Pest Megyei Hirlap, 1964. december (8. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-17 / 295. szám

Köszönet a segítségért! A gyermekvédelem szép példájáról tett tanúbizony­ságot a napokban a "kórház gyermekosztálya. A kisegítő iskola negyedik osztályában az egyik tanuló foglalkozás közben hirtelen rosszul lett. A tanulók részvéttel szemlélték osztálytársuk szenvedését. A nevelő meglette a szükséges intézkedéseket, de a gyermek állapota nem javult, sőt egyre rosszabbodott. Hazavinni nem lehetett, mert otthon nem volt senki, a szülők dolgoztak. A kórház gyermekosztályá­nak főorvosához, dr. Jójárt Józsefhez fordultunk taná­csért és segítségért. Néhány perc múlva már mentő­autó vitte a gyermeket a kór­házba. Mikor e sorokat írom, a kisfiú már jól érzi magát és bizonyára hálás szívvel gon­dol mindazokra, akik ember­baráti, áldozatkész cselekede­tükkel visszaadták egészsé­gét. Köszönet érte! Lénárt József a ceglédi kiegészítő is­kola igazgatója Várjuk a következő évet — mondják a Villamosipari Gyár fiataljai Pál Attila a Villamosipari Gyár KISZ-titkára elmondja ez évi eredményeiket és rövi­den ismerteti a jövő évi terve­ket: j — Ebben az évben KISZ- szervezetünk két alapszerve­zetre tagolódott, mert taglét­számunk annyira megnöveke­dett, hogy szükségessé vált a két külön alapszervezet. Kü- lön-külön mind két alapszer­vezetben szép eredmények születtek. Fiataljaink sokat se­gítették a járdaépítésben, az öntöműhely építésében. A ta­nulás és az oktatás teréről rö­viden csak annyit, hogy tag­jainknak több mint a fele jár közép, illetve felsőfokú isko­lába. — Jövő évi munkatervünket a pártszervezettel együtt dol­goztuk ki. A mumkaterv sze­rint nagyon sok feladat vár ránk, reméljük sikerrel meg­valósítjuk azokat. Szellemi vetélkedő Albertiján Az albertirsai községi csúcs­vezetőség és a művelődési ház rendezésében jól sikerült szel­lemi vetélkedő lebonyolításá­ra került sor szombaton este. A szellemi vetélkedőn ott vol­tak a ceglédberceli KlSZ-szer- vezet fiataljai is Csapatver­senyben az albertirsaiak győz­tek, az egyéni versenyt vi­szont a ceglédberceli Plutzer Lénárd nyerte meg. A nagy erőpróba után hangulatos klubest következett. CEGLÉDI JÁRÁS ÉS C E G L í DX\ VÁR O S RÉSZÉRE vin. évfolyam, 295. szám 1964. DECEMBER 17, CSÜTÖRTÖK Az abonyi üzletekben gyakran még mindig „röviden" mérnek Panaszok egy tanácstag beszámolóján Pénteken Kiss Ferencné, a megyei tanács tagja beszá­molót tartott abonyi válasz­tóinak. Tájékoztatta a vá­lasztókat a tanácsülések ha­tározatairól, majd vita kö­vetkezett, amelynek során a hozzászólók főleg a helyi problémákkal foglalkoztak. Szabó Ferenc hozzászólá­sában a fásításról, a húsel­látásról és a közlekedés hi­báiról beszélt. ' Balogh Pál kérte, hogy a jövő évi út­építési programba feltétlenül vegyék fel a bölcsődéhez ve­zető járda építését is. Több hozzászóló foglalko­zott azzal, hogy az üzletek­ben gyakran még mindig „röviden” mérnek és sokszor késve érkezik a kenyér. A kérdésekre Kiss Ferencné és Győré Pál, a községi ta­nács titkára válaszolt. (—inka.) Táphiányból húshiány Albertirsán több jut a tervezettnél A Szabadság Tsz felszámolta a mérleghiányt Az albertirsai Szabadság Termelőszövetkezet mintegy negyven százalékkal keve­sebb sertés- és csibetápot kap a megrendeltnél. Ez a csibék esetében annyit je­lent, hogy az átfutási idő kilenc hétről tizenegyre nö­vekedik. Hiába tehát a ter­vezés és a tsz szakemberei­nek igyekezete, ha a Ter­ményforgalmi Vállalat nem teljesíti igényüket. A hiányzó negyven százalék ennél jó­val nagyobb kiesést idézhet elő a sertésnél. EBED Az albertirsai Szabadság Tsz tavaly mérleghiánnyal zárt. A vezetés színvonalánál úgyszólván csak a munkaegy­ség értéke volt alacsonyabb. A tagság joggal elégedetlenke­dett, különösen amikor egyes vezetőktől egy jó szót sem kapott. — A fizetés még nem minden — vallja Fodor János, a tsz párttitkára. — Az igazságos­ság, az emberek dolgaival való törődés legalább olyan fontos, mint az anyagiak. Ta­lán ez a rövid magyarázata annak, hogy most az év vége felé az eredmények már jobbak. Ide számít elsősorban az, hogy a múlt év örökségét, a mérleghiányt sikerült felszá­molni. Már bizonyos, hogy zárszámadáskor több jut a ter­vezettnél. Emelte a tagság bi­zalmát a rendszeresebb előleg- fizetés. A munkalendületben pedig a brigádok ragadták magukkal az embereket. — Sziklai János csapatában olyan lelkes asszonyokat dicsérhetünk mint Muzsik Gyuláné, Varga Jánosné, Kiitler hászlóné és Simó Jánosné. Ök is, Nagy Já- nosnéék is már útban vannak a szocialista brigád cím felé. Asszonyokról lévén szó, nem hallgathatjuk el Csóka Pálné, Dobrovinszki Erzsébet és Kos- tyalik Károlyné munkássá­gát, akik nyáron a növényter­mesztésben, most pedig a mag­tárban is megálltak helyüket. Nem hiányzott a példamuta­tás özv. Karai Mihályné, a nő­tanács elnöke részéről sem. J. Z. — Megkezdték Jászkara- jenőn a négytantermes ál­talános iskola építését. Egy­millió forintba kerül. Át­adására 1965. szeptember 1- én kerül sor. — Az MHS alapszervezetei­nek vezetőségválasztását ja­nuár első felében tartják. Ezt követően a járás és város kül­dötteinek megválasztására, valamint az ellenőrző bizott­ságok kijelölésére kerül sor. Új lendületet kaptak a berceli labdarúgók Ceglédbercelen, mint járá­sunk néhány más községében is, nehéz összetartani a spor­tolókat. A sporttal foglalko­zókat munkájuk és kenyér- keresetük Ceglédre, Buda­pestre és távoli helyekre szólítja. Ceglédbercelen azért ilyen körülmények között is születtek eredmények. Ho­gyan lehetséges? Erről beszél Zsíros István sportelnök. — Igen, sportolóink nem helyben dolgoznak — mond­ja. — Némelyikük napi négy­ötórás utazás után egyene­sen a labdarúgópályára In­dul, edzésre. A kitartó mun­kának köszönhető, hogy in­dulhattunk a megyei bajnok­ságban. Az idősebb játéko­sok közül most többen szög­re akasztották labdarúgóci­pőjüket. Az utánpótlásban nagyon bízunk, s reméljük, nem csalódunk. Például Sze­keres József, Rapi Gyula, a Kassakürti-testvérek és Ba- nay György — kitűnő telje­sítményekre képesek. Kuglar József edzővel nagyon meg vagyunk elégedve, szeretik a játékosok, továbbra is ő lesz az edző. — Uj lendület, lelkesedés jellemzi csapatunkat. Azon igyekszünk, hogy ez a kedv el ne vesszen és bejussunk a megyei bajnokságba — mon­dotta befejezésül Zsíros Ist­(Sz.) Nyársapáton is lesz sportélet! Nyársapáton mindig akadt lelkes, sportszerető ember, aki foglalkozni akart a fiatalság­gal. A kísérletek eddig ku­darcba fulladtak, pedig a községi tanács és a tsz-ek messzemenő anyagi segítséget ígértek a sportolni vágyók­nak. Vezető is akadt volna, aki szakértelmével és tapasz­A tanyasi szülők örömmel fogadnák — Ajánlottunk egy másik j; megoldást is, s ez már sikert ^ aratott. Régen gondolkodunk ^ azon, hogy í nyitni kellene egy tanyai internátust, ^ ahol közösségi szellemben, í megfelelő anyagi körűimé- J nyék között képezhetnénk a ^ felsős tanyasi gyermekeket. A $ Kossuth Termelőszövetkezet $ egyes számú üzemegységében % levő kastély, amelynek egy £ részét raktárnak használják. ( kiválóan alkalmas lenne ilyen % internátusnak. Ott a gyerme- ^ kék a gyakorlatban is köny- ^ nyen megismerkednének az ^ állattenyésztés, növényterme- ^ lés, kertészet, rét- és legelő- ^ gazdálkodás, haltenyésztés, jí szőlő-gyümölcs termesztés — szóval a mezőgazdaság szinte ^ minden csínjával-bínjával. ^ Mintegy százhúsz gyermeket ^ tudnánk itt elhelyezni. S ez ^ nagyon sokat jelentene. Jó f szaktanárok vezetésével kor- ^ szerű képzést tudnánk nyújta- í ni. Ez a termelőszövetkezet ^ szempontjából is sokat jelen- £ tene, hiszen a mostani kultu- j rá''s központjuk az interné- £ tussal csak gazdagodna. A £ szülők örömmel fogadják a ^ javaslatot, s szívesen adnák a ^ gyermekeiket az internátusba ? Opauszky László í lesz azokban az iskolákban, ahonnan rossz a közlekedés? — Valami megoldást csak ta­lálnak ... — Nagyon nehéz probléma ez, sokat gondolkodtunk már a megfelelő megoldáson. A közelmúltban szülői értekezletet tartottunk a tanyai iskolákban. Elmon­dottuk a szülőknek, hogy azokban az iskolákban, ahol kicsi, és egyre kisebb a felső­sök létszáma, mind nehezeb­ben tudjuk megoldani a meg­felelő oktatást. Tudvalevő, hogy a felsősök oktatásához jóval több anyagi eszköz, szaktanár és nagyon sok fel­tétel szükséges. Mi a vélemé­nyük a szülőknek arról, ha gyermekeiknek be kell jár­mok a városba? Bizony a szü­lőknek nem tetszett ez a megoldás. Több szülő elmon­dotta, hogy gyermeke három­négy kilométert gyalogol az iskoláig, és ha be kell járni a városba, az autóbuszig, még két-három kilométerrel töb­bet kell megtennie. talatával segítette volna a sportéletet. Kovács Ferenc, a sportkör elnöke rátermett ve­zető, aki feltétlenül sokat tud­na tenni, — ha kapna hozzá segítséget! Segítő társak nél­kül azonban ő sem tud cso­dákat művelni. A legutóbbi közgyűlésen szomorúan vette tudomásul, hogy a meghívot­tak közül sokan nem jöttek el. Pedig időben küldött értesítést a tanácsnak, az állomásfőnök­nek, az iskola igazgatójának, a párt vezetőségének. Mégis, csak a KISZ képviseltette ma­gát a megbeszélésen. A gyűlés ettől függetlenül eredménnyel zárult. A meg­jelent fiatalok és idősebbek felmérték a rendelkezésre álló lehetőségeket és elhatározták, hogy rövid időn belül több szakosztályt hoznak létre. Kovács Ferenc elnök öröm­mel és megnyugodva vette tu­domásul, hogy nem lesz egye­dül a munkában. A KISZ-esek segítenek a nyársapáti sport­élet fellendítésében. (Sz) „Ezüst Kati“ Cegléden Szombaton örömhírt hozó távirat érkezett Budapestről, amelyben a Magyar Torna Szövetség közölte Kürti Bé­lával, az olimpiai est ren­dezőjével, hogy a tokiói ezüst­érmes Makrai Katalin tor­násznő is eljön Ceglédre a többi válogatott tornász tár­saságában. A? „ezüst Kati”, így hívták őt Tokióban, je­lenleg együttesével, a Bu­dapesti Postással Jugoszlá­viában vendégszerepei. Az olimpiai estről még csak annyit: nagy az érdek­lődés. i Szava lóverseny félsikerrel A felszabadulási emlékver­seny körzeti döntőjét Abony- ban vasárnap rendezték meg. Sajnálatos, hogy a jelentkezők néhányan nem jelentek meg, s a megjelentek közül sem készült fel mindenki megfe­lelően. Egyesek a legele­mibb követelménynek — a pontos szövegtudásnak — sem tudtak eleget tenni. Örvende­tes viszont, hogy hat verseny­ző szép élményt nyújtott a közönségnek. Ezek közé tarto­zik Gáspár Ilona, Finna Pi­roska és Füieki Erzsébet. Na­gyon szép reményekre jogosít még Fodor Edit, Juhász Já­nos és Egedi Ilona szereplése, j Mi" rgvswr a ki mii lud-ról? zai számokkal. Jelentkezhet­nek énekkarok, zenekarok, tánc- színjátszó csoportok is. Jelentkezési határidő: decem­ber 20-a. Részletes felvilágosítást ad­nak a községi művelődési há­zak igazgatói, és jelentkezni is náluk lehet. Többen érdeklődtek a KISZ- bizottságon a „Ki mit tud” verseny feltételeiről. Ezért szükségesnek tartjuk mégegy- szer közölni a legszüksége­sebbeket. Jelentkezhet minden 16—26 év közötti fiatal ének, zene, tánc, vers, varieté, vagy pró­Az ifjúság részt kér a munkából Egy kongresszusi küldött gondolatai Ehhez a munkához fiatal pe­dagógusaink is nyújtsanak se­gítséget. Gólyán Elemér, a jászkarajenői Lenin Tsz KISZ-titkára Megelégedéssel állapíthat­juk meg, hogy a KISZ VI. kongresszusa méltóan juttat­ta kifejezésre a magyar ifjú­ság jelenlegi nézeteit, felfogá­sát a szocializmus építéséről, pártunk politikájáról. A kong­resszuson is hangot kapott az, : hogy a magyar ifjúság egysé- j gesen támogatja a párt politi- \ káját és méltó örököse előd- i jének, a KIMSZ-nek. Járásunk területén ahhoz, j hogy a kongresszus akció \ programját és az ebből eredő j helyi feladatokat meg tudjuk : oldani, össze kell hívni KISZ- eseinket és alaposan meg kell beszélnünk a tenni- ; valókat. Ez alapos, körültekintést igé- : nyel a KISZ-vezetőktől és ta- : goktól egyaránt. Ifjúságunk : helyet kér és helyet kap a ; munkában, a vezetésben egy- : aránt. Jellemezzen bennünket i fiatalos lendület, optimizmus \ és tudás. Lehetőségeink na- ] gyök, használjuk ki őket. ; Gazdasági vezetőink értsék \ meg a fiatalokat. Ugyanakkor, j mi fiatalok is értsük meg a \ vezetőket, az idősebbeket. A \ mezőgazdasági jellegű alap- : szervezeteink keressék fel a : területükön élő fiatalokat és i vonják be azokat a munkába. I KISZ-alapszervezeteink a \ közösség nevelő erejét fel- \ használva munkálkodjanak : azon, hogy azok a fiatalok, : akik még nem rendelkez­nek az általános iskola VIII. osztályával, vállal­kozzanak annak elvégzé­sére. Vékony hótakaró borítja a földeket. Az országutakon sár­ban bandukolnak reggel, dél­ben és kései szürkületben ap­ró fiúcskák, lánykák. Táská­jukat kézben lóbálva vagy hátra szíjazva ballagnak az iskolába. Több száz gyerek­nek a sorsa ez. Űk csak sok kilométeres gyaloglás után juthatnak el oda, ahol a tu­dást mérik. Számuk azonban egyre kevesebb. A ceglédi külterületi igazgatósághoz tar­tozó hét iskolába az idén már csak alig ötven elsős iratkozott be, mintegy tizenöt százalékkal kevesebb, mint tavaly. Ösz- szehúzódik a tanyavilág. A fiatalok közül már sokan a városban, községben vagy a kialakuló tanyaközpontokban kezdik meg az életet. Lédeczi Bélának, a külterületi iskolák igazgatójának Is ez a vélemé­nye. — Ezerkilencszázötvenket- tőten, a termelőszövetkezeti mozgalom fellendülése idején kezdődött a tanyasi iskolák fejlődése — mondja elgondol­kodva. — Nagy szükség volt a hagyományos iskolarendszer megváltoztatására, mert az új élet új követelményeket tá­masztott. Az iskoláknak már nemcsak általános műveltsé­gét kellett adniok, hanem se­gíteniük kellett a szakember- képzést is. A pedagógusok so­kat segítettek a fiatal terme­lőszövetkezeteknek. Az isko­lák lassan átalakultak a tanyavilág kulturközpontjává. Tanítóink is megkezdték a ta­nulást. Egymás után szerezték meg a szaktanári képesítést. Ma már a tanyai tanítók hat- van-hetven százaléka rendel­kezik ezzel. — Akkor még tizennyolc iskola tartozott az igazgató­sághoz. Először a Budai úton alakult az új igazgatóság há­rom iskolával és hat szakta­nárral. Itt már szakosítva ta­nították a felsősöket. Ezután jött a Sóstelep, a Czárák dűlő, Kecskéscsárda. Amikor létre­hozták a Széchenyi téri isko­lát, idecsatolták a cifrakerti. Vörös Csillag Tsz-beli, Márta dűlői, kenderföldi és a Kos­suth Tsz egyes üzemegységé­ben levő iskolát. Innen a fel­ső tagozatosok bejárnak a Széchenyi térre, csak az alsó­sok járnak továbbra is a ta­nyán iskolába. Itt viszonylag megoldható a bejárás, de mi

Next

/
Oldalképek
Tartalom