Pest Megyei Hirlap, 1964. december (8. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-31 / 305. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!-AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A POMÁZI KÖTŐÜZEMBEN y A Pomázi Háziipari Szövetkezet jó eredményekkel zárja at 4 1964-es évet. Míg tavaly a szövetkezet termelése 12 millió 609 ^ ezer forint volt, idén már 15,5 millió forint értékű áru hagyta e\ ^ a raktárakat. Leg jelentősebb üzemrészük a pomáziaknak a kon- ^ fekciórészleg, amely 100 százalékban exportra dolgozik. Ebben ^ a részlegben bedolgozók végzik a munkát. Nem is akárhogyan) erről tanúskodik, hogy a részleg teljesítménye ebben az évben % 5,4 millió forint. Egyetlen részlegük, amely nem bedolgozókat £ foglalkoztat, a kötőüzem. Itt 29—30 ember készíti a gyapjú pu- ^ lóvereket, sapkákat, kulikabátokat — részben exportra. A kö- tőüzem eredménye ebben az évben 3,6 millió forint. A szövet- ? kezetiek büszkék arra, hogy össztermelésüknek mintegy a fele Í az exportra menő, nagy munkaigényességű árukból származik. $ Tervük az, hogy exporttermelésüket — mely idáig is megbe- % csülést szerzett a pomáziaknak —, a következő évben tovább í növelik. ft VIII. ÉVFOLYAM, 305. SZÁM ARA 50 FII.I.FR 1964. DECEMBER 31, CSÜTÖRTÖK Képzőművészeti szakkör Gödöllőn Nép>es és igen jól dolgozó képzőművészeti szakkör működik a gödöllői Kossuth Lajos járási művelődési házban. A szakkör tagjai zömmel fiatalok, de vannak közöttük gyári munkások, rajztanárok, mérnökök, nyomdászok, iparosok. Innen került ki Zayzon Ágnes, az országos rajzolimpia győztese, jelenleg képzőművészeti gimnazista. A szakkör tagjai Merész Gábor festőművész irányításával heti két alkalommal négy-öt órán keresztül dolgoznak. Közös foglalkozásaik során gyakran kerül sor kirándulásra, tájképfestésre. Kedvenc munka- területük a romantikus Sza- da. A szakszervezetek feladatai az 1965. évi népgazdasági terv teljesítésében A SZOT felhívása a dolgozókhoz — Ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa A Szakszervezetek Országos Tanácsa december 30-án ülést tartott. Az ülés napirendjén az 1965. évi népgazdasági terv teljesítésével kapcsolatos szakszervezeti feladatok szerepeltek. A tanácsülésen, amelyet Somogyi Miklós, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a SZOT elnöke nyitott meg, megjelent és felszólalt Biszku Béla, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára is. Brutyó János, a Szaktanács főtitkára terjesztette elő az elnökség beszámolóját, amelynek alapján a tanácsülés megvitatta a szakszervezetekre háruló tennivalókat. A tanácsülés egyöntetűen megállapította, hogy az 1965. évi népgazdasági tervet a szakszervezeti mozgalom is magáénak vallja és a szak- szervezetek a maguk részéről mindent megtesznek, hogy a terv célkitűzései megvalósuljanak. A Szakszervezetek Országos Tanácsa a beszámolót egyhangúlag elfogadta és az alábbi felhívást intézte a dolgozókhoz: A Pomázi Háziipari Szövetkezetnek ebben az üzemében gombolyítják a fonalat, a .jövendő pulóverek alapanyagát. Nem filléres apróságok Két férfi beszélgetésének voltam fültanúja a gödöllői HÉV-en. Az egyik — kissé kopaszodó 30 év körüli — magyarázkodott: „Gondoltam, ráverek a munkára. Megpróbáltam nagyobb fogást venni a késsel. Alig fordult néhányat, hallom ám a reccsenést. Sebaj — gondoltam — és új kést vettem. Aszal is kudarcot vallottam. Eltört a harmadik, majd a negyedik is”. — „Es a sok késtörésért nem büntettek meg?” — kérdezte társa. „Dehogy büntettek. Filléres apróságok azok, ilyen semmiségre nem sokat adnak nálunk.” Nem tudom, melyik üzemben dolgozott a magyarázkodó férfi, de szavaiból ítélve, esztergályos a szakmája. Megdöbbentett, hogyan lehet egyszerű kézlegyintéssel elintézni a drága vidia-kések sorozatos törését. Azután azon gondolkoztam, mi az oka, hogy ez a nemtörődömség eléggé elterjedt az üzemekben? Filléres apróságok — mondják vezetők és munkások — s talán eszükbe sem jut, hogy összességében milyen nagy érték van mögötte. A Vörös Csillag Traktorgyárban az évenként felhasznált szerszámok készítésére és javítására mintegy 23 millió forintot fordítanak, ekörüli a Csepel Autógyárban felhasznált szerszámok értéke is. Elképzelhető, hogy az ország összes gépgyárában milyen értéket használnak fel erre a célra. Nem, nem filléres apróságok ezek, a felelőtlen szerszámpazarlás súlyos népgazdasági kárt jelent. A szemlélet elterjedése ösz- szefügg a szerszámpazarlás eredenlő okával. Ide sorolom a technológiai műveletek ellenőrzésének elhanyagolását, a műszaki fegyelmezetlenséget, de az elnézést is. Hányszor előfordul. hogy sokszor a teljesítmény növelése miatt, máskor virtuskodásból minden műszaki előkészítés nélkül kísérletezget a munkás. Az esztergályos például gyorsítja a vágási sebességet, növeli a fogás nagyságát, közben nem törődik a kés gyors kopásával és ennek a következménye majdnem mindig az azonnali, vagy az idő előtti törés. Tévedés ne essék:- nem az újítások, a korszerűbb munkamódszerek alkalmazása, vagy akár a kísérletezések ellen emelek szót. Azokra ösztönözni kell a dolgozókat, de csak úgy, ha megfelelő a technológiai előkészítés, ha reális alapja van és tud róla a műhely, vagy az üzemrész felelős vezetője. Ebben az esetben minden valószínűség szerint később sokszorosan visszatérülnek a kisebb károk. A pazarlások másik fő okának a felületes ellenőrzést tartom. Több művezető nem fordít gondot a szerszámtörések okának elemzésére, máskor pedig „jó fiúk” akarnak lenni és eltekintenek a felelősségre- vonástól. A szerszámtörések okait bizonylatokon kell feltüntetni. Nézzük csak meg. mennyi bizonylaton — jegyzőkönyvön — szerepel ez a mondat: „A szerszám anyaghibás volt, a törésért senkit nem terhel a felelősség”. Egyik vállalat gépműhelyében 200 szerszámtörési jegyzőkönyvet készítettek az elmúlt hónapokban, de gondatlanságot mindössze két esetben állapítottak meg. Akkor is elfogadták az anyaghibát, amikor a reszelőkön kalapálásnyomok voltak, árulkodva, hogy egészen más célra használták azokat munka közben. S hány üzemben találkozunk hasonló esetekkel! Nagyobb gondossággal, rendszeres ellenőrzéssel és kellő felelősségtudattal jelentősen csökkenthetnénK a szerszámtöréseket és rongálódásokat. A szakemberek úgy vélekednek, ez a csökkenés elérheti a 20—25 százalékot és ezzel az értékkel egy-két nappal növelni lehetne az évi nyereségrészesedést. A munkásnak egyéni érdeke is, hogy nagyobb gondot fordítson a szerszámok élettartama növelésére, a felhasználás javítására. Filléres apróságok? Nem, semmiképpen sem azok... Kovács András Szervezett munkások! Magyar dolgozók! 1965. április 4-én huszadik évfordulója lesz annak, hogy a magyar nép elindult az új, szabad élet építése, a politikai, gazdasági és társadalmi felemelkedés útján. 1965 jubileumi esztendő, az ünnepi számvetés esztendeje húsz szabad év történelmi horderejű alkotó munkájáról. De egyben a szocializmus teljes felépítését szolgáló erőfeszítéseink fontos esztendeje is: a második ötéves terv befejező éve. A magyar dolgozók széles körben ismerték fel a jubileumi évforduló méltó megünneplésének és az előttünk álló országépítő feladatok megvalósításának jelentőségét. Ez a felismerés jut kifejezésre az üzemekben, vállalatoknál, gazdaságokban, tervező- és kutatóintézetekben, városban és falun egyaránt mind nagyobb mértékben kibontakozó tömeges szocialista kötelezettségvállalásban. Cselekvő egyetértésükkel támogatják a Magyar Szocialista Munkáspártnak dolgozó népünk érdekeit szolgáló politikáját. A Szakszervezetek Országos Tanácsa üdvözli és felkarolja ezeket a nemes kezdeményezéseket. Hazánk felszabadulásának huszadik évfordulóját úgy Munkában a kötőgépek. Szolidaritási gyűlés Dunaújvárosban a kubai forradalom győzelmének hatodik évfordulója alkalmából ünnepelhetjük a legméltóbban, ha népgazdaságunk 1965. évi tervcéljait és ezzel egész második ötéves tervünk nagy feladatait sikeresen valóra váltjuk. Munkások! Gazdasági vezetők! Mérnökök, technikusok, művezetők! Állami gazdaságok dolgozói, mezőgazdasági termelőszövetkezetek parasztsága! A szellemi munka és az alko- : tás különböző területein mun-: kálkodók! Alkalmazottak! Ügy ; tegyetek eleget a reátok háru- i ló feladatoknak, hogy az 1965., évi terv vala/nennyi célkitüzé- \ sét maradéktalanul megváló- \ sithassuk. A népgazdasági, ágazati, i iparági, vállalati tervekben i előirányzott termelésnöveke- j dés a termelékenység, a gazda- ; ságosság és a korszerűség no- | veiésével, továbbá a minőség: javulásával párosuljon. 1965-ben teljes egészében \ olyan termékeket állítsunk' elő, amelyek ténylegesen szükségesek és felhasználhatók. Különleges fontosságot kell tulajdonítani az exportfeladatok határidőre történő kifogástalan teljesítésének és túlteljesítésének. Magas fokú fegyelmet és a legszigorúbb takarékosságot érvényesítsük a vállalatoknál, j gazdaságoknál, szövetkezeteknél, minden gazdálkodó szervnél, ki-ki a maga portáján. A termelés növelésének döntő és tarlós eszköze a munka termelékenységének emelése legyen. Fokozottabban éljenek lehetőségeikkel az üzemek, gazdaságok, az intézmények, a vezető szervek. Javítsák a munka- és üzemszervezési tevékenységet. Keressék a tervszerűbb munkavégzés, az egyenletes termelés, a takarékosabb eszközfelhasználás különféle módozatait. Csök(Folytatás a 2. oldalon) A kubai forradalom 6. évfordulója alkalmából szerdán délután szolidaritási gyűlést rendeztek Dunaújvárosban. A Bartók Eéla Művelődési Ház nagytermét zsúfolásig megtöltötték a dunaújvárosi dolgozók. Az elnökségben foglalt helyet Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Népszabadság főszerkesztője, Juhász János, a Fejér megyei Pártbizottság első titkára, Bugár Jánosné, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkárhelyettese, Takács Imre, a Dunaújvárosi Pártbizottság első titkára. Ugyancsak az elnökség tagja A férfi — bőrkabátos, piros arcú, bajuszos — valamelyik közbenső megállónál szállt fel Budapest és Nagykőrös között. Ünnep előtti vonat volt, zsúfolt, — hiába nézelődött nem talált szabad helyet. Azaz hogy az egyik kupéban felfedezett egyet, de arra azt mondták: foglalt. — Hogyhogy? — hördült fel. — Ügy — válaszolta flegmán egy tüzoltóegyenruhás — ahogy hollotta... A bőrkabátos fújt egyet, s félő volt gutaütést kap. — A színházban foglalja a helyet haj- ja-e... — Mit jártatja a száját anélkül, hogy tudna valamit — pirosodott el az arca a tüzoltóegyenruhás- nak is. — Gyerek ül itt. jegyet váltottunk neki is... — Hol a gyerek — VON A TON kapacitált a bőrkabátos. — A másik ablaknál ... játszik ... — Hát ilyen nincs ... — ilyet nem lehet... — Talán ragasz- szam le? A bőrkabátos se^ gélykéröen nézett az utasokra. Néhányon olvastak. Mások bóbiskoltak. S aki hallgatta a vitát kifejezéstelen arccal nézett maga elé. — Mit vitatkozom én magával? Fogom és leülök... De nem ült le. Fiatalabb volt a tüzoltóegyenruhás és ellenségesen nézett rá. Csak álldogált, a bőröndjét maga elé állította s úgy pillanthatott a hely felé mint aki embert ölni is képes. Jött a kalauz. Megállította. — Kalauz úr ... Legyen szives itten rendet csinálni... Foglalják a helyet, aztán utas sehol... A kalauz kényszeredetten indult rendet csinálni. Ünnep előtti hangulatban volt ő is, nagyon nem szeretett most akadékoskodni. Hamar kiegyezett a válasz- szal, hogy a gyerek ott van a másik ablaknál, mit csináljon szegény ebben a hosszú utazásban — játszik. — Hallhatja — fordult a bőrkabátos felé — foglalt... S ment tovább sorsára hagyva a méltatlankodót. Az meg állt, álldogált haragvó isten szobraként, aztán egyszerre csak felsóhajtott: — Fáradt vagyok na... két éccaka talpon voltam... volt dr. Juan Jósé Faxa Sanz, a Kubai Köztársaság budapesti nagykövete. Ott volt a gyűlésen a Külügyminisztérium több vezető munkatársa, valamint a kubai nagykövetség számos munkatársa és a Magyarországon tanuló kubai diákok egy csoportja is. A művelődési ház előcsarnokában az úttörőzenekar indulókkal köszöntötte a gyűlésre érkező kubai és magyar vendégeket, akik úttörők sorfala között mentek be a nagyterembe. A Himnusz elhangzása után Ínokai János országgyűlési képviselő, a Hazafias Nép- _ front dunaújvárosi bizottsá- gának elnöke köszöntötte a ^nagygyűlés vendégeit és kö- A tüzoltóegycnru- ^zönségét, majd Komócsin Zol- hás fölpillantott. ^ tán mondott ünnepi beszédet, Megnézte magának amelyet hosszan tartó taps és a bőrkabátost, a meg- £ éljenzés követett. A dunaúj- szelidültet. Arrébb £ városi dolgozók melegen ün- húzódott picit s ma- f nepelték a hős kubai népet. ga mellé mutatott: £ Ezután dr. Juan Jósé Fuxa Üljön le • ■. 'ia£Sanz szólalt fel. Beszéde után egyszer /aradi . .. ^ hosszan zúgott a taps. A gyű— De a gyerek —■ x. j£s /nofcaj János zárszavával szolt a bajuszos hal- /v£get. Az úttörőzenekar a kan mintha nem ts x j<ubai forradalmi indulót ját- ugyanaz az em bér ^ S3,0tta, s közben úttörők virág- volna ... / csokrokkal köszöntötték a kuA tuzoltoegyen-n^p képviselőit. Ezután ruhás legyintett. felvonult a díszemelvény elé Játszik az meg... ta-x ságvári Endre Altalános Is_ lan végállomásig íkoU úttörőcsapatának Fidel A borkabátos két- x Cas(ro ő amelynek tagjai szer-haromszor meg x , . , , ,, , 4 ajándékokkal kedveskedtek a hagyta magat mot-|kubaj vendégeknek falni aztan úgy eresz- v kedett az ülésre, 4 A gyűlést ünnepi műsor kö- olyan óvatosan, ^ vette. A műsorban közreműolyan szemérmesen 0 ködött a dunaújvárosi Móricz mint régebben a ha- í Zsigmond Altalános Iskola jadon lányok. ^aranyérmes gyermekkorúsa. R°o°g a vonat. x továbbá Bodor Tibor, Jancsó Valaki fokhagymás x ■ T. . . . kolbászt eszik, má-tAdrten?e’ VarQa Andras- sok előhúzzák a de-íKurtl Eva’ valamint a hazánk- mizsont. A bőrkabá- íban tanuló kubai diákok műtős pipára gyújtott, $ vészegyüttese. a tüzoltóegyenruhás í Este a dunaújvárosi tanács Kossuthra. Békés-4 fogadást adott a gyűlésen részt segesen beszélgettek. £ vett kubai vendégek tisztele- Bende Ibolya 2 téré.
