Pest Megyei Hirlap, 1964. december (8. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-22 / 299. szám

1964. DECEMBER 22. REDD FEST MEGYEI V/íívlap Nagykövetségi szinten A Magyar Népköztársaság és a Dán Királyság kormánya közös megegyezéssel elhatároz­ta. hogy koppenhágai, illetve budapesti követségét nagykö­vetségi szintre emeli. (MTI) ÉS MÉGIS LESZ... IDEGEINK VEDELMEBEN Hétfő délelőtt a budapesti Kossuth Klubban Pest megyei biológusnapokat tartott a megyei TIT, egészségügyi és biológiai szakosztályának több mint kétszáz tagja részvételé­vel. Dr. Hárdi István, a me­gyei idegbeteggondozó főorvo­sa Idegeink védelmében című előadásában gyakorlati átte­kintést adott a mindennapi élet lelki egészségügyéről, az idegbetegségek megelőzése szempontjából. Dr. Rigó János egyetemi adjunktus a helyes táplálkozásról és életmódról tartott előadást, végül dr. Gáti Tibor adjunktus a mole­kuláris biológia legújabb ered­ményeit ismertette előadásá­ban. Tatáról igyekeztünk haza. Az út szélén kisfiú integetett. Alig bújt ki a földből, de már megtanulta az autóstoppot. Fesztelenül nyitotta, csapta az autó ajtaját. Oktattuk: nem lesz jó vége ennek az autóstoppnak. Mosolygott, be­széljünk csak nyugodtan. Ű jobban tudja, hogy innen, Budaörs szélétől mennyi ideig tart begyalogolni az is­kolába. Ránéztünk szakadt cipőjére, soha nem volt új kabátjára és elhallgattunk. Ki gondolta volna, hogy újra találkozunk? És megint autóstopp közben. Épp ak­kor, amikor úgyis hozzájuk indultunk. — Ni ott a Gyuri. Az N. Gyuri — örült a gyereknek Jalinovics Lászlóné, a gyerek tanítónője. Gyuri csakúgy, mint ko­rábban, pillanat alatt pat­tant az ülésre. Köszönt, oko­san válaszolgatott. Csak a Az egyenlet két oldala Minden részletében teljesítsük a tervet Középiskolai tanulmá­nyainkból ismeretes az a ma­tematikai alapigazság, hogy egy egyenletrendszer értéke nem változik, ha annak minden egyes tagját ugyanazzal a számmal osztjuk vagy szoroz­zuk. Csupán egyetlen tagnak a kihagyása ebből a művelet­ből viszont az egész egyenlet­rendszer értékét módosítja. Nos, a gazdasági élet össze­függései sem kevésbé szigo­rúak, mégis sokan hajlamosak arra, hogy a gazdasági „egyenletek” egyes tagjait fi­gyelmen kívül hagyják. Arról van szó, hogy a gazdasági életben az egyenletek, mindig valamilyen konkrét arányok­nak is a kifejezői. így van ez, akár vállalati, akár népgazda­sági tervekről van szó. Amikor például egy kohá­szati vállalat tervfeladatában előírják, hogy évente hány tonna hengéreltárut, s ezen belül ötvözött, saválló lemezt, mennyi finom- és durva árut adjon a népgazdaságnak, s ehhez mennyi nyersanyagot, energiát. munkabért. stb. használhat fel, valójában fel­tételezik, hogy a kohászati termékeket felhasználó válla­latok igényeivel egyensúlyi helyzetet teremtettek; sőt, a megtervezett létszám és bér­felhasználás fedezetéül szol­gáló árualap is biztosítva van. Mégis megtörténik, hogy például valamely kohászati vállalat — a terv „egyenlet­rendszeréből” kiragadja az egyik-másik mutatót, ennek teljesítésére vagy túlteljesíté­sére törekszik, s a többit elha­nyagolja. Mi történik például akkor, ha a vállalat teljesíti, sőt túlteljesíti ugyan tonna­előirányzatát. de nem teljesíti a minőségi, választéki előírá­sokat? A mérlege látszólag egyensúlyban marad, gazdál­kodásában nem jelentkeznek a terv aránytalan teljesítésé­ből fakadó hibák. Annál in­kább kiütköznek a kohászati vállalattal termelési kapcso­latban levő gépipari vállalat­nál. amely a saválló acél hiá­nyában nem tehet eleget a vegyigépgyártási kötelezettsé­gének. vagy a megfelelő mi­nőségű finomlemez hiányában nem gyárthatja le a finom- mechanikai berendezéseket, stb. A mulasztás továbbgyű­rűzik a külkereskedelemre, a belkereskedelemre vagy a be­ruházásokra. Ugyanakkor a durvalemezgyártási terv túl­teljesítése felesleges készlet­felhalmozódást okozhat, rak­tári kapacitást- köthet le. stb. A terv egyik vagy másik mutatójának teljesítése érde­kében egyes vállalatok gyak­ran „feláldozzák” a terv egyéb mutatóinak teljesítését. En­nek jellegzetes tünete a ne­gyedév végi és az év végi ter­melési „hajrá”, a rohammun­ka. Ilyenkor a termelési elő­irányzat mennyiségi teljesíté­se érdekében túlóráztatnak. felhasználják a félkészgyárt- mány-tartalékokat. Igaz. hogv ez megdrágítja a termelést, állandósítja a szervezetlensé­ge* és a kapkodást, de mind­ez a vállalat számára már má­sodrendű dolog. A példák egész sorával bizo­nyíthatnánk, hogy mennyire káros: a terv összefüggő rend­szeréből kiragadni egyik vagy másik mutatót — többnyire a termelési előirányzatokat — és annak teljesítésére törekedni, miközben a többi előirányzat — ezek rendszerint a minősé­gi mutatók — arányos teljesí­tése háttérbe szorul. Sajnos, ma még legtöbbször az anyagi érdekeltség, sőt, olykor^ az er­kölcsi biztatás is — elsősorban a mennyiségi mutatók teljesí­tésére ösztönöz. A népgazdasá­gi szemlélet hiánya, vagy em­beri gyengeség miatt néhány vezető a látszateredmények el­érésének útján halad, hiszen könnyebb, egyszerűbb feladat a már begyakorlott termelés fokozása — különösen, ha az anyagi ösztönzés is ebben az irányban sarkall — mint bo­nyolult műszaki, szervezési kí­sérletek, intézkedések megva­lósítása, új gyártmányok beve­zetése stb. Mindig több _ a kockázat, nagyobb a felelős­ség és bizonytalanabb a jöve­delmezőségi előírások teljesí­tése is. Amikor a terv valamennyi részlete teljesítésének szüksé­gességét hangoztatjuk, nem a régi idők tervfétisét kívánjuk visszaállítani. Szó sincs róla! Sőt. nagyon is hangoztatjuk — mert lehetőség is van rá — a tervek és a tervmutatók ru­galmas. a gazdasági élet, a tár­sadalmi szükséglet követelmé­nyeinek megfelelő teljesítését. Amikor harcolunk az év végi „hajrá” ellen, éppen arról van szó: azokat az igényeket, amelyek később is kielégíthe­tők, ne igyekezzünk minden­áron beleszorítani még ebbe a tervévbe. Miért fontos a minőségi elő­irányzatok teljesítése? Nép- gazdasági érdeket tekintve, ez többnyire világos, az viszont '} kevésbé, hogy a szűkebben ér- ? telmezett, vállalati érdek is z sürgetően követeli a műszaki- 'y fejlesztési, a gyártmányfejlesz- 'y tési tervmutatók teljesítését. ty Végeredményben ez alapozza y meg a vállalat jövőjét, azt, í: hogy mennyire használhatja ki 'y kapacitásait, milyen igények ; merülnek fel termékei iránt, : végső soron tehát az. hogy ; milyen mértékben növelheti y termelését. Számos eset bizo- nyitja, hogy egyes vállalatok £ azért kénytelenek csökkenteni ’y termelésüket, mert termékeik • korszerűtlensége miatt kicsi az érdeklődés. Viszont ennek az az oka. hogy korábban elha­nyagolták a minőségi mutatók teljesítését, a gyártmányfej­lesztést. Az elmondottak egyértelműen bizonyítják, hogy a helyesen megállapított tervek részletek- í ben való teljesítése éppen y olyan elengedhetetlen követel- 'y ménye gazdasági életünk za- ty vartalan fejlődésének, s a vál- ' lalatok belső fejlődésének is, í mint ahogy az egyenletrend- : szer minden tagját is ugyan­azzal a számmal kell osztani, vagy szorozni, ha azt akar­juk, hogy az egyenlet értéke változatlan maradjon. ^ Dr. Varga György f szeme nem volt a régi. Hu­nyorgott. — Orvoshoz kellett volna vinni, de hiába figyelmez­tetjük a szülőket. Hiába üzenünk bármit — az ellenőrző könyvben — alá sem írják — mondja Jali- novicsné. Az egy szoba-kony- hás, pici lakásban könnyen körülnéztünk. A konyha majd­nem üres, a szobában két nagy és egy kiságy. Egy asztal. Itt élnek. Édesany­juk, aki most dolgozik, a ti­zenegyedik gyereket várja Ket­tő most is intézetben van, a harmadikat rokon fogadta örökbe. Akik itthon vannak, azokra a tizenöt éves, vézna, fejletlen lányka vigyáz.' A legkisebb gyerek a kiságy­ban fekszik. Egyesztendős múlt. Még nem tud járni. Valamennyien mezítláb van­nak. Egyetlen disznójuk lá­bukhoz dörgölőzik. Ugyan­úgy helye van a szobában, mint a gyerekeknek... A temetőn túl élnek Cs. Antalék. Ott is csak gyere­kek fogadnak. A tizenöt éves Jancsi vigyáz Józsi öccsére. Az iskolából elengedték, mert Józsit még nem vették fel az óvodába. Ha bekerülne, akkor az értelmes Jancsi is tanulhatna öten vannak testvérek. Hárman intézet­ben. A szülők dolgoznak, de itt is hiába a kereset, ha egyszer italhoz jutnak ... Keressük azt az asszonyt, aki múltkor sírva rohant Szödényi Jánosné tanítónő­höz, a községi nőtanács elnö­kéhez: segítsen! Ne engedje elvinni a két gyereket. Há­rom intézetben van. Ez a kettő hadd maradjon. Mi­nek szülte őket, ha intézetbe viszik? Könyörgött, összetet­te a kezét, ígérte, hogy soha nem iszik már. A férjével is beszél. A hivatalos emberek meghatódtak. Hagyták. Sem­mi nem változott... Keressük a Rózsakert-ven- déglő hírhedt törzsvendégeit is. Azokat a szülőket, aki­ket gyakran gyerekeik von­szolnak el a pult mellől. Azo­kat, akik a gyermek- és if­júságvédelmi állandó bizott­ság előtt is botrányt ren­deznek, ahelyett, hogy meg­köszönnék, van, aki törődik velük: Pauli József, Huszár Mihályné és a többiek. Neveket írunk fel a tanács­házán, neveket vésünk az em­lékezetünkbe. Olyanokét, akik a novemberi tanácsülésen na­pirenden szerepeltek. Akikről határoztak: kit kell elvonókú­rára vinni, kitől vegyék el a gyerekeket, kit idézzenek a törvény elé, mert másképp már nem segíthetnek. Neveket írunk fel, de a ha­tározat, a jegyzőkönyv csak papír. Amit az élet mutat, igazolja a papír igazát de a valóság mindennél riasz­tóbb. Hát nem szörnyű-e, ami­kor a tizenöit éves fiúnak — aki takarít, főz, vigyáz a töb­biekre, fát hord az erdőről —, móg arra is futja az erejéből, ^ 'hogy az apját mentse: ^ — Nem rossz ember az. Csak ^ akkor iszik, ha a barátoktól ^ nem szabadul. Dehogy bánt ^ bennünket. j! Tudjuk, hogy hazudik. Tud- ^ juk, hogy őt is számtalanszor ^ összeverte, veri az anyját is, a ^ testvéreit. De úgy hazudik ez ^ a gyerek, hogy szégyen lenne ^ rápirítani. ^ A tizennégyezer budaörsi la- ^ kos közül csupán ötven-hat- ^ van család okoz állandó gon- £ dot a közösségnek. Akikkel a ^ tanácsülésen, a gyermek- és í ifjúságvédelmi, a közrendvé-2 delmi állandó bizottság ülé-y sein foglalkoznak. Hetvennyolc ^ gyereket gondoznak állami in- ^ tézetben. Majdnem harminc a ^ veszélyeztetett fiatalkorú, hat ^ utógondozott... és hetven ta- í nulója van a gyógypedagógiai ^ osztályoknak. Nincs olyan tömegszervezete, ^ közössége Budaörsnek, amelyik ^ ne keresne megoldást, amivel ? segíthet. A négy gyógypedagó- ^ gus, a nő tanács elnöke: Sző- % dényi Jánosné, Kürti István, a ^ rendőrőrs parancsnoka, a ^ gyermek- és ifjúságvédelmi ál- ^ landó bizottság elnöke, dr. £ Dobsonyi János tanácselnök —^ az állandó bizottságok tagjai, í érzik a felelősséget, de ez így j nem mond semmit: szeretik a ^ gyerekeket, szeretettel akar- ^ nak segíteni rajtuk. í y Sok ember mégis durván f visszautasítja jó szándékukat.^ Sokszor épp azok nem ismerik ^ a hálát, akikért lejárják a Iá- £ bukat, akik helyett a gyerme- ^ kekkel törődnek. ^ Szödényi Jánosné kis papírt ^ mutat. Ceruzával írt kusza so- ^ rok: „örülünk virágunk/ Hogy ^ kinyíltatok,/ hogy még szebbé í tettétek/ Erzsébet napot....'’ \ Négy kis versike, köztük apró ^ rajzok. Ki tudja, hány napig ^ készült az osztály, amíg végül < így átadták Erzsébet-köszön- ^ tőnek saját művüket. Akik oly ^ ritkán hallanak szép szót oda- £ haza, megérezték, hogvan tol­mácsolják pártfogójuknak, £ amit . élőszóval el nem mondanak Néhányukat megkérdeztük: ? lesz-e karácsonyfa otthon?^ Volt, aki azt mondta, van már ^ szaloncukor is. És azt is busz- ^ kén mutatta: még meg sem ^ dézsmálta, pedig ott van a £ nolcon. De többségüknél szü- ^ leik egy pillanatra sem gon- í dóinak arra. mit ielentene a ^ • kis zöld fenyő még a szegé- nyes szobában is. £ Mégis lesz ünneoük a buda- £ őrsi gyósypedagógiás gvere- ^ keknek is. azoknak is. akikre ^ nem gondolnak a szüleik. Az ^ iskola, a tömesszervezetek. a ^ szülői munkaközösség, a Haza- ^ znfias Népfront — Budaörs ? közösállítja fel a kará- ^ csonvfát. Az i'it törő zenekar ^ muzsikál A kisdiákok a mű- ^ sort állították össze. lesz ^ uzsonna. Jut apró ajándék: ^ cukor, csokoládé. Pici jelkéoe ^ csűrvén annak, hogy minden £ gyereknek jut a szerétéiből. ^ Sági Agnes í ? Karácsony előtt hl ■ it J»#»« "ár A váci illatszerboltban a már megvásárolt fenyőfához dí­szeket választ a vevő. Az ajándékboltban karórákat nézegetnek a vevők. Szép ajándék lesz karácsonyra. A váci játékkiállításon a legifjabbak „ellenőrzik”, miből választhatnak szüleik karácsonyra. (Foto: Csepregi) Kirakaton innen — túl (Foto: Kotroezo' (Képriportunk folytatása az 5. oldalon

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom