Pest Megyei Hirlap, 1964. december (8. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-04 / 284. szám

Csak játék? / smerek egy kisfiút. Lát­szatra semmi különös nincs rajta, mégis kiválik tár­sai közül. A kedves gyerme­ki tekintetek között gyakran sunyin villan a szeme. Lehet­ne határozott egyéniségnek mondani, ha ez a határozott­ság nem rossz irányban mu­tatkoznék meg. Hasonkorú gyermekek rémeként, emlege­tik. Neve riasztó fogalom a kicsik világában. Ő aztán él is tekintélyével. Útonálló gengszteresdit játszik. Isko­lából jövő lányokat kérlelhe­tetlenül megmotoz, pénzt és egyéb kívánatos dolgot szó nélkül zsebrevág. Általában menekül előle mindenki, mert a verekedésben is átla­gon felüli tehetségehl rendel­kezik. Kedves szórakozása az óvodás gyermekek táskáinak motozása a jó falat, vagy a csokoládé reményében. Bolt­ba küldött gyermekek nem biz­tos, hogy célhoz érnek, mert ha csak lehet, megvámolja a pénzüket. L ehetne azt mondani, hogy jópofa, eredeti. Én azon­ban azt gondolom, hogy ez már több annál. A gyermek- világ törvényen kívüli lo­vagja játékosan garázdálko­dik. Láthatóan tetszik ne­ki. Különös ellenállásba nem ütközik. Nyilvánvalóan első­sorban otthon nem. A fel­nőtt világ, az iskola nem tud mit kezdeni vele. Cselekede­teinek sokszor nincs még kriminalisztikai súlya, mégis mindenki érzi, hogy valóságos kis huligán.-\ryolc éves múlt. Még nem késő. A játék könnyen komolyra fordul és ha így ma­rad, bizonyosan egyike lesz azoknak, akikről nem szívesen beszélünk. Fekete János MONOMQtfKI P E S V, M E G Y E R L A P KÜLÖNKIADÁSA VI. ÉVFOLYAM, 284. SZÁM 1964. DECEMBER 4. PÉNTEK A közlekedés rendjének önkéntes őrei Az önkéntes rendőrök köz­lekedési csoportparancsnokai közös parancsnoki értekez­leten elemezték járásunk közlekedési helyzetét. Az értekezleten Dávid La­jos rendőr őrmester, járási közlekedési előadó ismertet­te, hogy a hivatásos rend­őrök mellett jelenleg kilenc csoportban 84 ön­kéntes közlekedési rend­őr segít a közlekedési fegyelem megszilárdításá­ban, a közúti balesetek megelő­zésében. Ha kevés számban is, de akadnak még olyan gépjárművezetők, akik lebe­csülik, lenézik a rend tár­sadalmi őreit. Ezeknek is tudomásul kell venni, hogy az önkéntes rendőrt az 1951. évi törvény 114. paragrafu­sa hivatalos intézkedés köz­ben hivatalos személynek te­kinti és ugyanolyan jogok­kal van felruházva, mint az egyenruhás rendőr, ha iga­zolványát felmutatja. Járásunk területén már ki­építették az önkéntes köz­lekedési rendőri hálózatot. Járási parancsnok: Rédei Gyula elvtárs, csoportpa­szerezni és ekkor még mindig csak a 14. helyen álltak. Ek­kor úgy látszott, nagyon rá­kapcsoltak, két nyert mérkő­zés után váratlan, vereség; majd az utolsó öt mérkőzésen hét pont — tehát majdnem annyi, mint az egész tavaszi szezonban. Sajnos, a tavasz- szal mutatkozó gyenge ered­ményeket, sorozatos veresége­ket már nem lehetett meg nem történtté tenni. Különösen fel­tűnő Vecsés gyenge hazai sze­replése. A megye 16 csapata közül a leggyengébben szere­pelt otthon, s mindössze 16 pontot szerzett, kevesebbet például, mint Tököl idegenben. A hazai gyenge szereplést né­mileg ellensúlyozza jó idegen­beli szereplésük, de az ellen­feleik otthonában szerzett tíz pont már kevés volt. Járásunk sportközvéleménye most azt várja a nagy múltú egyesület labdarúgóitól, hogy reálisan értékelve a helyzetet, felszá­molva a hibákat, szilárd egy­ségben, összefogásban készül­jenek a területi bajnokság küzdelmeire, hogy mielőbb is­mét a megyei bajnokság me­zőnyében szerepelhessenek! Dr. Komjáti Zoltán rancsnokok: Monoron Schiff János, Ecser, Maglódon Fe­jes István, Gyomron Kókai Ferenc, Tápiósüly—Tápiósá­pon Miszlai András, Gom­bán—Bényén Török János, Vasad—Nyáregyházán Bagi István, Üllőn Kadenczki Jó­zsef, Pilisen Galbács Károly. Fő feladatuk, hogy a köz­úti forgalom ellenőrzése mel­lett nagy gondot fordítsanak tsz-eink és állami gaz­daságaink gépparkjának műszaki ellenőrzésére. Az élet és testi épséget ve­szélyeztetik sokszor azok a vezetők, akik munkagépekkel szállítást végeznek. Különös figyelmet kell fordítani a sze­mélyszállítást végző vontatók ellenőrzésére, az ittas ál­lapotban levő traktorosok megfékezésére. Több jelentés érkezett pél­dául arról, hogy a maglódi kisvendéglő előtt a reggeli és esti órákban a Micsurin Tsz traktorosai parkíroznak. Ezzel akadályozzák a köz­úti forgalmat, másrészt pe­dig megszegik a KRESZ szabályait azáltal, hogy sze­szes italt fogyasztanak ve­zetés előtt és ezzel mások és saját testi épségüket ve­szélyeztetik. Komoly felelős­ség terheli a tsz gépjármű­előadóját, aki mindezt is­meri és nem foganatosít kellő és szigorú intézkedé­seket. Különös veszélyt jelente­nek a szántó traktorosok az­zal, hogy a műszak lejárta után gépeiket a lakásuk elé viszik, vagy ott történik a váltás, nem egy esetben idéztek elő már ezek a trak­torosok súlyos, vagy halá­los kimenetelű balesetet. Ép­pen e hibák megelőzése ér­dekében fel kell hívni a gé­pek üzembentartóit, hogy szi­gorúan járjanak el azokkal, akik olyan járművel vesz­nek részt a közúti forgalom­ban, ami ellentétes a KRESZ szabályaival. Az értekezleten valamennyi parancsnok kifejtette véle­ményét és több javaslatot tettek. Elhatározták, hogy december 20-ra összehív­ják az önkéntes rend­őrök értekezletét, ahol az évi munkát fog­ják megtárgyalni. Arra is határozat született, hogy az önkéntes közlekedési rendőr­csoportok valamennyi tsz- ben, állami gazdaságban megtartják az erőgépek mű­szaki szemléjét. Kovács László KILATO Kora reggeli vita a kenyérről Szombaton reggel a sülysá- pi állomáson nagy tömeg várt a félhetes vonatra. Az utasok között megálltam ott, ahol egy kis eszmecsere ala­kult ki. A beszélgetésnek mindvégig csendes résztvevő­je maradtam. Nem maradt' más dolgom, mint lerögzíteni azt, amit hallottam. Íme: A vita alapvető élelmicik­künkről, a kenyérről szólt. A beszélgető partnerek elöljá­róban szép sorjában a sütő­üzemi dolgozók aranykorá­ról emlékeztek meg. Vala­mennyien egyetértettek ab­ban, hogy a gyömrői sütő­üzem munkásai nem is olyan nagyon régen olyan kiváló kenyeret sütöttek, ami ve­tekedett a pesti kenyerek mi­nőségével. Ebben az időben a Pestre járó dolgozók nem cipelték a fővárosból haza a kenyeret. Minek? Hiszen a friss, ropogós és meleg ci­pót itthon is megvásárol­hatták! Ezután a vita során kide­rült, hogy a gyömrői pékek sajnos most nincsenek a leg­jobb formájukban. A kenyér minőségét mintegy három hete erősen kifogásolni le­het. Ekkor Horinka József tá- piósápi lakos „kért szót” és a; következőket mondotta: — Naponta vásárolom más-j más helyről is a kenyeret, J azonban a minősége hetek j óta nem javult. A kenyéri változatlanul nyers. Való­színűleg azért nem sütik ki rendesen, hogy ne veszítsen sokat a súlyából. A boltosok csak annyit rendelnek, ameny- nyi okvetlenül szükségesnek látszik. Különösen pénteken van nagy harc a kenyérért. A fogyasztók percek alatt el­kapkodják, s azután egyszeri­ben kenyér nélkül marad az egész község. Sajnos, ismét divatba jött a pesti kenyér vásárlása. Ezután Horinka elvtárs át­fordította a szót a házikenyér sütésre. Ez különben állandó beszédtéma mind Sülyben, mind Sápon. — A tsz-tagok Sápon is, Sülyben is megkapták a bú­zafejadagot. A búzát azonban nem viszi mindenki a csere­telepre, mert nincs lehetőség a kenyér sütésére. Jó példá­nak említem meg a mendei tanács vezetőit. Ök nem en­gedték a bérsütést beszüntet­ni. Pedig a sütésre Sülyben egy korszerűen berendezett üzem áll rendelkezésre. Je­lentkező is akadna bőven. Nem hiányzik most már sem­mi más csak az, hogy az ille­tékes szervek orvosolják a kö­zösség jogos panaszait. Krátky László (Testvérlapjaink: a Ceglédi Hírlap, a Nagykőrösi Híradó, a Szentendre, a Tápiómente és a Váci Napló hasábjain az alábbi, nálunk is közérdeklődésre számottartó tudósításokat olvashatunk): CEGLÉDBERCEL, CEGLÉD Hat asszony bravúrja Űj benzinkút Karácsonyi vásár A ceglédbercelí Egyetér­tés Tsz-ben hat sertésgondo­zó asszony félmillió forintos többletjövedelemhez juttatta a tsz-t lelkiismeretes mun­kájával. Még karácsony előtt meg­nyitják az új benzinkutat a városban. Az új kút mellett egyszerre nyolc kocsi tankol­hat. Kedden megkezdődött a nagy karácsonyi vásár. A vár­ható nagy forgalom miatt a nyugdíjas kereskedők is a pult mögé álltak. NAGYKÖRÖS Kesztyűk exportra Nagyüzemi kertészet 132 hold új szőlő A Háziipari Ktsz-ben je­lenleg egyujjas férfi síkesz­tyűket készítenek. Az áruk nagy részét exportálják. A Rákóczi Tsz kertészeté­ben évről évre sokat áldoz­tak a kertészetért, amelynél-: méreteire jellemző, hogy 16 kertészt és három technikust foglalkoztat. A Hunyadi Tsz-ben az idén 132 hold új szőlőt telepítet­tek. Közel négymillió forintot költöttek rá. SZENTENDRE Gyermekellenőrzés A városi tanács ifjúságvé­delmi bizottsága a legsürgő­sebb tennivalók között em­líti meg: ellenőrizni kell, hogy a gyerekek az esti elő­adásokat látogatják-e? Ha igen, sürgősen intézkedni kell. NAGYKATA, PÄND Olimpikonok Öregek napja A Budapesti Honvéd lab­darúgó-csapata játszott há- romharmados edzőmérkőzést három járásbeli csapattal. Az olimpikonokkal kiálló Hon­véd 16:1 arányban győzött váltott ellenfeleivel szemben. A Vöröskereszt pándi alap­szervezete másodszor is meg­rendezte az öi egek napját. 150 idős ember gyűlt össze a művelődési otthonban ren­dezett ünnepre. VÄC Postaforgalom Városi költségvetés Naponta 150—200 távirat indul útnak Vácról a világ minden tája felé. Az ismer­tebb névnapok idején ez a szám tízszeresére is megnő. Van olyan esküvő, ahova 400 dísztáviratot kézbesítenek ki. A város évi költségvetése több mint 44 millió forint. Ebből az összegből korsze­rűsítik a közvilágítást, növe­lik a parkok számát. Bővítik a piaci elárusítóhelyeket. Na­gyobb összeget fordítanak a zeneiskola felújítására is. Művelődési hírek Vecsés ről Minden vasárnap 10—12-ig mesedélelőttöt rendez a mű­velődési otthon diafilmvetí­téssel, televízióval, játékkal. Az otthont tavaly 30 ezren keresték fel, az idén a látoga­tók száma már túlhaladta a 3? ezret. Ebben az évben több mint ezer kötettel gyarapodott a községi könyvtár. MA, GYOMRON: Délután öt órakor a műve­lődési otthonban a vívótanfo­lyam növendékei mérik össze tudásukat a XIII. kerületi sportiskolásokkal. Hét órakor Hammeri László olimpiai bajnok tart él­ménybeszámolót az ifjúsági otthonban. Család és iskola A napokban a járási nöta- nács és a művelődésügyi osz­tály rendezésében községi nőtanácsok és iskolai szü­lői munkaközösségek elnö­kei, iskolaigazgatók találkoz­tak. Az Országos Nőtanács kiküldöttjének, Gál Erzsébet­nek a nevelési intézmények és a család kapcsolatával fog­lalkozó előadását hallgatták meg. Az értékes, pedagó­giai elvi és gyakorlati kér­désekben sok tapasztalatot, segítséget nyújtó előadást nagy érdeklődés kísérte és tartalmas vita, élénk tapasz­talatcsere követte. Az érte­kezlet tanácsaival hozzájá­rult ahhoz, hogy az óvodák, iskolák és a családok kap­csolatait a járás minden köz­ségében még szorosabbá fűz­hessék a közös cél: a szocia­lista ember nevelése érdeké­ben. Az élménydús, tanulságos összejövetel megrendezéséért köszönet illeti mindenekelőtt Gál Erzsébetet, az értekezlet előadóját, Magócsi Jánosnét, a járási nőtanács titkárát, aki jó szervező munkájával lét­rehozta a nevelés ügyét előbb­revivő tapasztalatcserét, vala­mint mindazokat, akik tetteik­kel, hozzászólásaikkal színvo­nalához hozzájárultak. 719 „halott” — 568 sebesült A Monori Fácán Vadász- társaság eddig kilőtt 456 nyulat 263 fácánkakast és élve befogott 568 foglyot. Az elejtett vadászzsákmányból íz­letes pecsenye lesz, a befo­gott foglyokból pedig tenyész- anyag Anglia és Franciaor­szág részére, amelyért a tár­saság több mint 45 ezer fo­rintot kapott MAI MŰSOR Mozik Monor: Őri muri. Vecsés: közié szív (szélesvásznú). Té­TŐZEG ÉS LŐVASÚT ba. Ez a viz jól jönne a kerté­szetnek nyáron. De biztos ma­rad addigra is elég. Naponta húsz centit apad a víz a he­lyenként háromméteres mély­ségből, éjjelente pedig öt centi visszajön a mocsárból. De az a lényeg, hogy a munkát ne öntse el a víz. Holnaptól Gombán játsszák a Kar bid és sóska című filmet, amely- y ___í- --------____________________________V n ék egyik jelenetét mutatja be képünk. A DÖZSA GYÖRGY ÚTON gyakran lehet látni embere­ket, akik napjaink furcsasá­gát, a lóvasutat nézik. Sőt. Vannak, akik egészen oda is mennek. Fiatalok is, öregek is. A fiatalabbja gúnyos szem­mel nézi. — Micsoda szőrdizel! Papa, hány lóerős a márka? — Ilyen és ehhez hasonló kérdé­sek, megjegyzések tömegével hangzanak el. Az idősebbek szótlanabbul nézik. Ritkán, hangzik el egy- egy megjegyzés, de az kivétel nélkül a régi téglagyárra, a Steinmetz úton végighúzódó lóréra vonatkozik ... * KORUNK ROMANTIKÁJA azonban nem a lóvasút. Meg a gazdaságosságával is baj van. Ez a véleménye Hayth Ferenc tsz-elnöknek is. — Felépítettük ezt a kisvas- utat — mondja —, mert egye­lőre csak úgy tudjuk biztosí­tani a folyamatos szállítást. A gépek nem mehetnek a kiter­melt tőzeg közelébe, mert el­süllyednek. Így elég sokba ke­rül. A Talajjavító emberei forintot kapnak mázsánként a rakodásért. A fuvarköltségek és az egyéb rezsi elég drágává teszik a tőzeget, de még úgy is megéri az egész. Ha a sa­ját markológépünk dolgozik, természetesen olcsóbb. Ha a szállítószalagokat üzembe he­lyezzük majd, megszűnik a ló­vasút, kisebbek lesznek a ter­melési költségek is. * A FALUSIAK, a tsz-tagok egyre inkább a gazda szemé­vel nézik a környéket. Már nem szidják a sarat, a termé­ketlen zsombékos holdakat. Inkább a jövő felé kacsingat­nak. — Milyen nagyszerű halas­tó lesz ebből! — mondják ilyenkor. Gyarmati Sándor A GUMI UT vendégma­rasztaló sarát hosszú évek óta szidták a gyömrőiek. Nem tudták, hogy a láp tőzege mi­lyen értékes, csak a kellemet­lenségeit vették észre. Ma már tudják az emberek értékelni a fekete, olajos sarat. A Ta­lajjavító Vállalat gépei sok vagonnal kitermeltek belőle. •k A FEKETÉN, OLAJOSÁN csillogó víztükör melletti tő­zeghegyen, sok ember dolgo­zik. A szállító csillék üres gyomra hamar megtelik a fe­kete kinccsel, Udvardi József fogatos pedig azonnal a csillék elé fogja jól ,megtermett lo­vait és egy-két percen belül fent van a tőzeg az enyhén emelkedő pálya tetején, ahon­nan a vontatók pótkocsijába kerülve útnak is indul a szán­tóföldek felé. A kukoricaszárból rakott csípős füstű tűz mellett Csáki Tivadar bácsi, a gépész me­legszik. A szivattyú motorjá­nak ütemes pufogása minden más zajt elnyom a környéken. Alig hallani az öreg gépész szavait: —• Percenként ezer liter vi­zet emel át a masina a patak­Csapataink szereplése gz 1964. évi labdarúgó-bajnokságban II. rész A megyei bajnokság mező­nyében szereplő másik két csapat lényegesen gyengébb teljesítményt nyújtott. Üllő 28 ponttal a tizedik helyen kö­tött, ki. A tavaszi szezonban gyenge nyitány után (az első két mérkőzést elvesztették) magára talált a csapat és utá­na hét mérkőzésen 13 pontot szereztek, ezt újabb visszaesés követte és az utolsó 12 pont­ból mindössze négyet szerez­tek meg, így tavasszal az ötö­dik helyen végzett az üllői gárda, bár ekkor még szoro­san az élmezőny nyomában voltak. A visszaesés kezdeti sikerek után fokozódott és az őszi forduló 13 utolsó mérkő­zésén mindössze hét pontot szereztek, úgy, hogy az utolsó öt mérkőzést mind elveszítet­ték. őszi gyenge szereplésük végett kerültek végül is a ti­zedik helyre. Hazai szereplé­sük változatos volt, több kisik­lás, sőt, botrányos jelenetek is játszódtak hazai pályán. Ide­genben tavasszal még itt-ott eredményesen szerepelt az ül­lői gárda (hat pontot szerez­tek), de ősszel már egyetlen pontot sem tudtak vidéken szerezni. Volt néhány nagy­arányú veresége is a csapat­nak. Üllőtől lényegesen jobb szereplést várt nemcsak a község, hanem a járás sport­közvéleménye is. Elég sok já­tékos került a kiállítás sorsá­ra, s ez arra utal, hogy sokkal többet kell foglalkozni jövő­ben a sportolók nevelésével is. Az üllői csapatból lelkes, jó játékukkal Burza, Szabó S., Godina és Boda tűntek ki. Járásunk harmadik megyei első osztályban szereplő csa­pata, a Vecsési Spartacus MTK ez évben élet-halál har­cot vívott a bentmaradásért, mely végül sajnos, nem sike­rült. A nagy múltú vecsési együttes 26 ponttal a 11. he­lyen végzett és mivel az NB III-ból négy megyei csapat esett ki, ez kevés lett a bent- maradáshoz. Mi okozta azt, hogy a ve­csési gárda a kiesés sorsára jutott? Erre úgy vélem, egy­értelmű választ lehet adni, ha megnézzük a számokat. Ta­vasszal az első három mérkő­zésen hat pontot szereztek, az utána következő 12 mérkőzé­sen mindössze négyet. így ta­vasszal tíz ponttal a 15. he­lyen álltak. A gyenge tavaszi szereplés az ősz kezdetén foly­tatódott. Az őszi első hét for­dulóban öt pontot tudtak csak

Next

/
Oldalképek
Tartalom