Pest Megyei Hirlap, 1964. december (8. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-22 / 299. szám
1964. DECEMBER 22. REDD FEST MEGYEI V/íívlap Nagykövetségi szinten A Magyar Népköztársaság és a Dán Királyság kormánya közös megegyezéssel elhatározta. hogy koppenhágai, illetve budapesti követségét nagykövetségi szintre emeli. (MTI) ÉS MÉGIS LESZ... IDEGEINK VEDELMEBEN Hétfő délelőtt a budapesti Kossuth Klubban Pest megyei biológusnapokat tartott a megyei TIT, egészségügyi és biológiai szakosztályának több mint kétszáz tagja részvételével. Dr. Hárdi István, a megyei idegbeteggondozó főorvosa Idegeink védelmében című előadásában gyakorlati áttekintést adott a mindennapi élet lelki egészségügyéről, az idegbetegségek megelőzése szempontjából. Dr. Rigó János egyetemi adjunktus a helyes táplálkozásról és életmódról tartott előadást, végül dr. Gáti Tibor adjunktus a molekuláris biológia legújabb eredményeit ismertette előadásában. Tatáról igyekeztünk haza. Az út szélén kisfiú integetett. Alig bújt ki a földből, de már megtanulta az autóstoppot. Fesztelenül nyitotta, csapta az autó ajtaját. Oktattuk: nem lesz jó vége ennek az autóstoppnak. Mosolygott, beszéljünk csak nyugodtan. Ű jobban tudja, hogy innen, Budaörs szélétől mennyi ideig tart begyalogolni az iskolába. Ránéztünk szakadt cipőjére, soha nem volt új kabátjára és elhallgattunk. Ki gondolta volna, hogy újra találkozunk? És megint autóstopp közben. Épp akkor, amikor úgyis hozzájuk indultunk. — Ni ott a Gyuri. Az N. Gyuri — örült a gyereknek Jalinovics Lászlóné, a gyerek tanítónője. Gyuri csakúgy, mint korábban, pillanat alatt pattant az ülésre. Köszönt, okosan válaszolgatott. Csak a Az egyenlet két oldala Minden részletében teljesítsük a tervet Középiskolai tanulmányainkból ismeretes az a matematikai alapigazság, hogy egy egyenletrendszer értéke nem változik, ha annak minden egyes tagját ugyanazzal a számmal osztjuk vagy szorozzuk. Csupán egyetlen tagnak a kihagyása ebből a műveletből viszont az egész egyenletrendszer értékét módosítja. Nos, a gazdasági élet összefüggései sem kevésbé szigorúak, mégis sokan hajlamosak arra, hogy a gazdasági „egyenletek” egyes tagjait figyelmen kívül hagyják. Arról van szó, hogy a gazdasági életben az egyenletek, mindig valamilyen konkrét arányoknak is a kifejezői. így van ez, akár vállalati, akár népgazdasági tervekről van szó. Amikor például egy kohászati vállalat tervfeladatában előírják, hogy évente hány tonna hengéreltárut, s ezen belül ötvözött, saválló lemezt, mennyi finom- és durva árut adjon a népgazdaságnak, s ehhez mennyi nyersanyagot, energiát. munkabért. stb. használhat fel, valójában feltételezik, hogy a kohászati termékeket felhasználó vállalatok igényeivel egyensúlyi helyzetet teremtettek; sőt, a megtervezett létszám és bérfelhasználás fedezetéül szolgáló árualap is biztosítva van. Mégis megtörténik, hogy például valamely kohászati vállalat — a terv „egyenletrendszeréből” kiragadja az egyik-másik mutatót, ennek teljesítésére vagy túlteljesítésére törekszik, s a többit elhanyagolja. Mi történik például akkor, ha a vállalat teljesíti, sőt túlteljesíti ugyan tonnaelőirányzatát. de nem teljesíti a minőségi, választéki előírásokat? A mérlege látszólag egyensúlyban marad, gazdálkodásában nem jelentkeznek a terv aránytalan teljesítéséből fakadó hibák. Annál inkább kiütköznek a kohászati vállalattal termelési kapcsolatban levő gépipari vállalatnál. amely a saválló acél hiányában nem tehet eleget a vegyigépgyártási kötelezettségének. vagy a megfelelő minőségű finomlemez hiányában nem gyárthatja le a finom- mechanikai berendezéseket, stb. A mulasztás továbbgyűrűzik a külkereskedelemre, a belkereskedelemre vagy a beruházásokra. Ugyanakkor a durvalemezgyártási terv túlteljesítése felesleges készletfelhalmozódást okozhat, raktári kapacitást- köthet le. stb. A terv egyik vagy másik mutatójának teljesítése érdekében egyes vállalatok gyakran „feláldozzák” a terv egyéb mutatóinak teljesítését. Ennek jellegzetes tünete a negyedév végi és az év végi termelési „hajrá”, a rohammunka. Ilyenkor a termelési előirányzat mennyiségi teljesítése érdekében túlóráztatnak. felhasználják a félkészgyárt- mány-tartalékokat. Igaz. hogv ez megdrágítja a termelést, állandósítja a szervezetlensége* és a kapkodást, de mindez a vállalat számára már másodrendű dolog. A példák egész sorával bizonyíthatnánk, hogy mennyire káros: a terv összefüggő rendszeréből kiragadni egyik vagy másik mutatót — többnyire a termelési előirányzatokat — és annak teljesítésére törekedni, miközben a többi előirányzat — ezek rendszerint a minőségi mutatók — arányos teljesítése háttérbe szorul. Sajnos, ma még legtöbbször az anyagi érdekeltség, sőt, olykor^ az erkölcsi biztatás is — elsősorban a mennyiségi mutatók teljesítésére ösztönöz. A népgazdasági szemlélet hiánya, vagy emberi gyengeség miatt néhány vezető a látszateredmények elérésének útján halad, hiszen könnyebb, egyszerűbb feladat a már begyakorlott termelés fokozása — különösen, ha az anyagi ösztönzés is ebben az irányban sarkall — mint bonyolult műszaki, szervezési kísérletek, intézkedések megvalósítása, új gyártmányok bevezetése stb. Mindig több _ a kockázat, nagyobb a felelősség és bizonytalanabb a jövedelmezőségi előírások teljesítése is. Amikor a terv valamennyi részlete teljesítésének szükségességét hangoztatjuk, nem a régi idők tervfétisét kívánjuk visszaállítani. Szó sincs róla! Sőt. nagyon is hangoztatjuk — mert lehetőség is van rá — a tervek és a tervmutatók rugalmas. a gazdasági élet, a társadalmi szükséglet követelményeinek megfelelő teljesítését. Amikor harcolunk az év végi „hajrá” ellen, éppen arról van szó: azokat az igényeket, amelyek később is kielégíthetők, ne igyekezzünk mindenáron beleszorítani még ebbe a tervévbe. Miért fontos a minőségi előirányzatok teljesítése? Nép- gazdasági érdeket tekintve, ez többnyire világos, az viszont '} kevésbé, hogy a szűkebben ér- ? telmezett, vállalati érdek is z sürgetően követeli a műszaki- 'y fejlesztési, a gyártmányfejlesz- 'y tési tervmutatók teljesítését. ty Végeredményben ez alapozza y meg a vállalat jövőjét, azt, í: hogy mennyire használhatja ki 'y kapacitásait, milyen igények ; merülnek fel termékei iránt, : végső soron tehát az. hogy ; milyen mértékben növelheti y termelését. Számos eset bizo- nyitja, hogy egyes vállalatok £ azért kénytelenek csökkenteni ’y termelésüket, mert termékeik • korszerűtlensége miatt kicsi az érdeklődés. Viszont ennek az az oka. hogy korábban elhanyagolták a minőségi mutatók teljesítését, a gyártmányfejlesztést. Az elmondottak egyértelműen bizonyítják, hogy a helyesen megállapított tervek részletek- í ben való teljesítése éppen y olyan elengedhetetlen követel- 'y ménye gazdasági életünk za- ty vartalan fejlődésének, s a vál- ' lalatok belső fejlődésének is, í mint ahogy az egyenletrend- : szer minden tagját is ugyanazzal a számmal kell osztani, vagy szorozni, ha azt akarjuk, hogy az egyenlet értéke változatlan maradjon. ^ Dr. Varga György f szeme nem volt a régi. Hunyorgott. — Orvoshoz kellett volna vinni, de hiába figyelmeztetjük a szülőket. Hiába üzenünk bármit — az ellenőrző könyvben — alá sem írják — mondja Jali- novicsné. Az egy szoba-kony- hás, pici lakásban könnyen körülnéztünk. A konyha majdnem üres, a szobában két nagy és egy kiságy. Egy asztal. Itt élnek. Édesanyjuk, aki most dolgozik, a tizenegyedik gyereket várja Kettő most is intézetben van, a harmadikat rokon fogadta örökbe. Akik itthon vannak, azokra a tizenöt éves, vézna, fejletlen lányka vigyáz.' A legkisebb gyerek a kiságyban fekszik. Egyesztendős múlt. Még nem tud járni. Valamennyien mezítláb vannak. Egyetlen disznójuk lábukhoz dörgölőzik. Ugyanúgy helye van a szobában, mint a gyerekeknek... A temetőn túl élnek Cs. Antalék. Ott is csak gyerekek fogadnak. A tizenöt éves Jancsi vigyáz Józsi öccsére. Az iskolából elengedték, mert Józsit még nem vették fel az óvodába. Ha bekerülne, akkor az értelmes Jancsi is tanulhatna öten vannak testvérek. Hárman intézetben. A szülők dolgoznak, de itt is hiába a kereset, ha egyszer italhoz jutnak ... Keressük azt az asszonyt, aki múltkor sírva rohant Szödényi Jánosné tanítónőhöz, a községi nőtanács elnökéhez: segítsen! Ne engedje elvinni a két gyereket. Három intézetben van. Ez a kettő hadd maradjon. Minek szülte őket, ha intézetbe viszik? Könyörgött, összetette a kezét, ígérte, hogy soha nem iszik már. A férjével is beszél. A hivatalos emberek meghatódtak. Hagyták. Semmi nem változott... Keressük a Rózsakert-ven- déglő hírhedt törzsvendégeit is. Azokat a szülőket, akiket gyakran gyerekeik vonszolnak el a pult mellől. Azokat, akik a gyermek- és ifjúságvédelmi állandó bizottság előtt is botrányt rendeznek, ahelyett, hogy megköszönnék, van, aki törődik velük: Pauli József, Huszár Mihályné és a többiek. Neveket írunk fel a tanácsházán, neveket vésünk az emlékezetünkbe. Olyanokét, akik a novemberi tanácsülésen napirenden szerepeltek. Akikről határoztak: kit kell elvonókúrára vinni, kitől vegyék el a gyerekeket, kit idézzenek a törvény elé, mert másképp már nem segíthetnek. Neveket írunk fel, de a határozat, a jegyzőkönyv csak papír. Amit az élet mutat, igazolja a papír igazát de a valóság mindennél riasztóbb. Hát nem szörnyű-e, amikor a tizenöit éves fiúnak — aki takarít, főz, vigyáz a többiekre, fát hord az erdőről —, móg arra is futja az erejéből, ^ 'hogy az apját mentse: ^ — Nem rossz ember az. Csak ^ akkor iszik, ha a barátoktól ^ nem szabadul. Dehogy bánt ^ bennünket. j! Tudjuk, hogy hazudik. Tud- ^ juk, hogy őt is számtalanszor ^ összeverte, veri az anyját is, a ^ testvéreit. De úgy hazudik ez ^ a gyerek, hogy szégyen lenne ^ rápirítani. ^ A tizennégyezer budaörsi la- ^ kos közül csupán ötven-hat- ^ van család okoz állandó gon- £ dot a közösségnek. Akikkel a ^ tanácsülésen, a gyermek- és í ifjúságvédelmi, a közrendvé-2 delmi állandó bizottság ülé-y sein foglalkoznak. Hetvennyolc ^ gyereket gondoznak állami in- ^ tézetben. Majdnem harminc a ^ veszélyeztetett fiatalkorú, hat ^ utógondozott... és hetven ta- í nulója van a gyógypedagógiai ^ osztályoknak. Nincs olyan tömegszervezete, ^ közössége Budaörsnek, amelyik ^ ne keresne megoldást, amivel ? segíthet. A négy gyógypedagó- ^ gus, a nő tanács elnöke: Sző- % dényi Jánosné, Kürti István, a ^ rendőrőrs parancsnoka, a ^ gyermek- és ifjúságvédelmi ál- ^ landó bizottság elnöke, dr. £ Dobsonyi János tanácselnök —^ az állandó bizottságok tagjai, í érzik a felelősséget, de ez így j nem mond semmit: szeretik a ^ gyerekeket, szeretettel akar- ^ nak segíteni rajtuk. í y Sok ember mégis durván f visszautasítja jó szándékukat.^ Sokszor épp azok nem ismerik ^ a hálát, akikért lejárják a Iá- £ bukat, akik helyett a gyerme- ^ kekkel törődnek. ^ Szödényi Jánosné kis papírt ^ mutat. Ceruzával írt kusza so- ^ rok: „örülünk virágunk/ Hogy ^ kinyíltatok,/ hogy még szebbé í tettétek/ Erzsébet napot....'’ \ Négy kis versike, köztük apró ^ rajzok. Ki tudja, hány napig ^ készült az osztály, amíg végül < így átadták Erzsébet-köszön- ^ tőnek saját művüket. Akik oly ^ ritkán hallanak szép szót oda- £ haza, megérezték, hogvan tolmácsolják pártfogójuknak, £ amit . élőszóval el nem mondanak Néhányukat megkérdeztük: ? lesz-e karácsonyfa otthon?^ Volt, aki azt mondta, van már ^ szaloncukor is. És azt is busz- ^ kén mutatta: még meg sem ^ dézsmálta, pedig ott van a £ nolcon. De többségüknél szü- ^ leik egy pillanatra sem gon- í dóinak arra. mit ielentene a ^ • kis zöld fenyő még a szegé- nyes szobában is. £ Mégis lesz ünneoük a buda- £ őrsi gyósypedagógiás gvere- ^ keknek is. azoknak is. akikre ^ nem gondolnak a szüleik. Az ^ iskola, a tömesszervezetek. a ^ szülői munkaközösség, a Haza- ^ znfias Népfront — Budaörs ? közösállítja fel a kará- ^ csonvfát. Az i'it törő zenekar ^ muzsikál A kisdiákok a mű- ^ sort állították össze. lesz ^ uzsonna. Jut apró ajándék: ^ cukor, csokoládé. Pici jelkéoe ^ csűrvén annak, hogy minden £ gyereknek jut a szerétéiből. ^ Sági Agnes í ? Karácsony előtt hl ■ it J»#»« "ár A váci illatszerboltban a már megvásárolt fenyőfához díszeket választ a vevő. Az ajándékboltban karórákat nézegetnek a vevők. Szép ajándék lesz karácsonyra. A váci játékkiállításon a legifjabbak „ellenőrzik”, miből választhatnak szüleik karácsonyra. (Foto: Csepregi) Kirakaton innen — túl (Foto: Kotroezo' (Képriportunk folytatása az 5. oldalon