Pest Megyei Hirlap, 1964. december (8. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-09 / 288. szám

NYIT A FÜRDŐ December 12-én már lubickolhatunk A becsület drága, és sokan mégis oly olcsón képesek el­adni! Az emberek többsége be­csületes, de „alkalom szüli a tolvajt” jelszó mentsvárának leple alatt nemegyszer meg­ragadják az „alkalmat” még a becsületesnek hitt, vagy önma­gukról ezt állító emberek is. És ez a kínálkozó alkalom így ünnep előtt, az üzletek nagy forgalmát kizsákmányolok ré­szére igen nagy előnyt bizto­sít. Ezt használta ki R. Károly ceglédi lakos is, aki talán nem is gondolt belépése előtt arra, hogy „fizetés nélkül távozik”. És mégis így történt. Kolbászt vásárolt, az ára nem haladta meg.a tíz forintot sem. És mégis, az éber kiszolgálók kénytelenek voltak a táská­jából kihalászni az „ott felej­tett” holmit. S hogy a becsület egyeseknél még ennél is ol­csóbb portéka, azt bizonyítja J. I.-né meggondolatlan cse­lekedete, amikor a 22. számú önkiszolgáló boltból egy cso­mag két forint negyvenhárom filléres paprikát csúsztatott a zsebébe. Az ünnepre, vagy ta­lán a Mikulás közeledtére gondolt B. Z. ceglédi lakos, aki egy csomag vegyes drazsét és egy csomag mandulát akart, fi­zetés nélkül a boltból kivinni? Ki tudja? De annyi bizonyos, hogy ennek értéke sokkal ki­CEGLÉDI JÁRÁS ÉS C E G Lt 0 .VÁROS RÉSZERE VIII. ÉVFOLYAM, 288. SZÁM 1961. DECEMBER 9. SZERDA A sánta jóindulat Palásti Lászlóék embertelen körülmények között laktak Cegléden. A „lakás” mindösz- sze egy kis vizes szobából állott. A férj vasutas, az asz- szony pedig a Rákóczi úti I. számú bölcsődében gondozónő. Nagy volt az örömük, ami­kor az abonyi vasútállomáson szolgálati lakást kaptak. Arra gondoltak, hogy Palásti Lász- lóné mint szakképzett gyer­mekgondozó — az abonyi böl­csődében is el tud helyezkedni. A férj pedig szívesen vállal­kozott arra, hogy átjárjon ceg­lédi munkahelyére, örömük­be azonban egy-kettőre üröm cseppent. Hiába laknak Abonyban, Pa­lástiné továbbra is a ceglédi bölcsődében dolgozik. Mikor délelőttös, hároméves gyer­mekét hajnali fél négykor kelti, áthozza Ceglédre, elkí­séri az itteni óvodába, hogy hat órakor már tudja fo­gadni azokat a gyerekeket, akiket ő gondoz! Emiatt több­ször kérte a járási tanács egészségügyi osztályát, hogy helyezzék öt Abonyba, mert van ott szakképzetlen gondo­zónő is. Kérelme mindig el­utasításra talált, pedig je­lenlegi munkahelyén róla csak a legjobbakat mondják vezetői és a szülők is dicsérik munkáját, s Abonyban köz­ben már mást vettek fel. Dr. Bencsik Erzsébet járási főorvosnak ez a véleménye: nincs is remény arra, hogy Palástiné rövid időn belül Abonyba kerülhessen. Majd 1966-ban vagy 1967-ben épül fel Abonyban egy új, negy­ven személyes bölcsőde, majd ott esetleg munkát kaphat... És a vasútnál? Somogyvári Ferenc állomásfőnök szerint Palástiék nem kapnak la­kást Cegléden a vasút részé­re most kiutalt tizenhatból, mert azokat olyanoknak kell odaadni, akik még ennél is embertelenebb körülmények között élnek. Így aztán Pa­lástiék hároméves kisfia is­meri meg az idei télen hajnali fél négykor, hogy mi az em­bertelenség ... A törvény szerint minden­kinek igaza van, de valami mégis sántít ebben az ügy­ben. Ha más nem, hát a jó­akarat ... Kecskeméti Mihály Az albertirsai Dimitrov Ter­melőszövetkezet ugyancsak ki­vette részét a szőlőtelepítés­ből. Kulcsár Géza főüzemgaz­dász örömmel beszél az ered­ményekről : — Hetvenegy holdat telepí­tettünk be az ősszel. Főleg a silányabb minőségű homokot és a volt erdőföldeket vontuk be szőlőművelésre, ahol ked­vező időjárás esetén is legfel­jebb két-három métermázsás rozstermésre számíthattunk volna. Az idén is széles sor­közű táblákat alakítottunk ki a nagyüzemi gépi művelés számára. Az egyik legmunka­igényesebb feladatot, a met­szést is géppel végezzük. A fajta megválasztásánál a bor­szőlőket helyeztük előtérbe. Olaszrinzling és ezerjó mellett a közismerten bőtermő sárfe­hérből is telepítettünk. A modern macska MIÉRT ? Az albertirsai Dimitrov Tsz türelmetlenül várja, hogy mikor készül már el végre száz férőhelyes istál­lója. A 23. számú Építő­ipari Vállalat a júniustól novemberig ígérgetett épít­kezés befejezésével még máig is késlekedik. A tsz házi brigádja már régen befejezte volna az építke­zést, de sajnos ők nem kap­nak cementet, mert nincs kötbéres utalványuk. (Úgy látszik, hiába van tele a DCM silója cementtel, ez Albertirsán mit sem segít!) A vállalatnak viszont van cementje is. utalványa is, az építkezés mégsem halad. Miért? Miért? Miért? Építkezések a télben Api« less f tsff tfscínInulstíff * fagy goit ló szerekkel dolgosnál* 3Még az idén elkészül 37 lakás sem lehet látni a télnek. Jól szervezték meg a munkát és így most nem kell fagysza­badságra küldeniük az embereket. Tél a Lenin parkban i* (Foto: Gulicska) A legnagyobb gond most a harminchét lakásos ház építé­sének mielőbbi befejezése. Kö­zeledik a határidő és az építők nem szeretnének lemaradni. A festők és a parkettázók szinte fűtött szobában dolgoznak, hiszen mindenütt be vannak üvegezve az ablakok. A kül­ső munkák sem szünetelnek. Egy-két nap és a Rákóczi út új színfolttal gazdagodik, ké­szen lesz a ház. A Bács megyei Építőipari Vállalatnak azonban másutt is van munkája. Szabó Lajos főépítésvezető tájékoztatása szerint még az idén szeretnék a terv szerint lerakni az új Rákóczi úti ház alapjait. A tartópillérek már állnak és mire vége lefz a télnek, rak­hatják a falat is. Hamarosan megkezdik egy új, tizenhatla­kásos pontház építését. A Ceglédi Tanács Építőipari Vállalatának igazgatói irodá­jában már az 1965. évi terve­ken dolgoznak. Várkonyi Mik­lós igazgató szerint az idén náluk sem lesz fagyszabadság. Mind a kétszáz emberüknek tudnak munkát adni, a kerté­szet helyért épülő házaknál és a Május 1 Ruhaüzem társas­ház építkezéseinél. Az építőipari vállalatok jól szervezték a ceglédi építkezé­seket. Télen sem szünetel a munka és ezt látva, nyugodtak lehetünk, határidőre befejezik a lakások építését. (K.) — Eddig 50 ezer hektoliter szerződéses bort vásárolt fel a Nyársapáti Pincegazdaság. Ezenkívül még 10—15 ezer hektoliter bor beszállítására számítanak. Nem lehet könnyű egy olyan üzemet vezetni, ahol közel kilencszázan dolgoznak. Kü­lönösen akkor nem, ha ezek az emberek szétszórtan, be­dolgozóként vesznek részt a termelésben. Ennek ellenére Megyeri Margit, a Háziipari Szövetkezet elnöke most olyan eredményekről számol be, amelyek a jó vezetést dicsé­rik. — Termelésünk hatvan százalékát exportra szállít­juk — mondja az elnöknő. A Szovjetunióban, Franciaor­szágban és más államokban is szívesen vásárolják ízléses gyermekruháinkat, vagy szí­nes norvégmintás kesztyű­inket. Exporttervünket már novemberben teljesítettük és most karácsonyig a felemelt exporttervünkön dolgozunk. Természetesen nem feledkezünk meg az itthoni vásárló közönség­ről sem. — Rákóczi úti üzletünkben mindig bő választék várja a vevőket. Szolgáltató és mére­tes részlegünk is nagy nép­szerűségnek örvend. Talán ennek köszönhető, hogy bel­földi tervünkkel együtt de­cember 15-re hazai kereske­delmi tervünket is teljesíteni tudjuk. — A jövőre vonatkozóan milyen terveik vannak? — A következő évben bővül a szövetkezetünk, mert január 1-én egyesül az abonyi Ruházati Szol­gáltató Ktsz-szel. Ott egy exportra termelő üzem felállítását tervezzük, ahol a termelést már szalag­Kocsérról jelentjük Az Építők SE év végi számvetése után i. A LABDARÚGÓ-SZAKOSZTÁLY Nagyszerű emberek, dicséret illeti őket És akikről nem tudunk? Nemrégiben még „Az őszi munkák dandárjában” cím­mel jelent meg cikk lapunk hasábjain. Beszámoltunk az eredményekről, a nehézségek­ről, nap nap után sürget­tük a munkát. Most, amikor már vége a nagy „hajrának” és teljesen elcsendesedett a határ, ne feledkezzünk meg azokról, akik fáradságot nem kímélve azon igyekeztek, hogy idejében földbe kerül­jön a gabona. Arra kérjük tehát a járási versenybizottság titkárát Retkes Gyulát, mond. ja el: kik azok, akiket dicséret illet. — Szinte minden mezőgaz­daságban dolgozó embernek nagy része van abban, hogy járásunk túlteljesítette vetési tervét. De ha már az őszi mun­kákról beszélünk, akkor elsősorban a növényter­mesztőket kell felsorol­nunk. Elsőnek a dánosi Micsurin Tsz Gagarin brigádját emlí­teném. Ez a brigád most küzd a szocialista címért, s valószí­nű, hogy az év végén meg is kapja. Ugyancsak a Micsurin Tsz tagja, Farkas János fo- gatos és Földvárszki Pál gép­faros, akik kilencven holdnyi kenyérgabonát vetettek el. A szállításnál Krizsán István, Mihalczkó János gépjárműve, zető, valamint Seprű János, Lendér József és Farkas Fe­renc rakodók végeztek elis­merésre méltó munkát. — Az albertirsai Dimitrov Tsz-ben Bánszki Györgyné tizenöt fős munkacsapata szerezte meg az első helyezést. A traktorosok példaképe Bánszky Sándor százhuszon- két százalékos teljesítményé­vel, a fogatosoké pedig Tá­madt István, aki százhuszonöt százalékra teljesítette tervét. A Szabadság Tsz traktorosai közül Csányi Pál és Erős Pál tűnt ki száztizenöt száza­lékos teljesítményével. — A nyársapáti Kossuth Tsz-ben Pintér István munka­csapata ért el jó eredményt. De dicséret illeti Vecséri Ba­lázst és Tóth Balázst is, akik kétszáz hold kenyérgabonát vetettek el jó minőségben. — Az abonyi József Attila Tsz üzemegység versenyéből a Vörös Csepel üzemegység került ki győztesen. Az Új Vi­lágban. Fekete Mihály háromszáz­ötven hold rozsot vetett el egyedül. Eből a tsz-ből szerintem még Kiss Ferenc fogatos érdemel dicséretet. — A kocséri Üj Élet Tsz-ben Ország József brigádja az első. A legjobbak közé sorol­hatjuk még Kőházi Mihály traktorost, valamint Tóth Imre és Király József fogatoso- kat. — És a többi tsz-ekben? — Vannak ott is nagyszerű emberek, csak éppen a ver­senybizottság nem működik náluk megfelelően és ezért róluk alig tudunk valamit, — mondotta befejezésül a ver­senybizottság titkára. B. M. fürdőben. Most mindannyiuk megnyugtatására közöljük, hogy december 12-én ismét megnyitja kapuit a gyógy­fürdő és ismét a közönség rendelkezésére áll. Számos panaszos levél ér­kezett szerkesztőségünkbe. Többnyire idős emberek, reu­más betegek írták ezeket, akik szívesen kerestek vol­na gyógyulást a ceglédi gyógy­CSAK ENNYI LENNE A BECSÜLET?! seoo, minisem nogy megerie volna azt a szégyent, hogy az utcáról citálták vissza és min­denki szeme láttára rakta ki „áruját” a pultra. . így történt. Mit szóljunk hozzá? Hát felnőtt, ép ésszel: megéri az a néhány forint, hogy utána ne nézhessünk szembe önmagunkkal? (cs-né) Szólót is, munkást is nevelnek — Lesz-e elég szőlőtermesz­tési szakemberük? — Gondoskodtunk erről is. Jelenleg huszonhárom szőlé­szeti szakmunkásunk van, aki­ket már mi neveltünk. — Kiket dicsérhetnénk meg közülük? — Nagyon hosszú lenne a lista, de talán Füles Józsefet, Huszár Mihályt név szerint is említsük meg. J. Z. Háziipari szövetkezetünk egyesül az abonyi Ruházati Ktsz-szel Saalagrendsaerü exporttermelés indul szerűen oldjuk meg — mon­dotta befejezésül az elnöknö. (Forgács) Író-olvasó találkozó November 26-án a földrnű- vesszövetkezet jól sikerült író-olvasó találkozót rendezett a kultúrházban. Ebből az al­kalomból községünkbe látoga­tott Fekete Gyula író. Érdekes, színes előadást tartott. Kelle­mes, meleg hangú spontán be­szélgetés indult meg az író és olvasó közönsége között. Töb­bek között felmerült az a kér­dés, hogy van-e szükség ezek­re a találkozókra. A résztve­vők egybehangzó véleménye szerint: igen! Nyugdíjasok napja A Petőfi Tsz vezetősége és nőtanácsa a múlt vasárnap rendezte meg a nyugdíjasok napját. A járási tanács képvi­seletében dr. Szondy György ügyész köszöntötte a hetvenöt isz-nyugdíjast. Utána az Árpád vezér és a Petőfi iskola úttö­rői és kisdobosai adtak kis mű­sort. Az összejövetel baráti, családias hangulatban folyt le. (b.) Már beszámoltunk arról,, hogy a Ceglédi Építők Sport­egyesülete megtartotta év végi közgyűlését, ahol külön-külön értékelték a szakosztályok munkáját. A most következő cikksorozatunkban röviden mi is összefoglaljuk eredmé­nyeiket. Nézzük először a lab­darúgókat. Ebben az évben egy csapat a járási, kettő pedig a me­gyei I. osztályban indult. Az ifjúsági csapat bizonyult a leg­jobbnak. A döntő mérkőzések után ugyanis a II. helyezést szerezték meg. Az ifiket Sál- lai Ferenc, a felnőtt „első” csapatot Elekes József, a járá­si bajnokságban szereplőt pe­dig Laborcz Tibor edző készí­tette elő. Az évi jó munkáért tehát őket illeti elsősorban a dicséret. A szakosztály tagjai az év folyamán többször vé­geztek társadalmi munkát. Ezért dicséret illeti Kunsági Kálmánt, Kaposvári Gyulát és Sárik Edét. (Folytatjuk.) fándlit és elment fagyszabad­ságra. A Bács megyei Építőipari Vállalat építkezésein nyomát Leesett a hó és a hőmérő higanyszála a nulla fok alá süllyedt. Régen ilyenkor a kő­műves fogta a kalapácsot, a

Next

/
Oldalképek
Tartalom