Pest Megyei Hirlap, 1964. december (8. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-20 / 298. szám

VIII. ÉVFOLYAM, 298. SZÄM 1964. DECEMBER 20, VASÁRNAP KÖVETENDŐ PÉLDA Az MSZMP Cegléd városi végrehajtó bizottsága az el­múlt ülésén tárgyalta a Cipőipari Vállalat gazdasági, politi­kai, kulturális munkájáról szóló jelentést. A végrehajtó bi­zottság előterjesztése alapján a városi pártbizottság dicséret­ben részesítette a vállalat vezetőit és minden egyes dolgozóját azért a lelkiismeretes és önfeláldozó társadalmi munkáért, amelyet az új cipőüzem építése érdekében kifejtettek. Elismerés illeti ezt az alkotó kezdeményezést és társadal­mi összefogást és példaként állhat a város többi üzeme előtt is. Az új üzem felépítése érdekében kifejtett társadalmi munka mellett mindent megtett az üzem kollektívája a* éves terv minőségi és mennyiségi teljesítéséért is. A haza, a nép hűséges szolgálatáért! Elbúcsúztak a veterán munkásőrök, esküt tettek a fiatalok A városi művelődési ház feldíszítve várta csütörtökön délután a Mészáros János zászlóalj munkásőreit. Itt tar­tották meg a kiképzési év ün­nepélyes zárógyűlését. Ebből az alkalomból tett esküt 120 fiatal munkásőr és búcsúztak a veteránok, akik hat-hétévi szolgálat után tartalékállományba kerültek. Az elnökségben helyet fog­lalt többek között Rajnai Jó­zsef, a munkásőrség országos parancsnokságának főosztály- vezetője, Arató Jenő, a mun­kásőrség Pest megyei parancs­noka, Palotás Károly, az SZMT titkára, az MSZMP Pest megyei Bizottságának képviseletében, Babinszky Károly, az MSZMP ceglédi járási és városi titkára, Hege­dűs László, az MSZMP nagy­kőrösi városi titkára, a Ceg­lédi Járási Tanács és a Ceglé­di Városi Tanács elnöke. Az ünnepélyes zászlóalj­gyűlést Nagy Sándor munkás­őr nyitotta meg, majd Sápi Lajos zászlóaljparancsnok adott számot az idei kiképzési terv végrehajtásáról. Ismer­tette a kiképzés során elért eredményeket. Örömmel álla­pította meg, hogy a munkás­őrség is hozzájárult ahhoz, hogy a ceglédi járás és a két város területén a közbizton­ság jelentősen javult. Az alegységek között fo­lyó szociálist^, verseny. je­lentősen hozzájárult az eredményes munkához.-.c-e-; A szakaszok közötti "Veráén^ győztese a 2. század szaka­sza lett. Parancsnoka Gyimes Tibor. A rajok versenyében az 1. század I. szakasz 1. raja és a .2. század IV. szakasz 1. raja vitte el a vándorzászlót. A győztes szakaszok és rajok parancsnokai ünnepélyesen vették át a kitüntető vándor­zászlókat. „Kiváló parancsno­ki munkáért” jelvényt kap­tak Horváth Géza, Abonyi Károly, Földi Sándor század­parancsnokok, Szeleczky Mi­hály kiképzési csoportvezető, Gimes Tibor szakaszparancs­nok és Gál István századki­képző. Átlagon felüli munká­jukért, személyes és példamu­tató magatartásukért Botocs­ka Ernő. Katona Ákos, Társi János, Erdei Károly, Szivák István, Forgács István. Dögö­st Ferenc, Zoboki János, S. Tóth József, S. Tóth Mihály, Kiss Ferenc, C'sányi János, Hunyadi László, Szabó István, Fiilöp Lajos, Habony István, Zakar János, Szabó Mihály és id. Kosa Sándor munkásőrök ..Kiváló munkásőr'’ jelvény kitüntetésben részesültek. A zászlóaljparancsnok beszé­de után Babinszky Károly, az MSZMP ceglédi járási és vá­rosi titkára köszöntötte munkáshatalom védelmezőit. Méltatta tevékenységüket, majd kérte a munkásőrök to­vábbi segítségét felada­taink megvalósításához. Elbúcsúzott a leszerelésre, il­letve tartalékállományba ke­rülő veteránoktól és átadta nekik a „Munkásőr” emlék­érmet. Nevükben Kaposvári István mondott beszédet, s hangsúlyozta, hogy a párt a továbbiakban is számíthat munkásságukra. Ezután az úttörők virág­csokrokkal, köszöntötték a bú­csúzokat. Könnyeket csalt ki a veteránok szeméből a köszön­tő elismerés és a kedves paj­tás! csók, amelyben az úttörők részesítették őket. Ezután a fiatal munkás- őrök esküjétől zengett a terem. Hitet tettek mun­káshatalmunk megvédése mellett. Sivók László meghatott sza­vak kíséretében adta át — jel­képként — fegyverét a he­lyükbe lépő fiataloknak. Az esküttevő munkásőrök ne­vében Sós Ferenc vette át a géppisztolyt. Az ünnepség részvevőit a munkásőrség országos pa­rancsnoksága fővárosi művé­szek felléptével jutalommű­sorral köszöntötte. Különösen Varga Andrásnak, az Opera­ija? tagjájiálf. —. aki, „civilben” munkásőr — számai ragadták nagy tapsra a munkásőröket. Jelenleg már a tavaszi mun­kák előkészítésével foglalko­zunk. Megkezdtük harminckét melegágy építését, így hatvan­hatra emelkedik azok száma. Mintegy négyszázhúsz ezer fo­rintért új palántaszaporító há­zat építünk, s tavaszra üzem­be állítjuk. Az építőipar év végi hajrája A legutóbbi két év tapaszta­latai alapján már szeptember­ben megkezdték az építőipari vállalatok munkahelyeik télie- sítését. November végén való­ban úgy ígérkezett, hogy im­már egymás után harmad­szor, kemény tél köszönt ránk. Éppen ezért aggódva figyeltük az építkezés körüli állvány- erdőket, az ablakok hiányát, és v\V\\\\\\\\\\\\\\\\\V\\V\\\\\\\\\\\\\\\\\^^^ A kicsinyek a boltban Szokatlanul sok „vásárló” gyűlt össze a minap a törteli kultúrcikkboltban. Az 1. és 2. számú óvoda növendékei lá­togattak el ide nevelőik kíséretében, hogy megismerked­jenek a különböző játékokkal. A kis apróságok ámuldozva hallgatták a boltvezető magyarázatát és örömük még na­gyobb lett, amikor a földművesszövetkezet vezetősége csokoládéval kedveskedett minden gyereknek. Felvéte­lünkön Mari László boltvezető egy kis játékautót mutat a gyerekeknek előre féltettük azokat az em­bereket, akiknek a nagy fagy­ban is helyt kell állmok. Körkérdést intéztünk néhány illetékeshez: — Mi a helyzet a téliesítés és az év végi hajrá körül? — Örömmel közölhetem — mondja Sőreg Pál, a tanácsi építőipari vállalat főmérnöke —, hogy anyagunk jobban van, 'f, mint a nyáron. A kedvező ^ időjárást minden építkezésnél ^ igyekszünk a lehető legjobban í kihasználni. 2 j — Sorozatosan érkeznek az ^ elkészült építkezések műszaki ^ átvételére vonatkozó értesí- ^ tések — mondják a városi ta- ^ nács építési osztályán. — Most 'j vesszük át a Déli út befejező ^ szakaszát. A napokban lesz az ^ átvétele az Árpád utca, Bocs- ^ kai úti, Mizsei úti útépítések- nek. Elkészült a mentőállomás | felújítása, a DÁV transzfor- ^ mátorházait is készre jelentet- £ ték. Igen fontos feladatunk “ ^ lesz, hogy az átadásoknál han- £ got adjunk azoknak az észre- í vételeknek, amelyeket a lakos- ^ ság köréből a munkák minősé- ^ ge tekintetében kaptunk. ^ Egyébként az építőipari válla- latok mindig teljes létszámmal, % teljes kapacitással, dolgoznak. £ Az évközi lemaradást ugyan í; teljes egészében már nem tud­ják behozni, de az bizonyos, hogy az évi eredmények mind * tervteljesítés, mind pénzügyi i téren a vártnál kedvezőbben y ' alakulnak. Az elkövetkezendő időszakra a pártbizottság eredményes és jó munkát kíván. Mutassanak továbbra is példát a terme­lésben, fejlesszék tovább a szocialista emberre jellemző tu­lajdonságokat, a közösség érdekében végzett társadalmi tevé­kenységet, a kollektív szellemet. Kívánjuk, hogy érjenek el további sikereket, s azt, hogy minél előbb birtokba vehessék közös munkájuk jól megérde­melt gyümölcsét, az új cipőüzemet. VÁROSI PÁRTBIZOTTSÁG Elkészült a Béke tér felújítási terve Tsz-akadémia Albcrlirüiín Az albertirsai Szabadság Tsz nagy gondot fordít tagsá- gának művelődésére. A téli hó- I napokra a TIT és a községi kultúrház segítségével tsz- akadémiát szerveztek. Ennek keretében gazdasági, jogi, mű­szaki és egyéb ismeretekkel gyarapodnak a hallgatók. A NÓTA ITTHON MAKAD A MONIMPEX pincészete előtt megszaporodtak a külföl­di borszállító tartálykocsik. Olasz, osztrák és más cégek küldik egyre-másra kövérhasú hordóikat, hogy a jófajta cse- mői, nyársapáti, ugyeri nedű­ket magukba vedeljék. Ám amint azt a szállítási műveletet szemlélő, hazafias gondolkodású alkalmi borszak­értőktől megtudtuk: nincs sem­mi vész! A fránya külföldiek csak a levet kapják. A dal, a nóta itthon marad a borházak­ban, a disznótoros vacsorákon, névnapokon vagy éppen a szilveszteri mulatságon. Amazok meg, ha jó magyar nótát is akarnak, szerezzék be importőrjeik a hanglemezgyár­tó vállalattól külön valutáért. J. Z. Még nem fejeződtek be teljesen az ez évi parkren­dezési munkák, de már meg­kezdődtek az előkészületek a jövő évre is. A jövő évi parkosítások között első he­lyen szerepel a Béke tér ren­dezése. A város megbízásá­ból a tervezők elkészítették és bemutatták a felújított parkok műszaki terveit. A költségekre kerek száznyolc­vanezer forintot irányoztak elő. A kiviteli tervek szerint tavaszra a Szolnoki úttól jobbra eső oldalon az Alszegi út és a Lövész utcai részt parkosítják. A Villamosipari Gyár előtti rész és a Széchenyi úti betorkolás parkosítása egyelőre elmarad. Ennek a részleges megoldásnak az az oka, hogy itt épül jövőre az a szennyvízátemelő, amely a kórháztól a Rákóczi útig készülő csatornán szállítja el a kórházból és a Húsipari Vállalattól kijövő szennyvi­zet. Gyermekeinkért mindnyájan felelősek vagyunk! HOZZÁSZÓLÁS Munkavédelmi kiállítás A Pest megyei FMT és a járási munkavédelmi felügye­lőség rendezésében január 23-tól 30-ig munkavédelmi kiállítás lesz a városi mű­velődési otthonban. A hét­napos munka- és egészségvé­delmi kiállítást rháketelckel és- képekkel, valamint film­vetítéssel illusztrálják. HIRDETMÉNY A városi tanács mezőgazda- sági osztálya értesíti a város lakosságát, hogy a sertések magánvágását a vágás előtt 48 órával előbb a tanácsházán a 17/B. szobában (marhalevél- kezelőségnél) be kell jelenteni. Aki sertését bejelentés nélkül vágja le, azt megbüntetik. A vágásokat munkanapokon dél­előtt 8—12 óráig lehet bejelen­teni. A Ceglédi Hírlap vasárna­pi számában Ragadjuk ki őket a megaláztatás mocsarából címmel olyan cikk jelent meg, amely — véleményem szerint — a legszélesebb körben a nyilvánosság előtt is megkö­veteli a megvitatást. De miről is van szó tulajdonképpen? A cikk szerzője, szívhez és értelemhez szólóan írja le, hogy városunkban ‘ „lákölaíkö- teles gyerekek kódorognak az utcán. Szánalomra méltó külse­jükkel és erőszakosságukkal hívják fel magukra a figyel­met”. Tehát a szó szoros értel­mében koldulnak! E sorokat olvasva önkéntelenül is felve­tődik bennünk a kérdés: ho­gyan történhetik ez meg nap­jainkban, amikor államunk és társadalmunk milliókat áldoz arra, hogy alkotmányunk, a szocialis­ta humanizmus szellemé­ben minden képezhető gyermek és felnőtt dolgo­zó részesüljön a kultúra kincseiben? kításáért küzdünk? Hogyan történhet ez meg a mi társa­dalmi rendszerünkben, amikor arra oktatjuk, neveljük az if­júságot, hogy nálunk minden, embernek megvan a munkája, feladata, mindenki a becsüle­tesen elvégzett munkája alap­ján kapja a fizetését és csak az boldogul, aki dolgozik s a köz jaVára hasznos munkát végez. A városi és járási népi el­lenőrzési bizottság éppen a kö­zelmúltban vizsgálta meg vá­rosunk és járásunk területén a gyermek- és ifjúságvédelem egyes kérdéseit azzal a cél­lal, hogy az eddig elért ered­ményeket fokozzuk, a mutat­kozó hibákat, fogyatékosságo­kat pedig a legrövidebb időn belül megszüntessük. Hogyan élhet városunkban kolduló, tanköteles korban lé­vő gyermek, amikor a tanköte­lezettségre vonatkozó tör­vény értelmében minden szülő köteles gyermekét iskolába beíratni és rendszeres iskolába járásáról gondoskodni? Ho­gyan csavaroghat, kéregethet az utcán tanköteles gyermek, amikor városunk munden ne­velő-oktató intézményében az osztályfőnökök, osztály- vezetők kötelesek az iga­zolatlanul hiányzó tanulót bejegyezni, családi ottho­nában felkeresni, s ha szükségesnek mutatkozik — a gyermek megmenté­se, fejlődése érdekében — a megfelelő jelentést, illet­ve feljelentést megtenni. Mert valóban jogos az aggoda­lom, amikor a cikk szerzője felveti a nagy kérdést: mi lesz ezekből a gyermekekből? Tár­sadalmunk milyen dolgozó) lesznek ezek a gyermekek; ha kis korukban megszokják a pénzszerzésnek ezt a becste­len, megalázó módját? Ma már nem szorul bizony í- tásra,__hogy gyermekeink fej­lődéséért, boldogulásáért mind­annyian felelősek vagyunk Szülők, nevetek, a művelődés­ügy, pártunk, társadalmi szer­veink, városunk, üzemeink, vállalataink vezetői, dolgozói és mindenki, aki felelősséget érez a jövőért. Kérjük, hogy a gyermek- és ifjúságvé­delmi bizottság vezetőinek irányítása mellett a leg­rövidebb időn belül közös erővel, konkrét módon te­gyük meg a szükséges in­tézkedéseket e kóros jelenség gyökeres fel­számolására és megszüntetése érdekében! Lénárt József a ceglédi kisegítő iskola igazgatója — Véradónapot tartottak Kocséron. A jó szervezés ered- j H0gyan történhet ez meg ma, ményeként a ceglédi vérellátó. I amikor az 1961. évi oktatási állomás 25 liter vérrel gazda- i reformtörvény megvalósítá­gította készletét. 1 sáért, az új embertípus kiala­Leltár, leltár, leltár Állóeszköz-leltározás a közösben Fogyóeszköz-leltározás a háztájiban Mi újság a Kecskéscsárdai Állami Gazdaságban? Kérdésünkre Szloboda Ala­jos, a gazdaság föagronómúsa a következő tájékoztatást ad­ta: — A gazdaság száz hold őszi mélyszántást, négyszáz hold szervestrágyázást, valamint a kilencszázkilenc hold műtrá­gyaszórás tervét teljesítette.

Next

/
Oldalképek
Tartalom