Pest Megyei Hirlap, 1964. december (8. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-05 / 285. szám
VIII. ÉVFOLYAM, 885. SZÁM 1964. DECEMBER 5, SZOMBAT Idősebb testvéreink a KISZ-esek Gimnazisták az abonyi úttörők között — Idősebb testvéreink a KISZ-esek, pontosabban az abonyi Kinizsi Pál Gimnázium KISZ-esei — mondotta Drávái József csapatvezető a Szelei úti iskola csapatvezetője. — Csapatunknál tizenhét ifi vezető van a gimnázium KISZ-esei közül. Mondhatnám, az ifi vezetőknek köszönhetjük azt, hogy 1968-ben megkaptuk a KISZ KB vörös selyemzászlóját. De most is jól dolgoznak az ifik. Nemrégiben, november 4-én — községünk felszabadulásának huszadik évfordulója tiszteletére rendeztünk egy-egy összevont honvédelmi járőrversenyt. Teljesen önállóan az ifik készítették elő és bonyolították le. A járőrversenyt expedíciós kiállítás követte. Ebben is nagy részük volt az ifiknek. Decemberben pedig készülünk a mikulás és a karácsony megünneplésére. Ebből a néhány példából is látszik, hogy jól dolgoznak nálunk a KISZ-es vezetők. A gyerekek, az úttörők nagyon megszerették az ifiket és hálásak nekik, hogy fellendítik az úttörőéletet. Ezután átmentünk a gimnáziumba, hogy megkérdezzük a KISZ-titkártól, hogyan segítik az ifik munkáját. — Ebben az évben — mondotta Járdány Erzsébet, az iskola titkára — harminchétén kaptak megbízólevelet, hogy úttörőcsapatoknál dolgozzanak. Ebből a harminchét ifiből tizenheten a Szelei úton, nyolcán a Gyulai Gál Miklós iskolában, öten pedig a József Attila Gyermekotthonban végzik munkájukat. — Mivel segítik őket? Októberben a gimnáziumban megalakítottuk az ifi vezetők klubját, s azóta három foglalkozást tartottunk, ki- sebb-nagyobb sikerrel. A sikertelenség okát leginkább abban látom, hogy még tapasztalatlanok vagyunk. Decemberre tervezünk a ceglédi ifi-vezetőkkel egy beszélgetést, melyen elmondanák, hogy miképp működik náluk a klub, mi a foglalkozásaik témája és milyen módszerekkel segítenek az úttörőknek az expedíciós próbákra? Reméljük, hogy értékes dolgokat hallunk a ceglédi ifiktől és így fellendül klubunk élete. Összegezve az elhangzottakat, megállapíthatjuk: a gimnázium KISZ-es úttörővezetői és az iskolák úttörői között jó kapcsolat alakult ki és nem csalódott a gimnázium KISZ-vezetősége a megbízott ifikben. Járdány Gyula Rendőrségi krónika Baleset. Dinnyés Györgyné 32 éves ceglédi lakos kerékpárjával figyelmetlenül kerékpározott és a Széchenyi úton felborult. Fejsérüléssel szállították a baleseti kórházba. Figyelmetlen volt. Sipos Mi- hályné 34 éves abonyi asz- szonyt az országúton egy gépkocsi elütötte. Az asszony súlyosan megsérült. A vizsgálat megállapította, hogy Sipos Mi- hályné figyelmetlenül, körültekintés nélkül akart áthaladni a forgalmas úttesten, s egy lovaskocsi mögül lépett ki, a féktávolságon belül levő személygépkocsi elé. Itt vannak a jobb napok Az albertirsai Szabadság Termelőszövetkezet méltán büszkélkedik konyhakertészetével. A húsz főnyi, főleg asszonyokból álló munkáscsapat egymillió forintot hozott £ tsz „konyhájára”. Korábban volt a tsz-nek egy kertészeti szakembere, Bazsó Pál agronómus személyében, akinek ez volt a szavajárása: — Jobb napokat kívánok! A jobb napok azonban úgy látszik csak most következtek be. Éppen az ő távozása után, amikor füle mögött néhány szabálytalansággal búcsút mondott a tsz-nek. Az élet persze nem állt meg. Utóda, Dávid Feri bácsi a jobb napok elérésének nyitját inkább az emberséges bánásmódban és a közös, szorgalmas munkában találta meg. A kedvező gazdasági feltételeket pedig a vezetőség adta. Négy bő hozamú kút ontotta vizét a szomjas növényekre. Lelkesedésben, munkakedvben sem volt hiány. A Pestre feljáró férjek rövidesen észrevették, hogy az asszonyuk keresete túlszárnyalja az övéket. Szenté Györgyné például, aki maga is bejáró volt, már nem sajnálta, hogy a tsz-ben dolgozik. Hát még amikor az asszonyok ötven mázsa kukoricát hozhattak a házhoz! S ez még nem minden. Kukucska Jánosné, Prazsók Pálné, Csajági Jánosné, Duhaj Pálné, Kostyalik Károly- né és a többiek érdemeit majd a zárszámadás fogja igazán elismerni, meg majd a következő évek. Mert ezek után bizonyára majd még „jobb napok’.’ várhatók. J. Z. Ats a jelvény! Olvasom az újságban, hogy a ceglédi cukrászok az egyik minyonba jelvényt rejtettek el. Az a szerencsés minyon- evő gyerek, vagy felnőtt, aki megtalálja a jelvényt, tizenöt forintos mikuláscsomagot kap ajándékba. Gondoltam, hogy mikulás előtt milyen jól jönne nekem egy ilyen tizenöt forintos piros csomag. Elmentem és hozzáláttam a minyonok fogyasztásához. Már a tizenhatodiknál tartottam, amikor szomorúan megállapítottam, hogy ezek a sütemények annyira picinykék, hogy nagyon nehezen férne el bennük egy jelvény. A tizenhetedik elfogyasztásához már hozzá sem kezdtem. Miért? Mert abban reménykedtem, hogy a jövő mikulásra valamilyen jelvényben rejtenek majd el egy minyont, és aki megtalálja, az jutalmul egy normális méretű minyont kap ajándékba, feltéve, ha igazolni tudja, hogy tagja a népi ellenőrzésnek, s feltéve, hogy az idei jelvény nem akadt meg a torkán, s nem kerül emiatt sebészkés alá, úgy, hogy az életében többé ne tudjon minyonra nézni... (-és) — Olvasnak Dánszcntmik- lóson, ahol a községi könyvtár állománya meghaladja az 1600 kötetet. Mint minden évben, az idén is kétezer forintért vettek új könyveket. A szétszórt településű község könyvtárának egy év alatt több mint 3000 olvasója volt. Ez 5400 kötet könyv kölcsönzését jelentette. Megmérgezett vadászat AK^\Y^\V\\\\\\\\\\\\\\V\\\V\\\\\\\V\\\N\\\\^^^ Kiváló tudósító és kiváló úttörővezető I Bujáki Gyula csapattitkár j 1957 óta a 15. sz. Táncsics Mi- ^ hály úttörőcsapat tagja. Örs- ^ vezető, majd később rajvezető ^ lett. 1961 óta ő a csapattitkár. ^ Minden feladatot lelkiismere- ^ tesen elvégez. Mintaszerűen ^ irányítja a rajvezetői megbe- ^ széléseket, valamint az őrsve- ^ zetői tájékoztatókat. Nagyon ^ jói szervezi meg a csapat ex- í pedíciós vetélkedőit, kulturá- ? lis seregszemléjét és aka- ‘j dályversenyeit is. Most, a ma- % gyár sajtó napja előtt, hadd ^ említsük meg, hogy a Cégié- $ di Hírlap-nak is állandó tudó- £ sítója, kiveszi részét a városi ^ „Expedíciós Híradó” szerkesz- ^ téséből is. Minden nyáron a ^ csapattal táborozik. A pajtá- sok szeretik, hallgatnak rá, \ Munkája alapján méltán ^ kapta meg a „kiváló úttörő- 2 vezető” kitüntetést, 2 Minta rajfoglal hozás Az elmúlt vasárnap különös érdeklődéssel jöttek iskolánkba a csapat új ifivezetői. Müller Sándor rajával együtt minta rajfoglalkozási tartott. A foglalkozás célja: az ifivezetők lássák tapasztaltabb társuktól, hogy is kell tartani rajfoglalkozást. A foglalkozáson jelen voll Nagy Anna Mária KISZ-tag is, aki a raj tágjainak előadást tartott a KISZ tevékenységéről, céljáról, feladatairól és a közelgő KISZ VI. kongresszusáról. A rajfoglalkozás színes, változatos volt. A foglalkozási megtekintette ócsai István városi úttörőtitkár is, aki tanácsaival segítséget adott a1; ifivezetőknek. A minta raj- foglalkozást hosszas vita kö vette a rajvezetők körében. Alig pitymallott, amikor egymásután húztak kerékpárosok, gyalogosok a Szolnoki úti gyülekezőhelyre. A bálból hazatért fiatalok talán éppen első álmukat alud- ták, mikor az idősebb generáció tagjai ifjú lendülettel vágtak neki a hosszú útnak. Sipos Károly vadászmester, a Cifrakerti Állami Gazdaság központjában adta meg a találkozót. Néhányan gyorsan beléptek az éppen nyitó bisztróba, mások a felszerelést igazították meg, majd nekivágtunk a hosszú útnak. Bakosi János hajnalban tette le a szolgálatot a sörgyárban. Némedi Jóska egyenesen a lengyelországi családi kirándulásról sietett haza, hogy idejében ott legyen az indulásnál. Horváth József felett jó néhány évtized eljárt már, de mozgásából ezt senki sem gondolná. Pesti vendégek is jöttek mára. Váratlanul betoppant a vadászok helyi felügyelője. No, igyekezzünk, hogy mielőbb a vadászterületre érjünk! — Ma konyhavadászatot rendezünk. Előbb a Krakó- csatorna felé indulunk, azután átfordulunk a Berényi út felé. Sok nyúlra számíthatunk, mert bőven van zöldtakarmány. Csak tíz óra felé megyünk át a fácánosba. Az első pár máris indulhat. Mindenki nagyon ügyeljen, hogy a kellő távolság a párok között meglegyen — hangzott az utasítás. Még néhány szó, néhány tréfa és indult a hajtás. A magam részéről a vadászokat eddig csak elbeszélésekből ismertem. Tudtam, hogy itt mindenki nagyszerű lövő. Ha nem jön nyúl akkor is meglövik a konyhárava- lót, s ha nem ügyelnek az összeszámolásnál, akkor még vaddisznó is bekerülhet az elejtett vadak jegyzékébe. Kiváűgjian vártam az első nyíllal,' g az első lövést. A dicsőséget nem adják köny- nyen. Hosszúra nyúlt a séta, amíg a tapsifülesek komolyra vették a veszedelmet és menekülésre fogták a dolgot. Fél óra múlva egyszerre ropogni kezdtek a puskák. Az addig nevető nyuszik egyike-másika bizony karikára perdült a találat nyomán. Vinke Mihály mellett töltöttem be a nemes hajtói feladatot. Bosszankodtam, hogy milyen sokáig nem jönnek felénk a várva várt nyulak. — Ne türelmetlenkedj. Ott a csatorna töltése mellett majd találkozunk velük — intett csendre, nyugalomra vadászmesterem. Aztán hirtelen megmozdult az egyik barázda, nagy ugrással egy nyúl pattant fel, s egyenest neki a csatornának. Amikor a túlsó parton éppen átjutott volna a veszélyen, nagyot durrant a puska s az én első nyuszikám néhány lépés után szinte leült. **“ Tüdő.Övés ! — és máris tapasztaltam mennyivel nehezebb a lelőtt nyuszi, mint amelyiket a boltban vesz- szük meg. Még be sem fejeződött az első tragédiája, már ott volt a második, s rövidesen kitapasztaltam, mit kell tennie a hajtónak, milyen is az a körvadászat és milyen roppant ügyesek a nyulak. Az első hajtás tizenhét nyúl. A második ugyanígy sikerült. Ezután egy ciroktábla irányába fordultunk. Nem láttam én semmit. Honnan, honnan nem, hosszú- farkú madarak reppentek fel az ég irányába. Egy dörrenés. és a szép fácán gyönyörű íve megtört. Ott feküdt már a szívtelen emberek csizmája előtt; gyűltek a fácánok s én mindenképpen méltatlankodtam: miért csak a kakasokat lövik ki? Ez a kör is szépen sikerült. Innen egy hatalmas friss szántás irányába fordultunk. Vadászmesterem az élre indult s én tiblábolva követtem a szokatlan aszfalton. — Ezt a gyaloglást igazán kihagyhattuk volna — zúgolódtam magamban. De visszakozni nem lehetett. Ha elárulom, hogy éppen elég volt a vadászatból s elég az anyagom egy riportra, akkor vége a becsületnek. Mennem kellett hát a sorban. Szeleczki Gyula szépen szedett le egy távolban húzó ■ fácánt. Amott Pechán Karcsi bácsi puskája fiatal nyuszit bukfenceztetett fel. Mire a fáradság éppen kimerített volna, a kör bezárult. A teljesen sík terepen a sima talajon megrémülve rohangásztak a bekerített fácáncsoportok, nyulak. Szűkült a kör. Kétségbeesett nyuszik új trükk- höz folyamodtak. Egyik nagyon szép példány éppen Kovács Jóska, irányába zúdult. — Vigyázz, elüt a nyúl — kiáltottam fel. Talán ez volt a nyuszi mentsége, mert a vadász felém pillantott, a nyúl még kitörve a körből, talán még most is szalad valahol. Késő délutánra értük el a nyárfás kiserdőt. Még egy hajtás a cserjében. S ekkor borzalmas látvány torzította el a vadászok arcát. Az erdő szélén egész fácáncsoport hullája borította a szántás barázdáit. A friss vetésen hosszú sávokban fehér por borította a földet. — Méreg! — mordultak fel a puskás emberek. S ha ebben a pillanatban a mérget szóró embert kézbekaphatták volna, bizohy nem sokat adtam volna az életéért. — Nem bemondta a rádió, hogy a pockok elleni mérgezést nem szabad nagy terület fertőzésével végezni? Húszharminc méterenként kukoricaszár alá kell a mérget kitenni! A szár alá húzódó rágcsáló biztosan elpusztul. A szabadon legelésző fogolynak, fácánnak nem árt! — hangzottak az indulatos szavak. A Cifrakerti Állami Gazdaság munkásainak s a gazdaság vezetőinek meg kellett volna nézni ezt az erdőszélt. Bizonyára jót akartak ők, csak nem a vadász szemével nézték és értékelték a vegyszeres védekezés módját. Igaz, kényelmesebb így szét szórni a mérget. Dehát a gazda elfelejtette volna, hogy mennyire hasznosak ezek a szántóföldi madarak? Tragikusan végződött hát a szép vasárnap este az izgalmas hajtás után. A vadászok szétosztották a gazdag zsákmányt, az elhulladt madarakat összegyűjtötték és fejüket lehajtva indultak a város felé. A mintapéldányokat külön csomagolva, a kocsira tették. — Holnap a vadászszövetségbe megyünk. Tegyenek valamit. Magyarázzák meg szép szóval, s ha kell, erélyes kézzel: nem úgy kell a kártékony férgeket irtani, hogy a szántás napszámosai is elpusztuljanak tőle ... Odahaza feleségem már kétségbeesve keresett mindenütt. A rendőrség sem hallott balesetről. A mentők- sem vittek aznap senkit se lőtt sebbel a kórházba, Amikor a kapun beléptem, ijedt pihegéssel borult a nyakamba: — Csakhogy megvagy! Dehogy engedlek még egyszer sörétező emberek közé! Hja, nagy értéke van az életben maradt hajtónak! MOZIMŰSOR Cegléd A Szabadság Filmszínházban szombaton a Hattyúdal, vasárnap a Mici néni két élete című magyar filmet; a Kossuth Filmszínházban szombaton és vasárnap a Sikoly című csehszlovák filmet; a Dózsa Filmszínházban szombat—vasárnap a Mese a 12 találatról című magyar filmet vetítik. Abonyban szombat—vasárnap Az ifjúság édes madara című színes amerikai filmet; Ceglédbercelen szombat—vasárnap a 2x2 néha 5 című magyar filmet; Törteién szombat—vasárnap az özvegy menyasszonyok című magyar filmet; A rajfoglalkozást mintaőrsi foglalkozás követi a jövő hé-2 ten. 2 Bujáki Gyula ( / . , | (Körök, segítsetek! j A MÉH vezetője a napok- \ ban arról panaszkodott, hogy \ az úttörők az idén nem igye- \ keznek eléggé a hulladékgyűj- \ tésben. Az iskolaév elején pe- \ dig több iskolával szerződést $ kötöttek hulladékgyűjtésre, de \ eddig nem tettek semmit. $ Egyedül a Hámán Kató iskola í teljesítette tervét. Ez természe- J tesen az egész vállalat tervé- \ re rányomja bélyegét. Üttö- \ rők, mutassátok meg, hogy 1 ahol kell, tudtok segíteni. £ Gyűjtsetek minél több hulla- j dákot és szállítsátok el a f MÉH-nek. { gét. A felkészülés erdeke- ben szereplési lehetőséget kívánunk biztosítani számotokra egy-egy csapatnál rendezett kulturális délutánnal. A következő hét folyamán a következő kulturális délutánokra kerül sor: 9-én 15 órakor mesemondás a Hámán Kató iskolában, 10-én, 15 órakor a Széchenyi úti iskolában népi tánc, művészi torna, s ugyanakkor a Földvári Károly iskolában bábjátszás és szavalóverseny. Ezeken a délutánokon azok a szereplők vehetnek részt, akiket eddig szereplésük alapján csapatvezetőségük erre alkalmasnak tart. A rendező csapatok tagjai legyenek ott minél nagyobb számmal ezeken a délutánokon és buzdítsák a megjelenő szereplőket az úttörőbarátság szellemében. A járási úttörőelnökség Klubdélutánt rendeztünk A kocséri Gábor »Áron úttörőcsapat 3. rajának leányőrsei az elmúlt vasárnap jól sikerült klubdélutánt rendeztek. A klubdélután műsorában helyet kapott a hagyományos Ki mit tud játék is. Tánccal, énekkel, játékokkal, jól szórakozva töltöttük el a vasárnap délutánt. Molnár Edit őrsvezető Kedves pajtások! Az úttörőélet egyik szép területe a kulturális tevékenység. Ezekben a napokban befejeződtek az őrsi „Ki mit tud?” vetélkedők. Sok szép anyagot gyűjtöttetek össze és produkciótok híven tükrözi felkészülésieket a különböző szakágakban. Az őrsi „Ki mit tud'-ok tapasztalatai azt mutatják, hogy nem alakult még ki teljesen a kulturális tevékenység iránya. Néhány szép és színvonalas produkció mellett a legtöbben közepes felkészültséggel és nem mindig jól megválasztott anyaggal szerepelnek. Egy-két esetben teljesen helytelenül választották meg a témát és felkészületlenséget is tapasztaltunk. Az úttörők kulturális tevékenységében elsősorban a versmondás, a mesemondás, az irodalmi, színpadi ösz- szeállítások, az énekszólók, duók, triók és kamarakórusok, valamint a hangszerszólók jussanak szerephez. Nagyon sísép terület a népi tánc és a bábjáték is. Szeretnénk, ha minél többen kapcsolódnátok be az említett művészeti ágakba, és érnétek el szép eredményeket. A csapat- és szakági bemutatóig bőven van időtök a helyes felkészülésre és az esetleges témaválasztásra. Felkészülésetekhez kérjétek nevelőitek segítsé» Jobban válasszátok meg a témát !