és áramkörű égőket s e- h o 1 sem használhatják. Mégis elviszik. A MÁV Budapesti Igazgatósága — amely megyénk közlekedé­sét irányítja — lehangoló adatokkal bizonyítja a so­kat emlegetett „kulturált közlekedés” — másik olda­lát... Amikor a modern kocsik műbőrhuzatát le­vagdalják az ülésekről, lábbal taposnak az ülése­ken, lefeszítik a hamutar­tókat ... A szabálysértési hatósá­gok sokakat megbüntet­nek: kitépik a virágtöve- ket, „jó viccként” fiatal fa­csemetéket tördelnek ki, lefeszítik a padokat, össze­törik a közvilágítás lám­páit ... Furcsa emberek? Primi­tív emberek! A szellemi lét hihetetlen alacsony színvonalán megrekedve — pusztítanak, rombolnak, nem kímélnek semmit, ho­lott maguknak is kárt okoznak. Ami a közé, azt csak a közösség pótolhat­ja. És a közösség is fizeti. Törődnek vele? Nem. Né- hányukat elrettenti a raj­takapás és a büntetés, leg­alábbis ideig-óráig elveszi a kedvét. De mindenkit nem kapnak rajta, mert sokszor, ha látják is a mai vandálok pusztítását, az emberek úgy tesznek, mintha nem vennének semmit észre. Hagyják. Miért? Miért nem drága mindenkinek az, ami a kö­zösségé? Olyan szépen tudunk kö- vetelni: betonjárdát, jobb közvilágítást, parkosítást, sok mindent. És olyan ke­véssé tudjuk megvédeni azt, amit a közös erőfeszí­tések hoznak létre. Rend­őrségi, hivatali ügy-e a mai vandálok megfékezése? Természetesen az is. De közszellem ügye is. Olyan közszellemé, ahol lehetet­lenné válik az ilyesmi, mert lehetetlenné teszik az emberek. Azok, akik szem­ben a vandálokkal, értik, y hogy minden az övék, hogy az övékét pusztítják. So­kan értik ezt, mégis: szót­lanul hagyják. Félsz? In­kább közömbösség. Nem ártom bele magam, nem az én ügyem — s így tovább. Létezik ma is a teljesen érthetetlen és felháborító „virtus": az „erős" legénye­ké, a hecc-csinálóké, azo- ké, akik nem tisztes mun­kával, hasznos tettekkel, hanem értelmetlen kiva­gyisággal, kárt okozó hec­cekkel, közrendet felborí­tó botrányokkal szereznek hírnevet. És nem egy olyan közösség van, ahol az ilye­neket dicsfény övezi, azt mondják rájuk, „ezek igen”. Mit jelent ez az „ezek igen?" Azt, hogy törnek, zúznak, erejük értelmetlen, kárt okozó fitogtatásával lesznek valakik? De kik? Mai vandálok. Aligha létezik ennél ké- tesebb rang. És a társadal­mon múlik, hogy szégyent jelentsen annak, aki — megszerzi... Mészáros Ottó Felemelték 960 cikk árát 250 ezerrel nőtt a biztosítottak száma Péter János az UNESCO épületében Angliában a hétvégi szünet ntán újabb 275 élelmiszer és közszükségleti cikk ára emelkedett, s ezzel 1964. de­cember 16., azaz a jövedelem­politikai nyilatkozat aláírása óta 960-ra emelkedett a meg­drágult árucikkek száma. ♦ Félmillfárd forint kártérítést kaptak a tsz-ek ♦ Bevált a „tasco" és a fagybiztosítás Évről évre növekszik a biz­tosítottak száma, s ma már úgyszólván minden . család­ban van ügyfele az Állami Biztosítónak. Tavaly 1-10 ezer új biztosítást kötött a la­kosság házának, lakásának, háztáji gazdaságának és gép­járművének a védelmére — 110 ezren pedig élet- és bal­esetbiztosítást kötöttek. A múlt esztendei fejlődésről és az időszerű biztosítási kér­désekről tegnap tájékoztat­ták a sajtó képviselőit. Fehér Sándor, az Állami Biztosító vezérigazgatója el­mondotta, hogy jelenleg a lakosság kö­réből 3,5 millió családi vagyon-, élet- és baleset- biztosítást kezelnek. Majd valamennyi tsz ren­delkezik az összevont vagyon­biztosítással, amely 1,2 mil­lió szövetkezeti tag közös vagyonának anyagi biztonsá­gát szolgálja. Ezen felül kö­rülbelül 80 ezer gépkocsi és 600 ezer motorkerékpár kö­telező szavatossági biztosítá­sát is ellátják. További tíz­millióra tehető azoknak a biztosításoknak a száma, ame­lyeket a lakosság alkalomsze­rűen vesz igénybe. Ezek az adatok is bizo­nyítják, hogy a biztosítás elsőrendű szükségletté, köz­üggyé lépett elő. Most már | a biztosítás problémáit nem­csak az ügyfelek kísérik éber figyelemmel, hanem í ezen a téren is mindinkább I megvalósul a társadalmi el­lenőrzés. Az Állami Biztosító — al­kalmazkodva a gazdasági élet fejlődéséhez — a biztosítási szükséglet állandó kutatásá- „ val korszerű, biztosítás mellett egyre töb­ben veszik igénybe az úgy­nevezett „casco” biztosítást is. Ez módot nyújt arra is, hogy a biztosított saját kára is megtérüljön. A casco biztosí­tás díja talán az egész vi­lágon nálunk a legolcsóbb. Az Állami Biztosító a múlt év elején kezdte meg a nagy összegű élet- és balesetbiz­tosítás, továbbá a szociális segélyt nyújtó biztosítási és önsegélyezési csoportok szer­vezését. Egy esztendő leforgása alatt 360 ezer dolgozó lépett a csoportokba. A termelőszövetkezeteken kí­vül most már az üzemek­ben és intézményekben is működnek ilyen csoportok. Fehér Sándor vezérigaz­gató végezetül elmondotta, hogy az idén a gazdaságos­ság és a takarékosság jegyé­ben különféle adminisztrá­ciós egyszerűsítéseket vezet­nek be a biztosításban, ugyan­akkor gondosan felkészülnek 1966-ra, a harmadik ötéves terv első évére. (s. p.) A gépekkel hat óra alatt készül el a korábban több napig tartó főkönyvi kivonat a Kossuth Tsz-ben. A képen: Far­ka« György, a Lenin Tsz és Kiss Margit, a Kossuth Tsz könyvelői A kigyűjtött leltári bizonylatok adatait a könyvelőgéppel dolgozzák fel. A képen: Furczek Ádámné és Kiss Mária könyvelő (MTI Foto: Bereth Ferenc felv.) Couve de Murville Magyqrorszagra látogat a magyar külügyminiszter megkezdte tanácskozásait francia kollégájával Zapvélemények Franciaország Kelet leié érdeklődő külpolitikájáról Péter János külügyminisz­ter és Couve de MurviUe francia külügyminiszter meg­beszélései tegnap kezdődtek a Quay d’Orsay-n. A francia külügyminiszter ennek során ebédet adott vendége tiszte­letére. Péter János a Quay d’Orsay elhagyásakor nyilatkozott az újságíróknak. Kijelentette: Couve de Murville külügymi­niszterrel folytatott megbe­szélése nagyon hasznos volt és a kölcsönös barátság lég­körében folyt le. A békés egymás mellett élés politiká­jának szellemében megvizsgáltuk a nemzet­közi politika egyes kérdé­seit — mondotta. Tájékoztatást kaptam Couve de Murville külügyminisztertől a francia kormánynak a független „európai Európára" vonatkozó elképzeléseiről és kicseréltük nézeteinket erről a kérdésről. Ezenkívül természetesen meg­tárgyaltuk a két ország kap­csolatait. Elvben megállapod­tunk, hogy a közeli jövőben hosszú lejáratú kereskedelmi/ szerződést és kulturális egyezményt dolgozunk ki, úgyszintén további egyezmé­nyeket a műszaki-tudományos együttműködésről és a konzu­li kapcsolatokról. Péter János még elmondot­ta, hogy meghívta hivatalos magyarországi látogatásra Couve de Murville külügymi­nisztert és kifejezte örömét, hogy a francia külügyminiszter a meghívást elfogadta. A látogatás időpontját később állapítják meg. Péter János külügyminisz­ter a délutáni órákban láto­gatást tett a francia rádió és televízió épületében. (Folytatás a 2. oldalon) ERHARD A KÖZELJÖVŐBEN KÉTSZER IS TALÁLKOZIK MAJD DE GAULLE-LAL Erhard kancellár bejelentet­te, hogy a közeli hetekben két­^ Péter János külügyminiszter \ párizsi tartózkodása során lá­togatást tett az Unesco főtitká­ránál. Képünkön: Péter János |az Unesco épületében (Tele- á foto) szer is találkozik majd De Gaulle elnökkel. A január 19-i és 20-i párizsi tanácskozást ugyanis néhány hét múlva újabb francia—nyugatnémet konferencia követi. Míg az első találkozó nagyrészt négyszemközti beszélgetés formájában zajlik le és a külügyminisztereket csak rövid időre kapcsolják be a tárgyalásokba, a második ta­lálkozó már szélesebb keretek között, affél^ közös nyugatné­met—francia minisztertanács formájában történik. Erhard hangoztatta, hogy derűlátóan ntazik Párizsba és bízik abban, hogy a ram- bouilett-i kastélyban De Gaul- lé-lal folytatandó megbeszélé­se megjavítja majd a két or­szág közötti kapcsolatokat LONDON IX. ÉVFOLYAM, 10. SZÁM \Ri% 50 I II.I.ÉH 1965. JANUÁR 13, SZERDA BUENOS AIRES Plasztikbomba a parlamentben Az argentin kongresszus pa­lotájának második emeletén nagy erősségű plasztikbomba robbant. Sebesülés nem tör­tént, mert a kongresszusi épü­let helyiségeiben senki sem tartózkodott. Egyelőre nincse­nek adatok arról, hogy ki volt a merénylet elkövetője. : a lakosság minden réte- ; gét kielégítő összevont í biztosításokat hozott létre. • 1964-ben a 700 ezer károsult í 970 millió forint • kártérítést i | kapott, a termelőszövetkeze- i tek 526 millió forintot, míg j ; a lakosság vagyoni tárgyai- | ínak megtérítésére 160 cnil- ■ lió forintot, az élet- és bal- í esetbiztosítás alapján pedig i 235 millió forintot fizetett j ki a biztosító. ; Az elmúlt évben nagy ká- jrokat okozott a jégverés a «közös gazdaságoknak. A fóti ;Vörösmarty Termelőszövetke- ízet tagjai közül például csak íaz öregek emlékeznek a ta- ívalyihoz hasonlítható nagy \ jégverésre. Ennek következ- \ tében a legértékesebb nö- \ vény, az exportra termelt J primőrparadicsom közvetlen ía beárés előtt pusztult el. £Az Állami Biztosító 2,6 mil- í lió forint kártérítést fizetett fezért a gazdaságnak. Tete- \ mes összeget kaptak a ter- £ melőszövetkezetek az állat- í károkért is. Megyénkben pél- Sdául a nagykátai Magyar— í Koreai Barátság Termelőszö- J vetkezet 685 ezer forint kár­térítésben részesült. ^ Az Állami Biztosító tavaly í is nagy gondot fordított arra, í hogy tovább bővítse a biz- stosítás különböző formáit. A «termelőszövetkezetek ismét jí igénybe vehették a szántó- ^ földön termelt növények fagy­ai biztosítását. Jelenleg már a £ közös gazdaságok 38 száza­léka rendelkezik ilyen biz- ^ tosítással. A múlt évben í egyébként 55 ezer kataszteri í holdon állapítottak meg fagy- f kárt a biztosított termelő­szövetkezetek területén. Hosz- ^ szán lehetne sorolni, milyen j összegek kerültek kifizetésre Í tűz, robbanás, villámcsapás i címén. A vidéki lakosság ^ részére a háztáji biztosítás ^ és az egyéb állatbiztosítás falapján 62 millió forintot i fizetett az Állami Biztosító. Y A gépkocsitulajdonosok kö- í zül a kötelező szavatossági I -------------------­t i K önyvelőgép segíti a zárszámadást \ A zárszámadás előkészítése során mintegy ötezer ada- j főt kell feldolgoznia a ceglédi Kossuth Tsz könyvelőinek.'. Munkájukat két NDK gyártmányú könyvelőgép segíti. Aj könyvelők január 1-töl már nemcsak a főkönyvi kivonató- j kát, hanem az anyag- és munkaegység-könyvelést is ezekkel', a gépekkel készítik el. A könyvelőgépeket más. termelőszö-j vetkezetek is használhatják. A tsz vezetősége úgy számítja,: hogy január végén megtarthatják a zárszámadást, s a tervek j szerint másfél millió forintot fizetnek ki a tagoknak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom