Pest Megyei Hirlap, 1964. december (8. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-15 / 293. szám

Karácsonyfát tessék! Megérkezett városunkba' az első nagy fenyőszállílmány. A kereskedelem előreláthatólag ötezer métert tud a la­kosság rendelkezésére bocsátani. Az első napokban már több mint kétezer méter fenyő talált gazdára SPORT Akik irányt adnak Törtei sportjának Megdöbbenéssel kellett tu­domásul vennünk, hogy ez év­ben a törteli sportélet csak­nem kátyúba jutott. A szemmel láthatóan elkedvetlenedett tör­ten fiatalokat és a tapasztal­tabb régi vezetőket sokáig nem lehetett rábírni ismét a sportélet beindítására. A községi tanács, a pártve­zetőség és a KISZ végül pon­tot tett a vajúdó kérdésekre. Erélyesen kézbe vették az ügyet és megtárgyalták a lehe­tőségeket. A sport lelkes ba­rátai ültek össze' legutóbb és tették mérlegre mit lehet ten­ni. Tárgyalásuk után bízni le­het abban, hogy a kis létszá­mú közgyűlési tagság jó úton vezeti majd Törtei sportéletét. Érdemes azok nevét megje­gyeznünk, akik nem riadtak vissza a közömbösségtől és volt bátorságuk erélyesen hoz­zányúlni a legkényesebb kér­désekhez is. Néhányan azok közül akik irányt adnak Tör­tei sporténak: Wolf Márton, Fehér Ferenc, Kecskés Károly, Kiss István, Retkes Károly, dr. Ruttkay Lórántné. Nemzetközi szabadfogású birkózás Cegléden Leipzig SE—Ceglédi Vasutas SE 4,5:3,5 A Ceglédi Vasutas SE va­sárnap a hazánkban vendég­szereplő Leipzigi SE vasutas birkozóegyüttesét látta vendé­gül. A Vasutas Művelődési Otthon zsúfolásig megtelt, mi­kor öt óra után néhány perc­cel Radosza Miklós ünnepé­lyesen üdvözölte német ven­dégeinket. Az üdvözlésre a németek vezetője néhány köz­vetlen szóval válaszolt és Vtassy Józsefnek, a CVSE el­nökének átnyújtotta a Leip­zigi SE ezüstjelvényét. Ezután a versenyzők bemutatása kö­vetkezett, akik ugyancsak ki­cserélték jelvényeiket. A verseny során az alábbi eredmények születtek: Öcsai Sándor pontozással győzött. Ellenfelénél sokkal jobb volt, de félreértés miatt 15 percig nem tudták a versenyt foly­tatni. A német birkózó ugyan­is többször szabálytalankodott, ám Öcsai a viharos hangulat­ban is tudott pontozással győzni. Darányi Sándor jobb ellenfelével szemben döntet­lent ért el. Hatvani Dezsőt és német ellenfelét passzív bir­kózás miatt háromszori meg- intés után leléptették. Bagyó Lajos pontozásos vereséggel hagyta el a szőnyeget. Csábi Pál kitűnő ellenfelet kapott és versenyük izgalmakban bővel­kedett. Csábi több alkalom­mal mesterien ment át véde­kezésből nagyszerű támadás­ba. A rutinosabb német ver­senyző végül is pontozással győzött. Gulyás Istvánt és né­met ellenfelét kétszer is meg­intette a versenybíróság. Mindkét figyelmeztetés után élénkebb lett a küzdelem. Vé­gül is döntetlenéi végződött a versenyük. Utoljára Bállá Ist­ván lépett szőnyegre és ponto­zásos vereséget szenvedett. A megjelentek sajnálattal vették tudomásul, hogy Rez- riák Jánosnak nem volt ellen­fele, mert a leipzigiek nem hozták el a nehézsúlyú ver­senyzőjüket. Végeredmény: Leipzig SE— Ceglédi Vasutas SE: 4,5—3,5. Infralámpák a kutricában Egyetlen malac sem hullott el a hidegtől 13 ezer forint prémium Nagy gondot okozott tavaly télen a ceglédi Lenin Tsz ve­zetőségének a hideg időjárás, ötvennyolc kocájuk fialás előtt állt, de a szerfás fiazta- tókban nem látták biztosított­nak a malacok felnevelését. Nem volt sok idejük a tűnő­désre, a feladat gyors megol­dást kívánt, ötvennyolc infra- lámpát szereltek fel a kutri- eákba.n és ezek fénye, illetve melege mellett kezdődött meg az ellés. Szilágyi Ferenc és Simon István sertésgondozók nagy el­ismeréssel beszélnek a fel­szerelésről. Alig volt elhullás és kifejezetten a hideg miatt egyetlen kismalac sem pusztult el. Több mint háromszáz kis­malacot neveltek fel a húsz­fokos hidegben. A leválasztás után tizenháromezer forint prémium ütötte markukat. De vajon mi a helyzet most a Le­nin Tsz sertéstelepén? — er­ről érdeklődtünk Csiszár Er­nő főállattenyésztőtől. — Az idén sokkal kedve­zőbb a helyzetünk — mon­dotta a főállattenyésztő. — Tizenöt kocánk lefialt, négy hetesek a malacok, s ezeknek már nem lesz szükségük még nagyobb hideg esetén sem az infralámpákra A jövő hé­ten mégis felszereljük a lám­pákat, amelyeket eddig a ba­romfitelepen hasznosítottunk. Bízunk abban, hogy a télen ellő kocáink szaporulatát is fel tudjuk nevelni legalább olyan eredménnyel, mint ta­valy. Mit kémek az a bony i napközisek? Több mint tíz éve működik Abonyban a Gyulai Gál Mik­lós Általános Iskola napközi otthona. Évente átlag 150— 160 iskolás gyermekre ügyel­nek itt a nevelők. A gyerme­kek szüleinek nagy segítséget jelent ez. A felügyelet mellett szaktanárok korrepetálnak a gyerekekkel s figyelemmel kísérik iskolai előmenetelü­ket. Nagy gondot fordítanak a testi fejlődésükre is. Napi háromszori bőséges étkezést nyújtanak nekik. A napköziben szigorú napi­rend szabályozza a gyermekek idejét. Az ebéd után fél órát pihennék, majd két óra tanu­lás következik. Ezután este ha­tig — felügyelet mellett — szabad foglalkozás van. Saj­nos a napközinek komoly problémája, hogy az igényjo­gosultak száma egyre nagyobb s a helyiségek már szűknek bi­zonyulnak. Hiányzik a felsze­relésükből egy rádió és egy le­mezjátszó is. (— inka) VIII. ÉVFOLYAM, 293. SZÁM 1964. DECEMBER 15, KEDD Békében, barátságban éljünk és segítsük egymást ár—magyar est Kocséron Bolgái Nemzetközi találkozó szín­helye volt szombat délután Kőcser község: a Szovjetunió és Bulgária képviselőit látták vendégül a Hazafias Népfront szervezésében rendezett bol­gár—magyar esten a község lakói, illetve a Petőfi Terme­lőszövetkezet tagjai. Sztoján Rádev, a Bolgár Kultúra igazgatójának vezeté­sével már a délutáni órákban megérkezett a bolgár küldött­ség. Először látogatást tett a Petőfi Termelőszövetkezet­ben, ahol Demeter László tsz- elnök ismertette gazdasági eredményeiket, fejlődésük út­ját. Megtekintették a közponii épületeket, a befejezés előtt álló 96 férőhelyes tehénistál­lót. Nagy tetszést aratott a tsz kultúrterme, ahol élénk klubélet folyik. Az esti órákban a község művelődési házában békegyű­lést tartottak. Vtasi Miklós községi népfronttitkár meg­nyitó szavai után Csőke Irén egy bolgár költő „Dal” című versét szavalta, majd dr. Szon- dy György járási vezető ügyész mondott ünnepi beszédet. — A nemzetközi szolidaritás jegyében jöttünk össze, hitet tenni a beké ügye mellett — mondotta többek között, majd az imperialisták mesterkedé­seiről beszélt, amelyeknek cél­ja a szocialista országok kap­csolatainak lazítása a Szov­jetunióval. A továbbiakban Bulgária eredményeit méltat­ta, melyek szintén azt iga­zolják, hogy minden ország ak­kor tud saját népének szabad­ságot, jólétet biztosítani, ami­kor kezébe veszi államának irányítását — ennek a gon­dolatnak a jegyében beszélt a szocialista országok — így Bul­gária és Magyarország népei­nek együttműködéséről. Ezután Barhács János, az Űj Élet Tsz bulgáriai tanulmány­úton járt elnöke beszélt él­ményeiről, majd Sztoján Rá­dev, a bolgár küldöttség veze­tője szólt a kocsériakhoz. Is­mertette a községben szerzett tapasztalatait, beszélt a bolgár és magyar nép közös történel­mi és irodalmi eseményeiről, a bolgárok Hunyadi és Kos­suth tiszteletéről a tőlük át­vett kertészkedés és a tőlünk tanult sörgyártás jelentőségé­ről. — őseink azt hagyták meg: békében, barátságban él­jünk és minden körülmé­nyek között segítsük egy­mást. Országaink és népeink vall­ják a békés egymás mellett élés politikáját. Biztosak va­gyunk abban, hogy a béke har­cosai győznek — fejezte be be­szédét Sztoján Rádev elvtárs. Ezután Vadász Mária, a „Nem jön vissza sohasem” cí­mű bölgár népköltést mond­ta el, majd a békegyűlés Bul­gária életét, természeti szépsé­geit bemutató filmekkel ért véget. Peresztegi Rózsa Jövőre 1324 holdat öntözünk A városi tanács mezőgazda- sági osztályán már elkészült az 1965. évi öntözési terv. Eb­ből megtudhatjuk, hogy az idei 1026 hold helyett jövőre 1324 holdat öntöznek. A Vörös Csillag Tsz például 117 hold szántót, a Kossuth 150 hold rétet és legelőt, az Alkotmány 33 hold gyümölcsöst, a Dózsa Népe pedig 90 hold kapásnö- vényt. Az. öntözéses gazdálko­dás egyre nagyobb tért hódít a termelőszövetkezetekben. Re­méljük, a befektetett összeg jövőre is megtérül majd, hi­szen az öntözött területek az idén is jóval nagyobb termést hoztak, mint az öntözetlenek. A ceglédi közművelődésről Érdeklődésre tarthat szá­mot a „Magyar Nemzet”- ben az a levél, amelyet dr. Zoltán Zoltán küldött be városunk közművelődésének helyzetéről. A levelet teljes egészében mi is közöljük. ★ Örömmel és nagy együtt­érzéssel olvastuk a Magyar Nemzet 1964. december 6-i számában megjelent „A ho­moki Helikon” című írását. Engedjék meg, hogy kiegészí­tésként én emlékezzem meg Cegléd ama rég volt, vagy élő polgárairól, akik nagyon sokat tettek azért, hogy ran­got vívjanak ki a városunk­nak a városok sorában. Gon­dolok itt Bakonyi Albert és Január közepétől: Autószerviz a gépállomáson — Mi újság a gépállomá­son? — kérdeztük a minap Joó Ágoston igazgatótól. — Nem gépállomás, hanem gépjavító állomás — igazított helyre az igazgató. — Egyre kevesebb gépünk van, főmun­kánk a gépek javítása. Jelen­leg még van tíz SZ 100-as lánctalpas traktorunk, s mind a tíz dolgozik. Négy szőlő- és gyümölcsösterületeket forgat, a ceglédi Vörös Csillag és Kossuth Tsz-ben, hat pedig mélyszántást végez. Ezek a ceglédi Kossuth és Lenin, va­lamint az abonyi József Attila és az albertirsai Dimitrov Ter­melőszövetkezetben dolgoznak. Hat vontatónk vesz részt a talajjavításban a ceglédi vö­rös Csillag és a nyársapáti Ha­ladásban. — Mi a helyzet a téli gép­javítások terén? — December elsején kezd­tük meg teljes erővel a szako­sított javítást. Ez évtől kezd­ve mi javítjuk a járás összes UTOS, MTZ, Super-ötvenes és a lánctalpas traktorát. A ma­gyar gyártmányú traktorokat Nagykőrösön, míg a kombáj­nokat, aratógépeket és egyéb munkagépeket Abonyban ja­vítják. Azonnal megszerveztük a munkaversenyt is, egyhavi időtartamra. December végén már több mint harmincezer forint célprémiumot fizettünk ki a legjobb szerelőknek. Az erőgépek javításával eg.vidő- ben — szintén szalagrendszer­ben — megkezdtük a pótko­csik javítását is. — Ügy hallottuk, hogy szer­vizt is nyitnak? — Igen, a gépjárműszerviz műhelyünk elkészült. Most fo­lyik a műhelyhez vezető út be­tonozása — különben az egész üzem területét lebetonozzuk — az engedélyek megszerzése s az új műhely remélhetőleg ja­nuár közepén megnyílik. Et­től kezdve vállaljuk üzemek, termelőszövetkezetek és a ma­gánosok gépkocsijainak egyes és kettes szervizét — mondot­ta befejezésül a gépjavító ál­lomás igazgatója. Mínusz 20 C fok felett: Nincs holtszezon a kútfúrásban Az Országos Vízkutató és Fúró Vállalat ceglédi üzem­egységének emberei az évek folyamán már sokfelé sze­reztek megbecsülést a vál­lalatnak. Az idén az ország különböző részein több mint hatvan kutat fúrtak. Az idei munkájukból különösen emlí­tésre méltó a hódmezővásárhe­lyi fúrás, ahol kezük nyomán egy percenként 2000 literes 69 fokos vizet adó kút fakadt. A múlt hónapban fejezték be annak a két kútnak a fúrá­sát Cegléden, amely a strand­fürdő hidegvíz-ellátását bizto­sítja majd. A percenként 15.00 literes két kút nagy örömet je­lent elsősorban a sportolóknak, mert az eddigi melegvíz nem volt alkalmas az úszóknak és a vízilabdázóknak. Jelenleg az ország tizennégy városában, Szegeden, Cegléden a Dózsa Népe Termelőszövetkezetben, Pusztaföldváron, és másutt fúrnak kutakat. Munkájuk a télen sem szünetel. Amíg nincs mínusz húsz fokos hi­deg, a kútfúrók híven teljesí­tik kötelezettségüket. BEMUTATJUK... ... ifj. Győr János esztergályost. Tíz éve van a Villamos­ipari Gépgyárban. Teljesítménye mindig meghaladja a száz százalékot 39. választókerület figyelem! Joó Ágoston, a 39. választó- kerület tanácstagja értesíti vá­lasztóit, hogy szerdán este 6 órakor az V. kerületi Malom­téri óvodában fogadóórát tart. Kéri választóit, hogy a beszá­molóra minél többen jöjjenek el, s ott egyéni és közérdekű javaslataikkal, kérdéseikkel vegyenek részt a tanács mun­kájában. Karácsonyi fény Csemő község Zöldhalmi te­rületén karácsonyra kigyullad a villany. A több kilométer hosszú villanyhálózat műsza­kilag rendben van, az ünne­pélyes „fénygyújtásra” a ka­rácsony előtt való nap kerül sor. — A felvásárlási tervet elsőnek Nyársapát teljesítet­te; 112,2 százalékra. A má­sodik Mikebuda 107,9 száza­lékkal. Szegedi Kiss István tudós professzorokra, a török idők­ben fennálló főiskolai jelle­gű református tanintézet rek­toraira, Losonczy Istvánra, a „Hármas kis tükör” szer­zőjére, a 48-as szabadság- harc két lánglelkű forra­dalmi papjára, Bobory Ká­roly katolikus plébánosra és Nánási-Szabó Károly refor­mátus papra, akik nemcsak Kossuth ceglédi fogadásában és toborzóútja megszervezé­sében vállaltak szerepet, de a Bach-korszakban, 1852-ben összeesküvést szerveztek a vá­roson átutazó Ferenc József elfogatására, és a 48-as tör­vények újbóli elismertetésé­re. Bobory Károly a szabad­ságharc alatt a Duna—Tisza köze kispapjai részvételével az úgynevezett „ceglédi zsi­natot” hívta össze, ahol ki­áltványban szólították fel a papságot a szabadságharc tá­mogatására. Nánási-Szabó Ká­roly, a ceglédi református Nagytemplom építésének kez­deményezője és lelkes szer­vezője volt. Folytathatnám a sort Török Jánossal, az 1848—52 közt működő szőke­halmi Gazdaképző Taninté­zet alapító igazgatójával, Várkonyi Istvánnal, az ag­rár szocialista mozgalmak ki­emelkedő alakjával, akinek ez év februárjában tudtunk emléktáblát emelni — tár­sadalmi hozzá j árulásból — a városi Vigadó falán, ahol 1897-ben két országos jel­legű földmunkás és paraszt­kongresszust is tartottak. Cegléd múltjának sereg lelkes kutatója él ma is a városban. Hídvégi Lajos ál­talános iskolai tanár 25 éve kutatja Cegléd Árpád-kori településföldrajzát, ezalatt 250 település adatait dolgozta fel, s ő fedezte fel a bronzkori ceglédi emberi telpülést is a cserői Medve-halomnál, amely egy dió nagyságú vörösho­mokkő medve szobrocská­ról nyerte a nevét. Pataki Ferenc történelmi szakfel­ügyelő és jómagam hosszú időn keresztül foglalkoztunk Várkonyi István életének és munkásságának kutatásával. Azért mondom el mindezt, mert Cegléd ezen nagyszerű műltja ma is lelkesítőén hat az értelmiség egy részére, amely bízik abban, hogy ezen az alapon a város maga­sabb szintű kulturális felemel­kedését elérheti. Ezért dol­gozik és fárad még akkor is, ha e munkáért semmiféle hivatalos elismerés nem jár, sőt legtöbbször meg nem ér­tés és közöny rideg alába ütközik. Tisztelettel: dr. Zoltán Zoltán, Cegléd. Ezúton mondunk hálás köszöne­tét rokonainknak, jó ismerőseink­nek és mindazoknak, akik felejt­hetetlen jó fiúnk és testvérünk. Miius Ferenc temetésén megjelen­tek. részvétükkel nagy bánatunk­ban osztoztak, sírjára koszorút, virágot helyeztek. özv. Milus Sámuelné, valamint a gyászoló család.

Next

/
Oldalképek
Tartalom