Pest Megyei Hirlap, 1964. december (8. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-20 / 298. szám
PEST HECY kMwIop 1964. DECEMBER 20, VASÁRNAP TAGGVUTÉS- ÖLKÖK! TÁJÉKOZTATÓVAL A vasutas-szakszervezet alap- szervezeteiben megkezdték a januárban sorra kerülő alap- szervezeti vezetőségválasztó taggyűlések előkészítését. A ceglédi fűtőházban már a múlt héten megtárgyalták a feladatokat, kedden pedig Vácott tartották meg a három szolgálati ág taggyűlését. A váci fűtőházi dolgozók zsúfolásig megtöltötték az oktatótermet, ahol Sziebert Sándor szb-titkár mondotta el a beszámolóját. Zalaba István fűtőházi dolgozó tartott színes ismertetőt, de nem mint szakszervezeti tag, hanem mint — a bíróság ülnöke. Ugyanis a váciak összekötötték a kellemeset a hasznossal, s ülnökük, valamint Trautmann János járásbíró révén a jogélet rejtelmeibe is belekóstoltak. Cs. J. // Savanyú" a vecsési káposzta? Agyonütötte a kidőlő ía Nagybörzsönyben, a 116/a jelzésű lejtős erdőrészen az erdészet hat embere szerdán reggel fakitermelést végzett. Egyikük, Gatyel Ferenc 31 éves nagybörzsönyi lakos éppen a ledöntött fát aprózta gépfűrésszel, amikor mögötte — a felázott talaj miatt meglazulva — dőlni kezdett az egyik fa. A gépfűrész zajától Gatyel nem hallotta a recsegést — s a 22 méteres fa rázuhant — halálra sújtotta. Az ügyben a vizsgálat tart. Épül a százhalombattai erőmű Hol tart a harmadik? Az előzetes tájékoztatások szerint ez év- végére várható a százhalombattai erőmű harmadik, 50 megawattos turbinájának és áramfejlesztő berendezésének üzembe helyezése. Az Erőmű Beruházó Vállalat kitart ígérete mellett, az üzemeltető kétkedik az év végi határidőben. Tény, hogy az elkövetkező két-három héten belül megpörgetik az új gépet. Hol tartanak most? A harmadik áramfejlesztő berendezés kazánját „főzik". Ez a második úgynevezett kifőzés, amellyel a csőhálózatot megtisztítják az esetleg lerakodott szennyeződéstől. Ezzel párhuzamosan szemmel tartják — nem hibás-e valahol a vezetékrendszer. A turbina és a generátor a helyén áll — de még meglehetősen sok munka van vele. Arra azonban jut idő, hogy már a következő építményt is figyeljék: hozzákezdtek a 4-es gépegység kazánjának építéséhez. Most emelték be az első elemeket, hogy aztán hétről hétre magasabbra emelkedjék a 150 megawattos generátort gőzzel ellátó kazán. Már az összehasonlító adatból is kiderül, hogy jóval nagyobb lesz, mint az eddigi, hármas iker- kazánsor, 210 tonna gőz he] lyett 500-at termel. Az első, 150 megawattos áramfejlesztő egység különben jövőre lép | munkába. Kazánját és a gőzenergiát forgássá alakító tur- I binát szovjet szakemberek ve- j zetésével szerelik, s az alkat- \ részeket is a Szovjetunióból szállítják ide. A külföldi szak- | emberek egy része már Százhalombattán lakik, többen viszont Budapestről járnak a helyszínre, mert a * lakások; nem készültek el terv szerint. Az építőmunkások dolgoznak, a legfontosabb munkahelyek téliesítése most tart. A főépület technológiai szárnyát tovább építik. a vecsésieket a felvásárló, értékesítő ' és kereskedelmi szervek most már egyenesen arra kapacitálják: hagyják a savanyítást, foglalkozzanak inkább a káposzta termesztésével. A vecsési káposztatermelők emiatt méltatlankodnak. Moór Nándor, a Zöld Mező Termelőszövetkezet elnöke ezt mondja: — Mi ezt a törekvést több szempontból is igaztalannak tartjuk. Községünk múltja, a megszerzett hírnév és tagjaink boldogulása egyaránt arra kötelez bennünket, hogy megvédjük a vecsési „márkát". És az sem mindegy, hogy mi kilónként 40 fillért, vagy pedig savanyított állapotban 2 forint 80 fillért l<Mpunk a káposztáért. Szövetkezetünknek legalább félmillió forintot jelent ez az összeg. Tavaly a KÖZÉRT-nek adta el a vecsési termelőszövetkezet a savanyított káposztát. Az idén a MÉK-kel volt szerződéses kapcsolatban. Jövőre azonban — amint a szövetkezet vezetői panaszolják — a MÉK leginkább csak nyers állapotban hajlandó átvenni Ve- cséstől a káposztát. Miért? — Jövőre nem szerződünk a vecsésiekkel — mondja Egri István, a MÉK áruforgalmi főosztályának vezetője. — Nekünk is van két nagy savanyítónk, amely évente 280—300 vagon káposztát tud feldolgozni. Arra törekszünk, hogy ezeket az üzemeket elláthassuk nyersanyaggal. Csiszár Sándor, a megyei FŰSZERT Vállalat osztály- vezetője: — Mi a MÉK-en keresztül szerezzük be a savanyú káposztát. Szerintem más baj is van a vecsésiekkel. A Zöld Mező Tsz nem termelési, hanem fogyasztói áron akarja eladni a káposztát. A vecsésiek ezt tagadják, mert eddig a szövetkezet szerződéses kötelezettségeinek termelési áron tett eleget. A vita tart. Vajon mi lesz az eredménye? Az, hogy „savanyú” lesz a vecsési káposzta, mert eltűnik a piacról? Súlyán Pál rint vendéglőkben, kocsmákban, más italmérési helyiségekben — ide értendő a klub italmérője is — hitelben kiszolgáltatott ital árát bírósági úton behajtani nem lehet. A Polgári Törvénykönyv szerint is kizárt ezeknek a követeléseknek bírói ütőn való érvényesíthetősége. Ipari vagy kereskedelmi tevékenység folytatására a lakásban szobát juttatni nem lehet. „Társbérletem megüresedett. Kiterjed-e a megüresedett lakrészre igényjogosultságom, mivel szabómesterségem folytatására szükségem volna a szobára?” — kérdi levelében Sz. J. ráckevei olvasónk. A lakásrendelet szerint ipari, illetőleg kereskedelmi tevékenység folytatására lakószobát (munkaszobát) juttatni nem lehet, még akkor sem, ha az elköltözött társbérlő is hasonló tevékenységet folytatott a lakásban. Azt a szobát ugyanis, amelyet ipari vagy kereskedelmi tevékenység céljára használtak, a jogos lakásigény elbírálása szempontjából lakószobának kell tekinteni. Ellenkező esetben jogszabályellenesen jutna többlet- szabához az igénylő. Más az eset akkor, ha igényjogosultsága egyébként is kiterjedne a megüresedett társbérleti lakrészre. Ekkor már nem ipari — kereskedelmi — tevékenysége alapján, hanem az érvényes lakásügyi rendelkezések szerint jogosult a megüresedett helyiségre. A munkaviszony jogellenes megszüntetése miatti időt munkaviszonyban eltöltött időnek kell tekinteni. „A bíróság megállapította, hogy a vállalat munkaviszonyomat jogtalanul szüntette meg, ezért a munkáltatót kártérítésre és a munkaviszony helyreállítására kötelezte. Időközben . azonban máshol hc- tubWtW el A régi munkahelyemre nem "kívánok visszamenni. Utóbbi vállalatom azonban a munkaviszony folyamatosságát nem ismeri el — mivel 30 nap után helyezkedtem el a jogtalan elbocsátás következtében. Törvényes-e a vállalat intézkedése?” — kérdezi K. Gy. váci olvasónk. A Munka Törvénykönyve szerint a munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén a dolgozót olyan helyzetbe kell hozni, amilyenben akkor lett volna, ha a munkaviszony jogtalan megszüntetése nem következik be. Ebből következik, hogy a munkaviszonyt helyre kell állítani, az átlagkeresetet meg kell téríteni. Ha a dolgozó időközben máshol elhelyezkedett és korábbi munkahelyére nem kíván visszamenni, ez nem szolgálhat hátrányára. A munkaviszony folyamatossága a jogtalan elbocsátás következ- I tében nem szakadt meg. Kérje a volt munkáltatótól a I munkakönyv kijavítását és a munkaviszonynak hozzájárulással — áthelyezéssel — való megszüntetését. Ezt követően az új munkahelyen is elismerik majd a munkaviszony folyamatosságát. Állat által okozott kárért való felelősség megállapítása. „Falubelim kutyája barom- fimat elpusztította. Gazdája nem hajlandó a kárt megtéríteni, mivel a kertemen kívül, a mezőn fogta meg a jószágokat. Jogos-e kártérítés iránti igényem?” — kérdi E. L.-né vácegresi olvasónk. A Polgári Törvénykönyv szabályai szerint, aki állatot tart, az általános szabályok szerint felel azért a kárért, amelyet az állat másnak okoz. Az ebtartási rendelet 175 940/ 1948. F. M.) szerint a községek és városok külső határában póráz vagy kölönc nélkül kutyát nem lehet szabadon engedni, még akkor sem, ha az nem harapós. Az eb gazdája felelős az így bekövetkezett kárért. Esetleges kármegosztás azonban indokolt lehet. Dr. M. J. AL zaracóonif i cóomag. A tanar a múltról beszélt. -4z osztályban kuncogni kezdtek. A tanár elkomorult: — Mondják, mit nevetnek? Mély csend volt a válasz. Faarccal ült az osztály. De a faarcokon vibrált a visz- szafojtott nevetés. — Mondják, mit nevetnek? Felnőttek, jövőre érettségiznek, mondják meg, mit nevetnek? Szavai ismét némaságba hulltak. Nem bírta. Kirobbant: — Somos! Maga az osztály KISZ-titkára. Hogy a fiúk is magára szavaztak, ennek oka lehetett. Magáról mindenki jó véleménnyel van. Eri is. Én komolyan veszem magát. De maga is vegyen komolyan engem. Mondja meg, mit nevetnek?! A magas, szép lány elpirult. Leszegte a fejét Azután hirtelen felnézett, dac villant a szemében: '— Megmondom őszintén, tanár úr — és végignézett a sápadt osztályon — már unalmas az, hogy mindenki a múlt nyomoráról beszél. Tudjuk, akkor rosszabb volt. Feudálkapitalizmus. De mi már mindannyian negyvenöt után születtünk. Minket a jelen érdekel. És a jövő. amit magunknak építünk. Tessék elhinni, tanár úr. mi nem vagyunk cinikusak, de nagyon unalmas az. hogy mindenki a múltról beszél. A tanár hökkenten állt. Mást várt, nem ezt a kifa- kadást. És most itt áll egy osztály előtt, nála majdnem 20 évvel fiatalabb emberjelöltek előtt, és nem tudja, mit mondjon nekik. A KISZ-titkár még állt. Rászólt: — Üljön le. Somos. — Aztán az osztályhoz fordult: Nézzék, mi mindig jó kapcsolatban voltunk. Ezt a jelenséget, ilyen élesen és egyértelműen, ma tapasztaltam először. Most megmondom: nem tudom, mit feleljek maguknak, Nem akarok mellébeszélni. Elhallgatott, lelépett a katedráról, rótta a padok közötti utcácskát. Aztán az asztalhoz támaszkodott: — Volt egy barátom. Még régen. Pesten laktak, egyszer az apját elgázolta a villamos. A papa melós volt, proli, sietett liaza a gyárból, az új bakancsa volt rajta ... De mi közük ehhez maguknak? r Újra rótta a padok közét. És megszólalt, nem nézve senkire; járkálva beszélt, mint a láva, bugyogtak ki száján a szavak. — Tudják, hogy mi az a nyomor? Kovács, maga a legszegényebb az osztályban. Tudom a maga édesapja keveset keres és sokan vannak otthon. De magát én még egyszer sem láttam uzsonnát ku- nyerálni. Maga, ha kopottan is, meg ódivatúan, szegényesen — ha maga így is öl-, tözik — mégis meleg a ruhája és elég rendesen néz ki. Ne haragudjon, Kovács, nem bántani akartam ... Hirtelen hangot váltott: — És ha bántani akartam? Maga értelmes gyerek, Kovács, Uid elvonatkoztatni. Most mérlegelje tárgyilagosan: megbántom azzal, ha azt mondom, hogy szegény és kopott a ruhája? Nem. Mert maga azt mondja, hogy érettségi után elmegy az egyetemre. És ha elvégzi az egyetemet, úgy öltözik, ahogy akar. És maga az egyetemen kap kollégiumot, tandíjmentességet, ösztöndíjatés egyebeket — és ha rákapcsol, megkaphatja a nagy pénzt, a havi kilencszáz forintos népköztársasági ösztöndíjat. Ha azt mondom, hogy szegény, maga kinevet, vagy dühöng, de nem tudom megalázni magát azzal, hogy szegény. Felcsattant a hangja: — Látja Kovács, a proli, az a proli a villamos alatt egyáltalán nem volt annyira szegény. Állandó munkahelye volt. Elömunkás volt — a felesége otthon ült. Otthon, a gyári lakásban, ahonnan nem rúgják ki őket, mert a proli jó munkás, nem sztrájkol és nem iszik. A gyerekei mindig tiszták, rendesen járnak az elemibe. A nagyobbik hittanból kitűnő. A tisztelendő úr azt mondja, ha pap lesz, ingyen tanítják. Milyen rendes gyerek, milyen rendes család — szeretik a prolit. Amikor a villamos alatt marad, az igazgatóság egy borítékban nagy segélyt ad az özvegynek.. És felveszik takarítónőnek. És segít a tisztelendő úr is, a nagyobbik fiút beadják egy vidéki finom árvaházba. Ugye, milyen szép mindez? Látják, milyen emberséges volt a feudálkapitalista társadalom? Mert ugye, mi, tanárok, és általában a felnőttek egyöntetűen sötéten festjük le a múltat. És fehérre mázoljuk a jelent. Kontrapunkt — mondják a zenében. Ellenpont, ellentétek ... Vagy hogy a tantárgynál maradjunk: Jókai jellemábrázolása. Csak angyalok és csak ördögök. Pedig a proli gyereke igazán egy finom árvaházba került. — És ott jók voltak hozzá. A következő évben gimnáziumba íratták. És amikor az anyjuk megbetegedett, és rábukott a felmosóvödörre, akkor a kisebbik prolikölyköt is odavették. Milyen megható volt! Két becsületes árváról gondoskodik a jólelkű állam. — És minden nagyszerű volt! Mert az anyjuk kórházi ban fekhetett. És nem baj, hogy elmaradtak a kis csomagocskák, mert a finom gimnáziumban, a finom úrigyerekek adtak a tízóraijukból — ha szépen ícunyerált tőlük. És ő kunyerált is tőlük. Kunye- rált, mert éhes volt, mert jó koszt volt a finom árvaházban — de ő nagyétkű volt, meg délutánonként dolgozni kellett, hát éhes volt. És rendes volt. Mindig dicsérték. Példaképül állították a többi gyerek elé, a saját öccse elé, aki neveletlen volt, dühös és szemtelen, — És amikor közeledett a karácsony, az árvaház lelkiatyja beajánlotta egy igazi finom úriházhoz. És ott igazi, valóságos úrigyerek-ruhát kapott. Kicsit használtat — de mit számít?! Ebben mondhatja majd a kis Jézuskáról a verset. Es mondta a gimnáziumban — nyolcadikosok is voltak, de ezt mégis ő, a taknyos elsős mondta. És szépen megtapsolták. Az ünnepély végén pedig — a többi árvaháziak már hazamentek — ottmaradt továbbra is, és adtak neki egy csomagot. A csomagban csokoládé volt, szaloncukor, narancs — szerette volna megenni, vagy azok közt, akiktől ennivalót kunyerált, szétosztani. Adni, visszaadni — és közben majszolni a csokoládét', és boldognak lenni nagyon, kimondhatatlanul boldognak. — De nem csinált semmit, csak eldugta a csomagot. Aztán a kabátja alá rejtette, úgy indtilt hazafelé. Látta maga előtt az öccsét, akire haragudott, hogy ennyire neveletlen, de mégis nagyon szerette, különösen most. Most, hogy ő a Heti jogi tanácsaink A munkásszállás nem I tekinthető lakásnak, vagy lakás céljára alkalmas helyiségnek. „Évek óta munkásszálláson lakom. Munkahelyemen közölték, hogy hagyjam el a helyiséget, — mert ellenkező esetben karhatalommal helyeznek ki. Jogos-e a vállalat intézkedése akkor, amikor a munkaviszonyom továbbra is fennáll?” — kérdezi I. J. abo- nyi olvasónk. A lakásügyi rendelkezések szerint a munkásszállás nem minősül lakásnak, ezért kiürítésére, felmondására sem vonatkoznak a lakásbérleti jogszabályok. A vállalatnak függetlenül attól, hogy a munkaviszonyt megszüntette-e vagy sem, joga van a dolgozót a munkás- szállásról — szükség esetén karhatalom igénybevételével is — eltávolítani. Bizonyára magatartása, vagy vállalati érdek szolgáltatott erre okot. Amennyiben a munkaszerződésben kikötötték a szállást, vagy más okból indokolatlannak tekinti a döntést, forduljon panasszal az egyeztető bizottsághoz. Mentes-e az igénybevétel alól az a házingatlan, amelyet üdülés céljára használ a tulajdonos? — Ezt kérdezi levelében B. M. ceglédi lakos. A lakásrendelet szerint szabadrendelkezésű lakást (három szobásnál nem nagyobb lakrészből állót, vagy 1953 ápr. 1. után épültet) igénybe venni nem lehet. Ha azonban ingatlana tanácsi rendelkezésű (három szobásnál nagyobb, vagy 1953. ápr. 1. előtt épült), akkor a maga és családja üdülésére legfeljebb két lakószoba mentes az igénybevétel alól, ha — a lakóház gyógy- és üdülőhelyen van. A klub italmérőjében hitelbe adott szeszes ital árát bírói úton behajtani nem lehet. „Klubbüfé vetettje 1&0yo\ Az egyesület tagjai közük többnek hitelt adtam. Egyik adósom — bár tartozását elismeri —, mégsem hajlandó azt kifizetni. Perelhetem-e bírói úton az összeget?" — kérdezi M. O. gyömrői lakos. Érvényes rendelkezések szecsaládfő, ö a nagyobb, az okosabb — ő fogja most azt a kedves, vigyori, vagány kis- öccsét megajándékozni. — Már szaladt és közben fütyült. Ugrált, kurjongatott. Szorította a csomagot, a sapkája majdnem, leesett. Nem nézett se jobbra, se balra, cso- magostól robbant az árvaház ebédlőjébe. Szaladt a helyére, de a kisöccse nem volt ott. Kérdezni akarta, hol van, de az asztalfö messzeségéből rá- dörrent a tisztelendő úr: „Gyere csak ide, fiam!” A hangtol valami elpattant benne. Odaért az asztalfőhöz, most vette észre először, hogy a tisztelendő úrnak milyen szúrós a szeme. Csak a szúrós szempárt látta és mesz- sziről hallotta a hangot: „Kisfiam, ugye tudod, ti egyszerűbb családból származtok. Nektek emiatt is példát kellene mutatnotok. De úgylátszik, ti ezt nem értitek. Különben az igazgató úrral közösen az öcsédet bezártuk a betegszobába. Krisztus szent testéhez nyúlt — kenyeret lopott. Kenyeret!” Csönd volt, furcsa csönd, a tanár görnyedten támaszkodott az asztalához. Lassan kesernyés mosollyal felemelte a fejét. — Ugye, meghaló volt? A proligyerek én voltam. Somos félig felemelkedett: — Tudjuk, tanár úr kérem. — Aztán egészen felállt, végignézett a társain, és akart valamit mondani, de helyette gyorsan leült. A mozdulatot látva, a tanár kesernyés mosolya lassan melegebb lett. Homlokán apránként elsimultak a ráncok, ismét kihúzta magát. Megnézte az óráját, hóna alá vette a naplót s kifelé tartva megszólalt: — Még tíz perc van a csöngetésig. Beszélgessenek csendben. Murányi József Vita és vita Ki mit mond Mi a megoldás egy holdról jóval több termést tudnak leszedni. A probléma inkább a savanyításnál jelentkezik. A Zöld Mező Termelőszövetkezet tehát igyekszik a tájjellegű mezőgazdasági kultúrát felvirágoztatni. Ennek érdekében három savanyító üzemet is berendezett. A szövetkezet, nem is kis ösz- összegből megvásárolta a Szükséges berendezéseket — többek között háromezer hektoliter űrtartalmú hordót. És annak rendje-módja szerint hozzá is kezdett a savanyításhoz. Közben az ország más vidékein sem tétlenkedtek a savanyítok, ök is nekifogtak a — vecsési káposzta készítéséhez. Dunántúlon ugyanúgy, mint Észak-Magyarországon, vagy pedig az Alföld ön. Ez még csak hagyján, de az a furcsa helyzet alakult ki, hogy Ahogyan Nagykörösnek az uborka, Fót környékének a paradicsom, Buda vidékének meg az őszibarack szerzett hírnevet, Vecsés a sajátos zamatú savanyú káposztájával vívott ki magának országos rangot. Háziasszonyaink, s a gasztronómia hivatásos képviselői tudják csak igazán, mennyivel ízletesebb eledelt: töltött vagy székelyká- j posztát lehet készíteni a ve- I csési savanyításból. Azt pedig, hogy e specialitásnak [ mi a műhelytitka, hogyan j sikerült elérni a többletet, | amit a „vecsési” jelző sejtetni enged, nem tudták még j kideríteni más vidékek sa- ; vanyítómesterei. Amikor a Zöld Mező Ter- j melőszövetkezet a község me- [ zőgazdasági átszervezése után újjáalakult, vezetői és tagjai elhatározták, nem engedik a kis parcellákon kialakult hírnevet elhomályosítani. Sőt, célul tűzték ki, hogy J ezentúl — a kor igényeinek megfelelően — nagyüzemi | módszerekkel folytatják a ká- j posztatermesztést és a sava- } nyitást is. Ezt igyekeznek is megvalósítani. Az öntözés ki- j terjesztésével ma már egy- í
