Pest Megyei Hirlap, 1964. december (8. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-04 / 284. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! FAVÁGÓK VIII. ÉVFOLYAM, 284. SZÁM ARA 50 FILLER 1964. DECEMBER 4, PÉNTEK Napirenden: a téli felkészülés Gyorsan, a megszokott idő előtt beköszöntött a tél. A hideg napokat megelőzve azonban, hosszú hetekig kel­lemesen enyhe volt az idő­járás, s szinte kínálkozva nyújtotta a lehetőséget a fel­készülésre. Ebben az idő­szakban, november végén, tájékozódott a Pest megyei Népi Ellenőrzési Bizottság A tervek formálisak, az építéimmka félbe­szakad 9 A fesgyszabadságr® küldött mun­kások nem térnek vissza * A népi ellenőrzés javaslatai arról, hogy a megyében mű­ködő tanácsi építőipari vál­lalatok miként készültek fel a télre, az általuk végzett építkezések rendelkezésekben előírt folytatására. A népi ellenőrök a Vácott székelő megyei, valamint a budai járási és Cegléd városi építőipari vállalatnál tartot­tak vizsgálatot és megállapí­tották: bár a tanácsi válla­latok keretében a téliesíthető munkahelyek száma viszony­lag kevés, az illetékesek mégsem biztosították a folyama­tos munkavégzést. A vállalatok mulasztást kö­vettek el, nem gondoskodtak a megfelelő műszaki-anyagi feltételekről, annak ellené­re, hogy ehhez a szükséges pénzügyi alappal rendelkez­nek. Igaz ugyan, hogy a té- liesítésre tervüket elkészí­tették. Ezek azonban eddig papíron maradtak, teljesen formálisak, mert figyelmen kívül hagyták az egyes léte­sítmények műszaki és gaz­dasági adottságait, s nem tartalmaznak meghatározott intézkedéseket a téli építő­munkát gátló akadályok ki­küszöbölésére vagy csökken­tésére. Szemléltető példa erre az oly régen várt vecsési gyógy­szertár esete. Itt a ceglédi vállalat úgy „tervezte” meg a téliesítést, hogy tudta: még az épület befejezése sem tör­tént meg, hiányoznak a fö- démbéléstestek, a rácsos vas­tetőszerkezetek és egyéb anyagok. Ugyanez a válla­lat készíti a ceglédberceli mű­velődési házat, ahol már csak a belső munkálatok hiányoz­nak. Ezeket fűtött helyisé­gekben végezhetnék, azon­ban nem szerelték fel a ka­zánházat, pedig már a fűtés cső- és radiátorberendezése megtörtént. Megállapítható tehát: annak ellenére, hogy a tanácsi épí­tőipari vállalatok nem ré­szesülnek kielégítő anyagel­látásban és a korszerű hő- termelő berendezések hiánya miatt kénytelenek gazdaság­talan és egészségtelen koksz­kosarakat alkalmazni, sok esetben megfelelő intézkedé­sekkel biztosíthatták volna a munkát a téli hónapok­ban. Nemcsak a műszaki feltéte­leket mulasztották el meg­teremteni: a munkahelyek többségé­nél nem gondoskodtak a dolgozók szociális ellátá­sáról, melegen tartható öltözőhelyiségekről sem. Ennek kihatásai pedig nem­csak a lakosság által várt fontos létesítmények kései átadását idézik elő, hanem még ennél is súlyosabbak. Ugyanis a korábbi évek ta­pasztalatai azt bizonyítják, hogy a „fagyszabadságra” küldött dolgozók, építőmun­kások nagy része nem tér vissza vállalatához, onnan véglegesen távozik olyan építkezésekhez, ahol a folya­matos termelőmunkának a feltételei adottak. Az előre­láthatóan jelentős létszám- csökkenés miatt, a jövő évi építkezések szükséges ütemét sem lehet betartani, s ez a munka további elhúzódásá­hoz, még nagyobb késések­hez vezet. A megyéi népi ellenőrzési bizottság éppen ezért hatá­rozatba foglalt javaslatokat tett a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottságának. Kérte, hogy a végrehajtó bi­zottság, közvetlenül az Épí­tésügyi Minisztériiirrihoz for­dulva, intézkedjék a szük­séges korszerű hőtermelő be­rendezésék és anyagok gyors szállításáról. Ugyancsak sür­gős intézkedést kért a népi ellenőrzés annak érdekében, hogy a tanácsi építőválla­latok, a hátralevő rövid időt kihasználva, vonják össze dolgozóikat azokra az épít­kezésekre, amelyek téliesít- hetők. (h. f. p.) ál cél: a jobb minőség Ölven hold szőlőt akarnak eltelepíteni még az idén a nyársapáti Haladás Termelőszövetkezetben (Munkatársunk telefonjelen­tése.) Nyársapát, a ceglédi járás egyik híres szőlő- és gyü­mölcstermesztő községe. A helybeli Haladás Termelőszö­vetkezetnek évente 400 holdon terem bora, de ez a terület a közeljövőben még tovább nő. Eltelepítettek már eddig 86 hold ezerjót és kadart, s még további 50 holdat kívánnak betelepíteni az idén. A termelőszövetkezet ter­vében ugyan 20 hold telepítés szerepel, de a megyei tanács kérésére 30 holddal szeretnék nö­velni a területet. A forgatást, trágyázást és a ki­jelölést már el is végezték ezen a területen, csak a tele­pítés van hátra. Ha az időjá­rás engedi — bármilyen nagy munkát is jelent az 50 hold betelepítése — megbirkóznak vele. Saját szaporítóanyaggal dolgoznak, a pénz rendelke­zésre áll a munkához és bár korábban voltak munkaerő problémák, most már ez is megoldódik, a tsz vezetői min­dent elkövettek és biztosítva látszik a siker. Vasárnap pél­dául száz katona vesz részt a telepítési munkában, leg­alábbis ennyire számítanak. Ezt a segítséget a megyei ta­nács mezőgazdasági osztályá­nak köszönhetik. A telepítési munka minősé­gével kapcsolatban Mezei Mi­hály tsz-elnök elmondotta, hogy rendkívül elégedettek. A korábban telepített 86 hold minősége is kifogástalan, s a mostani munka szakszerűsége is megnyugtató. Ez elsősorban Biró Károly brigádvezetőnek köszönhető, aki a telepítést közvetlenül irányítja. A tsz tagjai is lelkiisme­retesen, szorgalmasan dol­goznak, mert tudják, hogy a telepítő munkán igen sok múlik. A távolabbi tervekkel kap­csolatban a tsz vezetői elmon­dották, hogy csökkenteni kí­vánják ugyan a szőlőterületet, de ez nem mehet a szőllőtermés mennyiségének és minőségé­nek rovására. Arról van szó ugyanis, hogy a kisüzemileg telepített régi, kiöregedett 400 hold szőlőből idővel mintegy 200 holdat kiselejteznek majd, de az újabb telepítések bőven pótolják a terméskiesést. Emellett nemcsak ugyanannyi, vagy több, hanem feltétlenül jobb minőségű bora lesz a kö­vetkező években a termelőszö­vetkezetnek. A korán lehulló hó akadá­lyozza ugyan most a munkát, de bíznak abban, hogy nem ázik át túlságosan a talaj és nem állnak be a kemény fa­gyok. Ha számításuk beválik, akkor nemcsak szeretnék, ha­nem feltétlenül túl is teljesí­tik telepítési tervüket a nyárs­apáti Haladás Termelőszövet­kezet tagjai. (n. i.) (Foto: Kotroczó) A busz a tanyákra indul (Munkatársunk telefonje­lentése.) A mezők fehérek, az utcák feketék a sártól, csatáktól — fáradt emberek érkeznek a délutáni munkásvonattal. Siet mindenki haza, de a fiatalok közül néhányan a művelődé­si házba tartanak az ifjúsági akadémia előadására. Vagy negyvenen vannak a terem­ben, a csütörtök esték min­dig idevonzzák a fiatalokat. A mostani előadás címe: a párt szerepe- a szocializmus építésében. A program vál­tozatos aktuális témákat ölel fel, a néhány Pestről érkező fiún és lányon kívül a „hely­beliek”, a nem utazók közül is sokan eljönnek. A bejárók részére külön, kéthetenként rendeznek elő­adást. Bejárók akadémiája — ez a sorozat neve —, s az 5000, Pesten dolgozó nagykátai közül 100—110- en mindig megjelennek. Szívesen jönnek;, mert ma­gukról, speciális problémáik­ról is hallanak, meg a világ dolgairól is. Az előadások fő szervező­je Chmely Ödön a nagykátai járási művelődési ház igazga­tója. Hat éve dolgozik itt, s a hat év alatt minden lehet­ségest megtett azért, hogy a régi szellemi térképen fehér folttal jelölt járás a kultúra iránti fogékonysággal, a kul­túra igénylésével hívja fel magára a figyelmet. Segít­sége: felesége aki gondnok és Gulyás István a 20 éves, még nem kinevezett csak be­segítő művészeti előadó. Jönnek a téli esték — az el­ső hó már az évszak végle­ges megérkezését jelzi — sza­porodik a tennivaló. A Tápió- szentmártonhoz tartozó Gö- böly-járásban és a Nagykátá­A fehér folt eltűnik 160 + 500 előadás Gazdag program hoz tartozó Erdöszőlőn is meg­kezdődtek a tsz-altadémiák. Tavaly a községekben tartot­ták azokat, de kevés volt az érdeklődő, ezután Kovács Jó­zsefnek, a járási pártbizott­ság titkárának javaslatára kihelyezték az előadásokat a tanyaközpontokba. Az elő­adóknak nagyobb fáradság kijárni, de a látogatási íveken azóta ilyen számok sorakoz­nak: 110, 116 és 125. Most a járási könyvtárral nagy vállalkozásba fogott a művelődési ház. Tízezer ember él tanyá­kon, s a tanyasiak hozzá­szoktak már a színházi előadásokhoz. Most a két intézmény szállít­ja nekik a színházat. Igaz, még csak irodalmi műsort, esztráddal keverve, de rövide­sen „igazi” háromfelvonásos előadással is kimehetnek. Mindenből egy keveset ez a mostani műsor címe. Sza- yalók, színjátszók, éneke­sek indulnak háromnapos út­ra, december 18-án 19-én és A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtö­kön üjést tartott. Az Orszá­gos Tervhivatal elnöke jelen­tést tett a népgazdasági terv­nek az első három negyedév­ben történt és az év végéig várható teljesítéséről, a mun­kaügyi miniszter bér- és mun­kaügyi gazdálkodásról tájé­koztatta a kormányt. A Mi­nisztertanács a jelentéseket elfogadta. A földművelésügyi minisz­ter beszámolt az őszi mezőgaz­dasági munkák menetéről és bejelentette, hogy a kenyérga­bonát, a hosszabb időn át tar­tó esőzés ellenére is lényegé­ben a tervezett területen si­került elvetni. A kormány a beszámolót tudomásul vette. Az Országos Idegenforgalmi Hivatal vezetője az idegenfor­galom idei tapasztalatairól és ; jövő évi feladatairól számolt : be. A Minisztertanács a jé- ; lentést megtárgyalta és elfo- i gadta. : A kormány meghallgatta és [tudomásul vette az igazság- ■ ügyminiszter beszámolóját a i vezetésével a Szovjetunióban j járt küldöttség tapasztalatai- \ ról, majd napi ügyeket tár- j gyalt. (MTI) í Építésügyi KGST ; A KGST építésügyi állandó j bizottsága Berlinben befejez­ne 14-ik ülésszakát. Az ülés- • szak munkájában a KGST- j tagországok képviselői vet- ! tek részt. Megfigyelőkkel kép- ! viseltette magát a Kínai Nép- : köztársaság, a Koreai Népi ] Demokratikus Köztársaság, A \ Kubai Köztársaság és a Vv \etnami Demokratikus Köztár' i saság. és mégsem, Egykor Amália is divatos, szép név volt, s ugye ma egy kissé mulatságos? Az Ilo­nákat szeretem. Ked­vesek, szerények. Kosztolányi szerint csupa I-k, csupa L- ek és csupa O-Jc. Szerintem csupa szí­vek. Édesanyámat is úgy hívták. Édes­apám azt mondta ne­ki, hogy Ilonka, nem azt, hogy anyjuk. Mi gyerekek ebből éreztük, tudtuk, hogy nagyon szeretik egy­mást. Szegénykém úgy megszokta, édes­apám így szólítja őt, hogy amikor roko­nainak levelet írt azt írta alá: Ilonka. És fogalma sem volt, hogy önmagát becé­zi. De Borbála!? Nem lázddozom, de mégis. Igaz, egy szent is volt Borbála, sőt a múltban a tüzérek védőszentjükké avat­ták ezt az asszonyt, de én sem szent nem vagyok, sem a múlt. Az is fáj, hogy minden múltról szó­ló regényben az esett, szegény lány Bor­bála, vagy Rózái. A kisfiam is mondta egyszer, hogy miért vagyok én Borbála. Olyan furcsa neki az iskolában azt mondani, hogy az édesanyja neve F. Nagy Borbála. A fér­jem is anyunak hív és nem merem tőle megkérdezni, hogy miért? Talán nem szereti a nevemet? Mert tudom, engem szeret ő is és a kis­fiam is. A férjem tüzér volt, ma is mint minden Borbála na­pon este korán ha­zajött, bement a kis­fiámmal a szobába pusmogni. Kijöttek. Férjem kezében egy hatalmas virágcso­20-án. Szabó Sándor a me­gyei tanács vb elnökhelyettese megígérte, hogy a megyei ta­nács autóbuszát megkapják az akcióhoz, indulhat a karaván a tanyákra, szép estéjük lesz majd az ottlakó embereknek. Az aktív klubéleten kívül 160 ismeretterjesztő előadást tartanak ebben az évben Nagykáián és a hozzá tartozó tanyákon. A járás többi községében körülbelül 500 alkalom­mal hangzik el előadás. Ha a járási művelődési ház­nak csak ezt a tevékenységét nézzük, akkor is nyilvánvaló, hogy újabb segítség kellene. Egy ismeretterjesztő előadó és egy adminisztrátor, hogy sose legyen zökkenő a prog­ram bonyolításában. A járási művelődési házban zeneiskola működik. De nem­csak itt, más községekben is tanulnak zenét a gyerekek. A muzsika szeretető a gyereke­ken keresztül a szülőkre is át­ragadt, néhány év alatt a ze­nei ízlés magasabb szintre emelkedett. Karácsonykor madrigalestet rendeznek a nagykátai színpadon, s az igaz­gató tudja: nem üres székso­rok előtt. A legutóbbi hang­versenyen 250-en voltak kí­váncsiak a klasszikus zenére I — a madrigálesten talán már jóval többen lesznek. 1 (m. j.) ! kor és elmondta az! egykori tréfás Bor-! bála-köszöntőt, amit; katonáéknál tanult. ] Az élő virág decern-] berben nagyon drá- ] ga, de én boldog va- ] gyök. Csak egy picit! keserű a szívem,: mert tudom, hogy az] árával kevesebb lesz] az esedékes decem-] béri kosztpénz. A \ kisfiam is hozzám-\ szaladt, aranyos fe-\ jét hozzámszorította: és halkan, alig ért-] hetően azt mondta: j — Csak ezt a' zsebkendőt tudtam ‘ neked venni, ennyit - tudtam összespórol- i ni. ' i Megcsókoltam és ] megnéztem a zseb- ] kendőt. Én vettem \ neki tavaly Cseh- ■ Szlovákiában. Egy kicsit könnyes lett a szemem, s ez volt az első este, hogy nem haragudtam a hazugságért. A sze­méből láttam, hogy hiszi, is azt, amit mondott és én is azt hitiem, hogy Kata­lin vagyok... Suba Andor Engem Borbálá- ; nak keresztelték. A : Gergely naptár sie- ] rint december 4-én ! van a névnapom. : Névnap? Csak a ] férjem és a kisfiam í tudják és ünnepük. j Sohasem voltam ; irigy természet, de l azért az Erzsébete- \ két, Katalinokat i irigylem. És igen, a ! Sándor, József, Be- \ nedek napokat is. \ Mennyi virág, meny- \ nyi bor, mennyi jó \ kedély! Mulat egy \ egész ország, jóked- ] vű minden Katalin ] és Jóska és jókedvű-_ \ ek mindazok, akik ] felköszöntik őket. A \ férfinevek egyéb- \ ként sem avulnak, ] „férfiasán” tartják ] magukat. Mert a ] Jóska név a múlt ] században is kedves \ volt és ma is az. A ■ Katalinok, Erzsébe- i tek nevükhöz év- ! százados patinát kap- ] tak és ezért-e, vagy ] másért, de olyan női- ] esen sejtelmesek. A ] Jutkákat, Évákat ] nem irigylem. Igaz, í divatos, szép nevek Névnapomra

Next

/
Oldalképek
Tartalom