Pest Megyei Hirlap, 1964. december (8. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-30 / 304. szám

FEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! * I AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI VIII. ÉVFOLYAM, 304. SZÁM ARA 50 FILLER 1964. DECEMBER 30, SZERDA í VADÁSZAT UTÁN Egyre több állami feladatot vesz át a szakszervezet Fontos események előtt áll a magyar szakszervezeti moz­galom. 1965 első negyedévében újraválasztják a szakszerveze­tek üzemi szerveit és tisztség­viselőit, a bizalmiakat, a szak- szervezeti bizottságokat, a tár­sadalombiztosítási tanácsokat, majd a következő negyedév­ben az üzemi tanácsokat és a társadalmi bíróságokat. Mivel a szakszervezetek munkája a választások alkalmából külö­nösen az érdeklődés közép­pontjába került, megkértük Brutyó János elvtársat, a Szakszervezetek Országos Ta­nácsának főtitkárát, tájékoz­tassa olvasóinkat a szakszer­vezeti mozgalom időszerű fel­adatairól. O Hogyan fejlődött a zakszervezeti érdekvé­delem, és milyen aktuális ten­nivalók állnak az aktivisták előtt? — Az az igazság — kezdi a beszélgetést Brutyó elvtárs —, hogy szakszervezeteink mun­káját, és különösen az érdek- védelmet, sokan még ma sem értelmezik pontosan. Nálunk — és minden, szocializmust építő társadalomban — a szakszervezetek az új társadal­mi rend megvalósításáért küz­dő osztály, az uralmon lévő munkásosztály legnagyobb tö­megszervezete. Részt vettünk, hiszen érdekünk is volt, a munkáshatalom kialakításá­ban, a szocializmus alapjainak lerakásában és dolgozunk a szocializmus teljes felépítésén. — Nehéz lenne itt felsorolni mindazt, ami az érdekvédelem , körébe tartozik. A köztudat ma már ezt úgy fogalmazza, hogy a szakszervezet végigkí­séri a embereket a bölcsőtől a sírig Meghatározott esetek­ben különböző kedvezmények­ben, juttatásokban részesíti tagjait, s az üzemi és magán­élet szinte minden eseményé­ben részt vesz, segítőkészen áll a szervezett dolgozók mellett. — Természetesen nemcsak anyagi juttatások adományo­zása jellemzi a szakszerveze­tek munkáját. Hazánkban minden, a dolgozók életkörül­ményeivel kapcsolatos kérdés­ben a kormány, a miniszté­riumok és más gazdasági szer­vek a szakszervezetek vélemé­nyének meghallgatásával, egyetértésével döntenek. Ezek „húsba vágó” témák. Csak né­hányat említek: a besoroláso­kat, a normafelülvizsgálatot, az élüzem cím adományozását. A szakszervezetek a hatáskö­rükbe utalt területeken sok olyan jogszabályt, szabályzatot alkotnak, amelyek kötelező ér­vényűek egyes állami szervek­re, gazdasági vezetőkre. így a Szakszervezetek Országos Ta­nácsa a főhatóságokra és a vállalatokra kötelező hatállyal ad ki munkásvédelmi szabály­zatokat. Közismert az is, hogy a dolgozók társadalombiztosí­tását ugyancsak a SZOT, illet­ve a Szakszervezeti Társada­lombiztosítási Központ intézi. O Voltaképpen tehát a szakszervezetek egyre több állami feladatot vesz­nek át. Milyen változást je­lent ez az ügyek intézésében? — Mindenekelőtt azt, hogy az eddiginél jobban, még fi­gyelmesebben, a dolgozók szé­les körű társadalmi közremű­ködésével kell megoldanunk azt, amit eddig az állami ügy­viteli apparátus csinált. A társadalombiztosítás külön­böző területein például 120 ezer szakszervezeti aktivista segíti a dolgozókat ügyeik gyors elintézésében. A nyug­díjelőkészítő bizottságok a társadalombiztosítási taná­csok és bizottságok sok után­járástól mentesítik az embe­reket, és a legbonyolultabb ügyekben is készséggel adnak tanácsot, magyarázzák meg a Érdekvédelem és termelés kapcsolata Csak a társadalombiztosításban: 120 ezer aktivista \--------------------------------------------­------------------------— “-J B eszélgetés Brutyó Jánossal, a SZOT főtitkárával \ jogszabályokat. Ki kell emel­nem az 1964-ben kiadott mun­kásvédelmi törvényt is, amely további előrelépést jelent a dolgozók érdekeinek védelmé­ben. Igen jelentős pontja pél­dául, hogy a balesetek bekö­vetkezésénél — a korábbi gya­korlattal szemben — már nem a dolgozónak kell bizonyíta­nia vétlenségét, hanem a vál­lalatnak kell igazolnia azt, hogy a baleset elháríthatatlan volt, illetve az nem a vállalat hibájából származik. Ha pedig ezt nem tudja igazolni, kár­térítést kell a dolgozónak fi­zetnie. A példák azt bizonyít­ják, hogy a szocialista állam támaszkodik a szakszer­vezetekre, igényli sok irányú közreműködésüket. Vajon a jó együttműködés azt jelen­ti-e, hogy nincs vita az egyes állami és szakszervezeti szer­vek közt? — Hangsúlyozom: az alap­vető kérdésekben teljes az egyetértés. A célhoz vezető egyes intézkedések kidolgozá­sában, s főleg a végrehajtás­ban, lehetnek s vannak is vé­leménykülönbségek a szak- szervezeti és az álTarht áSér- vek között. Lehetnek viták és véleménykülönbségek egy-egy törvény alkalmazásakor, ami­kor a helyi szakszervezetek helytelen döntés esetén fellép­nek az egyes dolgozók érde­kében. Az elmúlt évben pél­dául 4348 felmondás közül 2059 esetben el kellett ma­rasztalni a vállalatot. Vagy megemlíthetném a munkásvé­delmi felügyelet aktív tevé­kenységét, amelynek során nemegyszer pénzbüntetéssel sújtják a szabályokat meg­DOBI ISTVÁN ' ÜDVÖZLŐ TÁVIRATA Dobi István, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban üdvö­zölte Giuseppe Saragatot, az Olasz Köztársaság elnökévé történt megválasztása alkal­mából. Koszorúzási ünnepség -a szovjet parlamenterek emlékműveinél Az 1944. december 29-én mártírhalált halt két szovjet par­lamenter emlékművénél kedden — hősi haláluk 20. évforduló­jára emlékezve — koszorúzási ünnepség volt. Steinmetz kapitánynak a vecsési határban levő szobrát nemzeti színű és vörös zászlókkal díszítették fel a XVIII. ke­rület dolgozói, az emlékmű előtt a fegyveres testületek tagjai dísjpőrséget álltak. A szovjet és a magyar himnusz, valamint a megemlékező beszéd elhangzása után elhelyezték a kerületi pártbizottság, a tanács, a Hazafias Népfront, az MSZBT és a többi helyi szervezet koszorúit, s virágot helyeztek a talapzatra a mártír hozzátartozói is. A Budaörsi úton levő Osztapenko-szobomál a Magyar— Szovjet Baráti Társaság helyi szervezete és a kerületi népfront­bizottság rendezett koszorúzási ünnepséget. Biztonság, jövedelmezőség A zárszámadási közgyűlés előtt nem tapasztalható nyug­talanság a kakucsi Lenin Ter­melőszövetkezetben. Az ilyen­kor mindenütt felmerülő nagy kérdésre — vajon mennyi lesz a közös, osztható jövedelem — már megkapták a választ a tagok. Mindenki tudja, hogy o tervezett jövedelmet nemcsak elérték, hanem tíz-tizenöt szá­zalékkal túl is teljesítették. Már évközben is látszott, nem lesz különösebb baj, csa­lódás a zárszámadási közgyűlé­sen. Aki szorgalmasan dolgo­zott, rendszeresen megkapta a munkaegység- vagy részese­dés-előleget. Buvári József, a tsz főkönyvelője elmondotta, nagy fontosságot tulajdoníta­nak ennek. Abból a felisme­résből induljak ki, hogy a részesedés fizetés pon­tossága nyugalmat és biz­tonságérzetet szül. Most, a zárszámadás küszö­bén még több a dolog, mert a szokásos havi munkán kívül itt van még az év végi zárás. Nem érzik nehéznek azonban a munkát, mert a gazdálkodá­si eredmények jók, szinte minden területen. A növény- termesztés 6.3 milliós tervét például október végéig teljesí­tették, ami elsősorban a szőlő- termelőknek köszönhető. A szőlő hozama ugyanis több mint egymillió forinttal halad­ta meg a tervezettet. Az állattenyésztés jövedel­me ugyan nem ilyen arányú, de remélik, hogy eléri majd a tervezettet. Október végéig mintegy Közös erővel Nyereségrészesedés A kakucsi Lenin Tsz eredményei kétmillió forint bevétel származott az állattenyész­tésből, azaz kétszázezer forinttal ke­vesebb, mint amennyit év vé­géig terveztek. Ha sikerül el­érni a tervezett jövedelmet az állattenyésztésben is, akkor a tsz általános jövedelme 20 százalékkal haladja meg majd a tervezettet. Óvatos becslés szerint a tsz mintegy ötforintos nyereségré­szesedést oszthat ki a tagok­nak munkaegységenként. A nyereségrészesedés kiosztásá­nak feltételeit a napokon belül összehívandó küldöttértekezle­ten dolgozzák ki- Az előzetes elképzelések szerint az évköz­ben eltávozott tagoknak egy­általán nem, az igazolatlanul mulasztóknak, vagy a fegye­lemsértőknek pedig csökken­tett mértékben fizetnének nye­reségrészesedést. Jellemző a termelőszövetke­zet tagjainak és vezetőinek az előrelátására, hogy komoly for­mában emlegetik a tartaléko­lást. Azt tervezik, hogy a zár- számadási közgyűlés jóváha­gyásával mintegy háromszázezer fo­rintos biztonsági alapot lé­tesítenek. A harmincnyolc forintos munkaegységenkénti jövede­lem nem ad teljesen hű képet a tsz idei jövedelmező gazdál­kodásáról. Itt nem a háztáji gazdaságból származó jövede­lemre gondolunk, hanem a részes művelésből származó haszonra. A kertészetben pél­dául a bruttó bevétel 33 száza­lékát kapták a tagok, és ha­sonló részesedést kaptak a ku­koricánál is. Az átlagosnál jelentősebb jövedelem önmagában is elé­gedettséget kelt, de ennél is jobban hangsúlyozzák azt, hogy már évek óta szilárd a gazdálkodás a kakucsi Lenin Tsz-ben. Ezt tette lehetővé például, hogy a tsz nyugdíja­sainak és öregségi járulékosai­nak SZTK-hozzájárulásait a közösség fizeti. Emellett ne­gyedévenként 150 forint nyug­díjkiegészítést is fizet a tsz — közmegelégedésre. Mindezt zárszámadási közgyűlésen be­szélik meg és hagyják jóvá a tagok, akárcsak az évi juta­lomkeretet. Január 23-ára tűzték ki a zárszámadási közgyűlés napját a kakucsi Lenin Tsz-ben, de a főbb gazdálkodási ered­ményeket mér decemberben megismerték a tagok. így mód­juk nyílt arra, hogy a hosszú téli estéken meehánvják-ves- sék az évi munkát, és alapos megfontolás után nyilvánítsa­nak véleményt a közsvűlésen. Nagymiklős István Export és minőség A napokban került nyil­vánosságra az a magyar— szovjet hosszúlejáratú zöld­ség-gyümölcs exportmegálla­podás, amely a következő években jelentős növekedés­sel számol: ezeknek az áruk­nak a Szovjetunióba irányuló kivitele 1970-re eléri a 388 000 tonnát. Hazánk mezőgazdasági ter­mékeinek exportja évek óta örvendetesen növekszik. A magyar élelmiszerek és me­zőgazdasági eredetű ipari termékek legtöbbje keresett cikk a világpiacon. Az is biztató jelenség, hogy nem­csak a már meglevő pia­cokat tudjuk évről évre bő­víteni, hanem újabb orszá­gok is jelentkeznek, mint vásárlók. A mezőgazdasági termékek exportja 1925 óta — válto­zatlan áron számítva — 1963- ban érte el a legmagasabb szintet. Ka az 1938-ban ex­portált mezőgazdasági ter­mékek mennyiségét száznak vesszük, akkor ez a szám 1963-ban 137. De még érté­kesebb ez a fejlődés, ha az exportra termelt árufélesé­gek összetételét nézzük. A felszabadulás előtt hazánk mezőgazdaságának kivitelét nagyrészt a külterjes módon termelt növényi és állati termékek alkották. Ma már mezőgazdaságunk kivitelének legnagyobb tételeit a több munkabefektetést igénylő, in­tenzív termelésből adódó té­telek alkotják. Tavaly és az idén például a legszámotte­vőbb mezőgazdasági árufé­lék a következők voltak: növényi olajok, cukor, vető­magvak, bor, hús és húské­szítmények, gyümölcs- és fő­zelékfélék, illetve ezekből ké­szült konzervek. Az egész népgazdaságnak elsőrendű érdeke, hogy a kö­vetkező években tovább nö­vekedjék a mezőgazdasági termékek exportja. A verseny a világpiacon nagy. Aki nem­csak eddigi piacait akarja megtartani, hanem újabb ér­tékesítési lehetőségeket is igyekszik teremteni, annak vigyáznia kell a minőségre. A kereskedelemben mindig szeretik a megbízható, pon­tos és jó minőségű árut szállító partnert. A külke­reskedelem dolgozói sok pél­dát mondhatnának arra, hogy a késedelmes szállítás, vagy a nem megfelelő minőség miatt gyakran milyen nagy károsodás éri a nemzetközi kereskedelemben népgazdasá­gunkat. Fontos kiviteli cikkeink kö­zé tartoznak a primőr gyü­mölcs és zöldségfélék. Minden gazdaságban jól tudják, hogy ezekért a termékekért értékes valutát kapunk, amelyért nél­külözhetetlen nyersanyagokat, gépeket vásárolhatunk. Adott­ságaink is kiválóak e termékeit előállítására, hiszen éghajlati előnyünk közismert. Mégis gyakori, hogy némelyik ter­melőszövetkezetben, vagy ál­lami gazdaságban alig for­dítanak figyelmet arra, hogy egyik, vagy másik korai gyü­mölcsöt vagy zöldséget mi­kor tudják átadni a keres­kedelemnek. Pedig a korai termékek termesztésében és szállításában közvetlenül ér­dekelt a gazdaság is. A táplálkozási kultúra fej­lődésével nemcsak a külföldi, hanem a hazai piacokon is nö­vekednek az igények a minő­ség javítására. Ez természe­tes js, hiszen, amikor elegendő baromfi, tojás vagy gyümölcs van a piacon, akkor minden­ki igyekszik a szebbet vásá­rolni. Az exportra kerülő áruknál pedig kifejezetten elsőrendű követelmény, hogy megfeleljen a vásárló orszá­gok vagy kereskedelmi cég minőségi előírásainak. Mégis hányszor előfordul, hogy ter­melőszövetkezeti vezetők va­lamilyen módon igyekeznek kibújni az előírások alól. Ok­talanul vitatkoznak az expor­táló vállalatok átvevőivel: az exportminőségű áruk közé gyakran alacsonyabb osztályú terméket raknak csak azért, mert úgy vélik, így jobban járnak. Pedig a termelő üze­mek és az exportot bonyolító vállalatok érdekei teljesen azonosak: a lehető legjobb mi­nőségű árut szállítani a piac­ra. mert ezért fizetnek a leg­többet és ez őrzi meg a ma­gyar mezőgazdaság termékei­nek jó hírét is a világpiacon. A mezőgazdasági termékek kivitelének növelése, újabb piacok szerzése a világban, nemcsak a külkereskedelem­ben dolgozók feladata. Sokat tehet ezért minden gazdaság­ban vezető és dolgozó egy­aránt. A legtöbbször ugyan­azon a földön, ugyanazokban az épületekben, ahol csak má­sod- vagy harmadosztályú árut állítanak elő. éppen úgy meg­termelhető olyan minőségű is, amely megfelel a fogyasztók igényeinek s az export köve­telményeinek. És ha már meg­termett, érdemes gondot for­dítani a figyelmes betakarí­tásra, osztályozásra, a gondos csomagolásra. Még az sem baj, ha a gondosan megtermelt és kezelt gyümölcs vagy más áruféleség esetleg nem kerül külföldi piacra — itthon is többet ér és szívesebben vásá­rolják a szebb és jobb termé­ket. Horváth László \ szegő gazdasági vezetőket. \ Sőt, még az is előfordul, hogy \ veszélyesség miatt egy-egy \ üzemrészt leállítanak. — Adódhatnak viták abból i , is, hogy az igények és a lehe- \ tőségek egy-egy adott idő- i szakban nem egyeznek. Álta- í Iában az igények a magasab- \ bak, s így Valamennyit nem j lehet abban az időpontban j teljesen kielégíteni. Az elosz- í tás módszere azonban több- \ féle lehet, s azon lehet vitat- ; kozni, hogy az adott lehetősé- \ gek közül melyik a legigaz-: ságosabb megoldás. Mi tehát; nemegyszer bírálunk állami '■ szervet az elosztás módja mi­att; a legtöbbet azonban azzal segíthetünk, ha hozzájárulunk az elosztásra kerülő javak gyarapításához. O Milyen feladatokat kell a szakszervezeteknek megoldaniok, hogy eredménye­sen vegyenek részt az ország (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom