Pest Megyei Hirlap, 1964. december (8. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-18 / 296. szám

2 1964. DECEMBER 18. PÉNTEK R NRTO-tasnácsiiiésen kiéleződött az ellentét Párizs és Bonn között A francia külügyminiszter visszavágott Schrödemek A párizsi NATO-tanácskozás befejező szakaszában De Gaul­le és Rusk második megbeszé­lése és a francia—nyugatné­met ellentétek hirtelen kiéle­ződése foglalkoztatta a NATO- palotában összegyűlt diploma­tákat és újságírókat. Hivatalosan amerikai és francia részről is azzal ma­gyarázzák az amerikai kül­ügyminiszter újbóli látogatását az Elysée-palotában, hogy az első másfél órás eszmecsere során nem sikerült kimerítően megtárgyalni a problémákat. Jólértesült körökben azonban úgy tudják, hogy az amerikai külügyminiszter újabb utasí­tásokat kapott Washingtonból. Eszerint Johnson nem látja célsze­rűnek, hogy tovább feszít­sék a húrt Párizs és Wa­shington között. Arra intette külügyminiszte­rét, igyekezzék alaposabban megismerni De Gaulle állás­pontját és a francia kormány szándékait, mielőtt további konkrét tárgyalásokat folytat­na a multilaterális atomhad­erő létrehozásáról. Washing­ton és London is meg akarja akadályozni, hogy az élesedő ellentétek szakadást idézzenek elő a NATO-ban. Ez egyéb­ként a többi ország álláspont­ja is. Washington ugyan nem ejtette el a közös atlanti atom­erő tervét, a francia kormány érvelése azonban. hogy az MLF nem akadályozza meg az atomfegyverek elterjedését, sőt, előbb-utóbb az atombomba birtokába juttatja Bonnt, nem maradt hatástalan. Ezt a magyarázatot fűzi a De Gaulle—Rusk-találkozóhoz a Nation, a De Gaulle-i polti- ka szócsöve is és kiemeli* Németország felelőssége a legutóbbi világháborúért még nem ment feledésbe. Bonn tehát ne lásson diszkriminációt abban, ha nem rendelkezhetik atom­fegyverekkel. Franciaország határozottabb fellépése Bonn . politikájával szemben kiélezte a viszonyt a két szomszédos szövetséges kö­zött. Schrödemek a NATO-ta- nácsülésen elhangzott agresz- szív beszéde, amelyben a fran­cia kormány szemére vetette, hogy egyszerűen elutasítja az MLF-t, de semmi kézzelfogha­tót nem kínál helyette, vissza­vágásra késztette a francia külügyminisztert, akiről köz­ismert, hogy nem szívleli bon­ni kollégáját. Couve de Mur- ville nem volt hajlandó alá­írni azt a Schröder által elő­terjesztett közös nyilatkozatot, amely szerint a három nyugati nagyhatalom Németország új­raegyesítését a kelet—nyugati viszony kulcskérdésének te­kinti. A francia külügyminisz­ter a NATO-miniszterek tel­jes ülésén is hangsúlyozta, az MLF létrejötte lehetetlenné te­szi Németország újraegyesíté­sét. A nyugatnémet küldöttség szóvivője végül is egyoldalú nyilatkozatban szögezte le, hogy a német kérdésről foly­tatott külön megbeszélés Fran­ciaország ellenállása miatt nem vezetett eredményre. A francia—nyugatnémet ellentét a NATO-tanácsülés katonai vitájára is rá­nyomta bélyegét. Von Hassel hadügyminiszter élesen bírálta azt a francia né­zetet, miszerint az Egyesült i Államok nem biztosítja „Euró- | pa védelmét” és kiemelte, hogy az amerikaiak a hirosimai bomba erejét ötezerszeresen meghaladó atomfegyvert hal­moztak fel már az NSZK te­rületén. Bonn provokatív ja­vaslata, hogy Nyugat-Német- ország keleti határain ezer ki­lométer hosszú atomaknazárat létesítsenek, a legtöbb kül­döttségnél visszatetszést vál­tott ki és hír szerint csupán az amerikai katonai szakértők mutatnak iránta érdeklődést. RAPACKI LONDONBA UTAZIK Rapacki lengyel külügymi­niszter — tájékozott angol forrás szerint — december 19-től 22-ig magánlátogatást tesz Londonban. Megbeszélé­seket folytat majd Gordon Walker brit külügyminiszter­rel. Megbeszélésük témája valószínűleg Rapackinak az ENSZ-közgyűlés ülésén el­hangzott javaslata lesz egy, az európai biztonság kérdé­sével foglalkozó értekezlet összehívásáról. A CS1ZMAT1SZTÍTO A NATO miniszteri tanácsa csütörtökön a ciprusi kérdés­ről folytatott rövid vitával és a záróközlemény kidolgozásá­val befejezte háromnapos ér­tekezletét. A közös nyilatkozat álta­lános és rugalmas szöve­gezésével igyekszik palás­tolni a szövetségesek kö­zött fennálló súlyos ellen­téteket. Hangsúlyozza, hogy a tag­államoknak fokozniok kell katonai erőfeszítéseiket. A multilaterális NATO-atom- haderőről nem tesz említést a záróközleméhy, de kijelenti, hogy „a hagyományos és a nukleáris fegyverekkel kap-' csolatos problémákról" tovább folyik az eszmecsere a szö­vetségesek között. Külön pont foglalkozik a leszerelések kérdésével. Esze­rint a nyugati kormányok to­vábbi egyezmények megköté­sére törekednek a leszerelés kérdésében és különösen fon­tosnak tartják a nukleáris fegyverek elterjedésének meg­akadályozását. A délkelet-ázsiai, az afri­kai és a dél-amerikai helyzetre csak általános­ságban utal a nyilatkozat, a ciprusi kérdéssel kapcsolat­ban pedig a tanácsülés ismét megbízta a NATO főtitkárát, hogy „ellenőrizze” a görög— török kapcsolatok alakulását. A NATO miniszteri tanácsá­nak legközelebbi ülését a jövő cv májusában Londonban tartják. Nyolcévi börtönre ítélték Franz Novakot A bécsi esküdtszék csütör­tökön délután hirdette ki vi­lágszerte érdeklődéssel várt ítéletét. Franz Novaknak, Eich- mann egykori munkatársának, a zsidóirtó „különleges osztag" szállítmányfelelősének peré­ben. Az esküdtek felmentet­ték Novakot az előre megfon­tolt szándékkal elkövetett em­berölés vádja alól, de bűnös­nek találták „erőszakos csele­kedetekben”, amelyeket az Eichmann-osztag tagjaként el­sősorban a magyarországi zsi­dó deportált-szállítmányok összeállításánál követett el. A bíróság Novakot nyolcévi börtönbüntetésre ítélte. A vádlott gondolkodási időt kért. Hír: Moise Csőmbe kongói miniszterelnök párizsi, s római útját követően Bonnba is ellátogatott. (A Pravda karikatúrája) Eredménytelenül végződött az olasz elnökválasztás harmadik fordulója is Csütörtök délelőtt sor ke- i rült az olasz köztársasági el- ! MM A wmvmES megtört Fejszal — tízéves testvérharc után mm MIOIS ..................p. FINOM FEHÉRNEMŰ, G YAPJÚ VAGY MŰANYAG ~ RUHANEMŰ MOSÁSÁRA KIVÁLÓAN ALKALMAS. 