Pest Megyei Hirlap, 1964. december (8. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-02 / 282. szám

CEGLÉDI JÁRÁS CEGLÉD V V ÁROS RÉSZÉR E VIU. ÉVFOLYAM, 282. SZÁM 1964. DECEMBER 2. SZERDA Vannak még áamáskodók. Midőn a szétszórt építkezések szaggatott lánca A városi tanács építési osztálya vezetőjének nyilatkozata két éven belül ez lesz a város legszebb utca­részlete. Alig van olyan ház ame­lyet többször kritizáltak vol­na, mint azt, amelyikben a Ciprián-féle cukorkái bolt van. Azt hiszem egyetlen város sem tenné a kirakat­ba. Mi mégis eltörjük? Igen, mert úgy látszik, hiába min­dem: már az újságban is jelent meg bírálat róla, s ez a putriszerű házacska mégis tovább rontja a vá­rosközpont képét. Ez a lát­szat! És mi a valóság? Az, hogy a szomszédos oldalon hamarosan megkezdik annak a kazánháznak az építését, amelyik a Rákóczi út ezen ré­szén egy helyről fűti majd a mindkét oldalon megjele­nő négyemeletes épületeket. — Az új városkép rend­kívül változatos lesz. Az egy sorban hosszan el­nyúló földszintes házak és magas kerítések, kapualjak helyére levegős, üde és zöld területbe ágyazott épülettöm­bök kerülnek. Ritmikusan váltják egymást az emele­tes épületek, a szabadon ál­ló kockaházak. Közöttük nem lesz beláthatatlan kerítés. Nem marad olyan lakás, amely fekvésénél fogva so­hasem kap napfényt. Keve­sebb lesz a kémény, nem kell annyi fáskamra. A la­kás hangulatát mindenütt emeli majd a szabadba nyíló terasz. Hiába keressük majd a házak földszintjén az üz­letsorokat és mégsem kell messzire menni bevásárolni, mert körzetenként ott lesz majd a kisáruház. Az új iskolák szintén kör­zetenként épülnek. Nem lesz messze a bölcsőde sem... — S mikor valósul meg mindez? Nem is olyan ne­héz erre a kérdésre vála­szolni. Nem kell ahhoz egy ge­neráció élete sem, hogy az új város kialakul­jon. Erre éppen az a legjobb bi­zonyíték, amit ma olyan sokan kritizálnak. Ugyanis nem egy helyen építkezünk, hanem a rendezési terv sze­rint legalkalmasabb ponto­kon. Ma még a földhányá­sok mutatják az új utat, de már dolgoznak a földhányá­sokon. Nem is olyan régen a Déli útiak még az új­ságban sürgették a járha­tatlan sártenger felszámolá­sát. Ma már kész az új út és talán senki sem kételke­dik abban, hogy jövőre a Arckép A POSTÁS Nemcsak az' 1., a IX. és a X. kerület lakói, hanem rajtuk kívül Cegléden sokan ismerik őt, a postást. Gujka Mihály — akiből lassan már Mihály bá­csi lesz — harmincöt éve vet­te vállára a levelekkel teli kéz­besítőtáskát. Igaz, ebből a har­mincöt évből jónéhányat a posta műszaki osztályán töl­tött. Naponta harminc kilométert járt be kerékpárján, hogy a címzettekhez és az előfizetők­höz elvigye a postát. Napi har­minc kilométer télen, nyáron, ha esik, ha fuj. Az ilyen mun­kát nem lehet megszokni. Az ilyet szeretni kell. Guj­ka bácsi pedig szereti ezt a munkát. Körzetének vala­mennyi lakója jó barátságban van. Az újságokhoz, levelekhez mindig akad egy-két szava. Munkája így nem egyhangú. Mellesleg a nagy tásikából sok­szor előkerül a válaszhoz szük­séges levélpapír, boríték és bélyeg is. A szerencsével ka­cérkodók tőle vásárolják totó- és lottószelvényeiket. Miska bácsit azonban már csak a nyárig láthatják körze­tében, nagy táskával az olda­lán. A jövő év júliusában nyugdíjba megy. Három és fél évtized után ő is megérdemli a jogos pihenést. Szalisznyó Zsuzsa Brávff s Szó szerint „menet közben“ Hétfőn reggel Szilágyi Já­nos, a Pest megyei Vízmű ceg­lédi kirendeltsége vezetőjének jelenlétében rövid megbe­szélést tartottak a vízműve­sek a Széchenyi utca és Be­loiannisz utca keresztezőésé- nél. A megbeszélésnek egyetlen tárgya volt: hogyan és mi­lyen ütemben szedjék fel a régi, elavult, elrozsdásodott vízhálózatot és hogyan szer­vezzék meg a munkát ahhoz, hogy az új eternitcsövek a he­lyükre kerüljenek. Kézbe került az ásó és la­pát, megkezdődött a munka. A legnagyobb gond az, hogy az új vezeték szerelése közben úgyszólván egyetlen pillanat­ra sem szabad a vizet elzárni. Nyissanak húsboltot a malom mellett — kérik tanácstagjuktól a választók A nemzetközi szántóversenyen (Az FE—340-es eke törése miatt értek el gyenge eredményt versenyzőink.) — Most már tudom, mi az FE rövidítés, i — Na, mi? — A fene egye eme ekét! (Endrődi István rajza) MÉG NINCS MEG A JELVÉNY! A ceglédi Délibáb Cukrász­da vendégei eddig egyszerűen megvásárolták és megették az ízletes mignonokat. Pár nap óta azonban már nem ilyen egyszerű dolog. A fo­gyasztásra nagyobb figyelmet kell fordítaniok, mert vala­melyik mignonba a cukrászok egy jelvényt rejtettek el. A szerencsés megtaláló a jelvény felmutatásakor tizen­öt forintos mikuláscsomagot kap ajándékba. Megtudtuk, hogy a jelvény keresés mint­egy 150 százalékkal emelte eddig a mignonforgalmat. Ar­ról még nem kaptunk értesü­lést, hogy előkerült-e a jel­vény ... HÍREK — Jubileumi díszhangver­senyt rendez a ceglédi vas­utasénekkar december 12-én, szombaton este 8 órakor a városi művelődési ház szín­háztermében. Közreműködik a vasutasok szakszervezeti központi szimfonikus zeneka­ra, valamint Dunst Mária és Ilosfalvi Róbert. Vezényel: dr. Hamary András. Jegyek 5—14 forintig az énekkar tag­jainál kaphatók. — Üj büfé nyílik holnap a Bajcsy Zsilinszki úton: az Ezerjó Büfé. Pénteken este a ceglédi szo­ciális otthon kultúrtermét zsú­folásig megtöltötték a 78-as körzet választói. Nagy figye­lemmel hallgatták Barak Jó­zsef tanácstag beszámolóját. Örömmel vették tudomásul, hogy annak idején nem vá­lasztottak rosszul: Barak Jó­zsef jól képviseli érdekeiket a városi tanácsban. A beszá­moló után számos hozzászólás hangzott el, a választók több ügyben kérték a tanácstag se­gítségét. Elmondották többek között, hogy a Selyem utcába kiszál­lították a járdaszegélyeket, de végül senki nem törődött a szegélyek lerakásával. A Baj- csy-Zsilinszky útiak arra kér­ték a tanácstagot, járjon el az illetékes fórumoknál a ma­lom melletti húsbolt megnyi­tása érdekében. Nagy szükség lenne a húsboltra, mert jelen­leg messzire kell járniok húsért Szó esett a hozzászó­lások során a tavaszi fásítás­ról. Elmondották a válasz­tók: az 'idén késön kapták meg a csemetéket s nem lehet csodálkozni azon, hogy nem hajtottak ki. Szeretnék ta­vasszal idejében megkapni a csemetéket. Jogos és megoldható a Baj- csy-Zsilinszky térieknek az a kívánsága, hogy helyezzenek el több padot a téren. Többen kérték azt is, hogy a lakónyil­vántartók lakását jelöljék meg táblával, mert nem tudni hol laknak... Ahol van, csak ott keress... Tapasztalatcsere-út után Nemrég hírt adtunk arról, hogy a Talajjavító Vállalat ceglédi gépjavító üzeme az átszervezés során, alkalma­zottainak széles körű belföl­di tapasztalatcserére nyújt le­hetőséget. A napokban érkezett haza győri tanulmányútjáról az el­ső csoport, ahol Détári István, Wolf Mártonná, Bársony Fe­renc, Szabó György és Lehotai Sándor — a gazdaságos alkat­rész felújításról tájékozódtak. Az évi 8000 robbanómotort javító Győr megyei Mezőgaz­dasági Gépgyár és az ország egyik legnagyobb „meleg­üzeme”, az Öntöde és Ková­csoló Gyár megtekintése során lehetőségük nyílt gyümölcsö­ző kooperációs kapcsolatok ki­építésére is. ' Détári István véleménye szerint a gyárlátogatás na­gyon eredményes vqlt és álta­lános a felfogás az üzemnek hogy ma már felesleges és nem kifizetődő egy-egy üzem­nek minden technikai megol­dást feltalálnia. A szépen fej­lődő magyar gépipar ötletesnél ötletesebb szerszámokat, ké­szülékeket, új technológiai el­járásokat nyújt. Ha nem saj­náljuk a fáradságot, gazdag tapasztalatokat meríthetünk belőlük. A Talajjavító Válla­lat megtette az első lépéseket ezen az úton. D. J. Vasárnap hat város lányai lépnek a szőnyegre Vasárnap fél 9 órai kezdet­tel tartották a három város immár hagyományos tornász­versenyét. A barátságos ver­senyen a Ceglédi Építők, a Mosoni Vasas és Nyíregyháza csapatai indultak. Nyíregy­háza csak férficsapatot állított ki, a leány csapat a jövő va­sárnapi versenyre jön. A verseny közepes nívón mozgott. Legszebben a ceglédi leány csapat dolgozott. Népes mezőny indult, több mint félszáz versenyző küzdött az első helyekért. A lelkes kö­zönség nagy figyelemmel kí­sérte a versenyt, és tapsolt egy-egy szép gyakorlat után. A ceglédi lányok és fiúk sok­szor kiérdemelték a közönség elismerését. Eredmények: Női egyéni X Ivitz Izabella (Cegléd) 27,7 pont, 2. Sárik Gyöngyi (Ceg­léd) 27.2 pont, 3. Martinovits Ágnes (Cegléd) 26.6 pont. Serdülő leány: 1. Jakab Márta (Cegléd) 26.2 pont; 2. Takács Gabriella (Mosoni Va­sas) 25 pont, 3. Ssalai Éva (Mosoni Vasas) 24.9 pont. Férfi csapatversenyben: 1. Ceglédi Építőit 132,4 pont, 2. Nyíregyháza 130,7 pont, 3. Mo­soni Vasas 129.2 pont. Férfi egyéni: 1. Arany Lász­ló (Cegléd) 27.9 pont, 2. Bene Kálmán (Nyíregyháza) 27,4 pont, 3. Arany Béla (Cegléd) 26.9 pont. Serdülő egyéni: 1. Lázár Péter (Cegléd) 26.8 pont, 2. Bakó István (Nyíregyháza) 26.6 pont, Barla Zoltán (Nyír­egyháza) 26.2 pont. Vasárnap délelőtt 9 órakor rendezik a jubileumi Kos­suth Kupa versenyt. A verse­nyen csak leányok vesznek részt; hat város indítja leg­jobb versenyzőit a küzdelem­ben. (bujáki) December: Tekebíró tanfolyam indul A Ceglédi Járási Teke Szö­vetség elnöke, dr. Torday Jó­zsef a következő tájékoztatást adta lapunknak. — Nemrégiben Raj Ferenc sporttársammal felmértük já­rásunk tekesportját és arra a megállapodásra jutottunk, hogy nagy szükség lenne teke­játékvezetők képzésére. Ezért úgy határoztunk, hogy de­cember hóban tekejátékveze­tői tanfolyamot indítunk. A tanfolyamra már lehet jelent­kezhetnek a tekesport kedve­lői. Jó volna, ha a sportkörök minél több érdeklődőt külde- nének. A tanfolyamot képzett vezetők vezetik majd. Megfe­lelő fűtött helyiségről gondos­kodtunk. Jelentkezéseket már előjegyzünk / a járási TS iro­dájában, Rákóczi út 14 alatt. Telefon: 14/908 mellék. — Ismerkedési estet ren­deznek szombaton este 7 óra­kor a földművesszövetkezet összes helyiségében, az egész­ségügyi, pedagógus, ipari, me­zőgazdasági és az állami gaz­daságok szakszervezeteinek dolgozói. Az est keretében fővárosi művészek lépnek fel. — Még lehet jelentkezni! A ma kezdődő tánctanfolyamra jelentkezőket még elfogad a tanfolyam vezetője, Fodor Pé- terné tánctanár, a művelődési ház irodájában. Tanítási na­pok: kedden és csütörtökön. pormentes burkolat is el­készül. Az Áramszolgáltató Vállalat munkásai már egy- más után állítják fel az új oszlopokat: s tavasszal kész a neonvilágítás! A gimná­zium mellett vasárnapon­ként most még ezres szur­kológárda figyeli izgalommal kézilabdacsapatunk nagysze­rű játékát. De már elké­szült az a beruházási prog- rem, amely szerint itt két éven belül beköl­tözhetnek a lakók a leg­modernebb gázfűtéses la­kásokba! Az új sohasem születik si­mán. Sok az akadály, sok a zökkenő. Viaskodik a régi az újjal. Vannak még ta- máskodók, de szaporodnak a lelkes támogatók is. Hat­százéves évfordulónk várha­tott volna néhány évet. Leg­alább annyit, ameddig a szétszórt építkezések ma szag­gatottnak látszó lánca össze­ér ... „Örömmel muzsikálunk külföldön, de csak itt vagyunk itthon44 — mondja Gudi Farkas Miska ben egy cigánybizottság is, de hogy, hogy népi, én nem vagyok a tagja. Én is, és ve­lem együtt, sokan furcsának tartjuk, hogy nem vehetek részt hivatalosan a bizottság munkájában, pedig nyilván­való, hogy jól ismerem a ci­gányság problémáit. Ennek ellenére sokat foglalkozom a helyzetükkel, s ott igyekszem segíteni, ahol csak lehet. A jövő héten tanácstagi be­számolót tartok a művelő­dési házban — hétfőn este hat órakor —, remélem mi­nél többen eljönnek válasz­tóim közül. Vége a szünetnek, a prímás ismét a zenekar élére lép. Mozdul a vonó és csendül a dallam ... (O) Kellemes zene csalogatja az abonyi Kinizsi Étterem­be a járókelőket. Aki en­ged a csábításnak, nem csa­lódik. A zene mellett gyors és udvarias a kiszolgálás, gazdag étlap várja a beté­rőket. Gudi Farkas Miska most itthon van zenekarával együtt. Csak itt vannak ők itthon, Abonyban, hiába kínálják nekik a városi szerződése­ket. Néha-néha elmennek vendégeskedni, hiszen hírük nemcsak a község, hanem az ország határain is túl­jutott. — Legszívesebben azonban az abonyi közönségnek ját­szunk — mondja a prímás egy gyönyörű Strauss-kerin- gő és egy pattogó csárdás között. — Nagyon örülünk a meghívásoknak, örömmel muzsikálunk a külföldiek­nek, de nemegyszer már alig várjuk, hogy meglássuk sze­retett községünket. Jártunk már Csehszlovákiában, az idén voltunk ötödször két hé­tig a Német Demokratikus Köztársaságban s az idei nyáron látta meg a zenekar először a tengert. Két hétig voltunk Jugoszláviában s muzsikáltunk az Adriai-ten­ger partján is. Élményeink felejthetetlenek. Különösen annak örülünk, hogy min­dig kapunk meghívást onnan, ahol egyszer már jártunk. A jövő nyárra már újra meg­hívtak bennünket Jugoszlá­viába és az NDK-ba. Az egyik drezdai újság főszer­kesztője különben a napokban írt, s örömmel vettük tu­domásul, hogy december nyolcadikán meglátogat ben­nünket. — A zenekar tervei? — Egyelőre itthon mara­dunk s készülünk a jövő évre. — Tudomásunk szerint a prímás tagja a községi ta­nácsnak? — Igen, egy éve válasz­tottak meg a huszas körzet tanácstagjának. Nagyon örül­tem a megtiszteltetésnek s úgy vettem, hogy nemcsak a személyem, hanem a zene­kar elismerését is jelenti. A községben igen sok cigány él s nagyon szeretnénk, ha végre rendezni lehetne a helyzetüket. Sajnos, ez nehe­zen megy. Van a község­Felfordulás a Rákóczi úton! Félig lezárt utca az Alkot­mány utcai lakásépítkezés­nél! őszibarackos a Táncsics Mihály utcában! Törpének tűnő épület a huszonnégy la­kásos OTP-házak mellett! Csupa ellentmondás! Kapko­dás, tervszerűtlenség jele ta­lán? Hiányzik a hozzáértés? Vagy az egyik kéz nem tud­ja, mit csinál a másik? Ezek a kérdések a leve­gőben izzanak. Kritika és jó szándékú bírálat, vagy epés megjegyzés formájában el-elcsattannak a legkülönfé­lébb összejöveteleken. A mun­kásakadémiák hallgatói ugyan­úgy felvetik e kérdéseket, mint a tanácsülés, taggyűlések részt­vevői, sőt — ismerjük el —, a papa, a mama, ő meg én — még a családi megbeszélése­ken is. Mi hát az igazság? Van-e tervszerűség ebben a tervszerűtlennek lát­szó építkezési lázban? Nem kell-e néhány év múl­va lebontani azt, amit ma építenek? — Aki az összefüggések ismerete nélkül akarja az új városkép kialakítását el­bírálni, az könnyen útvesz­tőbe keveredik — jegyzi meg beszélgetésünk folyamán a városi tanács építési osz­tályának vezetője. — Jogos­nak tűnnek az aggodalmak azért is, mert ezért vagy azért, de akadt nem egy olyan állami építkezés, amely jobb lett volna, ha elma­rad. A város különböző ré­szein folyó nagyarányú épít­kezések azonban ma már egyetlen hatalmas, húsz évre szóló és az egész várost rész­leteiben is átfogó fejlesztési terv előírásainak megfelelően készülnek el. Talán sokkal jobb len­ne, ha például egyetlen he­lyen építenénk a lakásokat, így sokkal többet mutatnánk. Jobban érzékelhetnénk a fej­lődést és rövidebb ideig kel­lene egyes városrészek nyu­galmát feldúlni. Ám ezeket a meggondolá­sokat alá kell rendelni a távlati elképzelésnek. A Rá­kóczi úton például tűzfallal épül fel az első honvédségi lakótömb. Az impozáns ház homlokzata a mai mellék­utca jellegű Jókai utcára kerül. Aki a földmunkát ma megnézi, az valóban jogos­nak tűnő felháborodással szemlélheti a munkálatokat. Aki. viszont már látta az egész, több száz lakásos épít­kezés beépítési tervét, az tud­ja, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom