Pest Megyei Hirlap, 1964. december (8. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-06 / 286. szám

I. ÉVFOLYAM, 28. SZÄM 1964. DECEMBER 6, VASÁRNAP Talajerőgondok a tápiógyörgyei Zöldmezőben 9,6 mázsás átlag búzából, 240 mázsa cukorrépából — Mikor, hová, mit? A mezőgazdasági termelés mérvű zöldtrágyázáshoz. Ak­célját: az egyre biztonságosab­ban növekvő termelési ered­ményeket bármely mezőgazda- sági nagyüzem csak úgy érheti ei, ha az adott természeti és 'közgazdasági körülmények szem előtt tartásával szervezi a termelést. A szántóföldi nö­vénytermesztésnél példáid mindenekelőtt ismerni kell a talajadottságokat, a csapadéík- és hőviszonyokat, de jelentős szerepe van az illető gazdaság gépesítési fokának, a gépesítés minőségének, az illető táj ha­gyományos növénytermesztési rendszerének. A talajerő állapota a termé­sek, illetve a hozamok nagysá­gára nagy kihatással van. Az alig három évre visszatekintő nyolcezer holdas gazdasá­gunk fő célkitűzése éppen a talajerő fokozása. Még nem áll rendelkezésünkre annyi istállótrágya, hogy a hatezer holdas szántót négy évenként ellássuk a szükséges, holdankénti kétszáz mázsa trá­gyával. Ehhez évenként közel háromezer vagonnyi kellene. Ezzel szemben a meglévő mennyiség csupán a cukorrépa alá elég. Pedig jelentős terüle­tet foglal el a kiükorica is, ezernégyszázötven holdat. Ki­elégítő terméséhez szükséges az istálló, vagy a zöldtrágya. A kukorica ugyanis akkor Jó és elfogadható előve- temény a búzához, ha kellően trágyá­zott földbe vetjük. Szövetkezetünk a múlt év nyarán kezdett komolyabb kor négyszázötven hold zöld­trágya növényt termesztet­tünk és szántottunk alá, az idén hatszáznegyvenhét hol­dat. Erre a célra napraforgót, mustárt, borsót és somkórót használunk. Egyik évről a má­sikra számottevően fokoztuk az évelő pillangósok, így elsősor­ban a lucerna vetésterületét. Ma a szántó tizenhárom, ti­zennégy százalékán termelünk lucernát. Mák termesztésével is foglalkozunk. A közös szántóterület harmincöt-harminchat szá­zalékát a búza foglalja el. Átlag termésünk eddig vi­szonylag alacsonynak mondha­tó, de évről-évre van fejlődés, egyenletes a javulás, és ez vár­ható a jövőben is. Az idei év­ben például kilenc egész hat- tized. mázsa átlagtermésünk volt. Kétféle búza vetésével pró­bálkoztunk, a Bezosztájával és a Bánkútivál. Az intenzív Be­zosztájával kapcsolatban az a tapasztalatunk, hogy főleg a könnyebb műveletű, homoko­sabb és jobb vízgazdálkodású talajon ad nagyobb termést. Az elvetésre kerülő vetőmagot gondosan tisztítjuk és csáváz­zuk. Megállapítjuk a vetőmag abszolút súlyát és csírázási százalékát. Ezek alapján hatá­rozzuk meg a vetendő mennyi­séget holdanként. Az utóbbi években általánosan elterjedt szokássá vált a búzaveiés azon­nali hengerezése gyűrűhenger­rel. Megfigyelésünk és tapasz­talatunk ezzel kapcsolatban az, hogy ez az erősen kötött, mész­ben gazdag talajokon ki­mondottan káros, mert a talajt tömötté, levegőt­lenné teszi és a téli csapadék egyenletes beszivárgását is megakadályozza. Szövetkezetünk cukorrépa termelő gazdaságnak is mond­ható, évenként négyszázötven­ötszáz hold cukorrépát terme­lünk. Ez a közös szántóterület kilenc-tíz százalékát teszi ki. Termésátlagunk az utóbbi há­rom évben száznyolcvan-két­száz mázsa között mozgott. De vannak olyan brigádjaink, mint például az l-es és az V-ös, amelyek kétszázhúsz-két- száznegyven mázsa cukorrépát is termeltek, önként adódik a kérdés: hogyan érhetők el ilyen eredmények öntözés nél­kül? De erről majd legközelebb. Dr. Varga Ernő főmezőgazdász (Folytatjuk) HASZNOS ESZMECSERE E hó elsején egész napos népművelési továbbképzésen vettek részt járásunkból a művelődési otthon igazgatók és népművelési ügyvezetők a tápiógyörgyei művelődési ház­ban. A helyi művelődési ház munkájának és a kulturális életnek az ismertetése után Bicskei Gábor és Egei Ti­bor megyei előadók tartottak előadást. A vidéki népműve­léssel foglalkoztak, vázolták a jövő évi népművelési fel­adatokat. — A mezőgazdasági munka — mondotta Bicskei Gábor, — olyan, mint az ipari, a me­zőgazdaság sem nélkülözheti a szakembereket. Nekünk népművelőknek is többet kell foglalkoznunk a mezőgazda­sági szakmunkások képzésével. Ki kell jobban aknáznunk a tsz-akadémia, a mezőgazdasá­gi szakkörök és az ismeret- terjesztés lehetőségeit. Az előadást hosszú vita, hasznos eszmecsere követte. Kár, hogy a meghívott ta­nács- és szövetkezeti veze­tők közül néhányan nem jelentek meg. Pedig számuk­ra is tanulságos lett volna az, ami ott elhangzott. (ul.) A Dobó Katica kitett magáért A Tápiószelei Állami Gaz­daság baromfitelepén dolgozó — csupa nőből álló — Dobó Katica szocialista brigád rög­tönzött . gyűlésen emlékezett meg éves tervének befejezésé­ről. Idei tervüket november 27-én befejezték. A brigád tag­jai elhatározták, hogy tovább­ra is hasonló jó munkát vé­geznek, a már évek óta bir­tokukban levő „szocialista” cím megtartásáért. SZABÓ PÁL ÍRÓ NAGYKÁIÁN Az első hócsafa w A héten Nagy- káta és környéké­re is megérkezett a tél. A sűrű hó­esésnek főleg a gyerekek örültek, rögtönzött hócsa­tát rendeztek. W író-olvasó találkozót ren- díjas író és Fábián Zoltán, az dez a járási könyvtár decem- írószövetség titkára találkozik bér hatodikár Nagykáta-Erdő- olvasóival, dedikálják mű- szőlőn. Szabó Pál Kossuth- veiket. Igazgatóból — szakfelügyelő Csütörtök délután bensősé­ges, szűkkörű ünnepség szín­helye volt a farmosi általános iskola. A nevelőtestület tagjai me­leg ünneplésben részesítették és búcsúztatták Hollósi János igazgatót. Tíz évvel ezelőtt állt a farmosi iskola élére és kimagasló eredménnyel vezet­te őket azóta. Kimagasló mun­kája alapján a megyei tanács művelődésügyi osztálya szak- felügyelővé nevezte ki a nagy- kátai és monori járás terüle­tére. Tízéves igazgatói munká­ját a farmosi iskola tantestü­lete, a község vezetői, az is­kola tanulói meleg szavakkal köszönték meg. Szót kér az olvasó Hibádzik a rendelet Kedves Szerkesztőség! Kérem, írásomat a „Tápió mente” c. mellékletben közölni szíveskedjék. A közelmúltban árrendezés céllal olyan rendelet jelent meg, amely az 1—1 fillér között mozgó árakat pontosan meg­határozott árukra terjesztette ki- Ennek a rendeletnek az a baja, hogy nem érvényes mindazon árukra, amelyekre hasonló árakat állapítottak meg. Például a rendelet vonatkozik a 38 filléres állvány papírra, ennek az új ára ■40 fillér lett. Viszont nem tért ki a rendelet ennél fontosabb árukra. Például a nagy­kereskedelmi boríték darabja 0,70 fillér, vagy sorvezető 31 fil­lér stb. Jó lenne egy olyan rendeletét kiadni, amely előírná, hogy egy éven belül — leltár felvételével egybekötve — rendezzék minden olyan áru árát, amelynek az ára egy-négy fillér között 1 mozog. Nem szorul magyarázatra, hogy az így megszabott árak , visszaélésekre adnak okot és árdrágítást követ el a boltvezető ^ anélkül, hogy felelősségre lehetne vonni. A mostani rendeletet olyan gyorsan kellett végrehajtat, hogy jogosnak látszik a kérdés: nem került többe a leves, mint a liús? Tasi Vendel fmsz-i belső ellenőr, Szentmártonkáta í Most megmosdatlak Reggel három óra lehetett. Óva­tosan kitártam a kaput. Beleka­paszkodtam a ta­liga két szarvába és óvatosan kitol­tam az utcára. Még alig szürkült. Senki sehol. Fris­sen cselekedtem. Sebesen végigcsi­korgattam a tali­gát a járdán. Vagy ötven lépés­nyire jártam a kapunktól, ami­kor hirtelen a kocsiút közepére lódultam és a ta­liga egész tartal­mát az úttestre öntöttem. Megcsörrent a fogóját sirató fa­jansz kancsó. Megzördült a ki­érdemesült rosta, az elrozsdásodott egérfogó, az olda­lán ásítozó kö- nyékcső. Még széjjel rugdaltam az öreg lomokat és máris rohan­tam vissza a ta­ligával. Be a ka­pun! öt óra lehetett, amikor újból fel­ébredtem. A kí­váncsiság nem ha­gyott nyugodni, kinéztem a kapun. A kelő nap arany­porral hintette be az utcánkat. Igen, a szemétkupac ott volt, pontosan a negyedik szom­széd háza előtt. Vállat vontam. Mi közöm az egész­hez. Tulajdon­képpen mindegy, hogy hol van a szemét. Az a fon­tos, hogy nem a mi házunk előtt díszeleg. Nyugod­tan tértem be a kapun, s még egy­szer visszafeküd­tem. Magamra húztam a takarót. Hat óra lehetett, amikor a felesé­gem megrázott. — Papa. hová öntötted a szeme­tet hajnalban? Megdörzsöltem a szememet és kedvtelenül ma­kogtam. — Elég messze a háztól. Mit akarsz vele? — Semmit! De a szomszéd isten- kedik. Még ököl­lel is fenyeget er­re mifelénk. Biz­tosan oda öntöt­ted! Kihajoltam az ablakon, de gyor­san visszakaptam a fejemet. A szomszéd csak­ugyan ott állt a járdán és ugyan­csak porciózta az áldást. Emlegette a fényesen ragyo­gó csillagokat, a le- és felmenő ro­konságát annak a csirkefogónak, aki nem átallotta elrondítani az ő háza elejét. Becsuktam az ablakot. Lassan felöltöztem és ki­ballagtam az ut­cára. De kint va­lósággal kővé me­redtem. Az úttes­ten ott volt előt­tünk a törött kan­csó, a repedt ros­ta, a rozsdás egérfogó és a ki­mustrált könyék- cső. Az asszony is észrevette a sze- ; metet és utánam kiáltott: — Papa, hát ide öntötted a szemetet? — és jobb kézzel a ko­csiút felé muta tott. — Micsod ember vagy! — ■ dohogta és na- | gvon fel volt há- j borodva... Rossi Károly I Átvilágítottak negyvenezer embert Alig van járásunkban tébécés beteg Nyolcadikéig még a szent- mártonkátai művelődési ház az otthonuk, utána Kákára mennek tíz napra. Tizennyol­cadikén befejezik a nagyká- tai járásban a tüdőszűrést. Ök, a megyei tanács tbc-gondo- zó intézetének szakemberei, s fél év alatt a járásban mintegy negyvenezer embert világítot­tak át. Szentmártonkátán a műve­lődési házban munka közben beszélgettünk az állomás ve­zetőjével. — Minden évben, minden embert átvilágítunk egyszer. Állomásunk hatókörébe tar­tozik a nagykátain kívül a ceglédi járási is. Fél évet va­gyunk itt, fél évet ott. A tbc-vel fertőzötteket kutatjuk fel, pontosabban: munkánk célja a megelőzés, a fertőzés időben, még teljes mértékben gyógyít­ható állapotában való felde­rítése. — Munkájuk eszköze? — Egy magyar gyártmányú modern röntgengép, amely minden vizsgált mellkasáról filmfelvételt készít. Ezt a fil­met értékeljük. Laikus szem­mel is feltűnő újítása a gép­nek az, hogy az eddigiekkel szemben nem az ernyőt moz­gatjuk a mellkas előtt, ha­nem egy automatikus emelőszer­kezet magát a vizsgálan­dó személyt. Könnyen szétszedhető, vi­szonylag kis súlyú, egyszerű a szállítása. — Milyen eredményről szá­molhatunk be a Tápió mente olvasóinak, néhány nappal a szűrés befejezése előtt? — A tbc-vel fertőzött sze­mélyek száma a nagykátai já­rásban rendkívül kevés. Szá­mukat csupán ezrelékben tudnám kifejezni. Igen szerencsés és örvendetes eredmény ez. Ezen Káka és környékének eredménye sem fog lényegesen változtatni. — Mikor térnek vissza a járásba? — 1965 júliusában Nagyká- tával kezdjük újra a tüdőszű­rést. (deregán) HÍREK Az újoncok szülei részére előadásokat szerveztek köz­ségi tanácsaink a múlt hó­napban. Az előadásokat tény­leges és tartalékos tisztek tartották. Renoválták a járási ta­nács épületét az elmúlt hó­napban. Kicserélték az ab­lakokat és bevezették a vi­zet az épületbe. A téli oktatásról tárgyalt pénteken a nőtanács járá­si szervezetének végrehajtó bizottsága. Értékelték a köz­ségi szervezetek tevékenysé­gét is. Akar-e zenélni? Járási fúvószenekar alakul Nagykátán a Bartók Béla já­rási Művelődési Ház szervezé­sében. Jelentkezéseket elfogad a művelődési ház. A zenekar tagjai részére januárban hang­szeres oktatást indítanak. Fortuna Pándon Tizenkét találatot ért el a negyvenhetedik héten totó- szelvényén két pándi lakos, s az Országos Takarékpénztár járási fiókja komoly nyere­ményösszeget fizetett ki a két nyertes szelvényre. Ebadta mondta ... A kis Icát édesanyja elvit­te a fogorvoshoz. Ám hiába volt minden előzetes lelki rá­hatás, a foghúzást éktelen bömbölés előzte meg és kí­sérte. Hazafelé az úton aztán kikapott Ica. — Buta gyerek, mit ordí­toztál? — korholta édesany­ja, — megmondta a doktor bácsi, hogy nem fog fáj­ni. .. — Nem is fájt, — válaszol­ta Ica, — de féltem, hogy fáj­ni fog. IS ULTURÄLIS ÉRDEZŐSKÖDÉS TUDJA-E, HOGY... — Magyarországon a szkíta kultúra legszebb és legérté­kesebb leletét Tápiószentmár- tonban találták meg egy ása­tás alkalmával. A szentmár- toni „aranyszarvas” a szkíta ötvösművészet remeke. A hu­szonkét centiméter hosszú, arany és ezüst ötvözetből ké­szült fekvő szarvasalak az eddigi kutatások szerint ere­detileg pajzs díszítménye volt és a szkíták pásztorkodó élet­módját bizonyítja. Jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzik, pontos másolata a Tá­piószelei Múzeumban találha­tó. — a tápiésápi Szirmai kastély Ybl Miklós tervei alapján ké­szült. Az egyemeletes ekléti- kus stílusban épült kúriát Keglevich Béla építette, ké­sőbb került a Szirmai család tulajdonába. — Tápiószecsőn már 1427- ben országos vásárt tartottak, 1472-ben oppidumnak nevez­ték. — Szentlőrinckáta nevével először 1473-ban találkozunk így: „Zenthlewrynczkathaya”. — Bartók Béla népdalgyűj­tő útja során Tápiőszelén több mint tíz dallamot rögzí­tett fonográfjára, melyeket ma is őriznek a Magyar Tu­dományos Akadémia népzenei tárában. Bartók szelei tartóz­kodásának emlékét márvány­tábla őrzi a művelődési ház falán. — a Tápiószelei Múzeum­ban található Tintoretto isko­lájából: a „Kálvária” című kép, Barabás Miklós: Blasko- vich Pál arcképe, Lotz Ká­roly: Lopott ló és Dannhauser: Krisztus keresztelése című festménye. Több festményt őriz a múzeum Kisfaludy Károly gyűjteményéből. (bihari) — Jenő, te már megint a kétlépcsős űrhajóról álmodtál!? (Pataki Tibor rajza)

Next

/
Oldalképek
Tartalom