7 Az esztendő vége felé eldőlt a Közép-Kelet egyik legizgal­masabb és legfontosabb hatal­mi küzdelme, amely immár tíz éve tartott váltakozó szeren­csével Ibn Szaud és öccse, Fejszal között. Apjuk, lön Szaud Abd el Aziz, akit a sivatag párducá­nak is neveztek, 1902-ben karddal egyesítette a mai Szaud-Arábia területén élő szétszórt törzseket. Negyed­századdal kérőbb a Brit Bi­rodalom, 1931-ben pedig az Egyesült Államok is elismerte. S az első amerikai nagykövet megjelenése után két eszten­dővel már megérkezett az országba az igazi „király“ is: Hamilton, a Rockefellerek helytartója, a Standard Oil megbízottja. Megkötötte az öreg királlyal az első olaj­szerződést. Öt esztendeig tartó kutatás után 1938-ban megin­dult a fekete arany áradata, amely az uralkodónak járó dollárapanázson felül 280 millió dollár tiszta hasznot juttatott a nemzetközi olaj­kartell pénztáraiba. Ibn Szaud Abd el Aziz, tíz esztendővel ezelőtt valóságos olajbirodalmat hagyott fiaira Végrendeletében úgy intézke­dett, hogy az idősebb fiú, Szaud legyen az utód öt ugyanis al­kalmasabbnak ítélte a beduin törzsfők birodalmának meg­szerzésére, a fél-rabszolga fél­feudális rendszer életben tar­tására — akár középkori esz­közökkel is. A végrendelet szerint Fej­szal, a sokkal rugalmasabb, a külvilág valósága iránt érzéke­nyebb második fiú azt a fel­adatot kapta, hogy ,,a kor­mányügyekkel’' foglalkozzék. Ezt követően az elmúlt tíz esz­tendő hullámzó hatalmi harc­cal telt el. s a pillanatnvi gaz­dasági és politikai cővisza- nyok szabták meg. hogy a testvérek közül a kényűr '■agy az adminisztrátor iil-e a I hatalom csúcsain. így például 1958-ban, öt évvel a Szaud—Fejszal-kettős színrelépése után az óriási olajjövedelmek ellenére az országot teljes |M;irs.ügyi csőd fenyegette Szaud mérhetetlen költekezése miatt. Fejszal ek­kor átvette a tényleges hatal­mat és szanálta az állam pénzügyeit. A következő év­ben elkészítette Szaud-Arábia első írott költségvetését. Rö­viddel ezután kísérletet tett arra is, hogy a teljes hatalmat kicsavarja bátyja kezéből. Szaud azonban a hagyományos törzsi kapcsolatok felhaszná­lásával és a mohamedán papi körök támogatásával vissza­verte a támadást. E roham visszaverésében a belső erőviszonyokon túlme­nően döntő szerepe volt an­nak, hogy az Egyesült Államok egészen a legutóbbi időkig Szaudot támogatta Fejszállal szemben. Az arab—amerikai olajtársaság (ARAMKO) érde­kei ugyanis azt kívánták, hogy az ország társadalmi szerkeze­te teljesen mozdulatlan ma­radjon, az oiajkitermelést sem­miféle politikai akció ne za­varhassa. A társaság attól is tartott, hogy a „modernizálok” előretörése esetén gazdasági követelésekkel lépnek fel az olajkartellel szemben. I960 és 1964 között azonban gyökeresen megváltozott Szaud-Arábia nemzetközi hely­zete. A főszerepet az országgal délen határos jemeni mo­narchia összeomlása és a köz­társaság kikiáltása játszotta. Szaud természetes reakciója azt volt, hogy fegyveresen be­avatkozott a harcokba a meg­döntött jemeni imám oldalán. Ezzel az ellenforradalmi be­avatkozással szemben a Sza- laí-kormány felkérésére az Egyesült Arab Köztársaság a köztársaságnak nyújtott fegy­veres támogatást. A jemeni kaland ily módon Szaudot és környezetét közvet­len összeütközésbe sodorta az arab nacionalizmus fő irányza­taival. Érmek egyik következ­ménye az volt, hogy az or­szágban még jobban megingott Szaud és az ultrakonzervatí­vok bázisa. A szaud-arábiai légihaderők pilótái rendre áll­tak át, s egymás után szálltak le gépeikkel a kairói repülőté­ren. Magában a királyi csa­ládban is megingott Szaud te­kintélye, s ennek a patriarchá­lis viszonyok között élő or­szágban óriási politikai jelen­tősége volt. Abdullah herceg, a belügyminiszter például az EAK-ba emigrált, s ugyanezt az utat választotta Tálal emír, a király féltestvére is. Ezután Washington számára is világos lett, hogy elkövet­kezett a választás órája: ha továbbra is mereven ki­tart Szaud mellett, akkor a válság elmélyül. Egy esetleges robbanás esetén már nem Fej- szal-típusú „monarchista re­formerekkel” — hanem köztár­sasági radikálisokkal kell megküzdenie! Ezek a belső és külső ténye­zők az évtizedes harcot végül is eldöntötték: az ARAMCO és Washington „jóindulatú semlegességet” jelentett be. Ez elég volt ahhoz, hogy Fej­szal detronizálja bátyját, s el­foglalja a „sivatag párducá­nak” áhított trónját. A fordulat önmagában még nem sokat jelent. De ezzel a változással „a varázs meg­tört”. A társadalmi mozgás pedig nem sok jót tartogat az olajtrösztök számára. (ie) nökválasztás harmadik fordu­lójára. Ez a szavazás sem hozta meg a kívánt kétharmados többsé­get egyik jelöltnek sem. Leone, a kereszténydemokra­ták hivatalos jelöltje 298 szavazatot kapott, Terrycivi kommunista jelölt 253* Sara- gat, a szociáldemokraták, a köztársaságpártiak és a Nenni- féle szocialisták közös jelölt­je pedig 137 szavazatot szer­zett. Fanfanira. a Keresztény- demokrata Párt balszárnyának jelöltjére 71-en szavaztak. PÁRIZS: Nem évülnek el a háborús bűncselekmények A francia parlamentben régóta nem volt példa arra. hogy a kormánypárt és az ellenzéki képviselők egysé­gesen szavaztak volna. Ez történt szerdán este, ami­kor Coste-Floret MKP-kép- viselő a törvényelőkészítő bi­zottság nevében előterjesztet­te az emberiség ellen elkö­vetett háborús bűnök eiévül- hetetlenségéről szóló törvény- javaslatot. Négyszázhetveneg y képviselő ellenszavazat nél­kül elfogadta a törvényi, amely kimondja, hogy azok a háborús bűnök, amelyeket az ENSZ 1956. február 13-i határozatával az emberiség elleni bűncselekménynek nyil­vánított, természetüknél fog­va nem évülnek el. A Francia KP nevében Marie-Claude Vaillant Cout- rier képviselő szólt hozzá a javaslathoz. Felháborító er­kölcstelenség lenne — han­goztatta a képviselőnő —, ha a legszörnyűbb bűncselekmé­nyek elkövetői húsz év után szabadlábon, háborítatlanul élhetnék napjaikat. A kommunista képviselőnő beszédét még a De Gaulle- i ista padsorokban is megtap­solták. Feloszlatták a ceyloni parlamentet Szerdán éjfélkor a sziget fő- kormányzójának rendeletére feloszlatták a ceyloni parla­mentet és új választásokat ír­tak ki. A választások időpont­ja 1965. március 22. A parlament feloszlatásának előzménye, hogy a jobboldali erőknek december elején si­került bizalmatlansági indít­ványt elfogadtatniuk Bandc- ranaike asszony, miniszterel­nök kormánya ellen. Gépiárműtulaidonosok figyelmébe! A kötelező gépjárműszavatossági biztosítás 1965. évi díja január 1-én esedékes. Január 31-ig pótlékmentesen fizethető be. Biztosítási igazolást és befizetési lapot az Állami Biztosító fiókjai adnak. Befejeződött a NATO miniszteri tanácsának ülése

Next

/
Oldalképek
Tartalom