Pest Megyei Hirlap, 1964. december (8. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-05 / 285. szám

1964. DECEMBER 5, SZOMBAT fiai HIC.YF.I A PEST MEGYEI TANÁCS KÖZLÖNYE új száma a megyei tanács há­rom határozatát közli: 1. Az 1965. évi összesített költség- vetési javaslatról, 2. Az 1965. évi népgazdasági tervjavaslat­ról és 3. A településegészség­ügy helyzetéről, illetve a szo­cialista falu kialakításáról. Tartalmazza a Szentendrei Já­rási Tanács v. b. jelentését a községfejlesztési tervek vég­rehajtásáról s egy másik je­lentést Nagykőrös város kul­turális életének alakulásáról. Bíró Gábor a községi tanács­rendeletek alkotáséról és végrehajtásáról írt cikket. Gáti Antalné főelőadó a la­kásügyi t ^végrehajtás problé­máját elemzi. Dr. Hárdi Ist­ván néhány gyakorlati szem­pontot ad az alkoholizmus el­leni küzdelemhez. Ellenőrzés - de hogyan?) kísérletezők Régi anekdota kívánkozik bevezetőjéül annak, amiről szólni szeretnék. Az uraság­hoz bealózatoskodik a csősz és lihegve jelenti: „Nagyságos úr, lopják a kukoricát! — Na, és mivel lopják, fiam? — Hát... tarisznyával! A cselédek minden este megrakják a ta­risznyájukat ... — Akkor jól van, hála istennek! Már azt hittem, hogy ceruzával! Mert azzal lehet ám sokat lopni, fiam .. Noha a példa régi, s koránt­sem mindenben helytálló ma, van időszerű tanulsága is. Míg régen egyén, vagy kisebbség volt a gazda falun, addig ma a többség tulajdona a termés, a termelőszövetkezeti tagság Szereti az irodalmat Az ,Árukapcsolás” rokonszenves formájával talál­koztam a minap Albertirsá.n, a földművesszövetkezeti vendéglőben. Borkóstoló és könyvvásár. Ezt hirdették a feliratok', s felkeltették az ember kíváncsiságát; vajon miképpen lehet ezt a kettőt egyszerűen és nagyszerűen megvalósítani, Hát a következőképpen. Ott sorakozik tíz szívderítő boroskancsó a bejárat mellett, egy hosszúkás asztalon. Nemes kadar, egri leányka, kéknyelű, szekszárdi, soproni kék frankos, to­kaji furmint, szürke barát. S nem lehet ám csak úgy könnyedén hozzájuk férkőzni: elzárja az utat Jókai Mór, Tolsztoj Leó, Móricz Zsigmond. Nem tudom, sze­rették-e a bort, de itt vannak könyveik a boroskancsó- kon, a nemes kadaron, leánykán és a szürke baráton. — Kérek két decit ebből a badacsonyiból, s adja hozzá az Egri csillagokat! — így szói az albertirsai ven­dégfogadói ábra, s lelkesen tölti a kedves vendégbe a „földszöv” dolgozója a magyar bort és világirodalmat. Piros képű magyar bácsi így adja le a rendelést: — Csomagolja be az egészet, a fűzfán fütyülőjét! — A bort, Jani bátyám? — Bort a fenét. A könyvet. Becsomagoltatja az egész boroskancsón fekvő iro­dalmat. Ez már igen. Megkérdezem kellő tisztelettel: — Bátyám így szereti a könyvet? — Szereti a fene, de nem tudok egy jóízűt inni, ha ott látom a boroskancsón... (a) Nagykőrösi fapipák Hollandiában A Nagykőrösi Faárugyár és Dohányzócikkgyártó Vál­lalat az idén 360 000 pipát készít, s ebből 280 000-et exportra szállítanak. Hat or­szágban vásárolják termé­keiket, köztük olyan híres pipagyártó országban is, mint Hollandiában. A nagy­kőrösi pipa híre mind job­ban terjed, nemrég minta­darabokat kértek Svájcból, Dániából és Kanadából. A gyár a Földközi-tenger környékén élő bruyerefa gyö­keréből és körtefából ké­szíti a pipákat. A munka- folyamatok többségét még kézierővel végzik, de ha­marosan termelékenyebb lesz a munka. A gyár korszerű berendezést kapott, amellyel több műveletet gépesíthetnek. Üzembe helyezése után éven­te egymillió pipát exportál­hatnak. (MTI) Több Diesel-motort, teherautót, ipari szerelvényt, cementet és konzervet A munkaverseny új feladatairól tárgyalt az SZMT A közgazdasági bizottság je­lentése alapján a Szakszerve­zetek Megyei Tanácsa foglal­kozott az úgynevezett „kiemelt gyártmányok" termelésével A közgazdasági bizottság elő­zetes vizsgálata és felmérése a megye gépipari, járműipari, textilipari, élelmiszer- és építőanyagipari üzemeire ter­jedt ki. Megállapította a bi­zottság, 'hogy egyes nagyfon- tosságú cikkek gyártásában a tervekhez képest elmara­dás mutatkozik. Csökkent például a termelés a .lassúégé­sű stabil Diesel-motorok gyár­tásában, s ez a körülmény a mezőgazdaság gépesítése szempontjából kedvezőtlen. Nem kielégítő a tolózárak s ipari szerelvények gyártási eredménye sem: ezt az elma­radást főleg a vegyipar és az építőipar érzi A tehergépko­csik gyártásában is elmara­dás mutatkozik, továbbá kri­tika illeti cementtermelé­sünk és konzerviparunk ed­digi termelési eredményeit is A Szakszervezetek Megyei Tanácsa, miután megvizs­gálta a termelést gátló ténye­zőket, arra az álláspontra he­lyezkedett, hogy a munkaver­senyt a jövőben elsősorban a kiemelt gyártmányok s egyben az elmaradt részlegek terüle­tére kell összpontosítani, a vállalások elsősorban a leg­fontosabb termékek gyártá­sára vonatkozzanak. A szak- szervezeti bizottságoknak ezekben az üzemekben a gyártmányfejlesztés mellett főleg az üzemszervezés kér­déseivel kell foglalkozniuk. A gyártmányok minőségén is javítani kell s ez exportterve­ink megvalósítása miatt is fontos. Figyelembe kell venni a dolgozók termelési tanácskozásokon elhangzott javaslatait. A felülvizsgált üzemekben 28—30 millió fo­rintra tehető a gyártási se­lejt. Ennek jelentős része ugyan anyagselejt, de éppen elegendő munkából előálló károsodás is van. A munka­verseny során feltétlenül arra kell törekedni a gyárak­ban, hogy a minőségi munka tökéletesítésével a selejt csök­kenjen. gondja a gazdálkodás. A hely­zet, a földhöz való viszony te­hát ma merőben más, de a gazdának ma is ügyelnie kell a ceruzára, azaz a termelés irányítására és a termelt ja­vak számontartására. A ter­melőszövetkezetekben a tag­ság a gazda, tehát a termelés irányításának és ellenőrzésé­nek joga is egyaránt az övé. Ezt a jogot kinyilvánítja a termelőszövetkezetek a lapsza­bályzata, vagyis nem vitathat­ja senki. Más dolog azonban a jog, és más annak érvényesítése. A korszerű nagyüzemi termelés megköveteli, hogy a terve­zést, valamint a termelés irá­nyítását képzett szakemberek végezzék, mert ahhoz nem ért egyformán jól minden ember. Ma már mindenki be­látja, a termelő közösségnek alapvető érdeke, hogy munká­ját szakképzett emberek irá­nyítsák, mert a munka így lesz hasznosabb. Ennek elle­nére a tagság a gazda, hiszen a közgyűlések útján az gyako­rolja a döntés jogát. A tagság ilyen értelmű ellenőrzése azonban — akár­milyen határozott is — egy évben csak általában egyszer, a zárszámadási közgyűlésen érvényesül. A korszerű nagy­üzemi termelés viszont állan­dó alap, tehát hatékonyabb ellenőrzést kíván. Ezt a célt szolgálná, ezt az elvet lenne hivatott érvényesíteni az el­lenőrző bizottság, amely szin­tén választott szerv a terme­lőszövetkezetekben. Feladata a termelőszövetkezeti gazdál­kodás egész menetének ellen­őrzése. Nem az elvekben van tehát a hiba, amikor mégis azt ta­pasztaljuk, hogy túlságosan laza, szinte csak névleges a termelőszövetkezetek belső ellenőrzése. Az inkább a baj, hogy ezt az elvet kezdet­leges, elavult módon érvé­nyesíti}e,; illetve « próbálják ér­vényesíteni. Míg azt már min­denütt megértik, hogy a szak- irányítás és a könyvelés kép­zett embereket kíván, s kö­telezően előírja a vezetők szak­mai képzettségének elsődle­gességét, addig az ellenőrzés korszerűségének intézmé­nyessége hiányzik. Megbízható önkontroll nél­kül pedig nem működhet sikeresen egyetlen szervezet, így a termelőszövetkezet sem. A gyenge termelőszövetkezeti gazdálkodás egyik oka ép­pen az, hogy nem fordítot­tunk kellő gondot az ellenőr­zés hatékonyságának állandó fokozására. Mint hajdan, a tsz-mozgalom kezdetén, ma is az a gyakorlat, hogy vá­lasztanak ugyan néhány tagú ellenőrző bizottságot, de an­nak tevékenységével keveset törődnek. Elsősorban az a hiba, hogy rendszerint szakképzetlen, a termelés irányításához és ad­minisztrációjához alig konyí- tó embereket választanak az ellenőrző bizottságba. Bár­milyen jószándékú és becsü­letes emberek is ők, a közös­ség érdekeit nem tudják meg­felelően védeni, mert képte­lenek év közben, rendszere­sen ellenőrizni, illetve feltár­ni a hibát. Legfeljebb azt te­hetik, hogy esetenként bele­néznek a tarisznyába, de fo­galmuk sincs arról, hogy hol tévedhet, árthat a ceruza. Mi lenne a megoldás? Egy­Nyugdíjas bányászok klubját tervezik Pilisszentivánon Régi bánya a pilisszent- iváni. Közel száz éve adja már a szenet. Jelenleg 1200 bányász dolgozik tárnái mé­lyén, de vagy kétszázan él­nek szerte az országban nyugdíjas, öreg bányászok, akik itt a pilisi bányában tették meg az első vágá­sokat a csákánnyal a szén­mezők testébe. Pilisszentivá­non körülbelül másfélszáz öreg, nyugdíjas bányász él jelenleg. A bánya vezető­sége, pártszervezete és szak- szervezeti bizottsága azt ter­vezi, hogy az öreg pilisi bányászok részére klubot lé­tesít s ezzel a bánya vete­ránjait az üzem életével, kol­lektívájával szorosabb kap­csolatba hozza. Egyébként a bánya közös­sége igyekszik állandóan ki­fejezést adni a megbecsü­lésnek, melyet Idős, hűsé­ges dolgozói iránt érez. A nyugdíjas bányászok utolsó munkanapja itt bensőséges, megható búcsú is egyben. Utolsó műszakját a nyug­díjba induló bányász már nem dolgozza le ténylegesen; munkarészét elvállalja s el­végzi a csapat, a brigád. (Foto: Kotroczó) Újra az írástudatlanságról A közelmúuban részlete­sen beszámoltunk olvasóink­nak arról a szomorú örökség­ről, amelyet a múlt rendszer közoktatási politikája hagyott ránk: az analfabétizmusról. Az utóbbi években az 1960-as népszámlálás adott alkalmat a reális felmérésre. Ez a fel­mérés meg is történt. Megír­tuk, hogy közel 800 ezer lé­lekszámú megyénkben több, mint nyolcezer írástudatlant és több, mint húszezer fél­analfabétát találtak a nép­számlálók. Az összegyűjtött adatok alapján megyénkben is meg­indult a nemes akció az írás- tudatlanság felszámolására. Közel ötezer embert írtak össze, akik koruknál, egész­ségi állapotuknál fogva még tanulhatnak. Az elmúlt tan­évben 443 írástudatlan el is végezte az alapismereti tanfo­lyamot, s sikerrel levizsgázott. Az elmúlt hetekben került sor az új alapismereti tanfo­lyamok megszervezésére. En­nek nyomán napjainkban már meg is kezdték munkáju­kat az alapismereti tanfolya­mok. A legújabb felmérések azonban azt mutatják, hogy az elmúlt évi lelkesedés, tett- rekészség erősen alábbhagyot. Az egész megyében mindössze 193 írástudatlannal kezdtük meg az alapismereti tanfolya­mokat. Egy-két járás kivételé­vel mindenütt sokkal kevesebb tanfolyam indult, mint az el­múlt évben. Az aSZÓdi járásban 307 ta­nulásra alkalmas írástudatlant írtak össze az akció során, fő­leg a cigány lakosság körében. A megkezdett tanfolyamon azonban 90 százalékos volt a lemorzsolódás, mindössze hét ember vizsgázott le. Az idén novemberben pedig még egy írástudatlan sem kezdte meg a tanulást! Néhány helyen, mint pél­dául a ráckevei járás több köz­ségében, kiderült, hogy az év eleji felmérés során semmit sem tettek, félrevezették a já­rási tanácsot, légből kapott je­lentést küldtek az állítólagos felmérésről!... A ceglédi járásban, ahol a Hazafias Népfront kezdemé­nyezésére, hazánk felszabadu­lásának 20. évfordulójára a pedagógusok vállalták a harc oroszlánrészét, a tavalyi ered­ményeknek csupán a töredé­két láthatjuk. Ebben a járás­ban 807 továbbtanulásra al­kalmas embert tartanak nyil­ván. Közülük a nyáron levizs­gázott 27 fő. De most csak heten tanulnak! Pedig a Ki mit vállal mozgalomban olyan ígéret született, hogy minden pedagógus felkészít vizsgára egy írástudatlant. Cegléd városában, ahol az elmúlt évben jó eredményeket értek el, mert 265 írástudat­lan közül 56 levizsgázott, most csak tízen tanulnak. A legjobb eredményeket a szobi járásban érték el. A já­rásban 125 írástudatlant tar­tanak nyilván, de 25 fő ké- pezhetetlen. Az elmúlt évben levizsgázott 35 fő, most ta­nul 31. Az elmúlt hetekben a párt és a tanács vezetői több járás­ban felfigyeltek az akció el- laposodásának veszélyére, s végrehajtó bizottsági ülése­ken tűzték napirendre az analfabetizmus felszámolását. Behatóan vitatták a feladato­kat a Ceglédi Járási Tanács végrehajtó bizottsági ülésén és a Nagykőrösi Városi Ta­nács végrehajtó bizottsági ülé­sén is. Nagykőrösön például olyan határozatot hozott a vb, hogy a munkahelyi vezetők fi­gyelmét az eddigieknél sokkal nyomatékosabban kell felhív­ni az írástudatlanság felszá­molásának támogatására. Az írástudatlanság felszá­molására alakult megyei ak­cióbizottság tudomásunk sze­rint május óta nem ülésezett. Kétségtelen, hogy az értekezés önmagában még nem segít. Ha azonban ez a fontos testü­let újra összeülne, megvitat­ná a legfrissebb adatokat, len­dületet adhatna az akciónak, még most, az oktatási év első felében. Minden bizonnyal segítsé­get jelentene az is, ha a Ha­zafias Népfront újra latbavet- né tekintélyét és széles tö­megkapcsolatát. Az elmúlt év­ben a KISZ vállalta, hogy fia­tal falusi diplomások és kö­zépiskolás diákok mozgósítá­sával járul hozzá az írástu­datlanok egyéni felkészítésé­hez. Néhány egyedi esettől el­tekintve, sajnos, ez nem tör­tént meg... Az írástudatlanság szomo­rúan festő fehér folt örvende­tesen fejlődő szellemi-kulturá­lis életünkön. Nem a mi bű­nünk, de nekünk kell eltün­tetnünk, s ez a nagyon nehéz, nagyon keserves feladat újabb és újabb áldozatokat, erőbedobást, törődést kíván. S ’ezt mindannyiunknak meg kell tennünk, akik ismerjük a be­tűt, ismerjük a magasabb ren­dű szellemi élet lelki örömeit. Tenkely Miklós Befejeződött a nyomozás az Onodi-ügyben A Budapesti Rendőrfőkapitányság közleménye A Budapesti Rendőrfőkapi­tányság nyomozást folytatott az Éttermi és Büfé Vállalat igazgatója Ónodi Lajos és tár­sai ellen a társadalmi tulajdont károsító bűncselekmények miatt. Az eljárás során előzetes le­tartóztatásba helyezték Ónodi Lajos, László Ilona, Kalló András, Forth László, Zsidai József, Tárgyik Sándor, Tódor Géza, Toldi János, Oláh Lajos, Wölfer Károly és Sulák József budapesti lakosokat, az Étter­mi és Büfé Vállalat alkalma­zottait, valamint Herczeg Ist­ván budapesti lakost a Budafo­ki Borpincészet áruforgalmi előadóját. A nyomozás megállapította, hogy a terheltek éveken ke­resztül csaltak, sikkasztottak, károsították a kezelésükre bí­zott társadalmi tulajdont. Bűn- szövetségben elkövetett cselek­ményeikkel a nyomozás ada­tai szerint mintegy 400 000 fo­rint kárt okoztak a népgazda­ságnak. Az így szerzett javakat saját céljaikra használták fel. Lázár Géza, a Belkereskedel­mi Minisztérium vendéglátó­ipari főigazgatóságának veze­tője é-s az Éttermi és Büfé Vállalat közvetlen felettes ha­tósága fedezte Ónodi és társai üzelmeit és maga is bűncse­lekményeket követett el. A rendőrség ellene is bűnvádi eljárást indított. A Budapesti Rendőrfőkapi­tányság Ónodi Lajos és társai ügyében a nyomozást befejez­te és ügyüket vádemelési ja­vaslattal átadta a Fővárosi Fő­ügyészségnek A KÖZLEKEDÉS ÁLDOZATAI 1964 első tíz hónapjában 39 259 ember vesztette éle­tét az Egyesült Államokban közlekedési balesetek követ­keztében. Ez a szám 11 szá­zalékkal múlja felül a tava­lyi első tíz hónap „közlekedési halottainak” számát. részt gondoskodni kell az el-j lenőrző bizottsági elnökök ki- i képzéséről, vagy képzett em- ! berek megválasztásáról, más- i részt arról, hogy jogkört és \ elegendő időt biztosítsunk tevékenységükhöz. Itt megint- csak nem a jogkör hiányzik, hiszen adva van az, csupán kihasználására kell komo­lyan törekedni. A komolyság ott kezdő_ dik, ha egyrészt hozzáértő em­bereket választanak meg el­lenőrző bizottsági elnöknek és lehetőleg tagoknak is, más­részt függetlenítjük az ellen­őrző bizottság elnökét. Ez a javaslat már különböző fóru­mokon felmerült és megvaló­sításával érdemes is foglal­kozni. Nem kell sajnálni er­re a munkaegységet, vagy a pénzt, mert ennél sokkal ha­szontalanabb beosztástól von­hatjuk el azt, és sokkal na­gyobb értékeket megmenthe­tünk vele. Lehet, hogy ennél hatható­sabb módot is találhatunk a termelőszövetkezetek belső el­lenőrzésének megjavítására, s lehet, hogy e javaslat meg­valósításához időre van még szükség. Az azonban ma már tarthatatlan, hogy milliós ká- i rókát szenvedjenek a termelő- szövetkezetek csupán azért, : mert nincs hatékony belső: ellenőrző szervezetük. Nagymiklós István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom