Pest Megyei Hirlap, 1964. december (8. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-03 / 283. szám

FES I MEG* Ei K^Civlan 1964. DECEMBER 3. CSÜTÖRTÖK A program megvalósul: 579000 hold öntözött terület Kétmilliárd forint — Szinte korlátlanok a lehetőségek Hazánk — bár a mérsékelt égövhöz tartozik — a múltban sokat szenvedett a szárazság­tól, az aszálytól. Különösen az Alföldön — főleg a Tiszán­túlon — szorult meg a meleg és nem hullt csapadék. So­káig szinte tehetetlen volt az alföldi ember az aszállyal szemben. Pedig ezen a vidé­ken tíz évből ha háromban hozott jó termést a föld. Pusztított az aszály A falusi öregek emlékezeté­ben — talán apjuktól hallot­ták — még él az 1863-as nagy országos aszály, amikor jófor­mán egész évben nem esett eső és olyan kegyetlenül pusz­tított a szárazság, hogy a sár­réti mocsár kiszáradt, s az ál­latállomány majdnem teljesen elpusztult. A nagy aszályt kö­vető években kormányzati szinten felvetődött az Alföld csatornázása, de a terv abban az időben nem valósulhatott meg. Csak a század végén ke­rült sor a mocsarak lecsapolá- sára, a csatornákat azonban nem látták el zsilipekkel, ezért a szabályozott folyók — a Be­rettyó, a Kőrös, stb. — vizét nem lehetett az aszályos terü­letekre vezetni. Sőt, a mocsa­rak lecsapolása után még na­gyobb aszály lépett fel az Al­földnek ezen a részén. Az aszály tehát tovább pusztított egészen a felszaba­dulás utáni évekig. A Tisza, a Kőrös, a Berettyó vize érin­tetlenül folyt el a szomjas, kopár földek között — egészen a Keleti Főcsatorna megépíté­séig. Nehéz kezdet A felszabadulás előtt ha­zánkban alig 15—20 ezer hol­dat öntöztek — néhány Kőrös vidéki uradalomban és Pest- környéki bolgárkertészetben — árasztásos módon, a leg­egyszerűbb eszközökkel. Az első ötéves terv ragyogó lehe­tőségeket ígért, sajnos, ez a Keleti Főcsatorna megépítésén túl csak terv,maradt. Sőt, a Keleti Főcsatorna mentén sem sokat mozdult előre az öntözé­ses gazdálkodás ügye. Még 1961-ben is csak 165 ezer hol­dat öntöztek hazánkban. Oka: egyrészt az évszázados mu­lasztást (az öntözési berende­zések megépítése, a csatornák ásása jelentős beruházást igé­nyel) nem lehetett pár év alatt pótolni, másrészt a hibás gaz­daságpolitika is hátráltatta a kibontakozást. A Magyar Szocialista Mun­káspárt és a forradalmi mun­kás-paraszt kormány helyes agrárpolitikája aztán meghoz­ta a várt eredményt. A mező- gazdasági termelés gépesítésé­vel egy időben megkezdődött az öntözési program megvaló­sítása. A sok százezer kispa­raszti parcella egyesült; meg­teremtődött a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság, s a párt VII. kongresszusa célul; tűzte ki, hogy a második öt- j éves tervben — 1965 végére — ; 610 ezer holdra kell növelni! az öntözött terület nagyságát.! öt év ‘alatt tehát majdnem! 500 ezer holdat kellene öntő- í zés alá vonni. j * Megnyertük az első csatát ! És aztán megkezdődött a < nagy munka. Ötvenezer em-; bér dolgozott a gátak, csa-! tornák építésén, a folyók: szabályozásán. Az egész or- j szágban megalakultak a víz-: hasznosítási társulások és a: termelőszövetkezetek egyre \ inkább rátértek a csőkutas j öntözésre. Megvalósulás előtt \ áll Somogyi Imre, a „Kert- j Magyarország” fáradhatatlanj harcosának álma: belterjes,: öntözéses gazdálkodás, nagy- \ arányú kertészkedés. 1962- ben már eredményesen küz­döttünk az aszály ellen. Ez volt az első olyan év, ami­kor a parasztságot nem súj­totta szárazság, mert a kö­zös gazdaságok részleges ön­tözéssel leküzdötték a ter­mészeti csapást. Megnyertük az első csa­tát. Százezer holdon pompá­zott a rizs az alföldi szikes területeken és sok helyen öntözték a szőlőt, a gyümöl­csöst is. Valóban nagyarányú prog­ramot valósítunk meg. 1963 végére már 458 ezer holdon öntöztek, 1964-ben pedig to­vábbi 121 ezer holdat von­tak öntözés alá. Megkezd­ték a Keleti Főcsatorna második ágának — Nyugati Főcsatorna — építését, amely a felső-szolnoki, Heves me­gyei földeket látja el majd vízzel. A kormány a má­sodik ötéves tervben eddig több, mint kétmilliárd forin­tot fordított az öntözőberen­dezések gyártására, vásárlá­sára, építésére. A termelőszövetkezetek víz­hasznosítási társulásai az egész országot behálózzák. A Szentendrei-sziget vízhaszno­sítási társulása például 4500 holdon öntöz majd és a fő­város zöldségeskertiévé vará­zsolja a szigetet. Elkészült a tápió-hajtai vízgyűjtő terve is; érinti a monori, a nagy- kátai, a gödöllői járást. A folyószabályozás, az öntözés 388 millió forintba kerül. A lehetőségek Máshol is, az egész ország­ban, egyre nagyobb terüle­ten öntöznek. Valamennyi épülő öntözőhálózatot nem lehet felsorolni, mert erre nincs elég hely. Csak néhá­nyat említhetünk meg, ame­lyek bizonyítják, hogy ha­zánkban megvalósul az ön­tözési program. Az ország tízmillió hold szántóföldjé­ből már 579 ezer holdat ön­tözünk. Néhány esztendő alatt nagyot léptünk előre, de semmi esetre sem lehetünk az eddigi eredményekkel megelégedve, hiszen a szán­tóterületnek csak hat szá­zaléka az öntözött terület. Persze, ezen a területen szin­te megduplázódott a termés, s egyszer és mindenkorra megszüntettük az aszályt. A lehetőségek szinte kor­látlanok. A Duna vizét pél­dául még alig használjuk ön­tözésre. A csőkutas öntözés nagyon bevált, telepítése igen kifizetődik. Az Alföldön pe­dig az artézi kutak vizét lehet öntözésre, főleg üveg­házi termesztésre felhasznál­ni. Az öntözéses növényter­mesztés, a nagyarányú zöld­ség- és gyümölcstermesztés hazánkat még inkább Európa éléstárává teheti. Az elkö­vetkező évek programja azt mutatja, hogy ez a szép terv meg is valósul. Vnsotósógralassiús a ptkrtsarrveaetrkbm : A közös felelősség A Budakörnyéki Vendéglá­tóipari Vállalat KISZ-ista cukrászsegédei versenyt indí­tottak a KISZ-kongresszus tiszteletére. A verseny kereté­ben nyolc fiatal árusítással egybekötött cukrászati kiállí­táson mutatta be tudása — a szó szoros értelmében vett — legjavát. A kétnapos kiállítás sok érdeklődőt vonzott az érdlígeti Casino-ba, s a sze­rencsésebbek nemcsak pénzért szerezhették meg, de tombo­lán is elnyerhették a kiállí­tott műveket. A vendéglátóipari tröszt szakembereiből alakult zsűri elismerően nyilatkozott a fia­talok korszerű ízléssel készült, minden giccses formától men­tes készítményeiről, s a há­rom legszebb alkotóit pénzju­talomban részesítette. Az 1000 forintos első díjat „hazai” ver­senyző, Kendesy János érdi cukrászsegéd nyerte. A kétnapos bemutató teljes | sikerrel zárult: a látogatók megették a kiállítást. Új páciens — Doktor úr, tessék felírni egy kis sósavpepszint, mert mióta kora ősszel bekötözik a gyümölcsfákat, savhiányom van! (Endrődi István rajza) Á vezetőségválasztó tag­gyűléseken elfogadott határozati javaslatok hosszabb időre megszabják a kommu­nisták feladatait, s ezzel azt is, mit kell tenniök a munka­hely egész tevékenységének jobbátételéért, azaz a munka nagyobb eredményeiért. Ha mérlegeljük, nem kétséges, hogy például a Lenfonó és Szövőipari Vállalát, az ikladi Ipari Műszergyár vagy akár az aszódi járás termelőszövet­kezeteinek eredményeiben döntő része van a kommu­nista vezetők, s általában a kommunisták munkájának. A termelés ellenőrzése párt- szervezeteink, s elsősorban az alapszervezetek legfontosabb feladata. Ennek gyakorlása nem „munkatervi feladat”, hanem elengedhetetlen köte­lesség, olyan kötelesség, amely kivétel nélkül minden kom­munistára vonatkozik, s mi­vel felelősségük közös, köte­lességük is az. Mégis, nem egy pártszervezetünkben ér­telmezik úgy a pártellenőr­zést, hogy az pusztán a veze­tőség dolga, s abban merül ki, időről időre beszámoltatják a vezetőségi ülésen a munka­hely vezetőjét. Valóban eny- nyire egyszerű lenne a dolog? Ahogyan mind bonyolultab­bá válik a termelés szerkeze­te, ahogyan mind nagyobb szerephez jut az anyagi ösz­tönzés, fokozott fontossághoz a közgazdasági összefüggések figyelembe vevése, úgy kell változnia az ellenőrzés mód­szereinek is, s színvonalában igazodnia a megváltozott kö­rülményekhez. A párt ellenőr­ző szerepe a termelésben tehát nem hogy csökkenne, hanem éppen, hogy mindnagyobb fontossághoz jut, s éppen ezért az ellenőrzést gyakorló kommunisták felelőssége sem kisebbedik. A kommunista közösség megbízhatja egy-egy tagját bizonyos feladatok el­végzésével, illetve azok el- I lenőrzésével, a felelősség azon­ban ez esetben is közös ma­rad, már csak azért is, mert ] a feladattal megbízott az [egész kommunista közös­ség, az alapszervezet tagjainak nevében jár el. Közös a fe­lelősség azért is, mert a párt politikájának, s ezen belül gazdaságpolitikájának meg­valósításáért elsősorban a kommunistáknak kell harcol­nia, s akik ezt nem, vagy csak részben .teszik meg, számot kell adjanak mulasztásukról. A z ellenőrzés természetesen egyet jelent a hatékony közreműködéssel, hiszen csak számonkérni sokkal könnyebb, mint cselekvőén részt venni a dolgok megvalósításában, s közösen summázni az elért eredményeket, a tapasztalato­kat, az esetleges hibákat. Szükségszerű, hogy pártszer­vezeteink ellenőrző munká­juk mellett aktív segítői le­gyenek a legszorosabban vett termelési feladatok megol­dásának is, nemcsak úgy, hogy „mozgósítanak" azok végrehajtására, hanem úgy is, hogy a maguk sajátos eszkö­zeivel meggyorsítják azt. Eredménnyel működtek nem egy üzemben — például Kis- tarcsán, Vácott — azok az ideiglenesen létrehívott bri­gádok, amelyeket a pártszer­vezetek azért alakítottak, hogy kutassák a gyorsabb előreha­ladás, a fejlettebb gyártás- szervezés feltételeit, s jelöl­jék meg a végrehajtás módját is. Sokat segített a párt- szervezet ereje a Csepel Autó­gyár gondjainak megoldásá­ban, az sem véletlen, hogy amikor Százhalombattán, az erőmű és az olajfinomító épí­tésénél súlyos gondokkal küz­döttek, elsősorban a kommu­nisták segítségét kérték, s nem hiába! Amikor tehát a pártellen­őrzésről beszélünk, ezt is ért­jük alatta. Sokrétűségét bizo­nyítandó, még jó néhány pél­dát lehetne említeni, a lényeg mégis az, hogy nemcsak be­szélni kell erről a sokrétűség­ről, a munka bonyolultságáról, hanem ahhoz kell igazítani a mindennapok tetteit is. Éppen ezért nem elég a határozati javaslatokban megfogalma­zott, nemegyszer e^ég általá­nos elvek megvalósítását hangsúlyozni, hanem a legki­sebb termelési egységben, csoportban, műhelyben stb. is meg kell találni o most már nem általános, hanem nagyon is kézzelfogható feladatokat, s azok megvalósításának mód­ját. Hiba lenne nem észre­venni, hogy pártszervezeteink munkájában elsődleges és döntő szerepe a gazdasági te­vékenységnek van. Csakis ott dolgozik jól a pártszervezet, ahol jók a termelési eredmé­nyek, csakis ott végezték és végzik becsülettel dolgukat a kommunisták, ahol ez termék­ben, jobb munkában lemérhe­tő. örvendetes, hogy erre a legtöbb vezetőségválasztó tag­gyűlés rámutatott, s ennek tu­datában szabta meg a felada­tokat is. Éppen ezért most a legnagyobb súlyt e határoza­tok végrehajtására kell he­lyezni, s ehhez nemcsak kérni kell a kommunisták, tehát a határozatot hozók alkotó köz­reműködését, hanem meg kell követelni azt. A választások élénkséget hoztak a pártalapszerve- zetek munkájába. Ezt kell ébren tartani, s felhasználni a mai és holnapi feladatok meg­oldásánál. Az első hallásra el- vontnak tűnő pártellenőrzés így válik nélkülözhetetlen erővé, amelynek hatása fo­rintban és politikai ered­ményben egyaránt lemérhető. Mészáros Ottó Fontos utasítás a mezőgazdasági gépalkatrészhiány enyhítésére A felújításra alkalmas alkatrészek csak cseredarab ellenében vásárolhatók dugattyúcsapszegeket, víz- és olajhűtőket. A szerkezeti egy­ségek közül többek között az önindítók, a feszültségsza­bályozók, a Diesel-porlasztók, hidraulikus vezérlőszerkeze­tek, a Diesel-adagoló- és táp­szivattyúk, valamint a Die- sel-fordulatszabályozók ki­szolgálását kötötték csereda­rab beszolgáltatási kötele­zettséghez. Felhatalmazta a miniszteri utasítás a mező- gazdasági ellátó trösztöket arra is, hogy amennyiben szükséges, bármilyen alkat­rész vásárlását hasonló fel­tételekhez kötheti. A válto­zást természetesen előre be kell jelenteni. Kimondja az utasítás azt is, hogy a ki­jelölt üzem minden arra al­kalmas alkatrészt köteles fel­újítani. A felújított alkatré­szek forgalmazásával és árá­val kapcsolatos problémákat egy, a közeljövőben megje­lenő újabb utasítás szabá­lyozza. (MTI) Idegméreg virágból A Pyrethrum, népszerű ne­vén rovarporvirág a rovarok­ra ártalmas, tartós hatású idegmérget tartalmaz. A DDT gyártásánál ugyanezt a ható­anyagot használják, de szinte­tikus úton állítják elő, s ha­tása csak rövid ideig tart. A balatonakali kísérleti telepen a különböző típusú Pyreth- rum-fajtákból kiválasztják a legerősebb hatásúakat és ki­dolgozzák a termesztés tech­nikáját. Részegen bántalmazta gyerekeit Kővári József, 38 éves, fog­lalkozás nélküli vácszent- lászlói lakos csak alkalmak­ként vállalt munkát, s ke­resménye nagy részét ital­ra költötte. Amikor részegen hazatért, szidni, fenyegetni kezdte gyerekeit, akik rend­szerint valamelyik szom­szédnál találtak menedéket. A részeges apát — három gyermeke érdekét tekintve — őrizetbe vette a rendőr­ség. — Hasonló módon vi­selkedett családjával Schne- lenperger József 42 éves gödöllői fényező is. Ám ő hangoskodásait és kitöréseit nem otthonra tartogatta. Leg­utóbb Gödöllőn, a Pálma Esz­presszóban rendezett nagy je­lenetet — garázdasága miatt a rendőrség őrizetbe vette. tor, este meg kell mutatnom Gézának... Negyed kilencre ért a ter­vezőintézetbe. Mi van Évicu, szebb, mint valaha. . Hogy aludtunk?... — A titkárnő jólesően nevetgélt. — Kere­sett a főnök? — Tárgyal. Óriási cirkusz van nála. Senkit se kere­sett ... — Akkor minden rend­ben. Én a büfében fogadok. Este óta egy falatot sem et­tem. a büfében sorba állt. Lá­zi tolgatták a Fradi ered­ményeit, megbeszélték a Hon­véd győzelmét. Ezen aztán hosszan, hozzáértően sokáig vitatkoztak, még a lépcső­kön felfelé is. Amikor be­nyitott a szobába, csak a műszaki rajzolók dolgoztak. Almos reggeli hangulat ter­jengett, egy-két állvány fe­lett égett a lámpa, kint esett az eső. — Hogy vagy, Juditkám? — fordult az egyik állvány­hoz. — Ilyenkor az ember legszí­vesebben aludna. Tudod, egy jó meleg ágy ... — Mondd cicám, meglesz, amit kértem tőled? — Igyekszem. — Ez fontos. Ha jól sike­rül, lehet, hogy téged is be­lehet szervezni egy jó kis másodállásba. A pénz sose jön rosszkor... — a lányra kacsintott, kedvesen, jópofán. — Szóval gyors, figyelmes és minőségi kiszolgálást ka­pok ... — Kovács, telefon! — Te vagy,. Icu ... és egy félóráig csevegtek. Aztán szóltak a lányok: mikor me­gyünk ebédelni? Eszébe ju­tott, hogy valamit kértek tő­le tegnap a szomszéd osztá­lyon. Előkereste a könyvet. — Át kell szaladnom a Pis- táékhoz, ha keresnek — kon­zultálok. Utána mehetünk: meghívom a hölgyeket egy ebédre. Fél háromkor kérette a fő­nök. Megbeszélték a kö- \ vetkező évi munkatervet és I megittak egy kávét. Négy- '■ kor telefonhoz kérték. —■ Pintér ... Kovács Zoltán. — j Kérlek szépen, sürgősen kel-: lenének a rajzok és te is.: Az öreg nem tud megmoc- i canni nélküled... Tudod,' amit neked adtunk, soron- i kívüli munka... Gyere át, \ ahogy lehet. Rendben... — \ És öregem, konferálj be a ] főnöködnél, ma szállítok. Le- ] égtem, tudod ... szóval visz-: lót... E lintézett mindent. Szólt, hogy ma kivételesen előbb szeretne elmenni, csa­ládi ügy... A Icapualjban találkozott Pintérrel. — Szervusz! — Szervusz. Minden rend­ben, rögtön fogad a főnök. — Kösz. És hogy vagytok, mit csinál a feleséged, hogy viselkedik a Trabcsi? — Trabant. Ócska kis sze­kér ... öregem, egy Packard, az' igen, az lenne a „kocsi”. Képzeld, álmomban Ameri­kában dolgoztam. Egy cso­dálatos intézetben és egy 12 hengeres vajszínű meseau­tón jártam... Dolecskó Kornélia j a tizenkét hengeres, vaj- Ál színű Packard sikítva : fékez a tervezőintézet előtt. \ Idegesen ugrik ki a kocsi- : ból a fiatalember, óráját né- \ zi, rohan a lépcsőkön. Be- f nyit a főnök előszobájába. \ — Már kereste ... ■ — Évikém, nagyon dühös?... ! — Menjen be ... — mond­! ja a titkárnő és bátorítóan ! rámosolyog. \ — Nyolc óra múlt három ; perccel — fogadja a fö- ! nők és nagyon csendesen í beszél. — Mister Kovács, ! már kerestem ... Ne szóljon S közbe... Ebben a negyedév­el ben ez a harmadik eset, ' hogy késett és remélem, az 'l utolsó ... Sok tehetséges fia- j tál mérnök vágyik a mi in- j tézetünkbe ... Ugyebár meg- 'tt értett? Vekkercsörgésre ébredt. Ki \ akarta verni fejéből az ál­lj mot. Még behunyt szemmel 'j megkereste ' a rádió gomb- Ij ját... Négy perccel múlt 'j negyed nyolc. A bemondónő f tárgyilagos hangja végképp '/ felébresztette. Ma se érek í be fél nyolcra — gondolta $ és elkezdett öltözködni. So- káig vacakolt a Trabanttal, í furcsa hangokat ad ez a mo­Mezőgazdasági üzemeink­nek évek óta sok problémát okoznak az alkatrészellátási zavarok. E bonyolult kérdés egyik részét rendezi a föld­művelésügyi miniszternek az a napokban kiadott utasítá­sa, amely egyes mezőgazda- sági gépalkatrészek és szer­kezeti egységek vásárlását cseredarab beszolgáltatásá­hoz kötötte. A cseredarab- beszolgáltatási kötelezettség azokra az alkatrészekre és szerkezeti egységekre vonat­kozik, amelyek a tapasztalat szerint általában még felújít­hatok. Az utasítás végső so­ron tehát megteremti az ér­tékes és nehezen beszerez­hető alkatrészek és szerke­zeti egységek szervezett fel­újítását. Lehetővé teszi az alkatrészkészletek célszerűbb felhasználását, s ezzel együtt az ellátási zavarok enyhíté­sét. A miniszteri utasítás 1964. december 1-én lépett életbe. Az illetékes kereskedelmi szervek ettől kezdve csak komplett és letisztított cse­redarab ellenében szolgáltat­hatnak ki többek között motor- forgattyútengelyeket, motorblokkokat, sebességvál­tóházakat, hengerfejeket, hen­gerperselyeket, dugattyúkat, Elfogyott - a kiállítás Alom és valóság

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom