Pest Megyei Hirlap, 1964. december (8. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-25 / 302. szám

PEST MEGYEI j/CíHap 1964. DECEMBER 25, PÉNTEK Az 1965. évi népgazdasági terv (Folytatás az 1. oldalról.) lósítása a legkedvezőbb felté­teleket teremtse meg a követ­kező ötéves tervhez. Evégből minden területen javítani kell a gazdálkodás hatékonyságát: javítani kell a népgazdaság külkereskedelmi össz-teljesít- ményét; az életszínvonal eme­lésében elért eredmények megszilárdításával meg kell te­remteni a további előrehaladás feltételeit. A népgazdaság 1965. évi ter­vezett fejlődését az alábbi főbb adatok jellemzik. NEMZETI JÖVEDELEM A terv előírja, hogy a nem­zeti jövedelem termelése az 1964. évihez képest mintegy 3 százalékkal növekedjék. IPAR A terv előirányzatai szerint az ipar termelése a korábbi évekénél mérsékeltebben, kö­rülbelül 4.5 százalékkal nő. A végrehajtásban különös fi­gyelmet kell fordítani arra, hogy a termékek összetétele és választéka az eddigieknél job­ban alkalmazkodjék a tényle­ges igényekhez. Az ipari ter­melést meghaladó mértékben nő az export; emelkedik a bel­kereskedelem részére átadott termékek mennyisége is, ugyanakkor az átlagosnál ki­sebb arányban nő a felhalmo­zásra fordítandó termékek ter­melése. Energiahordozókban a terv a hazai források fokozott ki­használását irányozza elő. A villamos energia fogyasztása 9 százalékkal nő. Mintegy más- félszeresére emelkedik a föld­gáz felhasználása. A vegyipar termelése az ipar átlagát jelentősen megha­ladó mértékben, 9.3 százalék­kal emelkedik. Ezen belül is különösen gyors ütemű a kő­olajfeldolgozás és a műtrágya- gyártás növekedése. A kohászat termelésének 1,6 százalékos növekedését ír ja élő á terv. Az év második felében üzembe helyezik a Dunai Vas­mű hideghengerművét. Ez je­lentősen javítja majd a kohá­szati termékek összetételét. A terv szerint a gépipar ter­melése körülbelül 4 százalék­kal, exportja 6—7 százalékkal haladja meg az ez évi szintet. A beruházási célokat szolgáló gépek termelése viszont ala­csonyabb lesz az ideinél. A gépipari terv végrehajtása so­rán különösen fontos a terme­lésnek az igényekkel való ösz- szehangolása, a korszerűség és a minőség jelentős javítása. A könnyűipar termelésének növelését a terv 3,4 százalék­kal, az élelmiszeriparét és az építőanyagiparét 5—5 száza­lékkal irányozza elő. Az ipar 1965. évi tervének végrehajtása során biztosíta­ni kell, hogy a termelés rugal­masan alkalmazkodjék a szük­ségletekhez, ezért szorosabb együttműködésre van szükség a termelők és a felhasználók között. Nem szabad a ter­melési tervet túlteljesíteni olyan termékek gyártásával, amely a készleteket feleslege­sen növelné. Az 1965. évi terv fontos cél­kitűzése a munka hatékonysá­gának fokozása. Országos át­lagban az ipari termelési terv­ben előirányzott növekedésnek több mint 70 százaléka a ter­melékenység emelkedéséből kell. hogy származzék. A terv jelentős feladatokat ír elő a költségszint csökken­tésében. Ennek végrehajtását az eddigieknél fokozottabban kell műszaki-szervezési intéz­kedésekkel, a munkafegyelem és a technológiai fegyelem ja­vításával megalapozni. Ez a feladat megköveteli a munka-, a létszám- és a bérfegyelem következetes érvényesítését. MEZŐGAZDASÁG A mezőgazdaságban a-teljes termelési érték az előirányza­tok szerint az ideihez viszo­nyítva körülbelül 1.5—2 száza­lékkal növekszik, ezen belül a növénytermesztés növekedése gyorsabb, mintegy 3,4 szá­zalékos. Az állattenyésztésben a takarmány gazdaságosabb felhasználásával és a hozamok emelkedésével számol a terv. A kenyérgabona Vetésterüle­te azonos a tavalyival. Az át­lagtermések előirányzata fi­gyelembe veszi a több éves ta­pasztalatokat és a mezőgazda­ság anyagi-műszaki ellátásá­nak lehetőségeit. Kedvező terméseredmények eléréséhez időben és megfelelő minőség­ben elvégzett növényápolás és a rendelkezésre álló anyagi eszközök koncentrált, az eddi­ginél hatékonyabb hasznosítá­sa szükséges. A terv szerint bővül a mezőgazdasági gép­állomány, 48 000 kh-dal növek­szik az öntözött terület, a gép­alkatrész-ellátás mintegy 40 százalékkal javul. Továbbra is szükséges, hogy mindenütt kellő gondot for­dítsanak a háztáji gazdaságok termelési lehetőségeinek ki­használására, termelésük jó feltételeinek biztosítására. A mezőgazdasági termékek felvásárlásánál a terv 5—6 százalékos növekedést irá­nyoz elő. Nagyobb gondot kell fordítani arra, hogy min­den árut, amit a mezőgazda­ság megtermel, a felvásárló szervek eljuttassanak a fo­gyasztókhoz. A mezőgazdaság­ban megtermelt áruk átvéte­lénél, szállításánál és tárolá­sánál jelentkező vesztesége­ket csökkenteni kell. KÖZLEKEDÉS A szükségletek figyelembe­vételével a terv a közlekedés áruszállítási teljesítményének több mint 6 százalékos, a sze­mélyszállítás mintegy 3 száza­lékos növekedésével számol. A feladatok ellátásához 17 fő­vonali villamgsmozdonyt és 32 fővonali Diesel-mozdonyt, 3 ezer tehervagont, 500 tar­tály- és kavicsszállító kocsit, valamint 250 személygépko­csit, ötszázharminc autóbuszt, mintegy 3000 tehergépkocsit kap a közlekedés. Jelentősen nő a magán személygépkocsik száma is. IDEGENFORGALOM A terv az idegenforgalom jelentős növekedését veszi számba és anyagi eszközöket biztosít ennek lebonyolításá­hoz. Előirányozza a siófoki szállodasor befejezését. A lágymányosi szálloda' felépí­tését és Budapesten, illetve a Balaton mellett egy-egy új szálloda építésének megkezdé­sét. A camping-férőhelyek száma körülbelül 50 000-rel gyarapodik. vitására, a kivitelezési idők lényeges csökkentésére. KÜLKERESKEDELEM A külkereskedelmi forga­lom a terv szerint 1965-ben körülbelül hét százalékkal ha­ladja meg az ez évit. Tovább bővül a kereskedelem mind a szocialista, mind a nem szocialista országokkal. A terv szerint az export mintegy 10 százalékkal haladja meg az 1964. évit. Ez a feladat jelentős erőfeszítéseket kö­vetel a termelő vállalatok részéről a minőség javítása, a korszerűség fokozása, álta­lában a versenyképesség fel­tételeinek megteremtése te­kintetében. Ezeken kívül biz­tosítani kell a szállítási ha­táridők betartását, s növelni kell a külkereskedelmi mun­ka rugalmasságát. ÉLETSZÍNVONAL, SZOCIÁLIS­KULTURÁLIS ELLÁTÁS 1965-ben a terv célkitű­zése, hogy az életszínvonal­ban elért szintet stabilizál­juk. A reáljövedelmek igy is elérik, sőt kissé megha­ladják azt a színvonalat, amelyet az ötéves terv ere­detileg előifányzott 1965-re. A lakosság fogyasztási alap­ja 1965-ben az előirányzat szerint mintegy 2,0—2,5 szá­zalékkal meghaladja az 1961. évit. A reáljövedelmek az ez évihez képest kismértékben emelkednek. A jövedelmek alakulásával összhangban 1965-ben a kiskereskedelmi áruforgalom mintegy 3,0— 3,5 százalékkal bővül. A termelő és kereskedelmi szerveknek fokozott gondot kell fordítaniuk arra, hogy a fogyasztási cikkekből meg­felelőbb legyen a választék, tovább javuljon a minőség. 1965-ben tovább javul a szociális-kulturális ellátás. Csaknem 4300 hellyel nő a böl­csődék és az óvodák befoga­dóképessége. Növekszik a kö­zépiskolai tanulók, az egyete­mi és főiskolai hallgatók szó­rna. A terv 760 általános- és középiskolai tanterem befe­jezésével számol, ezenkívül mintegy 380 tanterem építé­sének megkezdését irányoz­za elő. Több mint 2300 gyógy­intézeti, illetve szociális in­tézeti ágy létesül. Állami kivitelezésben mint­egy 18 000 lakás építése feje­ződik be. A terv lehetővé te­szi továbbá, hogy mintegy 30—35 ezer lakást magánerő­ből, nagyrészt állami támoga­tással építsenek. Az állami lakóházak felújítására és ta­tarozására 1,4 milliárd forint jut. Bővül az út-, csatorna-, víz-, gáz- és távfűtéshálózat is. A Minisztertanács megál­lapította, hogy a jelenlegi helyzetben a népgazdaság minden területén a gazdasá­gi munka hatékonyságának növelése az elsőrendű fel­adat. | A terv sikeres végrehajtá­sának egyik alapvető feltéte­le a munkafegyelem javítá­sa, a munka termelékenysé­gének növelése, a szigorúan tervszerű létszám- és bér- gazdálkodás. Ki kell dolgozni mindazokat a műszaki és szer­vezési intézkedéseket, ame­lyek biztosítják a termelé­kenység gyorsabb növekedé­sét, a költségszint tervezett csökkentését, a termékek kor­szerűségének és minőségé­nek javítását. A népgazdaság minden te­rületén, az államháztartás­ban és a vállalati gazdálko­dásban egyaránt messzeme­nő takarékosságra kell töre­kedni. A Minisztertanács felkéri a társadalmi szerveket; is­mertessék a dolgozókkal a terv célkitűzéseit, hassanak oda, hogy a szocialista mun­kaverseny előmozdítsa a terv megvalósítását. A Minisztertanács felhívja a dolgozókat: pontos és fe­gyelmezett, odaadó és jó mun­kával segítsék elő, hogy a terv eredményes megvalósítása nyomán tovább erősödjék országunk gazdasága, növe­kedjék a nép jóléte. (MTI) Pályázat az 1965. évi belföldi aspiranturára A Tudományos Minősítő Bizottság pályázatot hirdet az 1965. évi szeptember else­jén kezdődő belföldi ösztön­díjas és levelező aspiranturá­ra. A pályázaton olyan 35 évnél nem idősebb szakembe­rek vehetnek részt, akik az egyetemi oklevél megszerzé­se után legalább három évi szakmai gyakorlatot folytat­tak és tudományos munkás­ságukat is megkezdték. A pá­lyázók szakmai és ideológiai ismeretekből felvételi vizs­gát tesznek. Eredményes fel­vételi vizsga esetén a felvétel­nél előnyben részesítik azo­kat, akik a kiadott pályázati felhívásban felsorolt tudo­mányszakokra és ezekben is a távlati tudományos kuta­tási tervben szereplő témák kidolgozására jelentkeznek. Az ösztöndíjas aspiránsok tanulmányi ideje 3, a levele­zőké 4 év. Az előírt tanul­mányok befejezése és tudomá­nyos értekezésük megvédése után az aspiránsok elnyerik a „tudományok kandidátusa” fokozatot. A pályázókat a munkahely vezetőjének és személyzeti vezetőjének részletes írásbeli véleményével ellátva a fel­ügyeletet gyakorló főhatóság személyzeti osztályán kell — a Tudományos Minősítő Bi­zottsághoz címezve — benyúj­tani. A kérelemnek tartal­maznia kell a választott tu­dományokat, a témát és in­doklását, lehetőleg megjelöl­ve, hogy a távlati tudomá­nyos kutatási terv melyik fő feladatához, vagy feladatához tartozik, továbbá, hogy a pá­lyázó melyik aspiranturára jelentkezik. Mellékelni kell a pályázó részletes önélet­rajzát, egyetemi oklevelének másolatát, a katonai kötele­zettsége teljesítésére vonat­kozó igazolást, a választott téma kutatásának részletes tematikai tervét, az eddig megjelent tudományos köz­lemények jegyzékét, valamint a Tudományos Minősítő Bi­zottság titkárságán és a sze­mélyzeti osztályokon kapha­tó kérdőívet, végül az ösztön­díjas aspiranturára jelentke­zőknél a munkahely igazolá­sát arról, hogy az aspirantúra befejezése után is foglalkoz­tatni kívánja a pályázót. A pályázat határideje 1965. január 31. Presszótárlat Kitüntetés A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Apró Antalné nyug­díjasnak, a munkásmozgalom­ban kifejtett több évtizedes te­vékenysége elismeréséül a Munka Érdemrend aranyfoko­zata kitüntetést adományozta. A kitüntetést Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke nyújtot­ta át. Jelen volt a kitüntetés átadásánál Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára. (MTI) A minap Szent­endrén olyan tü­relmesen bámul­tam meg egy-egy megcsinosodott barokk házacskát, hogy egy idős bá­csi meg is kérde­zett: — Uram, talán itt óhajt letele­pedni? — Nem — vá­laszoltam — csak érdekel a város képe. — Nézze meg a „Művészt" is — mutatott botjá­val egy presszóra. A tanácsot elfo­gadtam, már a zi­mankó miatt is. A presszóban a kandalló mellé te­lepedtem. Hasáb fa duruzsolt ben­ne. A kávénak még az illata is jó volt. A felszol­gálónők barátsá­gosak. Megkérdez­tem tőlük: — Mitől művész a „Művész”? Erre végigvezet­tek a presszó há­rom helyiségén, melynek falain, akár egy tárlaton, a szentendrei fes­tőművészek ké­pei függenek■ A kiszolgálónők egy­úttal „múzeum­örök” is. Ha a vendég­nek megtetszik a kép, a felszolgáló­nő tárgyal a mű­vész nevében. A Dunakanyart, Szentendre ódon utcáit ábrázoló művek, megtet­szettek az ott fil­mező, külföldi szí­nészeknek is. Az „Aranyfej” két angol művésze, és a Germinál ren­dezője is" a presz- szóban vásárolt festményeket. — A képektől néha fáj megvál­ni — mondta Mag­di, a szőke felszol­gálónő — úgy a szívünkhöz nő­nek. Legutóbb mindenkit lebe­széltem egy fest­ményről, mert én pályáztam a meg­vételére. Csak még nem volt elég pénzem. — Es végül megvette? — Nem. lecsa­polt rá egym né­met vendég — öt már nem tudta lebeszélni? — Nem — hang­zott a válasz — mert szabadnapos voltam. .. Galgóczy Imre BERUHÁZÁS A beruházási terv a koráb­binál jobban koncentrálja az anyagi eszközöket a központi célok megvalósítására, min­denekelőtt az 1965-ben befeje­zendő beruházásokra. A 45 milliárd forint beruházási elő­irányzat biztosítja ad üzembe helyezendő beruházások befe­jezéséhez és a folyamatban levő beruházások folytatásá­hoz szükséges anyagi és pénz­ügyi fedezetet, ugyanakkor az elmúlt évinél kevesebb beru­házás megkezdését irányozza elő. A terv szerint 1965 végére a folyamatban levő értékha­tár feletti beruházások szá­ma körülbelül egyharmdddal csökken. A kialakítandó jobb koncentráció segíti a beru­házások kivitelezésének gyor­sítását. A terv 1965-ben töb­bek között a következő je­lentősebb objektumok befe­jezését írja elő: Almásfüzi­tői Timföldgyár második üzemegysége, Szegedi Gumi­gyár, Magyar Viscosa új da- nulonselyem üzemegysége, Bu­dapesti Házépítő Kombinát, Békéscsabai Konzervgyár. Az új induló beruházások közül a jelentősebbek: a Gyöngyösi Hőerőmű, a Péti Nitrogénmű­vek bővítése, az ecsédi kül­fejtés, a Székesfehérvári Alu­míniumhengermű. Az 1965. évi építési fel­adatot lényegében az 1964- ben elért színvonalon irá­nyozza elő a terv. Ez lehe­tőséget ad az építőipari mun­kaerőhiány megszüntetésére, a munka szervezettségének, a munkafegyelemnek és a mun­ka termelékenységének ja­LEGENDA — A srác biztosan az órát nézi — gondoltam ma- gamban és mf gdörzsöltem a szemem. Az országút olyan né- % ma és kihalt volt, mintha va- £ lahol a Déli-sarkon taposnám ^ a gázt, s hogy egyáltalán or- ^ szágút van alattam, azt csak £ az eperfáknak köszönhettem: j ők mutatják az utat. Hull a £ hó. 4 ^ Ha költő lennék, akkor most £ megénekelném meleg szobám 4 ablakából kibámulva a kavar- % gó hópelyheket. De hogy so- ^ főr vagyok és két tenyérnyi '4 résen bámulok ki a kavargó % pelyhek világába, amelyet a (4 reflektor úgy-ahogy megvilá- % gíthat, inkább káromkodok. 4„ Igaz, ez éppen nem lírai do- ^ log, de legalább annyira őszin- 4y te. A fülkében ugyan nincs hi- 4, deg, a bunda melegít, de a 4 korán leszállt estében táncoló ^ hópelyhek, a szélvédőre rára- $kódó vastag fehér párna és a % jobb oldali ajtó alatt besüvítő 0 szél mégis olyan érzést kelt f bennem, mintha jégveremben £ ülnék. Bundában, de jégve- 4 remben. V '4 Megnézem az órám: fél öt. Másfél óra, amíg beérek a te- $ lepre, onnan fél óra hazáig: 4/ fél hétre otthon vagyok. Me- £ leg van, megterítve az asztal, 4 a srác a nyakamba ugrik, jó r. hogy hazajöttél, öreg ... Nem tudom, honnan szedte ezt a '4 megszólítást, de nem vagyok képes haragudni érte __ Az­t án gyertyagyújtás, a faterék is átjönnek__ Hiába, na, a k arácsony, az karácsony. Csak ez az istenverte idő ne lenne. Miért kellett éppen ma ha­vaznia, ha már annyira rajta van a természetfelelős, hogy fehér karácsonyunk legyen. Ránézek a sebességmérőre, az ötvenes körül imbolyog a mu­tató, hiába, jobb fél órával később hazaérni, mint öt esz­tendő múlva, vagy sohasem. " Az ablaktisztító serényen küzd a hóval, lohol jobbra- balra, meresztgetem a szemem, hogy túllássak a hó függönyén. A pelyhek furcsa alakokat raj­zolnak elém a sötétség falára, s egy pillanatra nagyon egye­dül érzem mágam. Ha most le­állna a motor, vagy defekt va­lamelyik keréken ... brr ... rágondolni is rossz. Fél kéz­zel rágyújtok, dúdolni kezdek egy dalt és hazagondolok, a meleg szobára, a terített asz­talra ... hű, de éhes vagyok ... az asszonyra, aki hat éve iz­gul értem, hogy valami baj történhet velem, hiszen „any- nyi balesetről hall az ember, hogy ugye, te vigyázol ma­gadra?” Egy alak ugrik elém. A fékbe taposok. A teherautó ol­dalra csúszik, egyszeriben olyan melegem lesz, hogy el­önt a veríték. A marha anyá­dat ... A kucsmás, félkabátos férfi, alig három-négy méterre, vagy még annyira se, még mindig integet a lámpa fényé­ben, mintha dróton rángatnák a karját. Kinyitom az ajtót... — Mit akar? Börtönbe akar juttatni... És ha nem tudok megállni? Tehetik a hulláját a karácsonyfa alá, én meg éne­kelhetem a betlehemest a cel­lában — ordítok rá és nagyot köpök, nem tudom, hogy a hó- tól-e, vagy a dühtől __ — Ne tessék már haragud­ni... — áll már előttem az ember, szemöldökén vastagon a hó, kucsmáján is, úgy néz ki, mint valami Mikulás és to­pog, látszik, hogy átfázott, ré­gen állhatott már, hogy felka­paszkodjék valami alkalmi járműre. — Na és, ha nem harag­szom, akkor mi van? — för- medek rá, most már inkább csak, hogy lássa, velem nem lehet kukoricázni, s húznám be az ajtót, de fogja, mindkét ke­zével. — Na, mit akar? Hová vi­gyem? — Kedves elvtárs... itt la­kom a tanyában... Disznót vágtunk, és ... Mit akar ez itt? Disznótor­ra meghívni? Köpködöm a ha­vat és magamban szidom az embert, aki bütykös kezével, töredezett körmű ujjaival úgy fogja az ajtó kilincsét kívül­ről, hogy látszik, inkább vé­gighurcoltál ja magát a fél vi­lágon, de el nem ereszti... — ... megemelte magát az asz- szony ... Pedig még csak hete­dik hónapos. Vinné már be a városba, de gyorsan, orvos kell, mert nagy baj lesz ... Megfizetem tisztességgel__ — Melyik városba? — kér­deztem aggódva. Megmondja. Hát melyikbe is. Nyilván, amelyik közelebb van. Amelyiket most hagytam el, fél órája sincs. Ez most azt hiszi, hogy visszafordulok, s viszem a városba, karácsony estéjén, viszem, viszem, el­vesztegetve újabb egy, vagy másfél órát. Azt a magassá- gos... — Tegye már meg az isten szerelmére, kedves elvtárs ... mert még meghalhat nekem az asszony... Most mit mondjak? Nem­sokára öt óra. Nem érek így haza tán nyolcra se. Vár ott­hon a gyerek, az asszony, aki az öklét rágja majd le, hogy biz*os valami baj történt ve­lem. ... A fater, aki bánatá­ban, hogy nem vagyok még otthon, úgyis olyan ritkán ta­lálkozunk, leszopja magát egy­kettőre, mert istenesen szereti a bort... Reggel óta nem ettem, úgy érzem magam, mint a citrom, amelyet kifacsar­tak ... És most menjek visz- sza a városba... — Megteszi-e? Itt állok már fél órája, tán több is... De még egy szekér se ... Legyen már szíve, embersége — kö­nyörög az ember, én meg fá- . zom, mert bevág a hó, a hideg ... Na, ennek is elege lehet, meg szép karácsonya. Dühösen kivágom a cigarettacsikket a GYURKÓ GÉZA:

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom