Pest Megyei Hirlap, 1964. december (8. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-03 / 283. szám

Szabadság utca, figyelem! Holnap, pénteken: START! A Szücs-telepen régóta vár­ják a már hónapokkal ez­előtt bejelentett vízvezeték építését. A Szabadság utca és környékének lakói alaposan megbeszélték, hogy mikor és milyen módon vesznek részt a társadalmi munkában. Az egyhangú döntés sze­rint pénteken részt vesznek a Vízmű által végzendő ve- zetékkijelölésben. Szomba­ton pedig már kezdődik az árokásás. Akkorra minden bizonnyal a helyszínen lesz­nek már a csövek és a többi anyagok. VIII. ÉVFOLYAM, 283. SZÁM 1964. DECEMBER 3, CSÜTÖRTÖK Az otromba kalyibák után disznóólak következnek? 1. A gyakorlati képesítők egyik tétele, az injek­ciózás. Hunyik Lajosné úgy adja be, akárcsak az orvos. Az új háztulajdonosok a városi tanáccsal együtt sok pénzt fordítottak a Széche­nyi úti új lakótelep fel­építésére és környékének rendezésére. A Széchenyi úton elkészült az új park. Lassan kialakul az utca. A lakók már most arról be­szélnek, miként fogják ta­vasszal házuk közvetlen környékét szépíteni, virá- gosítani. E szép tervekkel, beszél­getésekkel szemben néhá- nyan sajnos nem veszik fi­gyelembe a közösség érde­keit. Meg kell kérdez­nünk: vajon miért tűrik el a városi szervek azt, hogy egyesek otromba kutyaóla­kat és garázsokat eszkábál- janak össze a közterületen? Ugyan miért építettek min­den lakóházhoz belső fás- kamrát, ha néhányan pót­kamrákat is készítenek az udvari részen? Ha ez így megy tovább, akkor ki akadályozhatja majd meg, hogy némelyek disznóólakkal csúfítsák a sorházak környékét? A városi tanácstól sürgős és erélyes beavatkozást ké­rünk! — Pocokirtás. A városi ta­nács mezőgazdasági osztálya Albertirsa határában a vasút mentén, és a ceglédi Petőfi Termelőszövetkezet X. üzem­egységének Fekete-részén no­vember 27-től, december 5-ig pocokirtást végez. Az Arvalin- nal történő irtás úgy ember­re, mint állatra mérgező hatá­sú. Ezeken a napokon az ál­latok kihajtása szigorúan ti­los! — A szakmaközi bizottság megalakítására december 7-én kerül sor Albertirsán. 2. Az ápolónő a laboratóriumban is dolgozik. Duf- ner Arpádné már ismeri a laboráns csínját-bínját. Ottohál Vilmos képriportja „Morzsa ku­tyám ne morogj rám ..de sok­szor elmondják ezt, amikor ott la­pul, vicsorog és lesi, hogy mikor marhat bele vala­kibe. Diák, tanár, szülő, felőle nyu­godtan járhat-kel- het, de jaj annak, akinek pufajkúja, munkaruhája vagy bakancsa van, mert az — építőmunkás! Nagy kritikus a Morzsa, az építő­ipar kritikusa. Harapós kritikus Kíméletlen, en­gesztelhetetlen és okos kritikus. Ugyan ki tudja, hogy honnan me­rítette kritikai szemléletét? De az tény, hogy holtbiztosán, száz méterről megismeri az épí­tőipari embert, s ilyenkor máris acsarkodva tá­mad. Az aranyos kis kutyából a gim­názium tatarozá­sakor lett kri tikus, az építő- munkások na gyobb dicsőségé­re. Most már csak az a kérdés, hogy mitől? Lehet, hogy bántalmaz­ták, vagy tán le­hetséges volna, hogy megérti és követi gazdáinál: a. tatarozás alatti és utáni kifaka- dásait? Dajka János A választók bizonyára érdeklődéssel várják Egy tanácstag beszámolójának „kulisszatitkai" te lehetetlen szükség esetén kapcsolatba kerülni a men­tőkkel, orvosokkal, tűzoltók­kal és a rendőrséggel. Egy, az újvárosi mozi előtt léte­sítendő nyilvános telefonál­lomás ezt a problémát meg­oldaná, de Tímár Györgyné attól tart: a választói ezúttal alig­ha hiszik el azt, hogy a postának nincs lehetősége erre, mert amióta ez a jogos igény felvetődött, már jónéhány magánlakás­ba szereltek fel telefont. A választók minden való­színűség szerint ismét ké­rik a Nádasdi utcai vízhá­lózat bővítését. Az új víz­torony üzembe helyezése je­lentősen tehermentesíti majd a törpe vízműveket. Valószí­nű, hogy akkorra már le­hetőség lesz a vízvezeték bővítésére. Különösen akkor, ha az érintett lakók vállal­koznak az árkok kiásására és befedésére. De a tanácstagnő beszá­molójából ennyi talán elég is. Mert lesz még szó a házak tatarozásáról, házadókedvez­ményről és személy szerint dicséretekről, hanem ezeket már mondja el ő maga. Vá­lasztói bizonyára érdeklő­déssel várják.... (—és) nyésztésüket. Örömmel hall­hatnak majd azokról a ter­vekről is, melyek közvetle­nül érintik az újvárosiakat. Beszámol majd arról is, hogy 1965-ben sor kerül az Alszegi ég a Déli út asz­faltozására és a távlati ter­vek szerint Cegléd nyugati részén nyitják majd meg az új, modem strandfürdőt. Megbeszéli majd a vá­lasztókkal azt is, hogy mi­képp folytatják a Török Ig­nác és a Dessewffy utcák­ban a járdaépítést. A jár­dák salakozása két-három hely kivételével már meg­történt, most már tavaszfa marad az aszfaltozás. Addig is meg kellene szervezniük, hogy idős, beteges és egye­dül állók háza előtt az ala­pozás megtörténjék. Arra számít, hogy a szomszédok segítenek majd ebben. Tájékoztatja választóit ar­ról is, hogy a városi ta­nács mennyi pénzt adott az Vj-árok környékének rende­zésére, s hogy most már nem lesz ár­vízveszély. A beszámolón ismét szóba hozza a nyilvános telefon­állomás ügyét. Választóke­rülete eléggé távol van a város központjától s így nyilvános telefon nélkül szin­Timár Györgyné nemso­kára számot ad választóinak arról, hogy mit tett, mint városi tanácstag, az utóbbi időben. A tanácstag beszá­molója komoly felkészülést igényel. Mert más egyen­ként beszélgetni a válasz­tókkal, mint egyszerre a hallgatóság elé állni. Tímár Györgyné azonban felkészült erre és nem lepődött meg, amikor munkatársunk meg­kérdezte: miről számol be válasz­tóinak? Mint mondotta, először ál­talános tájékoztatót tart, majd az utóbbi időben ho­zott tanácsülés! és végrehaj­tó bizottsági határozatokról beszél. Részletesen ismerteti például a város ipari ered­ményeit is. Azt, hogy a kö­zeljövőben milyen arányú fejlesztés lesz a Gépjavító Vállalatnál és a Villamos­ipari Gépgyárnál. Itt ugyan­is több, mint tízmillió fo­rintból bővítik a gyárakat és ezzel új munkalehetősé­geket teremtenek a ceglé­diek számára. Érdekli majd a választókat bizonyára az is, hogy a húsellátás javítása ér­dekében tsz-eink, hol, mikor, mennyi­vel fejlesztik majd állatte­munkának. Ök és az élenjáró társadalmi munkások, az in­tézmények és hivatalok veze­tői le tudják írni, vagy tollba mondani a társadalmi ösz- szefogás szép eredmé­nyeit. Azoknál, akiknél a vissza­emlékezés papírravetésének valamilyen akadálya lenne — elegendő, ha nevüket és lak­címüket bejelentik a fenti bi­zottságnak. A bizottság gyorsíróval, vagy magne­tofonnal végzi el adatgyűjtő munkáját. Nem statisztikai és levéltári adatokra van szükségünk, ha­nem a sok ceglédi emlékeze­tében élő személyes élmé­nyekre, ezek eseményszerű elmondására, illetve leírására kérjük fel mindazokat, akik megértik e munka történelmi jelentőségét. Részletesebb tájékoztatót a népfrontbizottság hivatalos órái alatt ad a fenti cím alatt vagy a 117-es telefonon. Munkájukhoz sok sikert, erőt és egészséget kíván a Hazafias Népfront honismereti akcióbizottsága az emlékezésre. A 20 esztendő történelmét mi formáltuk olyanná, hogy ne kelljen miat­ta szégyenkezni. Fejlődésünk adatait csokorba gyűjtve lát­hatjuk majd, hogy egy fel­szabadult nép mire képes, ha munkájának gyümölcsét jó­maga élvezi. E nagy számadás érdeké­ben fordulunk Cegléd város lakóihoz. Azt kérjük és vár­juk: ki-ki emlékezete szerint öntse ki tarsolyából a húsz év átélt .történelmét, hogy azt összegezve letehes- sük a történelem asztalára. Tudjuk, hogy városunk po­litikai és gazdasági életében nagy dolgok történtek az el­múlt két évtized alatt. Kér­jük önöket, vessék papírra visszaemlékezéseiket és jut­tassák el azt a városi Haza­fias Népfront-bizottság mel­lett működő honismereti ak­cióbizottsághoz. (Kossuth tér 1. földszint 1.). Emlékezzünk vissza arra, hogy miképp ment végbe a vá­ros felszabadulása, köz­vetlenül utána hogyan indult meg az élet, hol kik, és milyen intézkedés­sel kezdték a romok helyre- állítását, a termelő munkát, indították útjára a lakosság ellátását. Ipari munkásaink bizonyára jól emlékeznek arra: hogyan történt az álla­mosítás. Parasztságunk ■ em­lékezetében jól él a földosztás és az, hogy hogyan léptek a szövetkezeti gazdálkodás út­jára. Az orvosok és az egész­ségügyiek tudják a legjobban, hogy mennyit fejlődött Ceg­léd város betegellátása. A ta­nítók és a tanárok ismerik legjobban az utat az egykori felekezeti iskoláktól az álla­mosított iskolákig. A tanács­tagok aktív szervezői idestova másfél évtizede a társadalmi A ceglédi Hazafias Népfront­bizottság nemes feladat telje­sítésére kapott megbízatást. E megbízatás teljesítése csak Cegléd város lakosságának se­gítségével oldható meg. Ezért fordulunk! felhívással min­denkihez, aki segítséget tud nyújtani ahhoz, hogy emléke­ző- és kutatómunkával meg­írjuk Cegléd város politikai, gazdasági, kulturális életének húszéves történetét. Hazánk felszabadulásának huszadik évfordulójára készül az ország. A közelgő évfordu­ló előtt nyugodtan végezhe­tünk számadást, mert úgy az iparban, mint a mezőgazda­ságban óriási fejlődésnek és fel­lendülésnek voltunk ré­szesei és szemtanúi. A felszabadulás utáni terve­inket, álmainkat mindany- nyian egyazon akarattal irtuk igaz történelemmé. Sokszor nehéz körülmények között harcoltunk, de hogy ez a harc nem volt hiábavaló, azt tanú­sítják városunk új üzemei, gépesített nagyüzemi mező- gazdaságunk, iskoláink, óvo­dáink, bölcsődéink, az utak, járdák, a parkok a növekvő víz- és villanyhálózatunk. Al­kotó munkánk nyomán meg­változott az élet. Üj, szebb és boldogabb élet köszöntött Ceg­léd városára. Az ember könnyen felejt. Mindazt, amit valamikor álomnak götidölt; ttiá 'termé­szetes fejlődésnek könyvel el. Az igények szüntelen nö­vekedése közben sokszor nem gondolunk arra, honnan in­dultunk el. Pedig kell, hogy időnként papír­ra vessük megvalósult reményeinket, a múltat, a jelent, hogy okulhasson belőle a jövő. A felszabadulás 20. évfordu­lója alkalmas időpont erre Terveinket, álmainkat írtuk igaz történelemmé A honismereti akcióbizottság felhívása Cegléd város lakóihoz! HÚSZ ÜJ ÁPOLÓNŐ delointézet orvosainak, akik munkájukon kívül vállalták az oktatást — mondja dr. Ke­rekes Tamásné, a tanfolyam vezetője. — Indul-e új évfolyam? — Most az okleveles ápoló­nők részére indítunk szakmai továbbképzést. — Hová kerülnek az új ápolónők? — Természetesen biztosí­tunk munkát részükre. Első­sorban a környező községek körzeteit látjuk el, de persze a helyi kórházak munkaerő- hiányát is igyekszünk csök­kenteni velük. Három évvel ezelőtt felvé­telt hirdettek Cegléden álta­lános ápolónői tanfolyamra. Október 15-én húsz nő részé­re kezdődött meg az oktatás. A nyolcórás munkaidő mel­lett heti kilenc óra elméleti órán vettek részt a lányok, asszonyok. Nagy megterhelést jelentett számukra, hiszen a növendékek több mint fele családanya. — Visszatekintve a három­évi fáradozásra, úgy érzem, szakmailag, erkölcsileg egy­aránt jól képzett ápolónőket adunk az egészségügynek. So­kat köszönhetünk a szakelő­adóknak, a kórház és a ren­— Kényszervágott szarvas- marhájáért, Májer Ádám ceg- lédberceli lakosnak 2323 fo­rint kártérítést fizetett ki az Állami Biztosító ceglédi fiók­ja. Nevezettnek háztáji biz tosítása van. — Újabb háromszáz hold szőlőt telepítenek a járás­ban még az ősz folyamán. A telepítésbe Albertirsán. csemőn, Kocséron, Nyársapá­ton, és törteién összesen nyolc termelőszövetkezet kap­csolódik be. tál, a Budapesti Honvéd (14 pont), BVSC (14 pont) és az FTC (13 pont) mögött a ne­gyedik helyen végzett. Igaz, hogy a sportban nincs „ha”, Mégis felvető­dik a gondolat: mi lett vol­na, ha Babcsány és Mé­száros két héttel később vo­nul be katonának? Esetleg Abonyba is kerülhetett vol­na a vándorserleg? Ami késik, nem múlik! (inka) FutbaHbíró-tanfofyam A Ceglédi Járási TS Lab­darúgó Szövetsége december­ben labdarúgó játékvezetői tanfolyamot indít. Erről Petró Mihály, a járási labdarúgó szövetség titkára a következő­ket mondotta: — A jövő évi labdarúgó szezonban több játékvezető­re lesz szükségünk, mint ed­dig. Az NB III-ból kiesett csapatokkal együtt ugyanis több csapat vesz részt a já­rási bajnokságban. A tanfo­lyam beindítását december hó közepére terveztük. A sportkörök vezetőségét ez­úton is kérjük, hogy megfe­lelő létszámban küldjenek jelentkezőket. Jelentkezhet­nek nem sportköri tagok is. Bővebb felvilágosítást a já­rási sportszövetség irodájá­ban is adnak és jelentkezőket előj egy zik. A terv szerint a tanfolyam háromhónapos lesz. Még a tavaszi szezon indulása előtt levizsgáznak a hallgatók, hogy a bajnokság­ban már mérkőzést vezethes­senek. A hagyományos Bokodi Mihály országos birkózó em­lékversenyt az idén az FTC rendezte meg az ifjúsági sportolók részére. A Ganz— MÁVAG kultúrotthonban több mint húsz sportkör 136 ver­senyzője lépett szőnyegre a kétnapos viadalon. Az Abonyi TSZ SK-t hat sportoló képviselte a ver­senyen, akik egy első és két második hellyel járultak hozzá az abonyi birkózó­sport hírnevének további öregbítéséhez. Skultéty Sán­dor nehézsúlyban nyert biz­tosan bajnokságot és ezzel ismételten bebizonyította, hogy ott a helye a legjobbak között. Földi Imre a 74 ki­logrammos súlycsoportban a magyar ifjúsági válogatott Kiss mögött végzett a má­sodik helyen. Az ismét formába lendülő Jagri József és a Buda­pesti Törekvés válogatót ver­senyzője, Fazekas között a 70 kilogrammos súlycsoportban a mérlegelés döntötte el a baj­nokság kérdését. Az abonyi versenyzőt csaik fél kilo­grammos súlytöbblete szorí­totta a második helyre. Jag­ri egyébként a „legszebben birkózó versenyző” címért folyó nem hivatalos verseny­ben is a második helyen végzett. A másik három abonyi versenyző, Horváth, Kelemen és Komáromi ugyancsak jól megálltak a helyüket, ha most még nem is értek el helyezést. A csapatok közötti pont­versenyben Abony 11 pont­Ami késik» nem múlik!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom